Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-24 / 13. szám

Tovább fejlődik a Dunáméiul Hőerőmű. Hatalmas (őzvezeték viszi a hőenergiát az új lakótelepre

Magyar—amerikai légügyi egyezményt írt alá dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszterünk Washingtonban. Egy hetes otttartózkodása során előadást is tartott a magyar közlekedéspolitika kérdéseiről, a nemzetközi közlekedési és szállítási kiállítás tudományos fórumán. Hazatérőben Párizsban járt, itt Robert Galley postaügyi miniszter adott ebédet a tiszteletére.

*

Laurence Corkery, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, az Ausztráliai Államszövetség első magyarországi nagykövete átadta megbízólevelét Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének.

*

A Szegedi Szabadtéri Játékok Idején hangversenyeket Is látogathat a közönség. A Fogadalmi Templom több mint tízezer sípos orgonáját egy nyugatnémet és égy jugoszláviai művész szólaltatja meg.

*

A Figaró beszámolt a budapesti Szépművészeti Múzeum régi festményeinek Bordeaux-ban megrendezett kiállításáról. A lap méltatja a kiállítási anyag összeállítását, hangsúlyozva, hogy .. éppen a francia múzeumokban viszonylag kevésbé szereplő spanyol iskola művei állnak a kiállítás középpontjában.

*

Előkelő vendéget fogadott a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet és Bugac: a holland földművelés és halászatügy minisztere látogatott el ide.

*

A bécsi nemzetközi énekversenyen Gáti István baritonista második díjat nyert.

*

Lukács Györgynek az európai realizmus kérdéseiről szóló tanulmánykötetét Edith Bonne angol fordításában második kiadásban jelentette meg a londoni Merlin Press.

*'

A család és a jog viszonyát tárgyalták a budapesti, harmadik francia—magyar jo-KUtfUt

gásznapokon. A bevezető előadást M. M. Aydalot, a francia legfelsőbb bíróság elnöke tartotta.

*

A Jugoszláviai Magyar Szó június 5. száma Zrenjanin, (Nagybecskerek) művelődési életének Idei legnagyobb eseményéről, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Petőfi-emlékestjéről számol be. Ugyanebben a lapszámban olvashattunk „a népdal profeszszoráről”. Török Erzsiről, és a marosvásárhelyl színház vajdasági vendégjátékának programjáról.

*

A Rádiózenekar és Rádióénekkar egyhetes olaszországi turnéra indult június közepén. Firenzében és Padovában is adnak hangversenyt.

* •

A Balaton első üdülőhelyi klubja, a földvári „kurszalón” máris népszerű. Sokan keresik fel a játékszobákat és a klsgraflkal kiállítást, jó szórakozást nyújt a vendégeknek a hétfői folklór és a szerdal zenei műsor és idegennyelvű irodalmi előadás.

*

A Hyppolit, a lakáj — Székely István filmje, főszerepben a felejthetetlen Kabos Gyulával — ismét a budapesti mozik műsorán szerepel. S még egy felújításról: az emberi lélek nagy ismerőjének, Szomory Deziőnek Bella című darabját újította fel a Vígszínház.

*

Magyarország gazdasági életével, külkereskedelmével és a magyar—francia kereskedelmi kapcsolatokkal foglalkozik a Moniteur Du Commerce International című francia gazdasági folyóirat május 22-i száma, 34 oldalas magyar mellékletében.

*

A budai Vár hangulatát tükrözi majd a több mint háromszáz szobás Budapesti Hilton Szálló, amelynek tervei most készülnek. A szálloda építője és karbantartója a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat lesz, az építési költség előreláthatóan meghaladja a hatszáz millió forintot.

*

Illyés Gyula műveiből rendeztek nagysikerű szerzői

MWPtéié

estet Újvidéken, június 2-án, a költő jelenlétében. Bevezetőt mondott Weöres Sándor költő. A műsor után Tóth Elek belgrádi nagykövetünk fogadást adott Illyés Gyula és a magyar vendégek tiszteletére.

*

Felavatták a második erdei tornapályát a budai hegyek erdőségében. Az első tavaly nyílt meg a normafánál.

*

Antal Lívia, aki a Jacques Ibert-alapítvány meghívására tartózkodott Párizsban, Mozart, Ibert és Lajtha László műveiből énekelt az Ibertalapítvány hangversenytermében.

*

Fred Forbát. a Pécsett született, s 1938-tól Svédországban élő nagyhírű építész életművét méltatta Lennart Uhlin svéd professzor a Dagens Nyheter hasábjain. „Rendkívüli építész életműve fejeződött be Fred Forbát halálával” — írja a többi között.

*

Ünnepélyesen átadták a sydney-1 magyar főkonzulátuson a 83 éves Lóránt Vilmosnak, a Fővárosi Operett Színház egykori főrendezőjének azt a levelet, amelyben Nádasdy Kálmán, a Színházművészeti Főiskola rektora elküldte neki a főiskola gyémántdiplomáját.

*

Szokolay Sándor Pünkösdi ének című kantátájának ősbemutatóját tartották meg a budapesti Deák téri templomban, a Lutheránus énekés zenekar tolmácsolásában.

*

Svéd turisták százai keresték tel június első hetében a stockholmi IBUSZ kirendeltséget. A jelek szerint az idei nyáron több ezren érkeznek Skandináviából magyarországi gyógyfürdőkbe.

*

Nemzetiségi napot rendeztek Szarvason, a város újratelepítésének 250. évfordulója emlékére. Hazánk tájairól, Romániából, Csehszlovákiából érkeztek nemzetiségi

Egy kép a húszéves Komlóról: Szilvás, a város egyik legszebb negyede

(MTI felv.)

mm

együttesek, volt nagygyűlés, bál, és megnyitották Laukó György szlovákiai festőművész kiállítását.

*

Az üdülési idényre tekintettel

— az előző évekhez hasonlóan

— német, angol és orosz nyelvű hírekkel, közlekedési tanácsokkal és a turistákat érdeklő más témákkal bővül a rádió műsora.

*

A 70. születésnapját ünneplő Illés Endrét köszöntötte Juhász Ferenc a televízió képernyőjén. Az est műsorán Illés Endre gazdag életművéből adtak elő részleteket.

*

Elhunyt Vitányi György c. prépost, esperes-plébános, az OBKB főtitkárhelyettese, a magyar katolikus püspöki kar külügyi bizottságának tagja. A temetési szertartást Kisberk Imre püspök, esztergomi és székesfehérvári apostoli kormányzó végezte.

■*

Még mindig tartogat meglepetéseket Buda a kutatók számára. A török-kori építészet új, ritka maradványára bukkant Gerő Győző tudományos kutató, a Fő utca 32. szám alatti alsó-vízivárosi plébánia templom restaurálásakor. Kiderült: a templom a török időkben dzsámiként kezdte „pályafutását".

*

Az Europe című francia irodalmi folyóirat főszerkesztője, Pierre Abraham Budapesten tárgyalt a lap ősszel megjelenő Petőfi-különszámáról.

*

125 esztendővel ezelőtt született Hauszmann Alajos műépítész. Nevéhez fűződik az István és Erzsébet kórház, a szombathelyi városháza és a színház felépítése, a Magyar Nemzeti Galéria mai otthona és a Lenin körúti New York palota.

*

A magyar fővárosban töltött néhány napot Tábori György és Tábori Pál, a külföldön élő magyar írótestvérpár. Tábori György Pinkville című zenés tragédiáját a Nemzeti Színház kötötte le, nyár végén a budai Vár középkori királyi palotájának gótikus lovagtermében adják elő. Tábori Pál koprodukcióé filmtárgyalásokat folytatott és előkészítette magyarországi útikönyvének 1973-as kiadását. Az útikönyvet 1969 óta évente megjelentetik.

*

Régészeti specialistáink ismét érdekes témán dolgoznak. 4500 évesre becsült temetkezési helyre s abban ácsolt fakoporsóra leltek Vésztőn. A leletek feltehetően a kőkorszak végéről maradtak fenn, bámulatosan ép állapotban. Eddig csak Törökországban találtak hasonló nyomra.

*

Rendkívül erős mezőnyben vitte el a pálmát, az első díjat Gloviczki Péter a frankfurti nemzetközi bűvészversenyen. A fiatal bűvész civilben avatás előtt álló orvos.

Magyarországon ma gyakorlatilag megvalósult a teljes foglalkoztatottság. Nincs módunk arra sem, hogy a termelésből tőkét vonjunk ki az életszínvonal további emelésére. Egyetlen járható utunk van: a gazdaság intenzív fejlesztése. Nem könnyű feladat. Az extenzív iparfejlesztés más szemléletre szoktatta a gazdaság irányítóit, nem kedvezett azoknak, akik a jövedelmezőség belső tartalékaira hivatkoztak, akik „számítgattak”. De íme, eljött az ő idejük. A népgazdaság fejlődésének sok motívuma jelzi az irányváltozást. Mindenekelőtt: megindult a termelés-szerkezet kedvező irányú átalakulása. A könnyűipar, az építőipar, a szolgáltatások részaránya megnövekedett. A bányászat és a mezőgazdaság relatív súlyának csökkenése mellett a progresszív ágazatok, a szolgáltató ipar, a vegyipar, a gépipar fejlődése nagyobb léptekben halad előre. De sok a továbblépésre ösztökélő jelzés is: a gyártmányösszetétel javult, a munkaerő-felhasználás nem elégséges, még nemzetközileg elismert termékeink jó része is viszonylag korszerűtlen technológiával készül. Lassú az új technológiák gyakorlati megvalósítása is. A gépiparban például a tíz évnél régebben gyártott termékek aránya még mindig a termelés 40 százalékát teszi ki.

Dinamikusabb változásra van szükség, a közgazdasági szemlélet dörömböl a kapukon. A gazdaságirányítási reform, amely negyedik esztendeje szoktatja önállóságra, készteti versenyre a vállalatokat, szinte „kirakatba teszi” a hibákat, s új fogalmakkal való ismerkedést ír elő. Kifinomultabb beruházási egyensúlypolitika, belső információ-rendszer, tudományos üzemszervezés, ilyen témák jelennek meg a vállalati gazdaságpolitika látószögében. De ki adjon tanácsot a döntéshez, ki figyelmeztessen idejében, ki készítsen fel az új idők új feladataira. A válasz: közgazdászokra van szükség. Jól képzett közgazdászokra, és mind többre. S valóban, a közgazdász, aki néhány évvel ezelőtt még legfeljebb megtűrt ember volt a vállalatoknál, most mind kapósabb lesz. Jó ajánlatokkal kecsegtető hirdetések keresnek közgazdászokat, akik egyszerre a gazdasági struktúra élvonalába kerülnek. A korszerűbb vállalati stratégia kidolgozásához hozzá sem kezdenek nélkülük.

A szakma növekvő elismerését, társadalmi megbecsülését a számszerű növekedés mutatja. Az elmúlt tíz esztendő alatt a közgazdászok száma majdnem megkétszereződött, jelenleg főbb mint 20 000 közgazdász dolgozik a népgazdaság különböző területein. Arányuk nőtt az értelmiség egészén belül is. 1960-ban az összes felsőfokú oklevelet szerzettek 5,8 százaléka volt közgazdász, 1970-ben már a diplomásoknak majdnem 10 százaléka. Egy különösen jelentős bizonyító tény: 1970-ben az iparvállalatoknál, a tanácsoknál, a szövetkezetekben már o vezető beosztásúak S3 százaléka volt közgazdász. A műszaki tudás aranyat ér, de többet, ha közgazdaságival is párosul, így ítél ma a közvélemény.

Érdekes társadalmi jele a változásnak az is, hogy o közgazdasági gondolkodásmód mindjobban átformálja az embereket. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a tévé egyik népszerű műsora, a Fórum. Részvevőihez — neves politikusok, miniszterek, főhatóságok vezetői — százával érkeznek a régebben „kényesnek” minősített kérdések, ha a napirenden népgazdasági problémák szerepelnek. S a válaszok aztán tovább gyűrűznek a napi sajtóban, ami egy idő óta ugyancsak intenzívebben foglalkozik a közgazdaság időszerű és nem is mindig problémamentes témáival. A közgazdaság iránti érdeklődésben, ne tagadjuk, szerepet játszik az is, hogy a szakkérdéseket maguk a közgazdászok igyekeznek a nemzeti érdeklődés homlokterébe állítani, mondhatni, közgazdasági közvéleményt teremteni, szövetségeseket szerezni. Érthető törekvés ez, hiszen a magyar népgazdaság magasabb szintre emelése csak nemzeti összefogással, a közgondolkodás megváltozásával valósulhat meg.

A közgazdászok XI. vándorgyűlése például, amelynek keretében a napokban Székesfehérvárott 300 szakember tanácskozott, a termelésszerkezet még radikálisabb, még dinamikusabb megmltoztatása mellett szállt síkra. Nemcsak a piac belső igényei követelik meg a gazdaságtalan termelés viszszaszorítása révén egy korszerűbb termelésszerkezet létrehozását, hanem a nemzetközi munkamegosztásba való még szorosabb bekapcsolódásunk is. Gyártmányszerkezetünk — figyelmeztetett a fehérvári tanácskozás — még mindig túl széles. Pedig az export — létkérdés hazánk számára! — átütő ereje nagyrészt attól függ, hogy milyen korszerű termékeket tudunk olcsón a világpiac rendelkezésére bocsátani. Norvégia hajóihoz, Svájc órájához hasonló jellegzetes, csak ránk jellemző fő exporttermékünk ma még nincs — hívta fel a figyelmet a tanácskozás egyik előadója, a könnyűipari miniszter. E kérdéscsoporthoz tartozik, hogy alacsony a feldolgozott korszerű termékek exportjának aránya: a fejlett tőkésországokba irányuló exportáruinknak csak mintegy 30 százaléka gép, vegyi és könnyűipari termék. A gazdaságtalan termelés, a gyártmány- és gyártásszerkesztés elmaradottsága, ma már világos, nem annyira a fejlesztési források elégtelenségével magyarázható, mint inkább szemléleti korszerűtlenséggel.

A közgazdászok az új helyzetben új feladatokra és szemléletváltoztatásra figyelmeztetnek. Szavuk erejét nemcsak az ügy komolysága, mind nagyobb súlyuk és felelősségérzetük is növeli.