Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-10 / 12. szám

Magyar vívóbajnokok 1972 „A kardvivók nyernek kit aranyat!” — valaha minden olimpia előtt így kezdték a magyar sportkedvelők az esélyek latolgatását. Ennek az időszaknak azonban már vége. A világ sportjának élvonalában gyorsan változnak az erőviszonyok, a legtöbb sportág­ban megszakadtak a hagyományok, s a páston is a kardvivók helyett a párbajtőrözők ugrottak az élre a magyar színek képviseletében. Az együttes Tokióban és Mexikóban egyaránt aranyat nyert és 1968-ban Kulcsár Győző is olimpiai bajnok lett. A magyar sport Athéntől Mexikóig szerzett 95 olimpiai bajnoksága közül a vivők 27 győzelemmel kiemelkedően a legeredményesebbek. A penge művészeit követő legjobbak, a birkózók is csak 12 bajnokságot nyertek. Így azután a legnagyobb hazai vivő viadalt, az országos bajnokságot az olimpia évében különös érdeklődés kísérte. A magyar bajnokok egyben Münchenben is az esélyesek közé tartoznak. A bajnokok bemutatásával egyidőben az egyes fegyvernemek csapatairól is szót ejtünk... Csanádi Ferenc edző, Abonyi József és Kovák Dezső, a Ferencváros játékosa hatodik magyai1 bajnokságát nyerte. Tokió aranyérmesét a hihetetlen kflzdöképesség, a biztonság és a döntő pillanatokban kétszeresen fontos nyugalom jellemzi. Családi problémái rendeződtek, elvált, újból férjhez ment a most Münchenben a csapat vezéregyénisége lehet. A korábbi aranyérmes együttesből (Sákovica­­né, Juhász Kati, Marosi Paula, Mendelényl­­né) egyedül maradt meg hírmondónak. De a mai fiatalok (Bóbls Ildikó, a nemrég elhunyt olimpiai blrkózóbajnok leánya; Tordasl Ildikó a tavalyi ifjúsági vllágbajnoknő; Szolnoki Má­ria, az újonc világbajnoki döntős) akár a do­bogó legfelső fokára Is felléphetnek a csapat­­bajnokság eredményhirdetésekor. az ifjú orvostanhallgató a legfiatalabb bajnok, s állandó felfelé ívelő formában Joggal pá­lyázik a csapat ötödik helyére. Nagyszerűen összpontosít a páston, ami a vívásban szinte elengedhetetlen. A csapat biztos tagjai olim­piai és világbajnokok: Kulcsár Győző, a vi­lág legtechnikásabb párbajtőrvívója; Schmitt Pál, az erőtől duzzadó vivóatléta; Erdős Sán­dor a minden találatért megdolgozó vívó, s Fenyvesi Csaba dr. a nagy „túsőr”, a bajnok­ság legeredményesebb versenyzője, aki pár­bajtőrben második, tőrben első lett és a baj­noki címhez segítette a vasutasok párbajtőr­vívó és tőrvívó együttesét. KARD: Marót Péter, ez a kivételes reflexei révén kardját nagy­szerűen forgató Vasas vívó huszonötödik szü­letésnapját ünnepelte első bajnokságával. Ta­valy tört be a hazai és ezzel a nemzetközi élvonalba. Már a Bécsben rendezett világ­bajnokságon is az esélyesek között emleget­ték, de hiába, a bohém kardozó meggondo­latlanul eljátszotta lehetőségeit. Minden esetre a fiatalok legjobbja. A csapatban Kovács Ta­más és Gerevich Pál, a két kiváló kardozó, a hatszoros olimpiai bajnok, Kovács Pál és a hétszeres olimpiai bajnok, Gerevich Aladár kisebbik fia két további biztos pont. Pézsa Tibor olimpiai és világbajnoki aranyéremmel zsebében sajnos a csapatban olykor csalódást okoz. A Marót, Kovács, Gerevich trió azon­ban a szakemberek véleménye szerint képes lehet az elsőség visszahódítására. TÖR:Fenyvesi Csaba dr. az orvos-vívó az olimpiai és világbajnoki pár­bajtőrcsapat tagja első magyar bajnokságát nyerte — mégpedig tőrvívásban. Orvosi hiva­tását úgy egyezteti össze a sporttal, hogy a kórbonctani választotta, ahol jobban be tudja osztani idejét. A Kamuti-fivérek és Szabó Sándor mellett a tőrcsapatban is számítanak rá. Münchenben a négy fegyvernem közül ta­lán a férfi tőrvívók esélyei a leghalványabbak, a többiek akár a csapatban, akár az egyéni­ben joggal pályáznak érmes helyezésre. Most már csak az a kérdés és ezért kezdődik két­hetes pihenő után szorgalmas készülődés Bay Béla dr. irányításával, hogy milyen is lesz majd a magyar vívók müncheni érmeinek ötvözete?... Mert, hogy nyernek érmeket szép számmal, afelől senkinek sincs kétsége! Vad Dezső A ROSSZ GAZDÁLKODÓK VÍZSZINTES i 1. Idézet Czuczor Oergely „A rossz gazdálkodók" című verséből (zárt betűk: A, T, O). 13. Kongató szerkezet. 14. Fö­zés a szakmája (névelővel). 15. Az ókori római cirkusz küzdőtere. 1«. Emit becézve. 17. A francia rt. is. Figyelmeztető szó, de egy Zola 2 3 13 Tf 18 !? X W I vJ! 6 7 8 9 to ff fí in___ \té \ f7 \x 2f 28 29 ■■ _ ■ “ ■ ■ ■ « _■ * ■ regény elme Is. 30. tndulatszó. 31. Sebhely, forradás. 33. Szig­ligeti utóneve. 33. Oyors léptekkel lemegy. 35. Egyik testrésze. 26. Te és én. 37. üvegedény. 39. öl­tözék. 31. Spanyol költő és drá­maíró, a klasszikus dráma meg­teremtője (1563—1635), 33. Köte­lékeitől megszabadít, kibogoz. 34. Egetett, rendszerint édes pálinka. 37. Lábbeli anyag (puha fogású marhabőr). 39. A vérszerinti hoz­zátartozók egymáshoz való kap­csolata. 39. Köztársaság Afriká­ban. 46. U, L, V. 41. Hirtelen mozdulattal behúz. 43. Lásd a 17. sz. sort. 43. Római 459. 44. Jelt ad a magasba. 45. Disznóöléskor tartott lakoma. 45. Maga után von. 46. Sir-.. 49. Idejében tör­ténő, nem késő (pl. ... reggel). 50. Osmium vegyjele, 51. Rádió útján közöl. 53. Italozással nótá­­zással kellemesen tölti az idejét. 54. Férfinév. 56. Így sétálgat az Ideges a szobában. FÜGGŐLEGES) 1. Nem tud lé­pést tartani a haladással. 3. Kis­faludy Károly ötfelvonásos szo­­mordjátéka. 3. Határfolyó Finn­ország és Norvégia között. 4. ..... pásztorok királya" (János vitéz.) 5. R O. 6. A Nagy-Antillákhoz tartozó sziget. 7.. Város Jugoszlá­viában. 9. Szabó Lőrinc. 9. Egy­soros rövid kabát. 10. U, K, E. 11. A tetejére. 13. Színesen, szem­léletesen leírja, Ismerteti. 13. A vízszintes 1. sz. sor folytatása (zárt betűk I J, Z, K). 19. Bu­dapest egyik pályaudvara. 31. Festői fekvésű tó Lillafüred kö­zelében. 33. A havasokból alá­zúduló hógörgeteg. 24. Forsyte Fradi szerelés Ausztráliából „Kiüánom, hozzon szeren­csét ez a messziről érkezett zöld-fehér szerelés, hiszen Ausztráliában azt szeretnénk, ha mindig a Fradi nyerné a bajnokságot’’... — t szavak kíséretében, kissé meghatót­­tan adta át ajándékát Abonyi József lelkes, melbournel sportember Marót Jánosnak, az FTC elnökének. Gondos fi­gyelmességére jellemző, hogy a számokat külön hozta, hadd válasszanak előbb a fiúk megfelelő nagyságú dresszt, utána varrják rá a megfelelő számot, de még a mosási utasítást is magyarra fordította. Abonyi József valaha a BSZKRT Sport utcai sta­dionjában lőtte a gólokat. A Kovács, Abonyi. Imri ifjúsá­gi belsőhármashoz nagy re­ményeket fűztek, s nem is hiába. Kovács 11. József, az MTK későbbi válogatott jobbhátvédje, Imri, a nagy­kanizsaiak jónevü csatára lett. Abonyi József pedig Melbourneben gyűjtötte ma­ga köré, s tanítgatta a ma­gyar fiatalokat. Kisebbik, At­tila fia a St. George—Buda­pest jelenlegi legjobb csatá­ra, több fontos mérkőzés döntő góljának szerzője. A néhány hónapos pihe­nésre hazaérkezett sportem­ber két nagy vágyáról be­szélt. Az egyik, az Ausztrá­liában élő magyarok egyön­tetű kívánsága, szeretnék Melbourneben, Sydneyben, Adelaide ben újra látni a Ferencváros csapatát. A má­sik, már személyes dolog, reméli, hogy fia mielőbb el­jut az üllői útra, s együtt tréningezhet a zöld-fehér já­tékosokkal. Marót elnök nem késleke­dett a válasszal: — Attilát szívesen látjuk, jöjjön bár­mikor — mondta, majd így folytatta: — Ami pedig a csapat ausztráliai utazását il­leti, a szövetség engedélyé­nek birtokában előrehaladott tárgyalásokat folytatunk, és reméljük, 1973. január 25-től egy hónapra Ausztráliába utazunk. Akkor ezt a kedves látogatást is viszonozhatjuk és a St. George Budapest el-Harót János, a Ferencváros elnöke átveszi az ajándékot Abonyi Józseftől Dr. Miklós Dénes, a Magyarok Világszövetségének munkatársa át­nyújtja a Sportért—Olimpiáért emlékérmet — plakettet (Novotta Ferenc felv.) leni régóta tervezett mérkő­zésünket is lejátszhatjuk. — Rajtunk nem múlik I... — kiáltotta közbe a sarokból Géczy Pista, a hatalmas ter­metű kapus, mire Csanádi Ferenc edző a pályára vezé­nyelte Albertékat. Az Abonyi házaspár az épülő körlelátón helyezkedett el. A fér) ke­zében ott volt a Világszövet­ség ez alkalommal átnyújtott emléklapja, hiszen a család jelentős összeggel járult a Sportért-Olimpiáért akció­hoz. A feleség elmerülten fi­gyelte a zöld gyepen futká­­rozú játékosokat. Mintha már Attila fiát is ott látta volna Alberték között... • Út M 7*4 VARJÚ Vilmos (1964. Tokió, 3. a súly lökésben). Az 1937-ben szü­letett egykori hentessegéd vl­... (Galsworthy). 36. Ismét, újra. 30. Nagy mennyiségű folyadék (két szó). 33. Mohó, telhetetlen az evésben. 33. Lanthán vegyjele. 35. Kossuth szerint I. Lipót töb­bek között „ezzé" akarta tenni Magyarországot a sokat hangoz­tatott mondásában. 36. V, O. 37. Város Olaszországban, vagy bá­rányka. 39. Bánk bán felesége. 41. Hirtelen berohan. 43. Ide ke­rül a katonaköteles Ifjú. 45. A mozdony teszi. 47. Verne Ismert kapitánya. 49. Keletázslal teher­hordó munkás. 51. B, G, K. 53. Vízzel tisztit. 53. Bátorkodik. 55. Tehénné változtatott királylány a görög mitológiában. 56, Növény. (BEDNAV JÓZSEF) A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoztatás céljából közöljük. Megfejtés a 10. számból t A ta­nítványnak el szabad hagyni a hűtlenül a mestert, de a mes­ternek a tanítványt soha. szonylag későn, 19 éves korá­ban kezdett atlétlaálnl. Első ma­gyar rekordját (16,63 m) még 1959-ban dobta és azóta közel négy métert (11) Javítva a bű­vös húsz méteres határon la túl­jutott (20.45 m). A hatalmas ter­metű, 190 cm magas, 140 kilós sportember 1963-ben Belgrádban és 1960-ban Budapesten Európa­­bajnokságot nyert, Tokióban az amerikai atléták közé betörve bronzérmes lett, Rómában az előkészületek alatt vívott labda­­rúgómérkőzésen lábát törte és nem indulhatott, Mexikóban vi­szont nem Jutott a döntőbe. A sikertelenség sem vette el kedvét, változtatott életmódján és 1971- ben túl dobta a húsz métert. Jó kedélyével, rokonszenves viselke­désével a legnépszerűbb magyar sportemberek egyike, felesége a VH. kerületben „Vasgolyó” elne­vezésű borozót vezeti. A bajnok Münchenben Jó eredménnyel sze­retne búcsúzni. VARKOl Ferenc (1945. London, a harmadik helyezett tornacsapat tagja.) A pécsi testnevelőtanár 1939 és 1955 között csaknem ál­landó tagja volt a magyar vá­logatottnak. Változatlanul Pécsett él, a város tornasportjának fá­radhatatlan szervezője. VARSZEGI József (1945. Lon­don, 3. a gerelyhajltásban.) Az elmúlt Időszakban bizony meg­nősült, féltueat unokájára egyre büszkébb Józsi bácsi három olim­pián szerepelt. Berlinben nyolca­dik, Londonban kellemes megle­petésként harmadik lett, Helsin­kiben nem ért el helyezést. A sokoldalú, a labdarúgásban a BEAC kemény hátvédjeként tisz­telt gerelyhajitó 1933 és 1955 kö­zött húsz alkalommal nyerte a magyar bajnokságot, csak egy­szer kapott ki Rákhely Gyulá­tól. Jelenleg a budapesti tudo­mányegyetem testnevelési tanszé­kének tanára s a Vasas edzője. Tanítványai közül például Ru­­dasné, Antal Márta Tokióban ezüstérmet nyert. VELEZ Rezső (1934. Párizs, a 6. helyezett futószarvas egyes lö­véses csapat tagja.) Az első, isii­ben rendezett országos bajnokság hadipuska számának győztese volt, s az első Időszak legjobb Ruskás versenyzői közé tartozott, iésőbb hosszú Időn át a Ma-Syar Sportlövő Szövetség főtlt­­árl tisztét töltötte be . VELKEY Ferenc (1936. a 4. he­lyezett kézllabdacsapat tagja.) A harmincas évek kiváló labdajáté­kosa. Az Elektromos bajnokcsa­patában kézilabdázóit, s a BSZKRT nem kevésbé híres együttesében kosarazott. A játé­kot az ötvenes évek elején hagy­ta abba. Jelenleg változatlanul a Budapesti Közlekedési Vállalat­nál dolgozik és edzőként, Játék­vezetőként segíti kedvenc sport­ja, a kosárlabda fejlődését. VERES Győző (1966. Róma, 3. a váltrtsúlyú, 1964. Tokió 3., 1969. Mexikó, 4. a középsúlyú súly­emelésben.) Sportjának valóságos megszállottja. Debrecenből került a fővárosba és teljesen ÚJ uta­kon, új módszereket követve In­dult el. Példáját többen követ­ték s lényegében Veres Győző módszereinek alkalmazásával Ju­tott a hatvanas években világhír­névhez a magyar súlyemelés. A kiváló, de kissé nehéz természetű sportember a személyi küzdel­mekbe belefáradva Tokióban nem érte el nagy célját, a többszörös világcsúcstartó és világbajnok nem tudta megnyerni az olim­piát. Azóta nem tud lépés tartani az állandó fejlődéssel. Veres Győző

Next

/
Thumbnails
Contents