Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-12-11 / 25. szám
BEMUTATJUK r Qei'QtiLf, dtqjieit Gergely Agnes „Tudta-e, mit mond?” — kérdezi a költő, ö maga azonban egyértelműen tudja a maga kényszerét, önmaga felett határoz, szinte ítéletet vállal, nem kérdve, hogy „van-e feloldás” — ha netán hallgatna: a költő nemcsak kénytelen, hanem köteles mindenkor kimondani a „látott szót”. Hangsúlyozott hivatástudata azonban nem emeli valamiféle elzárkózásba, a manapság szinte divatos elidegenedés — tőle idegen. A Hídverők-ben a megénekelt munkások egyszerre öltenek konkrét jelentést és a kétkezi dolgozók szimbólumát. Más-más a feladatuk, de tudnak egymásról és értik egymást: ... a hídverőkkel, ha találkozunk, illendően köszöntjük egymást. Viz alatt, mikor kutatnak, bámulom őket, én ugyanis másfajta mélységeket ismerek. Ok csinálják a két part kézfogását, kezetfogunk ml is, ha dolgunk úgy kívánja. Mert cinkosaim ők, még ősidőktől... „Mindent eldobáltál, ha verset írsz” — vallja Gergely Ágnes egyik ars poeticája soraiban, amelyben mint számos más versében is, az önvallomás kényszeréről szól. Lírájának nagy része önvizsgálat, törekvés énjének megismerésére, feltárására, mert ezt eszköznek tekinti forró szándéka eléréséhez: hogy megismerjen másokat, az embereket, a világot, és önmagával is megismertesse. Ezért érzi, hogy „mindent eldobál alkotás közben” sőt olykor groteszk formában gúnyolódik önmagán: „Ejnye, de szép szarkóma!” — kiált remegőn a seborvos s homloka gyöngyözvén, hajlik a kése fölé. És a beteg, ki fehér gomolyogba csavarva halódik, várja az áldott hírt: „Undok a seb, de ön él.” Ám kibomolva az éterszag hitető erejéből s látva: nem értik meg, mért akar élni tovább, hordágyán, mit a két szanitéc menetelve ragad meg, összébb húzza magát, és a szemét lesüti — s pápaszemes figurák nézik a lámpa alatt: így érzem magamat, mikor egy-egy versem előjön, „Ejnye, de szép kis vers!” — csettint a papíron a férfi. „Lírai”— mondja a nő, s másnap idéz valamit. Frappánsan hat, hogy a modern hangvételű és mondanivalójú versnek klasszikus, antik formát, disztichont választott. Éppen rövidségében sokatmondó, az ironikus felhangú, epigrammaszerűen csattanós A kiválóság dicsérete: Kiválóak azok az asszonyok, akikért eret vágnak, még kiválóbbak azok az asszonyok, akik miatt elválnak, de legkiválóbbak mégis azok az asszonyok, akik miatt leszoknak a dohányzásról, sőt, a kapricpárnáról is, esetleg. A tréfásnak tűnő sorok között az emberi kapcsolatokról alkotott kesernyés vélemény búvik meg. Gergely Ágnes verseinek zömére azonban a komoly alaphang, a költői hivatásnak akarvaakaratlan elkötelezettség tudata jellemző. Az Álomfejtés-ben bibliai allegóriát választ annak ábrázolására, hogy a költő hivatásának, feladatának kényszerében él. Ezt foglalja össze az utolsó sor: „Nincs kibúvás a látott szó alól”. „Hát mondd meg, József, ha te vagy a látnok .. .” A cella falán felizzott a por. Tüzelt a kő, a föld, a szennycsupor, reszketve állt a pék és a pohárnok. A rácsra nézett József és szelíden így szólott: „Hármat fordul még a nap, a te életed megmenti az isten, téged meg fölfalnak a madarak. Tudta-e, mint mond? s hogy honnan van a tévedhetetlen láz sugallata? s hogy van feloldás, ha semmit se szól? De elhangzott. S kit élni küldtek, él, és hulla volt a halálra ítélt. Nincs kibúvás a látott szó alól. Máskor a jelen érdes valóságát szemlélve keresi a világ sok kínzó jelensége között a szépséget, és mint a Nárciszok mutatja, hisz is benne, hogy szépség mindenkor létezik, az élet bármilyen változása sem pusztítja el: Az űrhajó korában éltem, mikor még volt százlábú, viperamarás, gázmúzeum, négykézláb járt a morfinista, és álmodott. A betyár már csak krónikákban élt, a síkság szűkült, és várt valakit, aki majd megállítja a napot. De közben folyvást, rendületlenül alulról fölfelé igyekeztek a nárciszok. Űjabb kötetének címét — Johanna — egy szonettkoszorú adja, amelyben Szent Johanna sorsának egy-egy pillanatához kapcsolva igencsak -mai reflexiókat fűz. A többször visszatérő sor — „nem volt bolond a szűz csak épp szokatlan” — az egyik gondolati pillére a ciklusnak, amelyben mind a hóhérok, mind pedig azok, akik amazok tettét „helyrehozták”, képmutatónak bizonyulnak: ... „Emléknap indul és ítélkezés kimondják, hogy a boldogtalan Jeanne d’Arc rút félreértés áldozata és Iecsukatják az ügyeletes zsandárt. A 15 szonettből egyet idézünk egészében, amely talán az egész ciklusra és egyben a költő állásfoglalására is jellemző: Mert látni kell az élve-pusztulást az marad ép ki kétszáz évre megfagy uram isten ki ezredéve nem vagy a homo ludens elfelejti lásd hogy kell kezelni a kígyómarást. Rouen Segesvár és Theresienstadt és Hirosima mind kísérletek csak tanműhely lesz a kontinens hol állsz kettő lehetsz csak bármit is akarnál ifjú halott vagy öreg forradalmár élő húsoddal tápláld a tudást légy élhetetlen élősdi eretnek majd eltüzelnek és nagyon szeretnek és ő túléli mit tehetne mást. Egyéni, intellektuális költőről vallanak Gergely Ágnes versei. Kutató és bíráló szemmel nézi magát és környező világát. Gondolatait tudatosan megválasztott, változatos formában közli. Az antik versmérték ugyanúgy otthona, mint a modern, szabad formájú vers, és míves biztonsággal alkotja szonettéit is, amelyet a legkötöttebb versformának tartanak. A Johanna-ciklus különleges formai érdekessége, hogy az egyes szonettek záró sora a következő szonett kezdő sorában ismétlődik, s az utolsó szonett az előző tizennégy kezdő sorából áll. Nyelvi és formai gazdagsága érthetővé teszi, hogy Gergely Ágnes mint műfordító is igen értékes és jelentős munkát végez. M. Kállai Magda Egészen különleges élményben volt részem. Bevezettek egy fekete falú, fekete mennyezetű szobába, kezembe adtak egy kis üveglapocskát, olyasmit, mint amit a diavetítőkbe használnak a fotósok. Az üvegen kép helyett girbe-gurba, szürkés foltokat láttam, Op-art festményre emlékeztetett. „Ez a hologram” — mondták. Az asszisztensnő bekapcsolt egy bonyolult szerkezetet, mire a hatalmas márványasztalon vörösen izzani kezdett egy ágyúcsőre emlékeztető vaskazetta, a lézer. A kis lapocskát beállították a lézerből sugárzó fénynyalábba, majd elé ültettek: nézzek keresztül rajta. Most következett a meglepetés: ahogy átnéztem az üvegen, egy képet láttam. Kis „Matchbox” autók álltak egymás mögött. Nem, nem tévedés. Az autók minden kétséget kizáróan egymás mögött álltak, az egyik eltakart a a másikat — de ha a fejemet kissé oldalt hajtottam, beláttam az elöl álló mögé, láttam a hátulsót is, amit eddig a másik eltakart. Annyira élethűek voltak, hogy önkéntelenül mozdult a kezem az autókért, s csak azután jutott eszembe: a semmit markolásznám. A Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Kutató Intézetében voltam, Tőkés Szabolcs tudományos kutató vendégeként. S amit láttam: az a holográfia. Gábor Dénes professzor ennek a — nincs kifejezőbb szó rá — tudományos varázslatnak a felfedezéséért kapta az 1970. évi fizikai Nobel-díjat. A holográfia alapötletét már 1948-ban közreadta, de még nem volt hozzá megfelelő fényforrás, gyakorlati megvalósítása csupán a lézer feltalálása után sikerült kielégítő mértékben. A hazai megvalósítás szinte teljes egészében Gábor professzor munkásságára támaszkodik. Tulajdonképpen mi is a holográfia? A szó a görög „holosz” — teljes szóból származik. Szó szerinti fordítása talán teljes kép lehetne. Tulajdonképpen a fényinterferencia jelenségét használja fel, tehát azt, hogy ha bizonyos követelményeknek megfelelő (koherens) fényhullámok találkoznak, a találkozás helyén fázisviszonyaiknak megfelelően gyengítik, illetve erősítik egymást. Ezt a fényt a lézer szolgáltatja. A lézersugár egy részét a lefényképezendő tárgyra, másik részét egy tükörre vetítjük, úgy, hogy mind a tárgyról, mind a tükörről érkező visszavert fény egy fotólemezen találkozzék. Ha ezt a lemezt előhívás után újra lézersugárral világítjuk meg, a lemez mögött az eredeti tárgyat láthatjuk — méghozzá három dimenzióban, csakúgy, mint a valóságban. A hologram egészen különleges tulajdonságokkal rendelkezik. Ha az üveglapot összetörjük, egyetlen szilánkját elegendő átvilágítani, és a teljes képet láthatjuk. A kép csak olyan szögű megvilágítás alatt látszik, mint ahogyan fényképezték, de ha a szöget változtatjuk, újabb hologramot készíthetünk — egyetlen lemezen így több, egymástól teljesen független képet is őrizhetünk. Mivel a hologram minden egyes szilánkján, a teljes képet, sőt több teljes képet raktároz, hihetetlen mennyiségű információt tárolhatunk rajta. A számítástechnikában ennek igen nagy jelentősége van. A holográfia a mérnökök munkáját is segítheti. Mivel ki lehet számítani a tárgyról a fényérzékeny lemezre jutó fényhullámokat, lehetővé válik, hogy a mérnökök csak matematikai egyenletekkel leírják a Természetesen lehetetlen három dimenziójú képeket síkban ábrázolni. A Magyar Hírek most mégis megpróbálja érzékeltetni olvasóival a hologram térhatását. Akik foglalkoznak fényképezéssel, tudják, hogy a fényképezőgép lencséjén pontosan kell beállítani a tárgytávolságot. Fotóriporterünk kétszer egymásután lefényképezte a hologramot, a távolságot azonban először a legközelebb álló teherautó látszólagos helyére, másodszor a legtávolabb álló kamionra állította. Mint látjuk, a hologram és a fényképezőgép távolsága változatlan, mégis életlenek a nem beállított kisautók (Jánosi Ferenc felv.) tárgy alakját, s a hologramon megjelenik az elképzelt tárgy maga — háromdimenziósán, mint a valóságban. Kézenfekvő hasznosítási terület a térhatású mozi. Bár még számos részletkérdés megoldatlan, elméletben elképzelhető az olyan film megalkotása, melyen a szereplők nemcsak egymás mellett, hanem egymás mögött is állhatnak — s ha kissé oldalra hajtjuk fejünket, látjuk a hátul állót is. Gábor professzor felfedezése hatalmas lehetőségeket sejtet meg — olyan lehetőségeket, melyek hasznosítását ma még talán nem is láthatjuk teljes egészében. —spé— ratdst ábrázol, a háttér mályvaszínű, szürkésfekete lóval, bordó öltözetű lovassal. Az 1,20 forintos bélyeg témája: 4 ló és 3 lovas a startnál. A háttér türkizkék, a lovak színe fehér, melegbarna, fekete és A szép motivumbélyegek kedvelői az év utolsó heteiben két új magyar bélyegsorozat és egy blokk megjelenését tarthatják számon. A Képes Krónika című sorozat és blokk az 1370-ben, 1. Lajos uralkodása alatt készített krónika miniatűrjeit mutatja be, eredeti színeikben. A Széchényi Könyvtárban őrzött könyv hazánk történetét Írja le a X. századtól 1370-ig. Az új bélyegsorozat hét értékén és a blokkon — Zombory Éva grafikusművész grafikái alapján — tehát történelmünk egy-egy jelenete látható. A 40 filléres bélyeg Koppány vezér lefejezését, a 60 filléres Péter király Aba Sámuel és serege által történt elűzését, az 1 forintos Bazarádnak a királyi seregek feletti győzelmét, az 1,50 forintos a király és Géza herceg viszályát, a 2,50 Ft-os az óbudai monostor alapítását, a 4 forintos Kálmán király és fivére kibékülését, a 5 forintos a nagyváradi templom építését ábrázolja a miniatűrök eredeti színeiben. A 10 forint névértékű Bélifegsarok blokk Imre herceg temetését és Vazul megvakittatását mutatja be, szintén eredeti színekben. Cziglényi Ádám grafikusművész tervei alapján készült a ,,Lósport” elnevezésű bélyegsorozat. A 40 filléres bélyeg 2 ló szoros küzdelmét mutatja be galoppverseny közben. A háttér kék, a lovak színe fekete és okkersárga, a zsokék öltözetének színe sárga és piros. A 60 filléres bélyeg ügetőversenyt jelez, a háttér okkerszinű, a lovak színe vörösesbarna és fekete, a hajtók öltözetének színe narancsszín fekete csíkokkal és sötétkék. A 80 filléres bélyeg military versenyt mutat, a háttér olívzöld, vörösesbarna és okkerbarna lovakkal, narancs- és fekete színű lovasokkal. Az 1 forintos bélyeg díjug••kCPES KROMkA - I.UO ••KÉPES KROMKA-1?:0 4 | • <• njt * 'W vörösesbarna. A lovasok öltözetének színe sárga és piros. A 2 forintos bélyegen lovaspóló látható vörösesbarna háttérrel, vörösesbarna és melegbarna lovakkal, sárga és kék öltözetű lovasokkal. A 3 forintos bélyegen gátversenyt láthatunk, a háttér lila, a lovak színe sárgásbarna, vörösesbarna és szürke, a lovasok öltözetének színe piros, sárga és kék. S végül az 5 forintos bélyegről: a téma díjlovaglás, kék háttérrel. A lovak színe szürkésfehér és szürkésfekete, a lovasok öltözetének színe piros.
