Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-04-04 / 7. szám
sarv Az „első forduló” után Magyarországon nincs kétfordulós választási rendszer, mint például Franciaországban a községi választások esetében, mégis azt mondhatjuk, hogy véget ért az első forduló, pontosabban mindenütt megtartották a jelölőgyűléseket, s így összeállt a képviselő- és tanácstagjelöltek listája. A továbbfejlesztett választási rendszer bevált. a jelölőgyűlések részvevői éltek demokratikus jogaikkal, megvitatták a jelöltek eddigi tevékenységét és döntöttek: elfogadják-e vagy másokat jelölnek a listákra. A népfrontbizottságok jó előkészítő munkáját dicséri, hogy a népfront által javasolt jelöltek túlnyomó többségét a gyűléseken elfogadták jelöltként. Ez azért volt lehetséges, mert rendkívül széles körű tájékozódás előzte meg a népfront jelöltjeinek kiválasztását. Mérlegelték a lakosság véleményét, az elhangzott kedvező és kedvezőtlen megjegyzéseket, a rokonszenvet és ellenszenvet, a jelölt emberi magatartását, végzett munkáját, tekintélyét, népszerűségét. Soha nem vizsgálták még olyan alaposan, mint most, hogy a képviselő, a tanácstag mennyire kötődik a kerülethez, a körzethez, mennyire vett részt a lakosság örömeiben és gondjaiban. Az ország vezetői közül Kádár Jánost Angyalföld munkásai, Fock Jenő miniszterelnököt Komárom megye, L osonczi Pált az Elnöki Tanács elnökét Somogy megye, Kállai Gyulát, az országgyűlés elnökét Debrecen dolgozói jelölték. Az angyalföldi gyűlésen Kádár János többi között kijelentette: „Azzal a biztos meggyőződéssel állhatunk a választók milliói elé, hogy politikánk irányvonala helyes, elvi alapjai szilárdak. Amíg ezt a vonalat követjük, minden út nyitva áll előttünk, minden feladatunkat meg tudjuk oldani. Programunk világos: a szocialista társadalom felépítése, a munka szabad társadalmának megteremtése, s ezzel együtt a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelése, a haza felvirágoztatása. Ha ezért dolgozunk, ha nem sajnáljuk az erőfeszítéseket, s nemzetünk minden alkotóerejét összefogjuk, eredményeink tovább növekszenek, országunk még nagyobb léptekkel halad a fejlődés útján.” A gyűléseken megjelent választópolgárok a jelöltekről annak alapján döntöttek, hogy melyikük segíti hatékonyabban a népfrontprogram megvalósulását. A nézetek éppen ezért különösen olyankor ütköztek össze hevesen, amikor egy fiatalabb és egy idősebb, vagy egy nő és egy férfi állt egymással szemben. Voltak azonban más esetek is. Így például Budapesten a VIII. kerületben két javasolt név is elhangzott, Búza Barna szobrászművészé és Major Tamásé, akit országszerte ismernek mint színészt és rendezőt. A gyűlés szenvedélyesen megvitatta, mit tettek a jelöltek eddig a köz érdekében, mire képesek a jövőben, és méltóak-e a megtisztelő megbízatásra, és ennek alapján — mivel erre a választójogi törvény módot ad — elhangzott a javaslat: vegyék fel mindkettőjüket a jelölőlistára, és majd április 25-én, a választók szavazatai döntsék el, melyikük legyen a képviselő. Így azután mindketten a nagy többség jóváhagyásával felkerültek a listára. A debreceni 5. számú választókerületben egy idősebb és egy fiatalabb jelölt állt egymással szemben. Egyikük 1944 óta egészen a legutóbbi időkig kazánkovácsként dolgozott és a felszabadulás óta aktív társadalmi, politikai tevékenységet fejtett ki, különösen kivette részét a fiatal munkások neveléséből, a szocialista brigádmozgalom szervezéséből. A fiatalabb 1954 óta dolgozik a MÁV-járműjavító üzemében. A gyűlés, bár több mint hatszázan vettek rajta részt, családias hangulatban zajlott le, hiszen mindkettőjüket jól ismerték. Végül kialakult a vélemény: mindkettőjükben olyan embert ismertek meg, aki munkában, áldozatvállalásban, a hétköznapok apró és nagyobb tetteiben többet adott a közösségnek az átlagosnál. Ezért mindkettőt javasolták, és ami még jellemzőbb, mindkettő egyformán 620—620 szavazatot kapott. A kőbányai jelölőgyűlésen sokan be sem fértek a terembe, oly sokan jöttek el a környék üzemeiből, az Orionból, az Egyesült Vegyészeti Gyárból, a Kőbányai Sörgyárból, a Kőbányai Textilgyárból és más üzemekből. A jelölőgyűlés érdekessége az volt, hogy itt két fiatal nő állt egymással szemben. A népfrontbizottság a Philaxya Oltóanyag-termelő Intézet munkásnőjét javasolta képviselőnek, egy másik üzem ifjúsági szervezete viszont egy ott dolgozó fiatal lány személyében állított ellenjelöltet. A második jelölt mellett sok dicsérő felszólalás hangzott el: segítőkész munkatárs, szorgalmas, kötelességtudó, mindenütt ott volt, ahol társadalmi munkát kértek, ahol önzetlen segítséget igényeltek. Nagy vita után a részvevők úgy döntöttek: mind a két jelölt kerüljön fel a listára, mindkét fiatal nő egyaránt alkalmas a képviselőségre. Az óbudai Pamutnyomóipari Vállalat, vagy ahogy a textilmunkások nevezik, a GOLI kultúrtermében még izgalmasabbnak bizonyult a gyűlés, hiszen itt a Hazafias Népfront listájára három jelölt került fel. A népfrontbizottság egy textilfestő munkásnőt ajánlott, aki a legutóbbi országgyűlési ciklusban már képviselő volt és bebizonyította, hogy méltó a megbízatásra. De a választójogi törvény lehetőségeit kihasználva sokan egy huszonnyolc éves történészt, tudományos kutatót ajánlottak, aki alapos ismerője a kerület múltjának és jelenének. Támogatói elmondották, hogy nagy aktivitást tanúsít a kerületi gondok enyhítésében. így a történész neve is felkerült a listára, már-már feloszlott a gyűlés, amikor újabb név hangzott el, a gyári szakszervezeti bizotságé: a Pamutkikészítő egyik női dolgozójának neve. Támogatói hangsúlyozták, hogy munkáját hosszú idő óta kifogástalanul végzi, bátran kiáll a nép érdekében. A jelölőgyűlés a törvénynek megfelelően úgy döntött, hogy mindhárman szerepeljenek a listán. Némelyik jelölőgyűlésen a felszólalók csak a javasolt személy vagy személyek érdemeit méltatták, munkáját elemezték, a helyi vagy országos politika aktuális kérdéseit alig érintették, a gyűlések többsége azonban igazi vitafórummá vált. Ilyen volt egyik-másik ama tanácskozás is, ahol ismert párt- és kormányvezetőket jelöltek képviselőnek. A felszólalók nemcsak azt mondták el, amiért bizalmat szavaznak a jelöltnek — mert azt a kipróbált politikát képviseli, annak az irányvonalnak a tevékeny harcosa, amelyet egész népünk magáénak érez — hanem szólak a tennivalókról, az irányításban, a gazdálkodásban még meglevő fogyatékosságokról is. Az első forduló, vagyis a jelölőgyűlések után már megállapítható, hogy a gyűlések részvevői azt kutatták, ki lesz alkalmasabb a program végrehajtására, a kerület, illetve a körzet helyi ügyeinek képviseletére, a választók óhajainak, javaslatainak megfelelő tolmácsolására. A második forduló április 25-én pedig módot ad a végleges döntésre, hogy a több jelölttel szereplő kerületeket ki képviselje, majd az új országgyűlésben és a körzeteket a tanácsokban. Pethő Tibor Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége és a Magyar Nyelv Barátai Köre Előkészítő Bizottsága magyarországi csoportja március 26-án ülést tartott, amelyen a konferencia óta végzett munka tapasztalatait és a további tennivalókra vonatkozó javaslatokat beszélték meg. A képen: Bárczi Géza akadémikus, a Védnökség elnöke és Lőrincze Lajos professzor, az Előkészítő Bizottság elnöke. A tanácskozás ismertetésére következő számunkban visszatérünk (Novotta Ferenc felvétele) ’•hüliiujllu MEGALAKULT A DÓZSA GYÖRGY EMLÉKBIZOTTSÁG Az 1970-es évek első felében — hiteles adatokkal pontosan meg nem határozható időpontban — esedékes Dózsa György születésének 500. évfordulója. Ebből az alkalomból március 12-én a Parlament delegációs termében politikai, tudományos és kulturális életünk kiemelkedő képviselői értekezletet tartottak, amelyen megvitatták az évfordulóval kapcsolatos tennivalókat, és széles körű társadalmi bizottságot alakítottak a következő években esedékes ünnepségek előkészítésére. A megemlékezés-sorozat fő rendezvényeire 1972-ben kerül sor. A bizottság elnöke: Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke; alelnöke; Erdei Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára; titkára: Berend T. Iván egyetemi tanár, a Magyar Történeti Társulat főtitkára. A társadalmi bizottság soraiban helyet foglalnak a hazánkban működő nemzetiségek demokratikus szövetségeinek vezetői is. Március 22-én a Külügyminisztériumban magyar—bolgár tárgyalások kezdődtek, amelynek vezetői magyar részről Péter János külügyminiszter, bolgár részről Ivan Basev külügyminiszter. Képünkön balra a bolgár, jobbra a magyar delegáció Román—magyar külkereskedelmi szerződést írtak alá március 10-én. Az okmányt román részről Cornel Burtica külkereskedelmi miniszter, magyar részről Biró József külkereskedelmi miniszter írta alá Magyar—angol konzuli egyezményt írtak alá március 12-én. Az okmányt angol részről Anthony Royle külügyi államtitkár, magyar részről Marjai József külügyminiszter-helyettes látta el kézjegyével QAZDAQ. ESEMÉNYSOROZAT A BARTÓK-ÉVFORDULC ALKALMÁBÓL 1971. március 25-én ünnepelte a világ zenei közvéleménye századunk korszakos jelentőségű humanista zeneszerzőjének, népzenehiuatójának és pedagógusának, Bartók Bélának 90. születésnapját. Az ünnepi rendezvények egyik kiemelkedő eseménye volt március 24—28. között a Nemzetközi Zenetudományi Konferencia, amelyen a legkiválóbb magyar zenetudósok és nagy nevű külföldi Bartók-kutatók tartottak előadásokat. Az első napon, Orbán László művelődésügyi miniszterhelyettes megnyitója után, Lukács György akadémikus Bartók és a magyar kultúra címmel előadást tartott. A Magyar Zeneművészek Szövetsége zeneszerzőversenyt hirdetett az évforduló tiszteletére. A fiatal zeneszerzők 68 vonósnégyesmüvet küldtek be a pályázatra, melyek közül a zsűri Durkó Zsolt Erkel-díjas zeneszerző művét 20 ezer, Jesus Villa Roso, Rómában élő spanyol zeneszerző művét 10 ezer forinttal díjazta. A díjkiosztásra március 27-én, a Zeneakadémián került sor, amikoris előadták a nyertes műveket. Mind a hazai, mind a külföldi zeneszerzők nagy örömmel üdvözölték, hogy a Zenemű Kiadó máris megjelentette a díjazott művek partitúráit, a Hanglemezgyártó Vállalat pedig már a közeljövőben megkezdi e művek felvételét. Az ötnapos ünnepségsorozat programjához tartozott a Magyar Tudományos Akadémia és a Bartók Béla Emlékbizottság együttes ünnepi ülése, amelyet az Akadémia dísztermében tartottak. Erdey-Crúz Tibor elnöki megnyitója után Szabolcsi Bence akadémikus Bartók és a világirodalom címmel tartott előadást, majd André Jurres (Hollandia) méltatta a XX. század egyik legnagyobb zenei géniuszának életművét. Az ünnepségek alkalmából a Magyar Posta bélyegsorozatot adott ki, s a konferenciák színhelyén alkalmi postahivatal árusította a bélyegeket. Nemcsak Magyarországon, hanem szinte valamennyi európai országban és számos tengerentúli államban is hangversenyeken és kiállításokon emlékeztek meg Bartók születésének 90. évfordulójáról. Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülővárosában a román és a magyar zeneművészek szövetsége koszorúzási ünnepséget rendezett, amelyre ifj. Bartók Béla vezetésével magyar küldöttség utazott Romániába. A hazai és külföldi Bartók-kutatóknak, a nemzetközi konferenciák résztvevőinek, a nemzetközi zenei verseny zsűritagjainak és a Bartók-művek legkiválóbb tolmácsolóinak Bartók-emlékplaketteket adott át a rendezőség, amelyeket Kiss Sándor, Ligeti Erika, Kis Nagy András és Asszonyi Tamás készítettek. Lévai A. Anthony Grant angol államtitkár sajtókonferenciája Hatnapos magyarországi látogatásának befejezése előtt március 23-án Anthony Grant, a brit kereskedelem és iparügyi minisztérium államtitkára a Magyar Sajtó Házában tájékoztatót tartott. A sajtókonferencián részt vett D. S. L. Dodson, Nagy-Britannia budapesti nagykövete is. Az államtitkár több kérdésre válaszolva kifejtette véleményét, hogyan látja a két ország gazdasági kapcsolatai fejlesztésének perspektíváit. Kijelentette: a brit kormány szorgalmazza, hogy Nagy-Britannia fejlessze kereskedelmét a szocialista országokkal, köztük Magyarországgal is. Az érvényben levő magyar—angol műszaki és termelési együttműködési megállapodás alapján több kezdeményezés született; ezek közé tartozik a Budapesten most zajló III. brit műszaki hét, továbbá a közelmúltban Londonban megrendezett magyar iparjogvédelmi konferencia is. A kooperációk kilátásait biztatónak ítélte meg az államtitkár. Ami a magyar exportot illeti, véleménye szerint a magyar vállalatoknak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk azokra a cikkekre, amelyeknek bevitelét Angliában nem korlátozzák. Az államtitkár érintette Anglia közös piaci belépésének ügyét is, amely megítélése szerint nem jelentene akadályt az angol—magyar kereskedelem továbbfejlesztésében. MAQYAR-FRANCIA KONZULTÁCIÓ Marjai József külügyminiszter-helyettes a francia külügyminisztérium meghívására március végén néhány napos látogatást tett Párizsban, ahol megbeszélést folytatott Jacques de Beaumarchais-ve 1, a francia külügyminisztérium politikai főigazgatóságának vezetőjével, valamint a francia külügyminisztérium más felelős munkatársaival. A konzultáció során széles körű eszmecserére került sor a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés problémáira. Áttekintették és egyeztették a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket is. Marjai Józsefet fogadta Maurice Schumann külügyminiszter, valamint Hervé Alphand, a francia külügyminisztérium főtitkára. A megbeszéléseken részt vett Mód Péter, hazánk párizsi nagykövete is. 3
