Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-20 / 4. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... •• Meghalt Rákosi Mátyás. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének volt első titkára ez év február 5-én, a szovjetunióbeli Gorkijban, 79 éves korában hunyt el. Nemzetközi elismerésben részesült a Szegedi Orvostudományi Egyetem két professzora. Dr. Szontagh Ferenc egyetemi tanárt, a szülészeti klinika igazgatóját a World Association for Gynecological Prevention tanács ügyintéző tagjává választotta, dr. Simon Miklós egyetemi tanár, a bőrgyógyászati klinika igazgatója pedig a német szövetségi köztársaságbeli Német Dermatológiai Társulat tiszteletbeli tagja lett. Érdekes vendégek jártak Budapesten: Ulvi Kemal Erkin török zenetudós és felesége. Ferhunde Erkin zongoraművésznő. A török zenetudós Bartók Bélát kalauzolta népdalkutatása idején törökországi tanulmányúján. Kétszáz éves fennállását ünnepli 1972-ben a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium. A jubileumi ünnepségei a Savaria 1972 rendezvénysorozat keretében tartják. Műveseállomás épül Debrecenben, mintegy 15 millió forintos költséggel A nyár közepétől négy, később pedig nyolc gép áll majd a gyógyítás szolgálatában. Teljes elkészülte után hetenként két alkalommal 40—50 beteget tudnak kezelni. A magyar tévé művészeti és filmfőosztálya koprodukciós szerződést kötött a francia Pathé Cinéma céggel egy romantikus filmsorozat elkészítésére, Dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete február 1-én az Akadémia tudósklubjában értékes ajándékot adott át az Akadémia Zenetudományi Intézete számára: a Beethoven születésének 200. évfordulójára az NDK-ban tavaly kiadott, a teljes életművet magában foglaló, 80 hanglemezből álló sorozat egy példányát. A megtisztelő ajándékért Köpeczi Béla, az Akadémia főtitkárhelyettese mondott köszönetét. A bécsi Osztrák—Magyar Társaság és a Kulturális Kapcsolatok Intézete rendezésében magyar filmhét volt Bécsben és filmvita a látott filmekről a Collegium Hungaricumban. Bécs után Klagenfurt a magyar filmbemutatók további színhelye, áprilisban és májusban pedig Graz. Magyarország csatlakozott az Európai Ifjúsági Utazások (Rail Europe Junior) elnevezésű társuláshoz, amely 25 százalékos kedvezményt ad a tagországok azon állampolgárainak, akik elérték 10. életévüket és a 21-iket még nem töltötték be. A Rail Europe Junior kedvezmény hazánkban május 1-én lép életbe. Fernardo Romero limai egyetemi tanár, rektor, Peru országos tudományos és műszaki kutatási tanácsának igazgatója februárban a Kulturális Kapcsolatok Intézete vendégeként a felsőoktatást és az oktatás tervezését tanulmányozta Budapesten. Harminckilenc esztendős korában hirtelen elhunyt Vas Judit Balázs Béla-díjas filmrendező. Nemrégiben tért haza kanadai tanulmányújáról, ahol Selye János professzorról és intézetéről készített filmet. A kecskeméti református egyház könyvtárát a közelmúltban a Bács megyei tanács anyagi támogatásával rendezték. Itt őrzik hazánk egyik legértékesebb antik könyvgyűjteményét. A nyilvántartott 50 ezer kötet nagyobb része több évszázados, a gyűjtemény legértékesebb darabja az 1541-ben Sárvárott nyomtatott biblia. A Duna-kanyar nyári művészeti egyetemet az idén hetedszer rendezik meg Esztergomban. Az előző évekhez hasonlóan, Kodály tanítási módszerei alapján kialakított énekzenei neveléssel és hatásával ismerkednek a világ minden tájáról érkező hallgatók. Hazánkban tartózkodott F. Akvino, az Egyesült. Nemzetek FAO világélelmezési programjának vezérigazgatója. Látogatásának célja volt, hogy tájékozódjék a program és Magyarország eddigi együttműködéséről. Mint ismeretes, a világélelmezési program az elmúlt évben hozzájárult a magyar halászat fejlesztéséhez, és az 1970-es árvíz alkalmával mintegy 30 millió forint értékű segéllyel az árvízkárok enyhítéséhez. Magyar gasztronómiai hetek Hollandiában: a Holliday Inn szállók égisze alatt Utrechtben február 20—27. között, Leiden városában február 29—március 5-ig mutatkozik be a magyar vendéglátóipar, 35-féle étellel. Kétszáznegyvenhat ezüstpénzre bukkantak Sátoraljaújhely határában, a Bozsvé-patak szabályozásánál. A lengyel, erdélyi és magyarországi pénzeket valószínűleg a Bocskai-felkelés idején rejtették el. Mit akar Varga Győző ifjú magyar grafikusművész, akinek rajzait Budapesten a Fészek Művészklub egy kis szobájában láthatjuk: a zenét egy más művészet nyelvére lefordítani? Aki hanglemezboritóit, zeneplakátjait ismeri, és most új rajzait látja, tudja: nem versenytárs o, jó barát, a zene értője, aki a grafika sajátos eszközeivel a muzsika befogadását készíti elő, törekvése: vizuális élménnyel is elősegíteni a zenével való kontaktust. Zenét népszerűsítő grafikái, amelyeket Budapesttől Edinbourgh-ig, Lipcsétől Brüsszelig ismer a világ, bizonyítják, mennyire nem formális ez a közeledés, mennyire a mű benső világából, szelleméből, lelkének megérteni vágyásából fakadnak Varga Győző tervei, rajzai, kísérletei. Az alábbiakban néhány művét mutatjuk be. J.RÉT1 tenor A. FARAGÓ twite»» Chon» and Symphony Onhmtia ut the Huivaiwut Radio and Tatrvmun uj.it GYÖRGY LEHEL cantata A lósport világából — f. , , . /I. *. v "i’“ r ki ' .Wf i U! \ £0. u J I ******* m";’ "kC-r ■ 1., :«J—WSOmi Stílszerűen, lóhátról nézhetik végig a legjobb magyar méneseket, azok, akik részt vesznek a dél-magyarországi túrán. Sáripusztán, Sütvényen, Odalmandon, Böszénfán, Somogysárdon bemutatják a magyar ló nevelését. A túra verseny jellegű, nemcsak hasznos ismereteket ad, sportot is nyújt. A soproni Lövérek új létesítménnyel gazdagodik az idén. A nemzetközi kemping közelében épül fel a korszerű lovaspálya. A természetadta környezetben épülő modern küzdőtér újabb fellegvára lesz a lósport híveinek. A Soproni Hetek alkalmából nemzetközi versenysorozat keretében kerül sor a megnyitásra. A már hagyományossá vált Budapest— Bécs városközi vetélkedőt május 23-án rendezik meg az ügetőpályán. A kitűnő fekvésű, modern budapesti ügetőversenytér minden tekintetben alkalmas nemzetközi versenyek rendezésére. Nemzetközi hajtők már eddig is szívesen használták nagy Küzdelmek eldöntésére. Sz. L. Képünk: A négyévesek nagydijának végküzdelme a budapesti ügető pályán. A győztes neve: Revü, Papp Albertiéi a kocsijában Március Idusa A forradalom kitöréséről, a Francia Köztársaság megalakulásáról a Pozsonyban ülésező országgyűlés március 1-én értesült. Kossuth azonnal felismerte a történelmi pillanat jelentőségét, amelyet Párizs felkínált. Tudta, hogy az események elősegíthetik a magyar reformok gyors kiharcolását, ami pedig megakadályozhatja azt, hogy Magyarországon is forradalom törjön ki. A március 3-i ülésen Kossuth az ellenzék nevében a birodalom népeinek alkotmányt, Magyarországnak pedig felelős minisztériumot követelt. Az alsó tábla a párizsi események hatására elfogadta az indítványt, a főrendek azonban igyekeztek halogatni a döntést. Ekkor jött közbe a bécsi forradalom. A szorongatott bécsi kamarilla igyekezett eltitkolni a felkelést a magyar rendek elől, de természetesen hiába. Másnap már Kossuth értesült az eseményekről és tovább fokozta az ellenzék nyomását, elsősorban a főrendekre. Egyelőre ugyan még óvakodott nyíltan megfogalmazni a polgári átalakulás programját, de az óvatosságra már csak részben volt szükség. A követeléseinek ugyanis a pozsonyi ifjúság adott nyomatékot, és a főrendek nevében István nádor megígérte a javaslatok elfogadását. Az engedékenységhez hozzájárultak azok a riasztó hírek, amelyek az ország különböző vidékeiről, elsősorban Pestről érkeztek Pozsonyba. E hírek között olyan álhírek is szerepeltek, mint például az, hogy Petőfi hatalmas parasztsereg élén indult el Pozsonyba, a diéta ellen. Amiből mindössze annyi volt igaz, hogy a pesti ifjúság a József napi vásár parasztjaival is aláíratni tervezte a Kossuth által kért tömegpetíciót. Mindenesetre a rémhírek hatására af országgyűlés küldöttsége sürgősen hajóra ült, hogy királyi beleegyezést szerezzen döntéseihez. Kossuth az úton fogalmazta meg a minisztériumot kijelölő okiratot, bár a küldöttség többsége egyelőre csak a nádor kinevezését kérte Magyarország helytartójául. A forradalmi Bécs képe és a magyarok lelkes fogadtatása azonban megváltoztatta elhatározásukat, és már olyan kéziratot nyújtottak be aláírásra, amelyben a többi között Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezése is szere • pelt. És legnagyobb meglepetésre, az udvari konferencia második tárgyalásra elfogadta a kéziratot. Közben ugyanis hír érkezett egy pesti felkelésről. Mi történt ezalatt Pesten és Budán? Talán fölösleges e hasábokon részletesen elmondani 1848. március 15-éjének történetét, hiszen aligha akad magyar, aki ne ismerné. Így csak a történeti elbeszélés folyamatossága kedvéért idézzük fel legemlékezetesebb eseményeit. A külföld forradalmi híreire és a pozsonyi diéta reformküzdelmeire érzékenyen reagáló pesti ifjúság már március 11-re elkészítette a polgári átalakulás radikális programjának 12 pontját. Szerepelt ebben a sajtószabadság, felelős minisztérium kinevezése, évenkénti országgyűlés, polgári és vallási egyenlőség a törvény előtt, nemzeti őrsereg, közteherviselés, az úrbériség eltörlése stb., stb. A program túllépett a nemesi reformpolitikán, hiszen több pontja az országgyűlés feliratában nem szerepelt. A radikális ifjúság nyomására a 12 pontot, valamint Petőfinek a március 19-i népgyűlésre írt költeményét, a Nemzeti dalt már március 15-én cenzori engedély nélkül kinyomtatták Länderer nyomdájában, amelyet a nép nevében lefoglaltak. Utána a zuhogó eső ellenére népgyűlést tartottak a Múzeum lépcsőjén, ahol az Ellenzéki Kör addig óvatosabb vezetői is megjelentek már és együtt tettek esküt a tömeggel. Délutánra megalakult a forradalom első szerve, a Közbátorsági Választmány. Azután a tömeg Budára vonult a Helytartótanácshoz, hogy eltöröltesse a cenzúrát, és sikerrel kikényszerítse Táncsics Mihály börtönének megnyitását. Táncsicsot a tömeg diadalmenetben vitte át Pestre. Másnap a Közbátorsági Választmány hivatalossá tette a magyar színeket és felszólította a diétát, hogy költözzék Pestre. Időközben a diéta már tudta, hogy a rákosi paraszttábort a képzelet szülte, de tisztában volt azzal is, hogy most meg a visszatáncolás idézné fel a parasztforradalom veszélyét. Ezért megszavazták a közteherviselést és az úrbéri viszonyok eltörlését. Kossuth, Batthyány úgy igyekeztek megoldani a polgári átalakulást, hogy egyaránt elkerüljék a felkelést és a konzervatív tábor reakcióját. Lépéseiket a „polgári átalakulás, de nemesi vezetés” kettős célja szabta meg. Elismerték Pestet az ország szívének, de Pozsonyban maradtak a diétával. Természetesen a feudalizmus erői nem egykönnyen adták meg magukat. Minden eszközt megragadtak a reformok késleltetésére, nem riadva vissza attól a fenyegetéstől sem, hogy a parasztságot fordítják szembe a nemességgel. Hatásukra a kamarilla a magyar minisztérium hatásköréből ki akarta venni a had- és pénzügyeket. De a diéta tudta, hogy most diktálhatja az iramot, és a márciusi forradalom népét ő fordította szembe a kamarillával. Március 30-án ismét megmozdult a pesti nép, fegyvert követelt és vörös kokárdát tűzött. Javaslat hangzott el a nép választottjaiból álló konvent egybehívására. A nyomás hatott: április 7-én megalakult a Batthyánykormány és a király aláírta az összes törvényeket. B. P. (Következik: „Fut Jellasics...")
