Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-06 / 3. szám

Karmester kerestetik ALBERT VISSZ AT ÉR (?) A téli utazgatások helyett a januárt kemény, alapos edzésekkel töltötték a magyar labdarú­gók. A szövetség nagyon helyesen következe­tes maradt és ragaszkodott az előírt mintegy félszáz edzés elvégzéséhez. Február elején az­után, a bajnokság március 7-én folytatódó ta­vaszi nyitányáig megfelelően felkészült csapa­tok indultak el Budapestről. A bajnoki címet védő Üjpesti Dózsa Olaszországban és Fran­ciaországban, a Ferencváros Algériában, a Vasas Dél-Amerikában, a Honvéd Spanyol­­országban és Marokkóban, az MTK Nyugat- Európában, a Csepel pedig Indonéziában és Ausztráliában szerepelt több mérkőzésen, ked­vezőbb időjárási viszonyok között végezhette utolsó felkészülését a bajnokságra. Egyelőre a kluboké a szó. A válogatott majd csak április 4-én, Bécsben, az osztrákok elleni hagyományos válogatott mérkőzésen mutatko­zik be. — A tavalyi kísérletezések után, most már nagyobb feladatok állnak előttünk — mondta legutóbbi beszélgetésünk alkalmával Koffer József, a kereken egy esztendővel ezelőtt hi­vatalba lépett s munkáját azóta is társadalmi alapon, minden anyagi ellenszolgáltatás nél­kül ellátó szövetségi kapitány. — Célunk a to­vábbjutás az Európa-bajnokságon. Egyelőre lélektani előnyben vagyunk, hiszen Oslóban győztünk, a norvégok viszont pontot vettek el Szófiában a bolgároktól. Ettől függetlenül az idei öt selejtező mérkőzésen a bolgárok és a jelenleg Dél-Amerikában készülő franciák el­len a tavalyinál jobb játékra van szükség. Az elmúlt évben sikerült megtalálni az új csapat gerincét, azokat a fiatalokat, akik 90 percen át tudnak küzdeni, alkalmazkodva ezzel a kor­szerű labdarúgáshoz. Most arra van szükség, hogy a csapatrészek jobban összeszokjanak, hogy ne csak küzdjünk, hanem a magyar fut­ball hagyományainak megfelelően, játsszunk is!... Ezért márciustól fokozatosan előtérbe kerülnek a válogatott érdekei. A túrák után hetente két teljes napon át együtt tréningez­nek majd a válogatott játékosok. A nemzeti válogatottak nagyobb gonddal történő felkészítésével világszerte többet tö­rődnek. Mindenütt rájöttek, hogy egy-egy or­szág labdarúgásának tekintélyét nem néhány klubcsapat szereplése, hanem a válogatott eredményessége, játékereje határozza meg. A magyar szövetség is éppen ezért bízik a klu­%UÍM T'Ar bök megfelelő támogatásában. A kapitány a sportkedvelőkkel, játékosokkal és vezetőkkel együtt, sokat vár a lapunkban is ismertetett reformok (játékosszerződések megkötése, ed­zők védelme, átigazolások ellenőrzése, átlépé­seknél a kis klubok kárpótlása érdekében, ne­velési költségmegtérítések fizetése) végrehaj­tásától. És vajon milyen változtatásokat tervez a kapitány? — Különösebb változásokat nem lehet várni — hangzott a válasz. — Az élvonalat jól is­merem, évtizedek óta figyelemmel kísérem a játékosok előrehaladását, a rövid időn belüli, ugrásszerű fejlődés bizony nagyon ritka eset. Szó lehet azonban néhány „pihent” játékos, a Fradiból a Honvédba átlépett és egy évet ki­várt erőteljes Szűcs Lajos, az eltiltását letöltő Kelemen, vagy az újpesti balszélső, Zámbó meghívásáról. De pályázik a válogatottságra Albert Flórián, a Ferencváros kapitánya is. Flóri — ahogyan egyik nyilatkozatában el­mondta — második apjának tekint, hiszen ke­zem alatt dolgozott a Magyar Távirati Irodá­ban, kapitánykodásom alatt játszott először a magyar ifjúsági válogatottban. Nagyon örülök, hogy hosszú sérülése után sem adta fel és a télen olyan komolyan készült, mint talán még soha! A jó formában levő, Európa legjobbja­ként az aranylabdát elnyert, régi Albert na­gyon hiányzik. Hiányzó karmestere lehetne a mai fiataloknak. Nagy nyereség lenne szá­munkra, ha igazán jó formában és a fiatalok­hoz alkalmazkodó küzdőszellemmel tudna visszatérni!... Ez a kapitány által is várt és remélt vissza­térés a magyar labdarúgás egyik érdekességét jelentené és a kitűzött jó szereplés egyik bizto­sítéka lehetne!... A kapitány érzi, tudja, hogy a sportkedvelők 1971-ben jobb játékot várnak csapatától. Beszélgetésünk végén aznap kapott levelet mutatott. Feladója Joseph Bella, az Egyesült Államokból. A levél minden sorából kicsendül az a lelkes együttérzés, amellyel a határainkon túl élők is kísérik a válogatott útját. S egyben szurkolnak a következetesen dolgozó kapitány csapatáért, a magyar labda­rúgás újbóli felemelkedéséért!... Vad Dezső Csermák József aranyérmes do­básával szárnyalta túl kalapács­­vetésben a világon először a hat­van métert Csík Ferenc (középen) az úszó olimpiai bajnok nyilatkozik Ber­linben: „Én vagyok a világ leg­boldogabb embere!” CSERMÁK József (1952, Hel sinki, aranyérmes a kalapácsve tésben, 1956, Melbourne, 5. he lyezett). Az egykori, fiatal kő fejtő úgyszólván az ismeretlen ség homályából robbant be a vi lág élvonalába, a máig felejthe tetlen, 16 magyar győzelmet ho zó, Helsinkiben rendezett olim pia egyik szenzációját aratva Am felfedezője és első edzője Papp Pál tapolcai orvos „meg álmodta” diadalát. A sport rend kívüli fejlődését az a tény jelzi hogy Csermák annak Idején, olimpiai aranyérmes dobásával (60,34) elsőként jutott túl a hat­van méteres határon, de a mai legjobbak már a hetven métert is túlhaladták. Az egykori nép­szerű bajnok változatlanul vidé­ken él, Tapolcán, a vasúti fűtő­ház vezetője. Mexikó előtt szak­mai tanácsaival segítette utód­ját, Zsivótzky Gyulát, mint aho­gyan pályafutása kezdetén ő is sok segítséget kapott elődjétől, Németh Imrétől. CSERMELY József (1968, Me­xikó, a 2. helyezett kormányos nélküli evezős négyes tagja). Az olimpián elért szép siker után csak „ezüst négyes” néven em­legetett fiatal mérnök-evezősök egyike volt. A jó helyezések után már-már a harmincas évek eredményes korszakának felújí­tására lehetett számítani, de a jó négyes viszonylag gyorsan, az 1970-ben Kanadában rendezett világbajnoki kudarc után fel­bomlott. CSERNAI Tibor (1964, Tokió, az aranyérmes labdarúgó-csapat tagja). A derék tatabányai lab­darúgó nem éppen fiatalon, 26 évesen, úgyszólván az olimpián lett Igazi klasszis játékos. Benő­vel különösen nagyszerűen meg­értették egymást. 1970 nyarán vonult vissza, majdnem 300 baj­noki mérkőzésen szerepelt. CSÍK Ferenc (1936, Berlin, aranyérmes a 100 m-es gyors­úszásban, 3. helyezett a 4X200 m-es gyorsúszóváltóban). A ber­lini olimpia kilencedik verseny­napján, az emlékezetes hármas siker (Csík—Csák—Lőrincz) egyik részese volt az akkor 23 esztendős osvostanhallgató. Győ­zelme nagy meglepetést jelen­tett, hiszen a biztos elsőnek ki­kiáltott japánok előtt ütött be a célba s így a klasszikus úszó­­számban Hajós és Halmay örö­két vette át. A második világ­háború befejezése előtti napok­ban Sopronban, orvosi hivatásá­nak teljesítése közben halt meg. Bombatámadás áldozata lett. amint éppen elsősegélyt nyúj­tott egy sebesültnek. CSÍK Tibor (1948, London, aranyérmes az ökölvívásban, harmatsúlyban). A Jászberény­ből elindult sportember üstökös ként tűnt fel és motollaként já­ró ökleivel, rohamozó stílusával a legjobbakat is megadásra kész­tette. Amilyen gyorsan érkezett, éppoly hirtelen el is tűnt a szó­­rítóból. 1956-ban külföldre, Bel­giumba távozott. Később a ható-Hoffer József, az egy éve hivatalba lépett újságlrókapitány JOBB OLDALI KÉP: Szűcs Lajos, a volt fradista már a Honvéd színeiben készül az újabb válogatottságra AMR Ságokkal is összeütközésbe ke­rült. Régen adott áletjeit magá­ról. C SÍK ANY József (1964, Tokió, a 6. helyezett 4X100 m-es ve­gyesúszóváltó tagja), a jól meg­termett, szorgalmas fradista hát­úszó sorra nyerte a magyar bajnokságokat, de ez a nemzet­közi élvonalba kerüléshez már nem volt elegendő. CSIZMADIA István (1968, Me­xikó, a 4. helyezett kajak né­gyes tagja). Az FTC 27 eszten­dős mérnök-kajakosa sokoldalú versenyzőként több számban és távon is megállta a helyét. CSORDÁS György (1948, Lon~ dón, 4. az 1500 m-es gyorsúszás­ban, 1952, Helsinki, 5. a 4X200 m-es gyorsúszóváltóban). Az öt­venes években a kontinens leg­jobb hosszútávúszója volt, 1954- ben Európa-bajnokságot is nyert. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban vezető beosztás­ban dolgozik. CSORDÁS Lajos (1952, Helsin­ki, az aranyérmes labdarúgó­­csapat tagja). A Budafokról el­indult szőke csatár komoly si­kereket aratott a Vasasban, 16 alkalommal a válogatottban is szerepelt. Edzői megbízatását is nagyon fiatalon kapta és a hat­vanas években jó eredmények­kel működött volt klubjában. Súlyos betegség támadta meg szervezetét, és 40 éves sem volt, amikor váratlanul meghalt. (folytatjuk) Münchenben, a következő nyári olimpia városában járt a rendezők meghívására Bíró Mihály, a Magyar Olimpiai Bi­zottság elnökségének tagja. A szervezők ekkor nyújtották át az olimpiára szóló hivatalos meghívást és bemutatták a jelen­tős állami támogatással és társadalmi összefogással épülő, az év végére elkészülő új létesítményeket is. A Sportért — Olimpiáért akcióhoz újabb magyar egyesüle­tek csatlakoztak. A Hungarian Workers Federation Club ne­vében például Papp Miklós írt Clevelandból a Magyar Olim­piai Bizottság (Budapest 5, Postafiók 614) címére: „Mi, ebben a clubban mind öreg nénik és bácsik vagyunk, akiket a sport nem nagyon érdekel (bezzeg milyen büszkék vagyunk rá, ha az újságban magyar sportolók eredményeiről olvashatunk), meg azután már nyugdíjasok vagyunk, de segíteni akarunk...” És megható soraihoz csekket mellékelt, Clevelandból is érté­kes felajánlással járultak a magyar sportolók olimpiai előké­születeinek költségeihez. A müncheni versenyek iránti óriási érdeklődés az olimpiai labdarúgótornára érkezett nevezésekből is lemérhető. 84 or­szág válogatottja jelentette be részvételi szándékát. A rendező ország, tehát a Német Szövetségi Köztársaság csapata és a védő magyar válogatott a szabályok szerint, előmérkőzés nél­kül jut a legjobb tizenhat közé. A további együttesekre azon­ban a nehéz selejtezők sorozata vár. A magyar olimpiai csa­pat játékoskeretét és edzőjét a közeljövőben jelölik ki. Ismét nagyszerű magyar pingpongcsaták színhelye a budapesti Sport­­csarnok. A magyar válogatott biztosan vezet az Európa Liga tornán, a kontinens csapatainak viadalán. Jónyer István és Klampár Tibor, a két fiatal asztaliteniszező játéka nagyon biztató a Nagojában rende­zendő világbajnokság előtt. Az egyik utolsó hazai főpróbán, a Budapest bajnokságon a férfi egyes döntőjében a valamivel biztosabb és jobb taktikával játszó Jónyer (szemben) győzött a labdazsonglőrnek tartott Klampár (háttal) ellen. A férfi párost azután egymás mellett nyerte a két rivális Egy fiatal lány berobog a ka­lapszalonba: — Kérek egy kalapot, de a legújabb divatú legyen! Az eladó a kővetkezőket vála­szolja : (Vízszintes 12., függőleges 1.) VÍZSZINTES: 1. Rendszerint a talpára esik. 7. Gonosz, bitang, 12. Az eladó szavai. 14. Érzéke­led. 15. E. T. I. 16. A tanítókép­ző hallgatóját hívták így régen. 18. Bútor is van ilyen. 20. Maga után húz. 22. Perzsia mai neve. 23. Z. A. L. 24. Európai nép. 27. Erbium és ittrlum vegyjele. 28. T. D. 29. Szörnyű, szinte elvisel­hetetlen. 30. A széken helyet foglal. 32. Pályaudvar, rövidíté­se. 33. ... France (francia légi­forgalmi társaság). 35. Könnyű, nyári nadrág. 36. Nyaklánc, ko­rall (népiesen). 38. Spanyol író, híres a „Pepita Jiménez” c. le­vél formában megírt regénye. 40. Ráspolyoz. 41. Szerencsét ho­zó tárgy. 42. Befejeződött. 43. . . . baba és a 40 rabló. 45. O. T. 46. Egymás utáni betűk az ábé­cében. 47. Nincs szerencséje a játékban. 48. Átnyújt. 49. Vízi járművek pihenőhelye. 51. Telje­sen. 53. ...step (a foxtrott őse). 54. Korai gyümölcs. 56. Előde. 57. Sokat... a szarka. 58. A várka­pitány mellett nevelkedő fegy­­verhordoző ifjakat hívták így. 60. Goethe Kőnigje. 62. Híres az alumlniumkohója. 65. Szóba hoz. 66. Repes az örömtől. FÜGGŐLEGES: 1. Az eladó szavai. 2. Fafajta (névelővel). 3. Fortély. 4. Veszprém patakja. 5. Azonos betűk. 6. Régi római üd­vözlés. 7. Jugoszláv szigetcso­port a Adriai-tengerben. 8. Ki­ejtett betű. 9. Fűzfából is készül. 10. Becézett Teréz. 11. Szegény, mint a templom... 12. Lisztből készül. 13. Más helyzetbe kap­csol. 17. Az egyik szülő becézé­­se. 19. Éppen elég nagy. 21. Buz­dító szócska. 24. Gyenge Anna, magyar származású operaéne­kesnő amerikai művészneve: Anne... 25. Szeged aranytollú írója. 26. Látszat. 31. A betegség jele. 34. Csíkos ruhát visel. 36. Csekély értékű halfajta. 37. ... Szilvia (Romulus és Rémus any­ja). 39, Nyári házikó. 40. Az egésznek egy hányada. 41. Tá­vol-keleti félsziget. 42. Bánat, lelki fájdalom. 44. Erre a helyre helyez. 47. Faragott. 58. Színes fantáziájú francia író. 53. G. 0. 53. Előidéző. 55. Neves szovjet filmrendező. 57. Pozitív töltésű elektród. 59. Old betűi, keverve. 61. Végtag. 62. I. T. L. 63. Sport­eszköz. 64. Lásd ott, rövidítése. A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoz­tatás céljából közöljük. Az 1. számban közölt kereszt­­rejtvény megfejtése: Aki él az mind-mind örüljön, / Mert az élet mindenkinek / Kivételes szent örömül Jön. (Ady) F I E L K E I F V E E L T E E L L E ü S Z S B Z R E N AK 1 É L A Z tó I I D tó G Au L L I K E V 1 R I AK L I L K 1 V A N KA E Á 0 B KE Z ß I K UE R T A Z T 0 L Etó TI Z H K T E fi ö IN 8 A AL A Z u AN Y A E tóE L uL I ND A AR A T VA l FE L S I R BP E D 0 B NK I N E K 0R A I 0 B AK 0 A5 A A R EG K K RE tó A I NY I TE A S 0 z S A T 0R 0 tó Ö L J 0 N Z LEGÚJABB DIVAT 8 9 to Mi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents