Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-12-11 / 25. szám

mint kétszáz magyar sportoló Münchenben Olimpiai beszélgetés dr. Csanádi Árpáddal Barátai mondják róla, hogy csak magyar győzelmek eredményhirdetésekor örül igazán és családja, felesége, az egykori győri baj­nok atlétanő, két tizenéves fia, no meg fivére, a Fradi labdarúgók jelenlegi edzőjé­nek társaságában akadnak nyugodt percei. Különben napjának úgyszólván minden órá­jában most már két évtizede a magyar sport fejlesztésén fáradozik dr. Csanádi Ár­pád, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, a Ferencváros egykori ismert labdarúgója, a Testnevelési Főiskola későbbi futball­­professzora. München, 1972, különben jubi­leumot jelent számára, hiszen 1952-ben, a magyar sportolóknak tizenhat aranyat hozó helsinki olimpia előtt irányította első alka­lommal a versenyzők olimpiai felkészülését. A minden sportkedvelőt érdeklő olimpiáról tehát valóban a legilletékesebb sportvezetővel beszélgettünk, néhány kérdésre kértük vála­szát. — Milyennek ítéli a magyar sport helyze­tét München előtt? — Mint minden értékelés, ez is nézőpont függvénye — kezdte dr. Csanádi Árpád. — Azzal, hogy a rivalizálás kiszélesedett, foko­zódott, nem mondok különösebb újságot. Né­hány tényezőre azonban szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy például a mi hagyományos siker-sportágainkban, mint amilyen az öttusa, a vívás, a kajak-kenu, ma már több ország legjobbjai jutottak a nemzetközi élvonalba, pályáznak eséllyel az érmekre, helyezésekre. Ugyanezt tapasztal­hatjuk néhány más sportágban, mint például úszásban, sportlövészetben, ahol a középme­zőnyök is rendkívül megerősödtek, tehát nehezebb pontot szerezni. A műsorváltozás, illetve -bővítés, a cselgáncs és a kajak-slalom bevetése révén a nem hivatalos összesítésben, a pont- és érem-versenyben velünk azonos helyezésre pályázó Japán és Német Szövet­ségi Köztársaság sportolói kedvezőbb hely­zetbe jutottak. Az olimpia Európában tör­ténő megrendezése nem ígér különösebb előnyöket. Mexikóban a résztvevők mint­egy hatvan százaléka európai volt, az ér­mek több mint hatvan százalékát is a mi kontinensünk versenyzői nyerték. München­ben nyilván minden európai ország maxi­málisan kihasználja részvételi lehetőségeit. Ezekkel a tényekkel együttesen számolnunk kell az esélyek latolgatásánál. De mégis, ha az olimpiai sportágak eredménylistáit vizs­gáljuk, derűlátók lehetünk. A helyzet ösz­­szességében — hullámvölgyek ellenére is — jobbnak tűnik, mint volt a Mexikóban ren­dezett olimpia előtt. — Melyik sportág szolgáltatott kellemes meglepetést, illetve melyik okozott csalódást 1971-ben? — Egy-egy kiemelkedő eredmény, világ­­bajnoki jó szereplés, vagy balsiker alapján általában nem helyes a sportág egészére néző, hosszabb távra vonatkozó következte­téseket levonni. Ezt figyelembevéve is kel­lemesen érintett az íjásznők idei világbaj­noki szereplése, a vitorlás Európa-bajnok­­ságon nyert bronzérem, a női tornászok elő­retörése. vagy az országúti kerékpárosok fej­lődése. Ez egyben azt is jelenti, hogy a ma­gyar sport hagyományainak megfelelően még több sportágban tartoznak versenyzőink a legjobbak közé, van esélyük érem, illetve pontszerzésre. Többet vártunk az öttusázóktól és vívóktól, de mérsékeltebb eredményeiket csak átmenetinek tartjuk, az atléták siker­telen európa-bajnoki szereplése már proble­matikusabb, de ha az év folyamán elért leg­jobb egyéni eredményeket nézzük, akkor egyáltalán nem olyan sötét a kép. — Hogyan haladnak az olimpiai előkészü­letek? — Röviden fogalmazva, a terveknek meg­felelően. A részvételi jogot megszerezni nem tudó férfi röplabdások és a gyeplabdások, valamint a nálunk eddig nem űzött kajak­­slalom kivételével minden sportágban ké­szülnek versenyzőink. Mintegy 360 sportoló végzi edzéseit az olimpiai keretekben. Ja­nuárban rendezzük a hagyományos fogada­lomtételt, majd az év első felében még ver­senylehetőségeket kapnak azok, akiknek bi­zonyításra van szükségük. Az egyes sport­ágak szövetségeinek javaslatai alapján jú­nius végéig szeretnénk kijelölni a végleges csapatot. A jelek szerint kétszáz versenyző­nél valamivel többen utazhatnak ki Mün­chenbe és Kielbe. A közelmúltban helyszíni szemlén járt küldöttségünk nevében mind az elhelyezés, mind az edzéslehetőségek és általában az előkészületek tekintetében csak elismeréssel szólhatok a szervezők munkájá­ról. A Sapporóban rendezendő téli olimpia más kérdés. A téli sportokban egyedül a műkorcsolyázó Almássy Zsuzsi reményked­het jó helyezésben. — Mit várhatunk a mieinktől Münchenben? — Azt tűztük ki célul, hogy Mexikóhoz hasonló eredményre képes csapattal vegyünk részt az újabb olimpián. Bizonyára emlékez­nek rá, hogy Mexikóban a várakozást felül­múlva harminckét, ezen belül tíz arany­éremmel, az első hat helyezést alapul véve 194 ponttal az Egyesült Államok, a Szovjet­unió és a Német Demokratikus Köztársaság sportolói mögött a negyedik helyen végez­tünk a nemhivatalos pontversenyben. Az olimpiáról-olimpiára növekvő rivalizálást te­kintve az érmek, helyezések, illetve pont­számok terén lehetnek változások, de az erő­viszonyok figyelembevételével van esélyünk a mexikói teljesítmény megismétlésére. Mind­ez — s ebben biztos vagyok — az itthon és a határainkon túl élő magyar sportkedvelők számára egyaránt nagy örömet, jogos büsz­keséget jelentene. Mi valamennyien ma­gunkénak érezzük a versenyzők sikeres sze­replését. A társadalom hazai segítsége, áldo­zatkészsége mellé a kint élők a Sportért- Olimpiáért-akciónkhoz mind nagyobb szám­ban csatlakozva nyilvánítják ki ezt az együtt­érzésüket. így azután a remélt sikerek fe­letti öröm is feltétlenül közös lesz, bízom, részünk lesz benne mindannyiunknak!... Eddig az olimpiáról magyar szemüvegen át. Nem volna azonban teljes a kép, ha e beszélgetés kapcsán csak röviden is, de ne emlékenénk meg dr. Csanádi Árpád széles körű nemzetközi tevékenységéről. A világ­szerte komoly tekintélynek örvendő sport­vezető a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tag­jaként előbb az oly sokat vitatott kérdés, a dopping-ellenőrzés bevezetésének és alkal­mazásának rendszerét dolgozta ki az orvosi bizottság egyik irányítójaként. Jelenleg pedig az olimpiai programbizottság vezetőjeként tevékenykedik. A rendkívül széles körű felké­szültséggel rendelkező magyar sportvezető munkája tehát kihat az olimpia jövőjére is. Készülő javaslataihoz világszerte komoly re­ményeket fűznek — bátran állítjuk, nem véletlenül!... Vad Dezső Dr. Csanádi Árpád, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára a San Antóniában rendezett őttusa­­világbajnokság fiatal magyar ezüstérmesét, Villá­nyi Zslgmondot köszönti a repülőtéren. A hagyományoknak megfelelően, Ismét ízléses magyar jelvények készültek a téli és a nyári olim­piára. A két Jelvény már elfogadott tervezete • UÍM NOVAK Dezső (1960, Róma, a 3. helyezett, 1964, Tokió és 1968, Me­xikó, az aranyérmes labdarúgó­csapat játékosa). Az egyetlen ma­gyar labdarúgó, aki részt vett a legutóbbi három olimpián. Szom­bathelyről került a fővárosba, a Ferencváros csapatába. Hátvéd lé­tére a technikás játékosok között emlegetik, a szabadrúgások és büntetők nagy specialistája. Me­xikó után a világ-válogatottban is szerepelt Rióban. Harmincegy éves, többször gondolt a vissza­vonulásra. NOVAK Gábor (1962, Helsinki, 2. a kenu egyesben). Az alacsony termetű, izmos versenyző az öt­venes évek tehetséges, szorgalmas magyar kajakos gárdájának egyik tagja volt. Az olimpián elért si­kere mellett 1957-ben Gandban Európa-bajnokságot nyert. Ides­tova egy évtizede vonult visz­­sza. Edzői próbálkozásait nem sok siker kísérte. Művezetőként dol­­dozlk a Magyar Acélárugyárban. NYÉKI Imre (1948, London, a 2. helyezett, 1952 Helsinki, az 5. he­lyezett 4X200 méteres gyorsúszó­váltó tagja). A vékonydongájú. alacsony termetű úszó Sárost mester egyik kedves tanítványa volt. Egyénileg 1954-ben a 100 mé­teres gyorsúszás Európa-bajnok­­ságának megnyerésével érte el legemlékezetesebb sikerét. Ver­senyzőként a vígkedélyű. köny­­nyelműségekre is kapható spor­tolók közé sorolták, az életben annál jobban megkomolyodott. A vendéglátóiparban üzletveze­tőként dolgozik. Lánya tehetséges úszónak Indult, de fiatalon, köz­lekedési baleset áldozataként éle­tét vesztette. ORBÁN Árpád (1964, Tokió, az aranyérmes labdarúgó-csapat játékosa). A jól megtermett kö­zéphátvéd több, mint egy évti­zede erősíti a győri Rába ETO csapatát. Főszerepet játszott an­nak idején a győriek bajnoksá­gában, kiváló eredményeiben. Most már túl van a harmadik X-en, s egyesek szerint forma­hanyatlásával együtt gyengült a győri csapat Is. ORBÁN Nándor (1936, Berlin, 5. az öttusa egyéni versenyben). Csak a céllövésben és futásban elért halványabb eredményével maradt el a dobogós helyezés­től. Katonatiszt volt, szolgált a mai, demokratikus hadseregben is. Ma már nyugdíjasként él a Orosz Pál ()óbbról), a Fradi csatára régi játékostársával, az Amerikában élő Csabai Józseffel New Porkban Dunántúlon, résztvett a siófoki lovasiskola megszervezésében. ORCZAN László (1936, Berlin, 5. az 1000 méteres kerékpáros állórajtos időfutamban). A har­mincas évek legjobb magyar ke­rékpáros versenyzője Budapes­ten él. Garat téri kis üzletében évtizedeken át javította a fiata­lok kerékpárjait. Üzletét már bezárta, a sporttal azonban vál­tozatlanul tartja a kapcsolatot, a gyorskorcsolyázók viadalainak egyik versenybírója. OROSZ Pál (1960, Róma, a 3. helyezett labdarúgó-csapat játé­kosa). A Fradi vidékről felke­rült, technikás csatára a hatva­nas évek végén vonult vissza. Tokióban is kint járt, de már csak tartalék volt. Az egyéb­ként jó képességű futballista nem tudta beváltani a tehetsé­géhez fűzött nagy reményeket. Pályafutása közben testnevelő tanári diplomát szerzett, egy ideig a Ferencváros labdarúgó szakosztályának vezetője Is volt, jelenleg Marokkóban edzőskö­­dik. PADOS Gusztáv (1936, Berlin, a 6. helyezett díjlovas csapat tagja). Az egykori tábornok az egyéni versenyben a legjobb he­lyezést érte el a magyarok kö­zül, tizennegyedik lett. Nemzet­közi tekintélynek örvendő lovss volt. Még a harmincas évek vé­gén nyugdíjazták, az ötvenes években halt meg Budapesten. PAJOR Kornél (1948, St. Mo­ritz, 4. a 10 000 méteres gyors­korcsolyázásban). Az egyetlen magyar világbajnok, világrekor­der gyorskorcsolyázó. Sikereit te­hetsége mellett vasszorgalmának, akaraterejének köszönhette. A világbajnokság megnyerése után 1949-ben Svédországban telepe­dett le. Mérnökként dolgozik, az utóbbi években többször Járt itthon látogatóban. PAL II. Tibor (Róma, a 3. he­lyezett labdarúgó csapat játéko­sa). Az alacsony termetű labda­rúgó a csatársor minden poszt­ján egyformán használható volt. Csepelen tűnt fel, később a Va­sasban játszott, két alkalommal a válogatottban is szóhoz jutott. Utolsó élvonalbeli éveit 1968-tól az Egyetértésben töltötte. Jelen­leg 36 éves, kis csapatban rúgja a labdát és a vendéglátóiparbán dolgozik. PALI Imre (1936.. Berlin, a 4. helyezett kézilabda csapat játé­kosa). Az úlpestiek kézilabdása Paul néven Játszott a lila-fehérek bajnokcsapatában. Kemény, szi­gorú védő volt. PALOCZ Endre (1952., Helsinki, a 3. helyezett tőrvívó csapat tag­ja). Az Újpest, majd a Vasas vívója tőrben tartozott a lee­­iobbak közé, de tagja volt a vi­lágbajnokságot nyert magyar kardvívó csapatnak is. Rövidebb ideig tartó külföldi edzősködés után most újra Itthon, a Magyar Nemzeti Bank főtisztviselője. PALOTAI Károly (1964., Tokió, az aranyérmes labdarúgó csapat játékosa.) A tokiói együttes má­sodik győri játékosa és egyben kapitánya. A kiváló fedezet az olimpiát követően vonult vissza, letette a játékvezetői vizsgát és ma már elsőosztályú mérkőzése­ken fújja a sípot — közmegelé­gedésre. PALOTÁS József (1936., Berlin, KARÁCSONY VÍZSZINTES: 1. Helyet foglal. 3. Heltai Jenő „Karácsony” c. költeményének első sora (zárt betűk: R, A, E). 12. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc egyik vezető alakja. 13. Mély bú­gó hangot ad (pl. a galamb). 14. Névelő. 15. Csirke becézve. 17. Szövetség, baráti szerződés. 18. Kórházi osztály. 20. Kicsinyítő. 21. Férfinév. 23. Nyersszínű fe­­hérítetlen. 24. Az versidézet má­sodik sora. 27. Ö. A. N. 28. Ala­csony fizetés. 29. A XIX. sz. ele­jén divatos rövid szoknya. 31. Duna egynemű betűi. 32. S. É. A. 33. M. B. 35. Hüvelyes növény és fényképezőgép része. 36. C. J. 37. Francia városka, az 1942-ben itt megtartott per tette híressé. 39. Az egésznek egy hányada. 40. S. P. 41. Mesterségéhez értő iparos. Z. U. 44. Annak a tulajdona. 45. I. ó. 47. „A” munka. 49. Harsona. 51. A 18. sz. betűi keverve. 54. Tűznyelv. 56. D. S. S. 57. Monte Cristo sziklabörtöne volt. 58. Bak betűi, keverve. 59. Arról a hely­ről. 61. Sütőiparos (névelővel). 63. Juttat. 64. Fiatalkorú személy. 66. Útjára bocsát, mozgásba hoz. FÜGGŐLEGES: 1. Zavar. 2. Ré­tegként borít. 3. A versidézet harmadik sora. 4. Takarítási munkát végez. 5. Ramazuri. 6. Azonos magánhangzók. 7. Európa Kupa. 8. Visszafut (!). 9. Ebbe az irányba. 10. Fürdőruha. 11. Egyik megyénk. 12. A látószerv része. 14. ... Novák Vilmos (fes­tőművész). 16. Nagy kiterjedésű víztömeg. 19. Lúd. 21. Római szá­mok: 51 és 49. 22. Arra a helyre tekint. 25. Egyszerű gép (fordít­va). 26. Mint vendég röv. 28. A versidézet negyedik sora (zárt betűk: S, ó, C). 30. Oszlop fele! 34. Magyar törzsfő, ki buzogányá­val Bizánc érckapuján hatalmas rést ütött. 37. Kuba külügyminisz­tere (Raul). 38. Becézett női név. 40. A hét egyik napja. 42. A Csen­des-óceán melléktengere az An­­tarktiszon. 44. Ama személyek. 46. Község Baranya megyében. 48. G. U. 50. Utolsó posta. 52. Eme személynek. 53. Frank major dó­­musok neve. 55. Bariton szerep a „Hunyadi László”-ban. 60. N. E. R. 61. . . . mars! 62. K. D. F. 65. Kiejtett betű. 66. Egy másik kiej­tett betű. 67. I. A. BEDNAY JÓZSEF A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoz­tatás céljából közöljük. Megfejtés a 22. számból: Előre hát, mind aki költő. A néppel tü­­zön-vizen át, Átok reá, ki elha­jítja Kezéből a nép zászlaját. £I ő R E H A TM E £L E R B AS T I L L £ sV £ D £ K V 0 N E I L L B£ G A E P I T D 0 G E AT I Z E B 0 L A N 1 P Z T 1A Jf 1 E K E K RE A 0f TÉ P R EI 11 P S KE L E P E L ü JK E H I Z RN AP R T T0 R SL E£ M £ T T E K LT ö A AK I E L HAJ I T RA J £S Z I 11 EN J HI V A KL 0 T u R L AB 0 Z 0 T IG A z 0 L N I Sy E N A 0N V I Z E N A T 3. a középsúlyú kötöttfogású bir­kózásban.) A vasutasok ismert birkózója a háború után meg­nyílt lehetőségeket kihasználva tanult tovább, jogi doktorátust szerzett. Az ötvenes években, vi­szonylag fiatalon hunyt el, a Bu­dapesti Vasutas évente verseny­nyel adózik emlékének. PALOTÁS Péter (1952., Helsin­ki, az aranyérmes labdarúgó csa­pat játékosa). Az Óbudán fel­nőtt rokonszenves középcsatár te­hetsége az MTK együttesében bontakozott ki. Az emlékezetes aranycsapatban is 24 alkalommal játszott, 18 gólt lőtt. Hidegkúti előtt ő töltötte be a hátravont középcsatár szerepkörét. Betegsé­ge miatt harmincéves sem volt, mikor visszavonult, s 1967-ben 38 éves korában hunyt el. Fivérei közül kettő, József és János a magyar jégkorong válogatottban játszott. PANCSICS Miklós (1968., Mexi­kó, az aranyérmes labdarúgó­csapat játékosa.) A Ferencváros gyors, kiváló fizikai adottságok­kal rendelkező 27 éves hátvédje, a jelenlegi időszak legjobb ma­gyar védőjátékosa. Kár, hogy eléggé sérülékeny és így többfz­­ben csak a lelátóról nézi társai játékát. A válogatottban 1967 óta 22 alkalommal szerepelt. (folytatjuk) A lelátótól jelentjük... Zakariás József, a kiváló, harmincötszörös válogatott labdarúgó 47 éves korában elhunyt. A csendes, megbíz­ható „Zaki” minden idők leg­jobb magyar csapatában ját­szott 1947 és 1955 között. Bo­­zsik fedezettársa volt, de már akkor afféle negyedik hát­védként inkább a védekezés­ből vette ki a részét. Hosszú éveken át Guineában edzős­­ködött. Halála váratlan, nagy veszteséget jelent a magyar labdarúgásnak. A nyári olimpián szereplő magyar sportolók tetszetős formaruhát kapnak. A férfiak kétsoros, középkék zakóban és szürke nadrágban, a nők pedig meggypiros midi-kosztümben utaznak majd az olimpia városába. Schmitt Pál, a párbajtőrvívó olimpiai és világbajnok magyar csapat tagja nyerte Cataniában a Mannino-emlékversenyt. öt héten át Buenos Airesben szerepelt Gulyás István, a negy­venéves magyar teniszbajnok. Jó játéka után a jövő év elejére újabb meghívást kapott Argentínába. A hazai eredmények alapján készített ranglistán egyébként Gulyás a februárban Amerikába készülő Baranyi és Szőke társaságában holtver­senyben áll az élen. Lakat Károly dr., a Tatabánya és Palicskó Tibor, az MTK labdarúgóedzöje kéthetes tanulmányútra utazott Olaszor­szágba, illetve Angliába. Fontos döntést hozott a Magyar Labdarúgó Szövetség. A baj­nokság befejezése után nagyobb létszámú válogatott keretet jelölnek ki. A játékosok Illovszky Rudolf és Lakat Károly dr. irányításával készülnek majd. De az adott mérkőzéseken, így az Európa-bajnokság negyeddöntőjében, valamint a barátságos nemzetek közötti találkozókon és természetesen az olimpián is mindig a legjobb formában levő játékosok szerepeltetését tervezik A labdajátékokban befejeződött a bajnoki küzdelem. Kosár­labdában a Bp. Honvéd elsőségét visszahódítva veretlenül nyer­te tizennyolcadik bajnokságát, a nőknél a TFSE csapata ugyan­csak valamennyi mérkőzését megnyerve lett bajnok. Röplab­dában az Újpesti Dózsa tizedik alkalommal végzett az élen, a nőknél a Nehézipari Minisztérium csupán három játszmát vesztve nyert. Asztaliteniszben a Bp. Spartacus férfi és a Statisztika női együttese megőrizte tavalyi elsőségét. Izgalmasan alakult a labdarúgó-bajnokság őszi finise. Az Újpesti Dózsa már két fordulóval a befejezés előtt behozhatat­lan előnnyel vezetett. A lila-fehérek mögötti tömörülésben meglepetést jelentett a Salgótarján és a Komló kiváló szerep­lése. A két bányászcsapat közül az egyiknél Moór Ede, az egykori zuglói futballista, a másiknál Lantos Mihály, az arany­csapat balhátvédje fejt ki igen eredményes edzői működést. 15 * >

Next

/
Thumbnails
Contents