Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-12-11 / 25. szám

J itA o ro-Q ttA o n s Alvás-zavarok az idős korban Növénynél, állatnál és az embernél egyaránt megvan a nappalok és az éjszakák ritmusa. Az élővilág sajátossága, hogy nappal mozog, dolgozik, és éjjel gyűjti az erőt a következő napra. Táplálék nélkül akár egy hónapig is el­élhet az ember, de alvás nélkül nem tovább tíz napnál. Az alvás az agyvelő pihenése, meg­védi az agyvelő sejtjeit a túlfáradástól. Azzal, hogy az idegsejtek működését felfüggeszti, megóvja azokat a kimerüléstől és a pusztulás­tól. S hogy milyen fontos az alvás, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ma már bizonyos betegségeket gyógyítanak vele. Téves nézetek Az alvás pihentető hatása nem az alvási idő hosszúságától, hanem mélységétől függ. Az első negyedórában csak felületes szendergés lép fel, majd az alvás egyre mélyül, és a má­sodik óra elején éri el a legnagyobb mélységet. Aztán fokozatosan ismét felületessé válik. Az elalvás fiataloknál megy a legkönnyeb­ben, leteszik a fejüket, és már alszanak is. Ideges ember azonban nehezen szakad el szí­nes és izgalmas világától. Idősek, ha köny­­nyen alszanak is el, néhány órai alvás után felébrednek, és képtelenek újra elaludni. Ezért van az, hogy az idős emberek napközben szunyókálnak néhány órát, hogy az éjszakai alváshiányt pótolják. Elterjedt az a téves mondás, hogy az idős és öreg embernek már nem kell annyit alud­nia, mint a fiatalnak. Ez nem így van. Hány­szor tapasztaljuk, hogy az öregek elbóbiskol­nak könyvvel a kezükben, televíziónézés köz­ben, moziban vagy ebéd után a karosszékben. Ha ezeket az alvásokat az éjszakai alváshoz hozzáadjuk kiderül, hogy az idős ember is al­szik annyit, mint a fiatal. A húsz és ötven életév között levő emberek 30 százaléka panaszkodik alvás-zavarról, ötven év felett ez a százalék nagy emelkedést mutat, amikor is az idősebbek a legváltozatosabb al­vás-zavarokkal keresik fel orvosukat. Az idős korosztály panaszainak főrészét az teszi ki, hogy nehezen alszanak el, órákon át álmatla­nul fekszenek az ágyukban. Másik panasz az, hogy korán ébrednek, és képtelenek újra el­aludni. De előfordul az álmatlanságnak olyan formája is, hogy alvás közben fel-felébrednek s ilyenkor nehezen alszanak el ismét. Az álmatlanság oka legtöbbször ideges ere­detű. Ki ne tapasztalta volna, hogy a nap fo­lyamán előforduló izgalom kihatással van az aznapi alvásra. Hogyan előzzük meg az alvás-zavart? Régi tapasztalat, hogy a kemény fizikai munkát végző ember könnyen alszik el. A szellemi foglalkozásúak vagy az ;dős, már nyugalomba vonult emberek helyesen teszik, ha kifárasztják magukat, mert akkor alvásuk mélyebb és pihentetőbb lesz. Ennek a fárasz­­tásnak a módja könnyű. Nem kell mást tenni, mint lefekvés előtt egy félórát vagy egy órát sétálni. Séta alatt adódhatnak a problémák megoldásai, és a belső feszültség levezetése. A gondok, feszültségek az idős embert sem kerülik el. Az izgalmak nyomán alvás-zavarok lépnek fel. Ráadásul a kellemetlen izgalmak emelik a vérnyomást, és a vérnyomás emelke­dése mindaddig nem szűnik meg, amíg tuda­tunkban az izgalom okával foglalkozunk. így ajánlatos — ha mód van rá — a felmerült konfliktust rendezni elalvás előtt. Idősebb embereknél a kávé jótékonyan tá­mogatja a keringést. Kora délutántól kezdve azonban nem ajánlatos kávét vagy teát inni, mert a késői időben elfogyasztott kávé vagy tea hatására az agy fokozott szellemi munká­ba kezd, és a természetes álmosság megszűnik. Mindez végtelenül kellemes érzések kíséreté­ben történik s mire a koffeinre vagy theinre érzékeny egyén az ágyba kerül, szemét elkerüli az álom. Kellemes megoldás álmatlanság esetén a jó meleg fürdő, amely fáradságérzetet kelt, és jó alvást biztosít. Fázós embernek, akinek hideg a lába, aján­latos az egyes országokban divatos hőpalack. Nem kell óraszám dörzsölni a hideg végtago­kat, egy-kettőre elalszik az ember. És még egy tanács: ha éjszaka felébrednénk, ne nyissuk ki a szemünket, mert a fény a szemidegeken keresztül izgatólag hat az agyké­reg bizonyos részére, onnan az egész agy­kéregre — ahol az emlékezés és a felejtés rejté­lyes tünetei lezajlanak —, és az ember telje­sen felébred. Ajánlatos közvetlenül lefekvés előtt minden szellemi munkát abbahagyni, és egy negyed­órát a csendnek szentelni. Ilyenkor ne tegyünk semmit, gondoljuk át az aznap sikereit, és készüljünk a másnapra. Aki megszokta, hogy azonos időben tér nyu­govóra, az a legjobb módszert választja. Ta­pasztalásból tudjuk, hogy ha az ember meg­szokott időn túl fekszik le, már nehezen al­szik el. A megszokott időben történő lefekvés is feltételes reflexként hat, mint a tévé-mackó megjelenése a képernyőn a gyermekek szá­mára. Mindenkinek van egy megszokott testhely­zete, amelyben könnyen alszik el. Ez is egy feltételes reflex, aminek ha engedelmeske­dünk, jól alszunk. Háton fekve nehezebben alszik el az ember, míg oldalt fekve,_és az iz­mokat ellazítva könnyebben bekövetkezik az alvás. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát — mondja a magyar közmondás.' Az embernek olyan körülményeket kell otthonában terem­tenie, amelyek alkalmasak a mély és egészsé­ges alvás eléréséhez. Így ágyunk legyen lehe­tőleg kemény, takarónk könnyű, alvóruhánk pedig laza. A szobát lefekvés előtt alaposan ki kell szel­lőztetni. Ha a szóba csendjét nem zavarja külső zaj, legjobb nyitott ablak mellett alud­ni, hogy a szív oxigénellátása zavartalan le­gyen. Pszichiáterek ajánlják, hogy az ember elal­vás előtt gondoljon valami kellemes emlékre, mert az ilyen emlékezés álmosítóan hat. Néha olyan felületes az alvás, hogy amikor az ember hosszú órák után felébred, el sem hiszi, hogy aludt. Lehetőleg altató nélkül Végső menekvés a hosszabb ideig tartó al­vás-zavar esetén az altató. Az altatók az agy­kéregre hatnak. Megválasztásuk attól függ. hogy az idős ember nehezen alszik el vagy korán ébred. Az elalvás zavara esetén gyorsan és röviden ható anyagokat alkalmaznak, míg korai felébredés ellen lassan és hosszabb ideig ható altatókat írnak elő. Tudomásul kell vennünk azonban, hogy az altatók veszélyes szerek, és a szervezetre mé­regként hatnak. Az altatószerek segítségével elért alvás fiem felel meg a természetes pihe­nés feltételeinek. Altatószer után nincs friss ébredés. Egy-két napi álmatlanság nem ok ar­ra, hogy altatót szedjünk. Tartós álmatlanság esetén forduljunk orvoshoz, mert ilyen esetben valami betegség lehet a háttérben. És végül: ha reggel felkelünk — és ez idős embereknek szól —, ne ugorjunk ki hirtelen az ágyból, hanem lassan, fokról' fokra készít­sük elő magunkat a megszokott tevékenységre. Dr. Marék Antal TÉLI SPORTÉI)LÓVER Hozzávalók: 80 deka fehér középvastag mű­szálfonal, 4-es kötőtűk. Szabásrajzunk az át­lagnál erősebb férfiméretre készült. HÁTA: 136 szemre kezdjük. 6 sort kötünk 1 sima, 1 fordított szemek váltakozásával, majd felfelé haladva 4 sima, 2 fordított szemekből álló bordásmintával folytatjuk. Teljes hosszúsága 70 cm, ebből a karöltő 22 cm. ELEJE: Olyan, mint a háta, de itt a patent­kötés után az 5. sorban kezdjük a mintát csa­varni. A 23 sima — négyszemes — bordából a jóbb és bal szélen 7—7 mintát csavarunk a következőképpen: csúsztassuk az első 2 sima szemet tartaléktűre, és tegyük ezt hátra a munkadarab mögé. Most kössük le a követ­kező 2 sima szemet, majd hozzuk előre a tar­­taléktűt a rajta levő 2 szemmel, és kössük le. Ezután a 2 fordított szemet kötjük. A csava-' rást 8 soronként megismételjük, 50 cm ma­gasságig. ŰJJA: 24 cm-re kezdjük, 1 sima, 1 fordított szemek váltakozásával 6 cm-t kötünk. Utána a 4 sima, 2 fordított következik. A karöltőig 6 soronként szaporítunk 1—1 szemet mindkét oldalon, míg elérjük a kívánt szélességet, ez­után 1X3, 3X2, 10X1 szemet fogyasztunk, KALAP, TURBAN, SAPKA... majd 1X2, 1X3 szemet, s a többit egyszerre láncoljuk le. NYAKA: Ha elkészültünk, összeállítjuk a darabokat, nyakán felszedjük a szemeket 4 tűre és 18 cm-t kötünk rá a csavart bordás­mintával, majd a végére 2 cm-t 1 sima, 1 for­dított szemek váltakozásával. Medgyaszai Vilmái, a század elejének hír­neves sanzonénekesnője dalolta: „A kalapom egy egészen egyszerű kalap”. S, hogy mi min­den van rajta, arról így szólt a leltár: szalag, toll, virág, aranyhalas-medence, meg még egy egészen kicsiny krokodil is — amely azonban „rúg és harap”. A kalapdivatnak történelmi múltja van, év­századok során mindig az volt a feladata, hogy viselőjének társadalmi hovatartozását tükröz­ze. Hol malomkerék nagyságúra terebélyese­dett, hol demokratizálódott és fejtetőnyi kal­­paggá zsugorodott, de kalapot viselni minden­képpen rangot jelentett. Ám, jó ideje a kalap valóban funkcionális szerepét tölti be, véd az időjárás viszontag­ságai ellen, divat, ünnepélyessé, elegánssá teszi megjelenésünket. S hogy mindenki szá­mára elérhető legyen, napjainkban a kalap­divat gazdag választéka gondoskodik. Minden kalapforma divatos, viselhetünk nagyszélű velúrkalapot, barettet, turbánt, vagy Ötletes kis sapkát. Mindenki megtalálja az íz­lésének, kedvének valót! Ami talán mégis újdonság, az a különféle nemes- és műszőrme kalapok, kucsmák, szőr­mesapkák divatja. Igaz, áruk nem olcsó, de hiszen nem viselünk minden napra pézsma­kucsmát, nercfarok kalapot. De kötött kalapot, kötött sapkát annál inkább. Ezekből azután valóban bő választék talál­ható a budapesti divatüzletekben. P. J. * Kürthy Hanna rajza JH±m^uJ±zöm;ßw fa Zörög a kocsi, Pattog a Jancsi, Talán értem jönnek. Jaj, édesanyám, Kedves szülő dajkám, De hamar elvisznek! Kocsira ágyam, Kocsira ládám. Magam is felülök. Jaj, édesanyám, Kedves szülő dajkám, De hamar elmegyek! Az Ortutay Gyula szerkesztette „A magyar népdal” című gyűjtésből, Mohács (Baranya) REJTVÉNY GYEREKEKNEK! - FELNŐTTEKNEK! -Kedves gyerekek — felnőttek, a Magyar Hírek 1972-es Kincses Kalendáriumában megjelent a BE­­TUDOMINÓ, és a KÖRBE-KÖRBE című rejtvény a 348-as, 349-es oldalon, melyekből a nyomda ördöge néhány betűt elcsent. Mi visszaszereztük a betűket és mindkét rejtvényt közöljük — helyesen. Ha kezetekbe kerül a — Kincses — és e lap Is, vágjátok ki a rejtvényeket és ragasszátok be a megfelelő hely­re. BETÜDOMINÖ Ha a dominóköveket megfelelő sorrendbe egymás mellé rakjátok, egy híres magyar fizikus nevét kap­játok megfejtésül. •puyjo'i soAjpa :sjtfaj«3iv KÖRBE KÖRBE A kör betűiben Ady Endre egyik versének címét rejtettük el. Ha a megfelelő betűből indultok ki és minden harmadik betűt összeolvastok, megkap­játok a vers címét. Keceltek A KÉPEKEN HÁROM KALAP­­MODELLT LATNAK, A BUDA­PESTI ŐSZI—TELI DIVATBEMU­TATÓKRÓL (Komlós Üli felvételei) SONKÁS FELFÚJT. 6 tojássárgáját habosra keverünk 10 deka vaj­jal, hozzáadunk negyed kiló főtt és áttört burgonyát. 20 deka főtt, füstölt darált tarját, kevés sót és törött borsot, végül a tojások ke­mény habbá vert fehérjét. Kizsírozott pudingformában 45 percig a sü­tőben, gőzben sütjük, majd a formából kiborítva olvasztott vajjal önt­jük le, és reszelt sajttal hintjük meg a tetejét. Párolt zöldborsóval, vagy más párolt zöldfélével köritjük. Felhajtott szélű fekete tok-kalap, a most nagyon divatos fémcsattal Alkalmi turbán, sötétbarna bársonyból Szőrmével díszített divatos téli sapka NORMAN KOTLET. 2 deci tejfölbe 3 csomag, nagyon finomra vá­gott petrezselyemzöldet keverünk, és néhány óra hosszat állni hagy­juk. Kicsontozunk és kikeverünk 8 sertésborda szeletet, majd nagyon kevés olajon (vagy teflon edényben zsiradék nélkül, esetleg roston) egyik felén ropogósra megsütjük. Amikor a serpenyőben megfordítot­tuk a szeleteket, a megsült részt sóval és törött borssal hintjük meg. A kisütött hússzeleteket ropogós, apró szemű burgonya tetejére fek­tetjük, a petrezselymes tejfölt megmelegitjük (de nem forraljuk fel!) és a szeletek tetejére kenve, azon frissiben tálaljuk. SONKÁS CSIRKEMELL. Vásároljunk négy személyre csirkemel­let, csontozzuk ki, és húzzuk le a bőrét, végül vágjuk ketté, és az így nyert hússzeleteket verjük kissé ki. Megsózzuk, kevés vajon ropogós­ra megsütjük, és tűzálló tálra egymás mellé fektetjük. Mindegyik szeletre 1—1 vékony szelet sajtot, arra egy szelet sonkát fektetünk, és fogpiszkálóval felülről az egészet átszúrjuk, hogy szét ne csússza­nak. A vajba, amelyben a húst sütöttük fél pohárnyi vizet, és egy fél húsleveskockát adunk, addig forraljuk, amíg a kocka fel nem olvadt, ráöntjük a húsra, és a sütőben kb. 15 percig sütjük; addigra a sajt elolvadt és a sonka is átsült. Sütés előtt meghintjük a húst finomra vágott petrezselyemzölddel. ENDTVIA SALÁTA. Az endiviát sós vízben megfőzzük, és levőtől lecsepegtetjük. Ha kihűlt, tálra tesszük, és leöntjük a mártással, amelyhez egy üveg joghurtot összekeverünk fél citrom levővel, 2 evőkanálnyi olajjal, csipet sóval, porcukorral, egy csomó finomra vá­gott metélohagymával, és kiskanálnyi mustárral. Jól behütve kínáljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents