Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-12-11 / 25. szám

. ’

■HM#..

H. Rákóczi Ferenc emlékműve sírboltja feleU a kassal Szent Erzsébet dóm részében

A Batsányikor működése a mai Kassán

DR. SZILÁGYI FERENC:

A MAGYAR Sl%^

IX. Piac, paraj, makaróni, máié

A magyar uralkodók nemcsak a német ud varokkal létesítettek családi, dinasztikus kapcsolatokat. Így László király öccse, Könyves Kálmán, s ennek fia, II. István, francia nőt vett feleségül; III. Béla királynak első felesége francia hercegnő volt, a második pedig francia királylány. III. Béla fia, II. Endre is első felesége, meráni Gertrúd megölése után francia nőt vett feleségül. A francia királynékkal sok francia lovag, előkelő egyházi és világi személy jött az országba. II. Endre idejében például az országnak-egyszerre három francia származású püspöke volt.

Fontos közvetítői voltak a francia műveltségnek a szerzetesrendek is. Már 1091-ben francia bencés szerzetesek telepedtek meg Somogy várott s még ebben a században követték őket a francia ciszterciták és premontreiek. Sok magyar diák szerezte meg a legmagasabb műveltséget ekkoriban francia földön, elsősorban a párizsi egyetemen.

a mandula, a mazsola, a rizs, az osztriga, a saláta, a makaróni, s a süteményárusnál a palacsinta — amely ekkor még csak egyszerűen ,lepény’-t jelentett. A piacon a vásárlók gyakran firenzei eredetű arany pénzzel, forinttal fizettek. A forint — amely a mai magyar fizetőeszköznek is neve — az olaszországi Firenze (másképp Fiorentina) városról kapta nevét. Ha aztán valaki a piacon nagyon meggazdagodott, az dús, dúsgazdag lett. E dús szavunk mögött a vagyonáról és gazdagságáról híres Velencei Köztársaság vezetőjének, a dézsának nevét kell keresnünk (ez viszont a .vezér’ jelentésű latin dux származéka).

Emlékezzünk meg az újlatin nyelvek közé tartozó románról is, amelyből néhány szó szintén belekerült nyelvünkbe. Az erdélyi ma gyar nyelvbe, a nyelvjárásokba több román szó belekerült, s innen a magyar irodalmi nyelvbe is. Román eredetű szavunk a .társ, pajtás’ jelentésű cimbora, s a ficsúr is, amely

A szlovákiai magyarság fél évszázada a haladó és forrongó magyar szellem képviselőit választotta jelképéül szellemi hűsége és megmaradása számára. Ilyen volt soká a Kazinczy Társaság Kassán, amelyet a korábbi Kassai Irodalmi Kör és a Kassai Hírlapírók Köre egyesüléséből hoztak létre 1898- ban. Kassa a Kazinczy Társasággal eleven lüktetésű szellemi vérkeringést valósított meg. A társaságnak négy szakosztálya volt, de amikor az első világháború után Sziklay Ferenc és barátai új életre keltették a Kazinczy Társaságot, elsősorban irodalmi egyesületté fejlesztettték. A húszas években volt a legnagyobb irodalmunk igézete a kisebbségi életben. Ez volt Ady halála utáni nagy hódításának korszaka, az emigráns írók és újságírók Kassára jövetelének időszaka s a magyar munkásság és diákság kisebbségi eszmélésének ideje. Voltak évek, amikor a csehszlovákiai Kassán hat magyar napilap jelent meg, magyar irodalmi folyóirat és könyvkiadó működött a városban s a Kazinczy Társaság rendezvényeire nehezen lehetett jegyet kapni. Az a lángoló érdeklődés volt ez a magyar nyelv körül, amilyen a XVIII. század végén észlelődött Kassán, amikor a társaság névadója, Kazinczy Ferenc iskolafelügyelőként és íróként működött Rákóczi városában s Baráti Szabóval és Batsányival társulva megjelentette ott a Magyar Museumot, a magyar felvilágosultság első nagy és összefogó irodalmi folyóiratát.

A Kazinczy Társaság életének és változatos működésének véget vetett a második világháború után a szlovákiai magyarokra virradó kegyetlen időszak, amikor nemcsak az élő magyarok emberi jogait korlátozták, de a kassai dóm faláról is eltávolították a kriptájában nyugvó II. Rákóczi Ferenc emlékművét. Változnak azonban az idők s a szocialista Csehszlovákia 1949-ben érvényesítette a demokratikus jogokat a magyarok számára is. Az ocsúdó kassaiak repeső szívvel nekiláttak szellemi életük újjárendezésének. Ez az akarat és jog hozta létre Kassán a Kazinczy Társaság utódját, a Kazinczy társát a hagyományokból új címnek és névnek előszólító Batsányi Jánossal a Batsányi-kört. Ez 1965-ben történt. A Batsányi-kör tagjai azt tűzték ki célul, hogy Kassán és vidékén érvényesítik a magyar irodalom jelenlétét s haladó hagyományainak megannyi szépségét és erejét. Batsányi János születésének kétszázadik évfordulója jó alkalom volt a Kazinczy nevében elkezdett munka újrafelvételére. A kezdeményezés a lelkes Béres Józsefé volt s baráti köréé, ők alapították a Batsány-kört. A közeli Stószon lakó s Kassával erősen összenőtt Fábry Zoltán magyarázta meg az alapító gárdának, hogy Batsányi János híres forradalmi verse, A franciaországi változásokra, kassai vers, tehát

a „sugalló korparancs is kassai keltezésű”.

E hagyomány életérzésével s a szlovákiai magyarokat általában jellemző haladó és demokratikus gondolkozással, a szocializmus erkölcsi átélésével gyarapodott erőben a Batsányi-kör. A kör mai vezetőjével, Görcsös Mihállyal az élen, kezdeményezték a városi tanácsnál II. Rákóczi Ferenc emlékművének újból való felállítását a dóm északi falán, ahol 1938-ban a latin nyelvű felirattal együtt felállították. 1967 nyarán történt a R ákóczi-emlékmű

visszahelyezése, azé a Rákóczié, aki magyarjai és szlovákjai élén harcolt a szabadságjogokért a Habsburgok elnyomása ellen, s Kassa akkor lett hűséges városa s az országos hazafiság, a magyart a szlovákkal összekötő szomszédság jelképe. A „szép kezdetek városa" példát mutatott a szlovákiai magyaroknak — szövegezte Fábry Zoltán. Rákóczi képe alatt fölfénylett az utódok semmiben elmaradni nem akaró önérzete.

Ez az önérzet, a műveltség szétsugároztatása, jellemzi a Batsányi-kört. A Csemadokkal, az országos közművelődési testülettel, közösen rendezi évenként Kassán a Kazinczy Nyelvművelő Napokat, amelyeken főként az anyanyelvi mozgalommal, nyelvjárási anyaggyűjtéssel és földrajzi névgyűjtéssel foglalkoznak hazai és magyarországi szakemberek vezetésével. A nyelvművelő napokat 1967. október 20-án nyitották meg Fábry Zoltán előadásával, aki többek közt ezt mondta: „A nyelv egy nép életének legfontosabb szerve: ideghálózata. Ha itt bénulás áll be, megérzi az egész szervezet. Népet csak nyelvében és nyelvével lehet felemelni, amiből logikusan következik, hogy nyelve megbénításával ki is lehet semmizni. Nyelv nélkül nincs szellem, nincs erkölcs. A nyelv maga az emberség.” A Batsány-kör tagsága jól tudja, hogy a nyelvőrzés és nyelvpallérozás a kisebbségi nép legfontosabb s mindennapi feladata, nem ünnepi fohászkodás. Ma már a kassai nyelvművelésbe bevonják a szlovákiai magyar pedagógusokat s minden komoly érdeklődőt. A leqkülönb magyar nyelvtudósokat hívják meg Kassára előadóul; így járt már a Batsányi-kör rendezésein Bárczi Géza, Deme László, Szatmáry István, Végh József s mások.

Helyesen teszik, hogy irodalmi estéiken rangos műsorral a legjobb magyar írók, tudósok, művészek szerepelnek. Kassán ma nincs magyar folyóirat-szerkesztőség, nincs magyar napilap, magyar könyvkiadó, a Batsányikörnek tehát a közben régi lakossága többszörösére nőtt erősen ivarosodó városban a fejlődésében megrekedt magyarságot úgy kell szolgálnia. hogy minden hiányt pótoljanak rendezvényei. A Batsányi-emlékesten Keresztúry Dezső adott elő. Jancsó Adrienne szavalt. Ekkor járt Kassán Illyés Gyula s látogatta meg Fábry Zoltánt Stószon a Batsányi-kör vezetőivel együtt. A Bartók-esten Bartók Béla özvegye muzsikált, s a Tátrai vonósnégyes, más művészekkel együtt. A népballada-esten Vargyas Lajos magyarázta a magyar népballadákat, Török Erzsi és Jancsó Adrienne énekelte őket. (A Batsányi-estet megismételték Rozsnyón, a népballada-estet pedig Nagykaposon, Tornagörgőn és Buzitán.) 1966-ban Németh László látogatta meg a kassaiakat, onnan továbbutazott Stószra, Fábry hoz, majd a szlovákiai magyar egyetemi hallgatók ab arai táborában tartott előadást. 1967-ben Arany János évfordulóján a debreceni Kovács Kálmán előadása hangzott el, a Rákóczi-esten pedig Esze Tamásé. Abban az évben látta vendégül az előadói asztalnál a kör Bállá Lászlót, az ungvári írót, aki a kárpát-ukrajnai magyarság kulturális életéről számolt be. 1968-ban megrendezték a Kodály-estet, amelyen a nagy zeneköltő özvegye is megjelent, ez alkalommal a Szlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara és a nagykaposi gyermekkórus énekszámai arattak nagy sikert, s velük együtt több budapesti vendégművész. Nagy sikerű volt a Comenius-emlékest (e cikk szerzőjének előadása és a gjjőri tanítóképzősök hangversenyszámai). A magyar népköltészet estjén Erdélyi Zsuzsanna tartott előadást, Jancsó Adrienne és Faragó Laura, a Röpülj páva népdalverseny győztese énekelt. Az előadások közül meg kell még említeni László Gyula profeszszorét, aki a kettős magyar honfoglalást magyarázta meg hallgatóinak, Adyról hasonló sikerrel adott elő Czine Mihály. De a szlovákiai és kassai szakembereket és írástudókat is mozgósítja hat év óta a Batsányi-kör, klubelőadásokra.

Közben a Batsányi-kör a Csemadok Kassa északi helyi szervezete lett. Jelentős kezdeményezésnek kell minősíteni azt a 91 kérdésből álló felderítő kérdőívet, melyet Szlovákia magyarlakta helységeinek néprajzi felmérésére állítottak össze (a Szlovák Néprajzi Társaság jóváhagyásával). Az etnográfiai és szociográfiai kérdőív alkalmas a mai szlovákiai magyar néni kultúra és társadalmi állapotok rögzítésére. Két éve. hogy megjelent a Madách Könyvkiadónál Pozsonyban a Batsányi-kör évkönyve. amely az első négy év munkásságát ismerteti, nemcsak a krónikát közli, hanem a jelentősebb előadásokat is, s bemutatja Kassa régi és mai magyar poétáit, maiak közül Petneházy Ferencet, Rácz Olivért és Gyüre Lajost. Ott jártam ismételten is köztük s láttam, milyen hihetetlen erőfeszítés, áldozatos munka, következetes emberség rejlik a Batsányi-kör működésében. Mélységes szolidaritással gondolunk rájuk, ök a jellemformáló új magyarság nagyszerű képviselői.

Szalatnai Rezső

A magyar városok polgári és kereskedőrétegében is találunk francia, elsősorban északi francia, vallon betelepülőket. Nagyobb városainkban : Esztergomban, Székesfehérvárott, Pozsonyban, Váradon külön francia negyedek voltak. A XII. és a XIII. században, a tatárjárás utáni időkben is érkeztek vallon telepesek. A hegyaljai híres bortermő hely, Tálya neve például a francia telepesek emlékét őr zi: alapja a .vágni’ jelentésű francia tailler ige, s voltaképpen ,vágás’-t, jrtás’-t, .tisztás’-t jelentett.

De természetesen nemcsak helynevek őrzik a magyarországi francia telepesek szavait, ha nem a mindennapi nyelvnek sok francia eredetű eleme. Ófrancia eredetű, sokat használt tárgy szavunk, amely eredetileg ,pajzs’-ot, majd .céltáblául használt pajzs’-ot, kitűzött célt, ,objektum’-ot jelentett. A magyar tárcsa szó is ugyanarra a francia szóra megy vissza, csak ez hozzánk német közvetítéssel került. Sok használati tárgy neve is a franciából került nyelvünkbe, így a szekrény, a szekrény lezárására való lakat, az ajtóra való kilincs s a világító mécs. A szőlőművelés köréből ide ■ tartozik a furmint és talán a must. A növény - nevek köréből pedig a paraj — ami ma a spenót hivatalos neve, de eredetileg .párhagymá’-t, ,póréhagymá’-t jelentett.

A régi oklevelek a francia telepeseket gyak ran „latinus”-oknak nevezik, azaz a régi rómaiak utódainak, akik a latinhoz hasonló nyelvet beszélnek. E „latinus” név azonban nemcsak vallonokat jelölt, hanem sokszor óla - szokat is. A gazdag Velencei Köztársasággal már a XIII. század elején fontos kereskedelmi kapcsolata alakult ki Magyarországnak. Esztergomban, Budán, Váradon, Székesfehérvárott jelentős számban éltek olasz telepesek. Az Anjou uralkodók idejében, Nagy Lajos ko rában politikailag is erősödik a két nép kapcsolata, majd a török elleni harcok idejében a magyarországi seregekben találunk jelentős számban olaszokat. Olasz kereskedők, vándor mulattatók is állandóan járták az országot.

Nem csodálkozhatunk hát rajta, hogy olasz eredetű szavainkat elsősorban a hadi élet s a kereskedelem körében találjuk.

Olasz jövevény nyelvünkben a pajzs, a lándzsa, a trombita, a pálya és talán a bástya. Némelyiknek igen érdekes az eredete: a pajzs — amely a szomszédos népek nyelvében is megtalálható — végső soron az észak-olaszországi Pavia városáról kapta nevét, a „pá • viai” jelentésű pavese szóból, s szó szerint annyit jelentett .páviai eredetű, ott készült fpaizs]’. Érdekes a pálya szó eredete is, amely a .köntös, zászló’ jelentésű olasz pallio szóra megy vissza. Hogy hogyan lett a .köntös, zászló’ jelentésű szónak .versenytér’, majd .útvonal’ jelentése? Ügy, hogy a régi versenyfutások győztese valamikor díszes köntöst vagy zászlót kapott jutalmul. Később, mikor a jutalmazásnak ez a módja kiment már a divatból, a pallio-hoz már úgy hozzátapadt (főleg a pályát fut kifejezés által) a verseny fogalma, hogy azután magát a versenyt, ille - tőleg a verseny helyét kezdte jelölni.

A Velencei Köztársaság áruja gyakran az Adriai-tenger hátán hajókon érkezett s indult útnak. Nem csodálkozhatunk hát, hogy például a bárka, meg a gálya olasz eredetű szó nyelvünkben. (Megvan mind a kettő különben az angolban is: a bárkának a bark, a gályának a galleon, és a galley felel meg.)

A gályák révén kerültek az olasz föld termékei a magyarországi piacokra. Maga a piac szó is jövevény nyelvünkben, a ,tér’ jelentésű olasz piazza származéka. A piacon látható sokféle áru egy része is Olaszországból érkezett. Nem csoda hát, ha nevük is meg honosodott nálunk. Ott van a füge, a narancs,

ma ,piperkőc’-öt, ,divatfi'-t jelent — a románban azonban — s a régebbi magyar nyelvben is — egyszerűen .legény, román fiú’ volt a jelentése. Az erdélyi román—magyar együttélés révén került szókincsünkbe a poronty, a .nyakas’ jelentésű mokány s az ételfélék közül a kukoricalisztből készült édes lepényféle neve, a máié (amely az erdélyi magyar nyelvben magát a kukoricát is jelenti) s a fűszerrel, borssal készített húsétel neve, a tokány. Az együttélés természetes következményeként, viszonzásul magyar szavak kerültek a román nyelvbe: a .város’ jelentésű román orasban a mi város szavunk rejlik; a román chip a magyar kép, a vama a vám, a tamadui a támadni megfelelője. Ez a mindmáig tartó kölcsönhatás természetes dolog a szomszédos népek között.

S ezzel voltaképpen a magyar szókincsnek szinte valamennyi legfontosabb „külső” forrását számba vettük: (a „belső” forrásokat azonban még korántsem merítettük ki a hang utánzó és a hangfestő szavakkal!) Olvasóink közül sokan bizonyára kíváncsiak még arra is, hogy az angol nyelv milyen hatással volt szókincsünk alakulására.

Angol—magyar történelmi érintkezésről olyan értelemben nem beszélhetünk, mint például a német, a francia vagy az olasz jövevényszavak esetében. Az angol nyelv hatása voltaképpen a múlt században kezdődött csak, s nem közvetlen érintkezés, hanem a sajtó, az újságok, a könyvek útján. Mindenekelőtt a sport nyelvében bukkantak fel nagyobb számban angol jövevényszavak: például a futball maga, a bekk, a half, a gól, a faces, a korner, vagy a start, a sprintéi, a hoki, a meccs. E szavak nagy része a legtöbb európai nyelvbe belekerült, a magyarból azonban közben lassan kiszorult. A futball helyett ma már elterjedt a labdarúgás, a bekk helyett a hátvéd, a half helyett a fedezet, a taccsvonal helyett a partvonal, a korner helyett a szöglet- (rúgás), a start helyett a rajt, a jéghoki helyett a jégkorong, s a meccs helyett a mérkőzés vált általánossá.

Az ipar, a technika köréből is meghonosodott néhány szó: a dömper, a bulldózer, a sztenderd. Az ipari munkásság nemzetközi szava, a sztrájk is angol eredetű nyelvünkben. A filmezés, a filmipar nyelvén át is bekerült néhány angol szó a magyarba: ilyen maga a film is, továbbá a sztár, a musical, a producer. E szinte nemzetközivé vált szavak jó részét azonban szintén magyar szavakkal helyettesítette nyelvünk.

S némi kis elégtétellel állapíthatjuk meg azt is, hogy a sok ezer szóból álló angol szókincs birodalmát mi is gazdagítottuk néhány szóval; idetartozik a coach (a magyar kocsi megfelelője, amelynek eredete önmagában is érdekes: a Komárom megyei Kocs község nevéből származik, ahol a híres „kocsi szekereket” csinálták); magyar jövevényszó az angolban a hussár, a huszár fejére való shako, a finom goulash, meg a gulyásra csúszó Tokay — a Tokaji hegy világhírű nektárja.

Ahhoz azonban, hogy viszonylag teljes képet kaphassunk szókincsünkről, meg kell még emlékeznünk a nyelvújítókról, a nyelvújítás nagy munkájáról is, amely sok fölösleges idegen szót száz meg száz, sőt ezer és ezer talpraesett magyar szóval helyettesített.

S általában szólnunk kell még a szavaknak arról a hatalmas légiójáról, úgynevezett „belső keletkezésű” szavainkról, amelyeket a későbbi századok során nyelvünk a maga erejéből, leleményéből teremtett meg, hívott életre. Idetartoznak a képzéssel, összetétellel, szóhasadással, szóvegyüléssel, szóvegyítéssel létrejött szavaink, a közszóvá lett tulajdonnevek, a játékos alkotású szavak mind, mind.

Ezekről azonban egy másik alkalommal fogunk írni.

10