Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-11-27 / 24. szám

/láttuk, olvastuk, hallottuk... Denijs Dille professzornak, a Magyar Tudományos Akadé­mia Zenetudományi Intézete Bartók-archívuma volt vezető­jének nyugalomba vonulása alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitünte­tést Köpeczi Béla, az MTA megbízott főtitkára adta át Dille professzornak, az Akadémia tudós klubjában. * A Svéd Királyi Akadémia állandó titkárának, Erik Rud­­berg professzornak vezetésével november 11-én delegáció ér­kezett hazánkba, a Magyar Tudományos Akadémia meghí­vására. A küldöttség tagjai: Kai-Inge Hillerud, az akadémia titkára és Olaf G. Tanfberg külügyi titkár. * A Magyarországi Unitárius Egyház október 31-i zsinati ülé­sén dr. Ferencz Józsefet az unitárius egyház püspökévé, Bar­tók Bélát az unitárius egyház főgondnokává választotta. Téli egyetemet rendez Harkányban a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat „Népek barátsága” címmel. A december 5. és 19. között megrendezésre kerülő nemzetközi találkozó részt­vevői a többi között a Baranya megyében élő nemzetiségek kultúrájával ismerkednek meg. * Az I. számú Belklinika új műveseállomását átadták ren­deltetésének Debrecenben. Dr. Kesztyűs Loránd, a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektora avató beszédében hang­súlyozta, hogy a csehszlovák gyárak közreműködésével épült műveseállomás jelentősen segíti a magyar orvosok munkáját. * A Magyarországi Baptista Egyház november 9-én, Buda­pesten, a Nap utcai templomban ünnepelte fennállásának 125 éves jubileumát. Az ünnepségen megjelent az Állami Egyház­ügyi Hivatal képviseletében Balló István elnökhelyettes, to­vábbá a hazai protestáns egyházak számos vezetője. Az üd­vözletek során felszólalt dr. Bartha Tibor református püspök, az ökuménikus Tanács elnöke és Palotay Sándor, a Szabad­­egyházak Tanácsának elnöke. Az ünnepségen a Baptista Egy­ház világi és európai szervezetei részéről több delegáció is megjelent. * Falu Tamás költőt 90. születésnapja alkalmából a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokoza­tával tüntette ki. Az idős költő tiszteletére, aki évtizedek óta ócsán él, s még ma is rendszeresen ír, a Bolyai János Gim­náziumban rendeztek ünnepséget. Vámos László fotóművésznek, lapunk munkatársának há­romévtizedes munkásságát bemutató fotókiállítása nyílt meg Berlinben, november 8-án. * Megkezdődött a magyar szabadalom alapján gyártott fény­reklámok exportja. Első ízben Mexikóvárosban, egy nagy mozipalota tetején gyulladt ki a magyar „publicolor”, majd Moszkvában, a Szófia Étterem homlokzatán. Az 1972-es évre több európai és dél-amerikai országból jelentkeztek fényrek­lám-vásárlók az Elektroimpexnél. Bécsben vendégszerepeit a Vígszínház társulata a Volks­­theater meghívására. Molnár Ferenc: A testőr és Szakonyi Károly: Adáshiba című darabját mutatták be. A bécsi sajtó nagy elismeréssel írt a Vígszínház művészeinek felléptéről. Érdekes könyvritkaságokra bukkantak Pécsett. Egy hagya­tékból 1830-ban kiadott, 850 receptet tartalmazó „Nemzeti szakácskönyv” került elő és egy magyar nyelvű, bécsi ki­adású, színes metszetekkel illusztrált kötet, címe: „Termé­szethistória”. * / Húsz magyar külkereskedelmi vállalat és gyár részvételé­vel november 25-én önálló magyar gépipari kiállítást rendez­nek Casablancában. * Megrendezték a Magyar írás című egykori folyóirat emlék­műsorát. Az ötven évvel ezelőtt alakult s hét éven át meg­jelenő lap munkatársai közt volt a többi közt József Attila, Illyés Gyula, Sándor Kálmán, Kodolányi János. Dr. Bélák Sándort, az MTA levelező tagját, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektorát, a vezetéstudományi fej­lesztés területén végzett munkája elismeréseként a Max Planck Társaság tiszteletbeli tagjává választották. A díszoklevelet dr. Adolf Butenandt Nobel-díjas professzor, a társaság elnöke nyújtotta át a magyar professzornak, a Münchenben meg­rendezett szenátusi ülésen. * Az IBUSZ megállapodást kötött a müncheni olimpiai szer­vező bizottsággal, hogy társas- és egyéni autósutazásokat szer­vez az 1972. évi müncheni nyári olimpiai játékokra. * A stockholmi egyetem finnugor tanszékének 158 darab ér­tékes magyar könyvet adományozott a Kulturális Kapcsola­tok Intézete. A könyveket november 2-án Nagy Béla, stock­holmi nagykövetünk adta át Dag Borberg rektornak, aki me­leg szavakkal köszönte meg az ajándékot. * A legrégibb magyar geodéziai kódex fakszimile kiadásával tette emlékezetessé fennállásának 15. éves évfordulóját a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat. Az 1498-ból való, hatszín­nyomással, 400 példányban megjelent kódexmásolat iránt nagy a hazai és a külföldi érdeklődés. * Macskássy Gyula, a magyar rajzfilmművészet egyik meg­teremtője 59 éves korában elhunyt. Emlékezetes alkotásai kö­zül a Párbaj című rajzfilmje Cannes-ban nagydíjat kapott. Halálával fájdalmas veszteség érte a magyar filmművészetei. * Bécsben, a Collegium Hungaricumban november 4-én dr. Czeglédy Károly, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tan­székvezető tanára előadáson számolt be a honfoglalás előtti magyar—török kapcsolatok legújabb kutatásairól. 19« Junlus 87 Prof. JoMph Reményi western Reserve University Clevelend, Ohio Kedves Barátom I As a sorsdöntő kUsdeleo,amelyet a demokráciáit a diktátorok ellen folytatnak,nemse* dekekre el fogja dönteni a világ sorsát ás vele a magyar népét is. A magyar kormány as axis olda­lán hadat Usent a demokráciáknak,de ml tudjuk ás ■aga Roosevelt elnök is hangsúlyozta hadüzenetében, hogy as orsság sslve és érdeke a el oldalunkon van. Sajnos nagyssaau ellenségeink ast igyekeznek el­hitetni .hogy Magyarország aint egyetlen kivétel a sok leigésott nép kösött,ssabed akaratából és msg­­gyösödásböl osatlakosott a náoi táborhoz. Ebben a helyzetben nekünk a »agyar kultúra képviselőinek,akik Amerikában élvén,véle­ményünket szabadon nyilváníthatjuk,kötelességünk, hogy feladjuk azt a hagyományba tartózkodást,aalt a politikával szemben érzünk. Meggyőződésünk,hogy nekünk most kifejezésre kell Juttatnunk a világ előtt.hogy a magyarság aillldi,akiknek szellemet képviseljük azok oldalán állnak,akik egy sasi tisztesééges demokratikus világért küzdenek < többi elnyomottak oldalán ki fogják venni részüket e báróból mindig.aaikar erre a lehetőség megnyílik. Amerika földjén a "Független Magyar­­országért“ indított politikai mozgalomak Végrehaj­tó Bizottsága már a múlt év szeptember 27 -én meg­alakult ée a politika eszközeivel hirdeti azt zz megdöntéséért,z ruggetí ország megvalósításáért harool. Elhatároztuk tehát,hogy megalakítjuk a Független Magyarországért“ mozgalomnak a tudományt éa művészetet képviselő Bizottságát, fin elvállaltam e bizottság elnökségét ée Láng Henrik Pál.a Columbia Egyetsm^zenetörténet tanára elfogadta az ügyvezető Tisztelettel felkérJUk,hogy a Bizottsági tagságot elfogadni szíveskedjék. Kérem szives hozzá­­« Járuld»át a mellékelt válaszlevélben mielőbb el­küldeni méltoztaseék. Ninos kétségünk aziránt .hogy iJn is nevével, tekintélyével ée azelleni súlyával készségesen hozzá reg járulni anot.bogy amgysr &ép~is Kp­viselve legyen azon nemzetek sorában,amelyek hason­ló körülmények közt,hasonló módon kibontották az allenálláa zászlóját. Arra kérjük salveakadJék sorainkat bizottsá­gunk megalakulásáig bizalmasan kezelni. Amint s csatlakozó nyilatkozatok beérkeznek,az alakulási iratokat és a Bizottság névsorát megküldjük. A meg­hívottak tekintélyéé része hozzájárulását már szó­belileg kifejezte. Kiváló tisztelettel (ks’frtíU-' Bartók Béla July 16, 1942 J240 Cambridge *ve. Igen tisztelt Barátom ! Köszönettel vettem Julius 7 -én kelt szives válaszodat. A itste -apartment által a szabad mozgalmak irányítására lefektetett elvek értelmében bizottságunk természetesen két külön­álló csoportban szervezódlk. Az egyikben csak amerikai állampolgárok lesznek,a aásíkban xagyar állampolgárok. Meghívásunkat eddig a következő magyar származású amerikai állampolgárok fogad­ták el : Láng Henry Pál.Ormándy JenS,Lukács Pál, Rapes Emi,Dr.Deák Fb rents, Dr. Kovács /árpád,Balogh Emi,Dr.Kerekes Tibor. Megjegyzem,hogy a válaszok még nem érkeztek meg mindenkitől,a nyári utazá­sok késleltetik a postát. Amint a válaszok beér­keznek azonnal közölni fogjuk a neveket,valamint a Bizottság végleges megszervezésére ée tevékeny­ségére vonatkozó javaslatainkat. Úgy érzem,hogy Bizottságunk­ból a le neved nea hiányozhat,miért is kérem mi­előbbi szives hozzájárulásodat. őszinte híved Prof. Joseph Reményi Cleveland College '.'•stern Rsserve University Cleveland, Ohio EXIL EKE1 A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Bartók­­archívuma — a Bartók év kapcsán — több értékes dokumentummal gazdago­dott. Ezek között tartják nagy becsben azt a két levelet is, amelyet Bartók in­tézett 1942. június 27-én, illetve július 16-án Reményi Józsefhez, a Cleveland Western Reserve University 1956-ban elhunyt neves professzorához, az ame­rikai magyar értelmiség egyik kima­gasló tagjához. Bartók az Amerikában élő értelmiség antifasiszta összefogása érdekében tevékenykedett — s mint Demény János Bartók-kutató a két le­vél történelmi hátterének elemzésével foglalkozó tanulmányában a többi közt megjegyzi: Bartók a XX. század nagy drámájában ismét eldöntötte, hová áll, kikkel vállalja a harcos közösséget, a szellem segítő aktivitását és a történel­mi szolidaritást. Reményi Józsefről — szobra Cleve­­lendben a Magyar Kultúr Kertben Ma­dách és Ady szobra mellett emelkedik — itthon Magyarországon is a legna­gyobb tisztelettel emlékeznek. S ha va­laki fellapozza a Magyar Irodalmi Le­xikon 1965-ben megjelent második kö­tetét, az 536-ik oldalon 52 sornyi terje­delemben olvashat életútjáról, művei­nek bibliográfiájáról, s a „Lesz-e reg­gel?” című, Kassán, 1936-ban megjelent elbeszéléskötet és a „Hungarian Litera­ture” című angol nyelvű irodalomtörté­net címoldaláról láthat fényképeket. Reményi József, aki Pozsonyban, 1891. december 1-én született — tehát most lenne 80 esztendős —, 1913 óta élt az USA-ban. Szerkesztője volt a Szabadság lapnak, 1926-ban a clevelandi egyetem tanára lett. Munkatársa volt a bécsi Tűz­nek is. Számos angol nyelvű tanulmá­nyával járult hozzá a magyar irodalom, a magyar írók megismertetéséhez. Re­gényeinek témáját az amerikai ma­gyarság életéből merítette, sok érdekes megfigyelést mondott el az amerikai társadalomról, a magyarok gyökérte­­lenné vált életéről. Fő műve egy re­génytrilógia (Jó hinni, Emberek ne sír­jatok és Élni kell). 1936-ban írt regé­nye (Szerelmesek voltak) már a máso­dik, a már beilleszkedő nemzedék tör­ténetét dolgozta fel. Tanulmányai je­lentek meg a többi közt Móricz Zsig­­mondról, Tamási Áronról, Kosztolányi­ról, Molnár Ferencről, József Attiláról. De még hosszan sorolhatnánk műveit. Irodalmi tanulmányainak posztumusz gyűjteményét New Jerseyben adták ki 1964-ben. S akik róla írtak, az Amerikában élt kiváló emberről... Íme, néhány' név: Kosztolányi Dezső, Kuncz Aladár, Schöpflin Aladár, Ligeti Ernő, Féja Gé­za, Képes Géza... A két Bartók levél kapcsán Reményi József nevével tehát ismét találkoz­tunk. Mindannyiunkra ható, szép talál­kozás volt ez. Köszönet illeti ezért öz­vegyét, hogy . a magyar államnak aján­dékozta Bartók, férjéhez írt — nyilván féltett — két levelét, s kárpótolja a tudat, hogy azokat itthon annak a ma­gasrendű szellemiségnek közegében őr­zik. amelyet Bartók fémjelez. — h — Prof. Joseph Reményi Western Reserve University Cleveland, Onlo M i# CSE* Szombathely, az ókori, közép- és újkori műemlékekben egyaránt gazdag város nemrégiben újabb kultúrtörténeti je­lentőségű értékekkel gyarapodott, ugyanis a Hollán Ernő utca 2. számú házban, az 1773-ban alapított kisgimnázium falai között közkiállításként nyert elhelyezést egy rendkívül vál­tozatos összetételű magángyűjtemény, amely múzeummá avatta az újonnan helyreállított épületet, visszaadva annak eredeti rendeltetését, népművelői voltát. Dr. Smidt Lajos, volt kórházigazgató, nyugalmazott sebész­főorvos, a maga nemében páratlan gyűjtemény tulajdonosa kalauzol végig a termeken. — Évek hosszú során, sok ezer műtét eredményeként gyűlt össze az anyag — mondotta. — Gyógyításért honoráriumként soha nem fogadtam el pénzt, de pácienseim ismerték gyűjtő­szenvedélyemet, s tudtál?, hogy a régi tárgyak örömet szerez­nek. így jutottam birtokába olyan érdekes daraboknak is, amelyekhez híres történelmi személyiségek nevei fűződnek: Széchenyi István elefántcsont fogantyús sétapálcájához, Liszt Ferenc zsebórájához, Erzsébet királyné söröskupájához, Mun­kácsy Mihály pipájához. Rákóczi, Bercsényi egy-egy levele is hozzám került, emlékkönyv őrzi Kepler kézírását, s a híres betyár, Savanyó Jóska dohányzacskója is a kiállítási tárgyak között látható. — Mivel a helybéli cigányok orvosa is voltam, sok kedves tárgyat kaptam tőlük is. A többek között egy vajdabotot, ami igen ritka kincsnek számít. Régi vágyam, hogy ezekből egy külön szobát rendezzek be. Az első herendi és bécsi porcelánokból is került a gyűjte­ménybe, vitrinek, tárlók őrzik a hatalmas üvegkollekciót, amelynek kronológiája a római korral kezdődik, s közöttük látható dr. Smidt igazgató tudatos gyűjtésének első példánya, egy címeres, piros pohár. Az ötvöstárgyak legbecsesebb da­rabja Szentpétery József, nagy ötvösünk egy ezüstkanala. Az óragyűjtemény is igen gazdag, a legrégibb köztük az i500-as évekből való. A bútorok, csillárok jobbára empire stílusúak, festmények, szobrok, miniatűréi? is találhatók bőven. A hatalmas anyag valósággal elkápráztatja a látogatót, minden darab tartogat valami meglepetést. Még akkor is, ha nem fémjelzik nagy nevek, történetük van, az igazgató elbe­szélése során szinte személyiséget nyer valamennyi. Az orvosi műszerek az ókortól idézik a gyógyítás múltját, kórházi felszerelések, ápolónői kosztümök, a nagy pestis idején fertőtlenített iratok átlyuggatott lapjai emlékeztetnek a jár­ványra. A majdnem kétszáz éves épület földszinti és emeleti ter­mei felbecsülhetetlen értékű anyag otthona. De még egy ér­dekességgel szolgál a ház: ugyanis Szombathely elpusztult középkori várfalának délkeleti rondellájára épült. A múzeum pincéje ugyancsak helyi nevezetesség, lapidárium, a hajdani Savaria kőemlékeit őrzi, de itt található a néhai „Ember­baráti kórház” alapköve is. Az érdekes alsó megvilágítás misztikus hangulatot kölcsönöz az alagsornak, egyik sarká­ban a félhomályból a régi vár egykori szögletbástyájának körvonala, a rondella bontakozik ki. (kertész) A gyűjtemény változatos összetételű, hosszú évtizedek gyűjtő­munkájának eredménye. A tárló felső bal sarkában az óragyűj­temény legrégibb példánya a XVI. századból való A Smidt-múzeum pincéje, a kőemlékeket őrző lapidárium (Keppel Miklós felvételei) 8

Next

/
Thumbnails
Contents