Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-11-13 / 23. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... Megjelenésének 25. éves jubileumát ünnepelte Prágában, október 30-án, testvérlapunk, a Ceskoslovensky SVET szerkesztősége. A Magyarok Világszövetsége nevében Kárpáti József főtitkár, a Magyar Hírek szerkesztősége nevében Szántó Miklós főszerkesztő küldte el üdvözletét. * A müncheni műegyetem könyvtárának főigazgatója, dr. Joachim Wieder, a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetségének elnökhelyettese hazánkban megbeszélést folytatót dr. Mátrai László akadémikussal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtárának főigazgatójával, az 1972-ben Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi könyvtáros kongresszus előkészítéséről. * Ünnepi ülést tartott a magyar ENSZ Társaság és a Magyar Jogászok Szövetsége az ENSZ napján. Felolvasták U Thant üzenetét, amelyben vázolja a világszervezet előtt álló feladatokat. Az ülésen dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára tartott előadást, s foglalkozott hazánk és az ENSZ viszonyával. * Száz évvel ezelőtt indult el az első vasúti szerelvény Somoskőújfaluból Zólyomba. A magyar és a csehszlovák vasutasok korabeli öltözékben, együtt ünnepelték meg a centenáriumot. * Űj címert kapott a húsz évvel ezelőtt várossá nyilvánított Várpalota. A pajzs alakú címer a három településből alakult város, Várpalota, Pét és Inota öt nagyüzemének fejlődését jelképezi. * A színházi világ ismét gyászolt, a hazai színházlátogató közönség, a tévé-nézők százezrei ismét búcsút vettek egyik kedvenc művészüktől: 57 esztendős korában váratlanul elhunyt Szendrő József, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas művésze. * Hétszáz méterrel meghosszabbítják a „kis” földalatti pályáját. Két új állomást építenek, egyet a Széchenyi-fürdő előtt, egyet a Mexikói útnál. * A Török Történelmi Társulat tiszteletbeli tagsággal tüntette ki dr. Moravcsik Gyula akadémikust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott tanárát. A magyar tudós jelentősen gazdagította a török népek történeti kutatásának forrásanyagát. * Füst Milán válogatott verseit jelentette meg a Corvina kiadó Isabelle Vital és Pierre della Faille francia nyelvű fordításában. A kötethez Georges Mounin írt bevezetőt, míg az utószó Rónay László munkája. * Erdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke október 28-án, az Akadémia Tudós Klubjában fogadta Olavi Johannes Gram professzort és feleségét. A neves finn tudós a magyar tudományos élettel ismerkedett hazánkban. * 100 millió forintot költöttek 1971-ben a múlt évi árvíz által megrongált Tisza, Zagyva és Hármas-Körös árvízvédelmi töltéseinek erősítésére és új védővonalak építésére. * Szántó Miklós, lapunk főszerkesztője október 28-án a Hazafias Népfront VI. kerületi bizottságában Magyarok a nagyvilágban címmel tartott előadást. Az előadást vita követte. * Szlovén nyelvű irodalmi szakkört alakítottak a Vas megyei nemzetiségi bizottságok kezdeményezésére a szentgotthárdi gimnáziumban. A szakkör tagjai a szlovén irodalommal, nyelvtannal ismerkednek, s megkezdték a szlovén népmesék, mondák gyűjtését. * Budapest vendége volt Adeline Gacan, a párizsi Petit Palais és Martin Mery, a bordeaux-i múzeum igazgatója: részt vettek a Szépművészeti Múzeumban a „Párizsi múzeumok kincsei” című nagyszabású kiállítás megnyitóján. * Janus Pannonius, a nagy humanista költő halálának 500. évfordulójáról 1972-ben ünnepségsorozaton emlékezik meg Baranya megye és Pécs városa. Borsos Miklós szobrászművész Pannonius-szobrának felavatásával, reneszánsz kiállítás megnyitásával és a Pécsi Nemzeti Színház díszünnepségével március 27-én veszi kezdetét az eseménysorozat. * Több mint húsz ország háromszáz cégével tart rendszeres kapcsolat a Tannimpex Külkereskedelmi Vállalat. A legkelendőbb hazai szőrmeáru, a 30 éves magyar szabadalommal rendelkező panofix. Másik fő exportcikk a magyar irhakabát, 1971-ben 4,5 millió dollár értékben szállítottak tőkés országokba, még a „szőrmék hazájába”, Kanadába is. * Két kitüntetés. Csigó László fotóművész „Raktár” című felvétele negyedik díjat nyert a Sydneyben megrendezett International Exhibition of Photographyn, a spanyolországi „Premio Ondas” nemzetközi műsorverseriyén a Magyar Televízió „Porond és iskola” című filmje a szórakoztató kategória diját kapta. * Dürer emlékkiállítás nyílt meg az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban. A kiállításon bemutatott metszeteket a Keresztény Múzeum késő középkori magyar táblaképei egészítik ki, amelyek annak idején Dürer-metszetek felhasználásával készültek. (E helyütt említjük meg, hogy az esztergomi Keresztény Múzeumnak a vízivárosi plébániatemplomban rendezett, időszakos kiállítását 1972 tavaszán láthatják ismét az érdeklődők.) A Jénai szimfonikusok együttese Jénai muzsikusok Magyarországon Október utolsó hetében a Vox Humana Kórus és Vác város tanácsának meghívására hazánkba érkezett a 80 tagú jénai szimfonikus zenekar. A Günter Blumhagel karnagy vezette együttes nyolc napig tartózkodott nálunk, és két hangversenyt adott a vendéglátó városban. Günter Blumhagel nyilatkozata szerint nagy izgalommal készültek a magyarországi vendégszereplésre. Ez volt első külföldi hangversenyük. A türingiai város együttese három évtizedes múltra tekint vissza. Richard Strauss Don Jüanja, Saint-Saéns A-moll gordonkaversenye és Schubert C-dúr szimfóniája nagy tetszést aratott. A második esten a Vox Humana Kórus közreműködésével Mozart Esz-dúr és Beethoven IX. szimfóniáját adták elő. A főváros közönsége a Zeneakadémia nagytermében tapsolt a messze földről ér-Marla Benkert, a szólista (Gyimesi S. felvételei) kezett kitűnő együttesnek. Itt Weber-, Mendelssohn-, Richard Strauss- és Sztravinszkij-művekből állították össze sikeres műsorukat. P. R. A lósport világából A hivatalos versenylovaglás sokáig férfifoglalkozásnak számított. A női egyenlőség azonban rést ütött a kapukon. Hazánkban egyre több fiatal lány választja életpályájának a versenylovaglást. A reggeli galoppokban már többen jól vizsgáztak, Így hivatalos lovaglási engedélyt kaptak síkversenyeken való lovaglásra. * A Fegentri, a nemzetközi amatőrlovas szövetség Budapesten rendezte meg a pa&szionátus lovasok nagy seregszemléjét. Hat ország tíz kiváló amatőrlovasa vette fel a küzdelmet a mieinkkel. A 2000 méteres futamban az osztrák Lugstein győzött a Magyarországon idomított Morfin nyergében. •* A legnagyobb kísérleti jellegű versenyben, a Budapesti díjban a legjobb kétéveseink mérték ősze erejüket az idősebbekkel. Az 1400 méteres futamban nagy küzdelem után a kétéves Nagyvezér (apja: Nostradamus, anyja: Osmlna) győzött, Imamalom (Imperial—Mária) és Immunis (Imperial—Mikroszkóp) ellen. A győztest Pintér Mihály lovagolta és Keszthelyi István készítette elő versenyére. * Az Osztrák Lovasszövetség a linzi stadionavatásra meghívta a magyar lovas népi együttest. Huszonnyolc lóval résztvettek a mezőhegyesi, a hortobágyi, a bábolnai, az szllvásváradl, a kiskunfélegyházi és a budapesti sportistálló versenyzői. A lovasparádénak nagy sikere volt. • Sz. L. „Lepje meg magyarországi Ismerőseit! Megbízásait teljesíti, ajándék- és virágküldeményeit ön helyett megvásárolja és a kért címre szállítja a BOY SZOLGÁLAT! CÍM: BUDAPEST, V., BAJCSY-ZSILINSZKY ÜT 20. TELEFON: 123—523, 290—290 J/lju}i{ a m n mg. a ludimm émklwi EGYSÉGES SZEMLÉLET A BERUHÁZÁSI POLITIKÁHOZ A beruházási politika különleges gazdasági vonásai a legutolsó években elfoglalták méltó helyüket: bizonyossá vált. hogy a gazdasági növekedés egyik fontos eleme a gazdaságban, a tudomány és a technika gyakorlati alkalmazásában, a termelőerők fejlődésében. Bár a beruházási politikával korábban már foglalkoztunk, szükségesnek mutatkozik ismét visszatérni a kérdésre, mert az utóbbi hetekben az új gazdaságirányítási rendszer első három évének tapasztalatai alapján széleskörű vita bontakozott ki beruházási politikánk néhány kérdéséhen. Országos értekezleten vizsgálták meg a beruházások egész problematikáját, a kérdés előadója Fock Jenő miniszterelnök volt. Az országos értekezletet az tette szükségessé, hogy néhány területen komolyabb feszültségek jelentkeztek, és a 70-es évtized egészséges gazdasági fejlődésének biztosításához idejében meg kellett vizsgálni a fennálló helyzetet és megtenni azokat a lépéseket, amelyek feloldják a mutatkozó feszültségeket. A feszültségek fő forrása a népgazdasági érdek és a csoportérdek összeütközése, pontosabban az, hogy sok vállalat saját kívánságait nem igyekezett összeegyeztetni az ország általános gazdasági érdekeivel. Igaz, mindez nem érte éppen váratlanul a gazdasági vezetést, mert a vállalatoknak biztosított nagyobb önállósággal együtt járt ilyesminek a veszélye is. Nem arról van tehát szó, mintha a vállalatok önállóságát a kormány korlátozni akarná, hanem, hogy a központi irányító szerveknek erőteljesebben kell biztosítaniuk a népgazdasági érdekek, a tervszerűség érvényesítését, a társadalmi szükségletek kielégítését minden esetben és kellő időben. A beruházásokra fordított összegek tavaly is, az idén is kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a nemzeti jövedelem, pedig az ötéves terv előírásai szerint a nemzeti jövedelemmel azonos mértékben kell emelkednie a felhalmozásnak. Igen fontos tényező itt az idő. Ismeretes, hogy számos jelentősebb beruházás nenn készült el a tervezett időre. Ennek következtében kedvezőtlenül alakulhat a negyedik ötéves terv befektetési eredménye. A Központi Statisztikai Hivatal a harmadik ötéves tervvel foglalkozva kimutatta, hogy 1961 és 65 között egy százalék nemzeti jövedelem-növekedéshez 1,2 százalékos beruházási növekedés volt szükséges, 1966 és 1970 között viszont már 1,5 százalékos beruházási növekedéssel tuddunk egyszázalékos nemzeti jövedelem-növekedést biztosítani. Ez az arány, ha erőteljesebb beavatkozás nem történik, a negyedik ötéves terv során még kedvezőtlenebbül alakulhat. Az időtényezők rangja nálunk kisebb a kelleténél — ezt az MSZMP X. kongresszusa is megállapította. Ha összehasonlítjuk beruházásaink kivitelezésének gyorsaságát, akkor azt kell mondanunk, hogy hátrányban vagyunk a legtöbb nyugati országgal szemben. Az egyik gazdasági szakember, Neményi István állapította meg; „Amennyiben a harmadik ötéves tervben befejezésre tervezett és folyamatban lévő termelő beruházásainkat sikerült volna a döntéskor elhatározott határidőben üzembe helyezni, akkor a társadalmi termelés értéke 30—35 milliárd forinttal meghaladta volna a tervidőszak tényleges eredményeit.” Nem kis tétel ez, még annak tükrében sem, hogy a negyedik ötéves terv során a 70-es évtized közeliéig 480—500 milliárd forintot szándékozunk beruházásokra fordítani. A gazdasági vezetők értekezletén a miniszterelnök megállapította, hogy a befejezetlen beruházások állománya továbbra is rendkívül magas. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági termelési struktúra javítása érdekében következetesebben kell alkalmazni mind a közvetett, mind a közvetlen irányítás eszközeit. A minisztériumoknak sokkal határozotabban kall hozzáfogniuk a nem gazdaságosan termelő vállalatok ügyének rendezéséhez. Vannak, akik attól félnek, hogy szanálás nyomán politikai problémák keletkeznek, mindenekelőtt a foglalkoztatottság oldaláról. Hasonló aggodalom jelentkezett a gazdaságirányítás reformjának bevezetésekor is. Az aggodalom akkor sem volt indokolt, 'és ma sem kell munkanélküliségtől félni, hiszen egész népgazdaságunkra renkívűl nagy terheket ró éppen a munkaerőhiány. A beruházási tevékenység kulcskérdése az építőipar működése. A kivitelezési késedelmekért elsősorban az építőipar felelős. Hiszen alig van beruházás, amelyet építőtevékenység nélkül lehetne megvalósítani, tehát az építőkapacitás problémája az egész beruházási piac központi kérdése. Márpedig az építőipar termelékenysége erősen elmaradt a tervezettől. A vita során több hozzászóló, így a Tiszai Vegyi Kombinát, a Vegyi Műveket Tervező Vállalat, az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatója megemlítette, hogy a túlzott beruházási kereslet miatt drágulnak az építkezések és elhúzódnak a beruházások. Feszültséget okoz az is, hogy minden vállalatnak van fejlesztési alapja, azoknak is, amelyeknek fejlesztése nem lenne kívánatos. Így a népgazdaság rendelkezésére álló alapok szétforgácsolódnak. A helyes beruházási keretek kialakítása azért is fontos, hogy kiemelt feladatainkat a 70-es évtizedben megoldhassuk. Az egyik ilyen az energiakérdés, amásik az olaj és földgáz felhasználása a vegyiparban, a harmadik pedig az alumíniumipari feldolgozó kapacitás növelése. De ide sorolhatnánk még a számítás- és átviteltechnika további elterjesztését. Kétségtelen, hogy ebben az esztendőben a vártnál dinamikusabban fejlődött a magyar népgazdaság. Néhány területen túlzottan is. Túl magasak például a beruházások, készletek, valamint az import növekedésének az aránya. Ebben az évben a tervezett 85 milliárddal szemben 100 milliárdot ruházunk be, ami indokolatlanul nagy volumen. 1972-őt illetően azt szeretnénk elérni, hogy a beruházások ne haladják túl a 100 milliárdot, mert akkor el kellene halasztanunk öt-hat fontos, nagyobb beruházás megkezdését. Éppen a beruházási összegek egészségtelen növekedésének megakadályozásával a költségvetési gazdálkodásban mérsékelni kell a támogatásokat. Szigorúbb hitelpolitikát kell bevezetni. Gazdaságpolitikánk legfontosabb célja továbbra is a lakosság életkörülményeinek javítása, jövedelmének növekedése, életszínvonalának folyamatos emelése. A gazdasági vezetők tanácskozásán a miniszterelnök hanksúlvozta, hogy egységes szemléletre és egységes cselekvésre van szükség. A negyedik ötéves tervben a beruházási anyagi eszközök 52 százaléka decentralizált. Ahhoz, hogy ezt az 52 százalékot valóban az egész társadalom érdekeinek megfelelően használják fel, szükséges az egységes szemlélet és az egységes cselekvés. Pethő Tibor 8
