Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-11-13 / 23. szám
A külhon magyarságával való kulturális kapcsolatokat Tjcmúejjk&zotl a ^Ma^amh (T)lLág.szeaetséij^hieh A Magyarok Világszövetségének elnöksége 1971. október 29-én ülést tartott. A tanácskozáson — az elnökség meghívására — részt vett Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese. Bognár József professzor elnöki megnyitója és Kárpáti József beszámolója után az elnökség behatóan tanácskozott a külföldön élő magyarság kulturális ellátottságának problémájáról, megvilágította és elfogadta az MVSZ kulturális bizottságának 1971- 72-es feladattervét. Az elnökség úgy határozott, hogy az emigráns és kivándorolt magyarokkal, valamint a magyar származású második és harmadik nemzedékkel kapcsolatos kérdések tudományos igényű kutatására elméleti rhunkaközösséget hoz létre és elnökéül megválasztotta Ránki Györgyöt, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettesét, titkárává Balázs József filozófiai kutatót. Boldizsár Iván, The New Hungarian Quarterly főszerkesztője, Maróti Gyula, a Kórusok Országos Tanácsának elnöke, Budai Imre, a Kulturális Külkereskedelmi Tanács titkára, dr. Szabolcsi Miklós, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese, dr. Ránfci György az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, dr. Pach Zsigmond Pál akadémikus történész, dr. Lőrincze Lajos az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos osztályvezetője, Töltési Imre, a Hazafias Népfront honismereti bizottságának titkára, Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, Szántó Miklós, a Magyar Hírek főszerkesztője. A vitában elhangzottakra Kárpáti József főtitkár válaszolt, majd Bognár József, az MVSZ elnöke mondott zárszót. KÖNYV, ÖSZTÖNDÍJ, FILM {-—■ ! tf F----1 1 it-fel > .... r Wu Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Bognár József akadémikus, az MVSZ elnöke, Kárpáti József, az MVSZ főtitkára és Keresztury Dezső (rő, az MVSZ alelnöke , A vitában felszólalt és számos javaslatot tett: dr. Cserháti József katolikus püspök, Keresztury Dezső irodalomtörténész, D. Káldy, Zoltán evangélikus püspök, Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, Az elnökség elé került beszámoló részletesen ismertette a kulturális érintkezés területén elért eredményeket. (Az anyanyelvi konferencia Védnöksége és Előkészítő Bizottsága gondozásában megjelent szöveggyűjteményt és népdalválogatást, a Konferencia jegyzőkönyve és a Tájékoztató négy száma követte; kiadásra került egy „Tarka lepke kis mese” című anyag a nyári gyermektáboDr. Lörincze Lajos, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos osztályvezetője, Kapós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész rozások segítésére; megkezdődtek két, magyar nyelvi tankönyv megírásának előkészületei 8—12 és 18—22 éves korosztályok számára. Ezekből kipróbálásra é3 véleményezésre 6—6 leckét még az idén eljuttatnak a külföldi iskolákhoz és szakemberekhez. Biztosítottuk gyermekek magyarországi üdültetését, az ösztöndíjkeretek bővítését továbbképzésre és rendes tanulásra egyaránt. 1971 folyamán — az impresszáriók által szervezett előadásokon kívül — eddig kilenc országba utaztak hazai művészek. A szomszédos Ausztriában például két színházi együttes is szerepelt. Sok országban vetítettek magyar filmeket nagyszámú érdeklődő előtt, jelentősen megnövekedett a magyar könyvek eladási forgalma is. Bővült a mennyisége azoknak a könyveknek is, amelynek szerzői nyugaton élő honfitársaink. Tavaly került a könyvüzletekbe a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert könyve, az „Egy biológus gondolatai”. Selye János, Pólya György, Budai György, Földes Andor és mások művei. Nemrég látott napvilágot egy tanulmánykötet — „A pszichoanalízis modern irányzatairól” —, benne Ferenczi Sándor, Rappaport Sándor és Thomas Szász tanulmányaival, megjelent Vázsonyi Bálint könyve Dohnányiról. Nyomdában van a Nobel-díjas tudós, Wigner Jenő tanulmánykötete, Rónai Pál, Miklós Jutka és mások művei. A jövő év tervei közt szerepelnek Wigner Jenő, Neumann János, Tolnay Károly, Lénárd Sándor, Czigány Lóránt és más szerzők alkotásai. A NEMZETI ÉRTÉKEK MEQMENTÉSÉÉRT Az eddigiek is érzékeltetik a kulturális érintkezés sokféle formáját, az eszközök széles tárházát. Ugyanakkor az elnökség a további gazdagítás mellett tőrt lándzsát. Már az elnöki megnyitó során hangsúlyozta Bognár József professzor, hogy a kulturális kapcsolatokat a legszélesebben kell értelmezni és a nyugaton működő magyar vallási egyesületekkel való érintkezés is természetes közege, területe, és része a minket összekötő szálak sokszínű rendszerének. Cserháti József katolikus püspök hozzászólalása során örömmel nyugtázta ezt a kijelentést: „Ez a bőséges kulturális program alapja egy új fejlődési foknak. Ezen belül — a kulturális kapcsolatok szerves részeként — lehetne tovább fejleszteni az egyházi kapcsolatokat. Az egyházakban folyó nyelvtanítást könyvekkel segíteni jó dolog, és gondolni kellene arra is, hogy nagyobb helyekre hitoktatókat és tanítókat is küldjünk. Jó -kezdeményezésnek bizonyult a Magyar Hírek és a Vigilia együttműködése, a Szent István szám létrejöttében. Nagy feltűnést váltott ki és jó visszhangot keltett a Magyar Hírek főszerkesztőjének ott megjelent tanulmánya az emigrációról. Illyés Gyula gondolata a diaszpóráról mélyen foglalkoztat, és az a meggyőződésem, hogy nem szabad elengedni azoknak a kezét, akik különféle okokból elmentek a „szülői háztól", mindent el kell követnünk, hogy ne vesszenek el a magyarság számára. A Magyarok Világszövetsége tevékenységét nem irányítják sanda célok, mint ezt sokan rosszindulatúan feltételezik, a lényeg a magyar lelkek magyarságának, a nemzeti értékeknek a megmentése. Sokat jelent a kölcsönös látogatás, a személyes kapcsolat. Amióta megjöttünk Minnesotából, szorgalmasan levelezünk az ott megismert farmercsoporttal. Ez a levélváltás is „kultúra”. Papjainknak, művészeinknek, tudásainknak legyen feladata ápolni ezeket a személyes kapcsolatokat. Adjunk választ a külhonban élők kérdéseire, hiszen honfitársaink ezeken az emberi kapcsolatokon keresztül látják a szülőföldet". „Helyes lenne — mondotta e gondolatokat továbbfűzve Káldy Zoltán evangélikus püspök —, ha az egyházakon belül szervezett külügyi bizottságok tervszerűen foglalkoznának az emigráció kérdéseivel. Jó lenne kiegészíteni a művészcsoportok tevékenységét színvonalas egyházi énekkarok bekapcsolásával is.” A kultúra szélesebb értelmezésére hívta fel a figyelmet Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára is. „A különböző országokban nagy tekintély és tisztelet övezi a magyar orvosokat — mondotta. — Helyes lenne megismertetni őket egészségügyi kultúránk új eredményeivel, segítséget adni munkájukhoz. Ezzel is öregbíte-Dr. Ránki György, ez MTA Történettudományi Intézetének Igazgatóhelyettese nénk a magyar orvostudomány hírét — nevét”. A SZÁRMAZÁSTUDAT SZEREPE Keresztury Dezső irodalomtörténész, az MVSZ alelnöke mondotta: „Minden érdeklődő rétegnek meg kellene találnia a maga igényének megfelelő kulturális területet. A nyugaton élő magyarság szerkezeti sajátosságaira kell építeni az MVSZ kulturális munkáját. Erősíteni kell a hazai szellem kisugárzását. Az ellenállás ezzel a törekvéssel szemben a legtöbb területen csökkent, de néhány helyen felerősödött. Babits már országos hírű költő volt, de mindennél jobban érdekelte, mit mondanak költészetéről szűkebb hazájában, Budai Imre, a Kulturális Külkereskedelmi Tanács Utkára, Maróti Gyula, a Kórusok Országos Tanácsának elnöke, dr. Korét Oszkár főorvos, Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára és Szamosközi István református püspök, az MVSZ alelnöke Töltési Imre, a Hazafias Népfront honismereti bizottságának titkára, Palotai Sándor, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának ügyvezető Igazgatója, D. Káldy Zoltán evangélikus püspök és Volentlk Béla sportedző
