Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-10-08 / 20. szám

EQY AMERIKAI MAQYAR ZENESZERZŐ

A Serly-család gyönyörű példát adott arról, hogy a kivándorlással és a hírnévvel együtt sem szakad meg az összetartozás érzése.

Serly Tibor ma 70 éves. Édesapjával együtt 66 évvel ezelőtt vándorolt ki New Yorkba. Mindketten világhírűvé váltak dalaikkal, szimfonikus zenei műveikkel, a karnagysággal, de mindkét művész mindenkor azt vallotta: „Amerikai magyar zeneszerző vagyok”.

Serly Lajos, az édesapa (1855—1939) Gershwin-típusú zeneszerző volt, aki a komolyzenét a könnyűzenével ötvözte, és akit még Liszt Ferenc is tanított a budapesti belvárosi templom melletti, Halpiac téri zenedében. Az 1880-as években szimfonikus zenekarok élén tűnt föl, Észak-Európában turnézott, mint a két osztálytársa, a gyorsan világhírűvé vált Mahler és Richter karnagyok. Serly Lajos azután hazajött, és vidéki színházaknak lett a karnagyvezetője, dalokat komponált. 1882-ben Kolozsvárott írta a „Kék nefelejcs”-et. Sok-sok nyelvre lefordították és világszerte énekelik ma is. A „Nincsen csillag, mind lehullott a földre” kezdetű hallgatójából népdalcsárdás keletkezett, nincs olyan népdalgyűjtő, aki nem találkozott vele. A „Búzaföldön” kezdetű dala, más szóval, „A nyúl-nóta” volt az első igazi pesti sláger, amelyet minden suszterinas azonnal fütyült, Blaháné éneke nyomán. Serly lett a körúti Népszínház, a (későbbi) Nemzeti Színház első karnagya. Blahánét vezényli, népdalkiadványt tervez Káldy Gyulával és Vikár Bélával egyidőben, majd megírja az első magyar operetteket. A millenniumi időkben magyarruhás zenekarral — a mai Állami Népi Együttes őse ez — külföldre jár. Végül felépítteti az óbudai Kisfaludy Színházat, hogy az ottani németséget magyar nyelvre nevelje, de erre rámegy egész vagyona, és az árverezés után kivándorol New Yorkba, ötvenéves fejjel, fiatal feleséggel, öt gyermekkel.

A fiú, Serly Tibor ekkor három és fél éves. Losoncon született 1901. november 25-én. Ma is áll a családi ház, amelyben sűrű volt a gyermekáldás: tán tizenkettő született, de megtörtént, hogy a torokgyík kettőt is elragadott ugyanazon a napon.

Tibor Losoncon tanulta az első magyar szavakat, valami palócos zengése még ma is van a magyar beszédének.

New Yorkban végezte a gimnáziumot, apja volt az első zenetanítója, akárcsak a gyermek Gershwinnek, az 1910-es évek táján. Amerika legnagyobb zeneköltője később így emlegette magyar tanítómesterét: Serly bácsi volt az első zongoratanítóm, és a „legdrágább”, mert két dollárt kért egy óráért, de sohasem kellett megadni...

A Serly-család, mint kis művészegyüttes, gyakran turnézott az amerikai magyar telepeken. Tibor a kis zenekarban hegedült, a két nővére magyar ruhában táncolt, Gyenge Anna és Rózsa Lajos — mindketten később a New York-i Metropolitan tagjai — énekelték a „Kék nefelejcs”-et. Az első világháború elmúltával az egész család gyűjtötte a pénzt, hogy Tibor európai zeneiskolában tanulhasson. A hajón muzsikált, hogy ingyen utazhassák.

Párizsból két hónap múltával Budapestre küldik. Az „amerikai” fiú eleinte csodálkozik, hogy itt mindenki beszél magyarul. Csak itt tudja meg, hogy Bartók nem tanít zeneszerzést. Kodály rögtön felveszi őt a második évfolyamra. A „Kodály-iskola” aranykora ez, Serly évfolyamtársai a legjobb magyar zeneszerző^, tudósok — Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Doráti Antal, Frid Géza, Horusitzky Zoltán, Kerényi György, Kertész Gyula, Pártos Ödön, Seiber Má-Bartók Béláné Pásztory Ditta és Serly Tibor 1964-ben Bécsben a m. zongoraverseny hanglemezfelvétele előtt megbeszélést tart Bartók elképzeléseiről, amelyeket már nem tudott leírni a kottapapírra, de élőszóval még elmondott és megmutatott kettőjüknek

ügy kedves diákköri emlék, Hanák József zeneakadémista tréfás rajza 1925-ből az ifjú Kodályról és a még ifjabb tanítványokról. Balra: Serly Tibor, mellette: Frid Géza, eredeti aláírásokkal. (Csóka Béla magángyűjteményéből)

tyás, Szabolcsi Bence, Szelényi István —, akik közül szinte minden második kirajzott a nagyvilágba és New Yorkban, Amszterdamban, Izraelben, Londonban vált világhíres „magyar muzsikus”-sá. Serly két és fél év alatt végezte el a zeneszerzést és a karnagyképzőt, de még egy évig itt maradt, mint magántanuló. „Amit maga tudna fizetni, annyiért én nem tanítok” — mondta neki Kodály az Áldás utcai lakásán, —, „de szívesen tanítom ingyen ...” (Serly Budapesten írta az I. vonósnégyesét,».az öt zongora- és öt hegedűdarabot.)

Amerikába visszatérve a 25 éves Serly Tibor egy évig nem kapott állást. Amikor Reiner Frigyes brácsást keresett a cincinnati szimfonikusokhoz, Serly beült a brácsapult mellé. Sőt, esténként még az egyik szálloda szórakoztató zenekarában is muzsikált. Budapestről ő kapta meg legelébb Bartók és Kodály új műveit.

A Stokowski vezette philadelphiai szimfonikusok zenekarában ugyancsak brácsista, de emellett másodkarnagy is. 1927—35-ig a száztagú zenekarnál rendszerint maga vezényelte új szerzeményeit. Szimfóniákat ír, kísérletezik visszhang nélküli hangzásokkal, különleges hegedű-pizzicatókkal, és kialakul Serly sajátos hangszerelési módja: nála nincsenek szembeállított hangszercsoportok, hanem egybeolvasztva, egyetlen hangszerként kezeli a nagyzenekart. Hat táncvázlatában az amerikai népzenét is idézi. 1935-ben ismét visszatér Budapestre. A zeneakadémiai életben először fordul elő, hogy volt növendék önálló szerzői esttel búcsúzik az Alma Matertől. Serly vezényelt az első szegedi ünnepi játékokon is.

Toscanini szimfonikus zenekarában ugyancsak az első tag: Serly Tibor, és ezután már két világrész városaiban és rádióiban vezényel rendszeresen. 1939 augusztusában Toscaninivel együtt hajózik Európába; a fiú elhozza édesapja hamvait egy urnában, hogy Losoncon helyezze örök nyugalomra.

Közismertek Serly Tibornak Bartókért tett fáradozásai. Amikor 1940-ben Bartók önkéntes száműzetésbe ment Amerikába, a hajóállomáson egyedül Serly Tibor várta. Bartók félbemaradt műveit is a hűséges jóbarát, Serly Tibor fejezte be, és az „amerikai magyar” Serly Tibor neve ott szerepel a III. zongoraverseny és a brácsakoncert címlapján. Liszt egyetlen hegedű-zongora szonátájának feltámasztása is Serly Tibor munkája volt, 1960-ban.

1948 óta részt vett minden nevezetesebb hazai Bartók-ünnepségen, előadást tartott Budapesten és Miskolcon. Amerikában 1955-ben ő vezényelte az első olyan hangversenyt, amely csakis Bartók műveiből állt.

Rendkívül érdekesek utolsó évtizedben keletkezett és készülő munkái, a Modus Lascivus elmélete, amely Bartók utolsó műveiből kiindulva, a harmoniavilág kitágítását folytatja.

Voíly István

Serly Tibor és a cikk írója a Keleti pályaudvaron búcsúzik, 1961 őszén

II

!

i

I

II

§

II

I

I

I

I

1

3 ^r' 5

...a külkereskedelemről

II. NYUGATI KERESKEDELMÜNK

Mit jelent a nyugati kereskedelem?

Nyugati, vagy dollárelszámolású kereskedelemnek nevezzük azt a forgalmat, amely a fejlett és közepes tőkésországokkal, valamint a „harmadik világ” országaival bonyolódik le — jóllehet, többnyire nem nyugati irányban, és nem dollárfizetés ellenében történik. Ez a kereskedelmi forgalom, amely Magyarország teljes külkereskedelmének mintegy 30 százalékát teszi ki, sok tekintetben jelentősen különbözik a szocialista országokkal folytatott kereskedelemtől.

Milyen sajátosságokkal rendelkezik nyugati forgalmunk?

A legfontosabb sajátossága, ami megkülönbözteti egymástól a nyugati és a szocialista relációt az, hogy a forgalom nagy része magánjogi szerződések alapján, sokszor magánvállalatokkal bonyolódik le, a világpiac helyzete, a kereslet-kínálat ingadozása alapján. Éppen ezért nyugati viszonylatban külkereskedelmi vállalataink rendszerint nem élvezik a szocialista országokkal kötött hosszú lejáratú egyezmények előnyeit, viszont részükre is adott egy-egy kedvező üzleti tendencia gyors kihasználásának lehetősége. Ezt egyes vállalatok előnynek, mások hátránynak fogják fel, mindenesetre az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta a közvetlen érdekeltségi rendszer alapján már minden vállalat, és minden külkereskedelmi szakember saját zsebén érezhette a piacképesség előnyeit, vagy az üzleti versenyben való lemaradás hátrányait.

Milyen üzlettípusok a leggyakoribbak Magyarország nyugati külkereskedelmében?

Az üzlettípusok terén nagyon változatos kép tárul elénk. Szembeszökő a változás az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta, ugyanis az új rendszer értelmében a termelő és kereskedelmi vállalatok szabadon megegyezhetnek egymással, hogy milyen ügyletet óhajtanak kötni: egyszerű adásvételi ügyletet, ahol a külkereskedelmi vállalat a viszonteladó, bizományosi ügyletet a termelő vállalat terhére, a külkereskedelmi vállalat önálló importügyletét, vagy másmilyet. Gazdag a választék. Meg kell említenünk, hogy több termelő vállalatunk önálló külkereskedelmi jogot kapott, vagyis az állami külkereskedelmi vállalat közreműködése nélkül, saját nevében is köthet üzleteket, szerződéseket, Ezek a vállalatok — ilyen például a Magyar Optikai Művek, a Medicor Művek, a Tungsram — saját márkajelzésükkel már komoly hírnévnek örvendenek. Ezenkívül több termelőüzem, mint például a győri Rába Művek, vagy az Ikarusz önálló kooperációs megállapodásokat kötött neves nyugati cégekkel közös gyártmányokra és terjesztésükre.

Külön meg kell említenünk a közös vállalatok létrejöttét. Több külkereskedelmi vállalatunk részben korábbi ügynökeivel, megbízottaival együtt, részben más vállalatokkal kooperálva, közös tőkével és igazgatással külföldi bejegyzésű cégeket alapított, például Franciaországban, Spanyolországban. Ezek a cégek a magyar érdekeket képviselik, mégis közelebb állnak a helyi piachoz, jobban ismerik lehetőségeit és igényeit.

Milyen a magyar külkereskedelem áruszerkezete?

Magyarország külkereskedelmében olykor több száz éves hagyományokat is követ. Ilyen hagyományosnak számító exportcikkünk például a tokaji bor, a szegedi szalámi stb. Felsorakoztak melléjük az újabb termékek is, ezek már nemcsak a mezőgazdaság vagy élelmiszeripar, hanem a gép- és vegyipar cikkei, így a különböző gyógyszerek, izzólámpák, a finommechanikai termékek és szerszámgépek, stb. Mindazonáltal még mindig kicsi az ipari cikkek részaránya az exportban, és nagy az importban. Behozatalunkban egyébként az utóbbi években jelentősen megnövekedett a fogyasztási cikkek részaránya, ennek eredménye jól látható a magyar üzletekben is.

Milyen a magyar külkereskedelem terület-megoszlása?

Természetesen elsősorban közeli szomszédjainkkal kereskedünk. A magyar külkereskedelemben jelentős szerepet játszanak a fejlett európai országok, szomszédunk, Ausztria, s viszonylag kisebb jelentőségűek a távoliak, az USA, Kanada, Japán. A szállítás tökéletesedésével párhuzamosan azonban fejlődnek a kapcsolataink ezekkel az országokkal, valamint a fejlődő országokkal is. Külön problémát jelentenek azonban a nagy gazdasági integrációk, mindenekelőtt az Európai Gazdasági Közösség (a Közös Piac) diszkriminatív intézkedései. Mint már említettük, a magyar exportban nagy a mezőgazdasági cikkek, élelmiszerek részaránya, a Közös Piac országai viszont éppen e cikkek külső versenye ellen védekeznek a legintenzívebben. Az is igaz viszont, hogy amióta hazánk több nemzetközi gazdasági szervezetnek tagja (vagy ilyenekben éppen felvétel előtt áll), azóta érezhetően növekedett gazdasági téren is a tekintélye, vásárlóként is egyre nagyobb mértékben jön számításba — így egyre kedvezőbben fogadják a magyar ipar megfelelő minőségű cikkeit a külföldi piacokon.

Sós Péter