Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-10-08 / 20. szám
Liszt Ferenc és Bartók Béla szobra a pódiumon. (Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrász müvei) Az egyre szaporodó zenei versenyek sorában is méltó hely illeti meg a Budapesten immár harmad ízben megrendezett Liszt—Bartók zongoraversenyt, amely — az első találkozó óta eltelt tíz esztendő gazdag névsora bizonyítja ezt — az ifjú tehetségek nemzetközi vetélkedőjévé vált. Hazánk zenei hírneve, a magyar zeneoktatás és zenekultúra nívója, e versenyek megrendezésének magas színvonala ad rangot a budapesti találkozónak, s mindez közrejátszik abban, hogy a világ fiatal tehetségei kitüntetésnek veszik Budapesten játszani. A verseny névadója a korszakalkotó két magyar muzsikus: Liszt Ferenc és Bartók Béla. A fiatal zongoristák abban az épületben, a Zeneművészeti Főiskolán muzsikálnak, amelyet Liszt alapított, s amely az ő nevét viseli. Itt tanult, majd tanított Bartók Béla is, századunk zenei zsenije. Ugyanabban a teremben, ahol ma a közönség lélegzet-visszafojtva várja, ki lesz a győztes, csendültek fel egykor új alkotásainak akkordjai. Ebben a koncertteremben adta — mielőtt a fasizmus poklába zuhanó országból örökre elment — utolsó hangversenyét is, 1940. október 8-án. A világ ifjú versenyzői Liszt és Bartók szellemével találkoznak hazánk fővárosában. A verseny szintjét — mint mondottuk — a rendezés nívója is emeli. Ennek egyik bizonyítéka a zsűriben helyetfoglaló mesterek rangja, neve. A zenetudomány és a zongoraművészet tizenhét megbecsült személyisége — Agosto Guidótól, Kroó Györgytől, Kadosa Páltól Salter Lyonéiig — mond bírálatot a 18 országból érkezett 43 ifjú művész játékáról. A tét nem kicsi, még nagyobb elismerés, esetleg egy világkarrier elindulása. S „mellékesen” jutalom is: az első díj 40 ezer forint, s díszoklevél, emlékérem. A győztesek szeptember 28-án díszhangversenyt adnak az Erkel Színházban. Képünkön a zsűrit és a döntőbe került néhány esélyes művészt mutatjuk be. Mértem Bléger (Franciaország) Lopez-Vito Marla Luisa (FUlöp-szigetek) Beiko Matsuzakl (Japán) BÁLINT LAJOS 85 ÉVES „Lepje meg magyarországi ismerőseit! Megbízásait teljesíti, ajándék- és vitfágküldeményeit ön helyett megvásárolja és a kért címre szállítja a BOY SZOLGALAT! CÍM: BUDAPEST, V., BAJCSY-ZSILINSZKY ÜT 30. TELEFON: 133—533, 290—390 85. születésnapját ünnepli Bálint Lajos, a népszerű „Lulu bácsi”, a magyar színházi élet nagy öregje. Volt színházi titkár, dramaturg, színműíró, színikritikus, az Írószövetség ügyvezető titkára, a Színpadi Szerzők Egyesületének főtitkára, majd a Szerzői Jogvédő Hivatal igazgatója. Nyugdíjba vonulása után jelentette meg a magyar színházi élet utolsó 60 esztendejéről szóló könyveit, színházi és irodalmi arcképeit. A lósport világából 3:1 javunkra. A Bécs—Budapest városközi ügetőversenyek ebben az évben is magyar győzelemmel végződtek. Budapesten mindkét futamot a mieink nyerték, míg Bécsben 1600 méteren az osztrák Blodvolk (hajtotta: Bees) győzött Pilvax (Papp Albert) előtt, 2200 méteren pedig a magyar Super Hanover (Menyhért) ért elsőnek a célba. A győztes. ló ideje 1.23.1 mp. * A hadsereg lovasbajnoksága az idén is nagy küzdelmet hozott. Minimális különbséggel Lengyelország lovasai győztek a Szovjetunió, Magyarország és Libanon előtt. A hadseregek lovasainak küzdelmét, a közelgő olimpiára való tekintettel a szakemberek nagy figyelemmel kísérték. * Ámde (apja: Nostradamus — anyja: Ámbár) ebben az évben is megnyerte az Alkotmány díjat, A nagy múltú versenyt 1889-ben alapították Szent István díj néven. Ámde győzelmének értékét növeli, hogy az idén a Derby harmadik helyezettjét, Indát (Imperiál—Dunyuska) és negyedikét, Dáriust (Direktor— Glasperle) előzte meg. 1970- ben Nagy Sándor, míg most Bodnár Lajos ült nyergében. A népszerű iró-házaspár legutóbb Ausztráliában Járt, miközben körülutazták a világot. Egy Budapesten élő idős hölgyet kisértek rokonaihoz látogatóba. Élményeikről, útikalandjaikról irt — és a fenti címmel megjelent — riportkönyvükből idézzük az alábbi kedves és jellemző részletet. Margó néninek egyetlen nagy karácsonyi álma volt: hogy annyi év után ő fog a fiainak és unokáinak igazi, hazai mákos és diós beiglit sütni. Leslie lelkesen fogadta az ötletet. Tessék, fogjon hozzá a mama. Hát jó. Akkor először is kell liszt. Liszt??? De hát nincs itthon liszt. Mire is volna? Itt a rántást nem ismerik, a süteményt készen veszik, a makarónit készen veszik. Nem, lisztet nem tartunk a házban. Hát akkor majd be kell menni a shopping centerbe és venni kell. Mi kell még? Margó néni körmöl, Barbara sötéten figyeli. Kellene mák. — Mák? What does it mean „mák"? Az meg mi? Magyarázzuk. De hát az itt nincs. Az méreg. Az ópiumot tartalmaz. Leslie-nek sietni kell a rendelőbe. Hát ne legyen mákos. Legyen csak diós. Kesergés. Milyen beiglisütés az, ahol nem fe-Ausztráliában? Látszik is rajtad, fiam, gebe vagy. Dehogy vagyok gebe — mondja mérgesen Leslie —, hat fonttal vagyok kövérebb, mint ahogy az előírás mutatja. A fene azokba az előírásokba. Egy jóízű leves nincs itt. Hát legyen csak diós. Hol a diódarálótok? Diódaráló? Itt, ebben a házban még sohasem daráltak diót. Közvetítünk a vitában. Meg lehet darálni a diót kávéőrlőn is. No, persze azt is venni kell. Ki darál itthon kávét? Az élesztő helyett beírunk sütőport, a tojás nem probléma, cukor is van, na hála istennek, estére elhozok mindent — ígéri Leslie. Meg is érkezik a nyersanyag, Margó néni csóválja a fejét, ez se olyan, mint Pesten, az se olyan. Nem is lesz olyan a beigli sem... De azért másnap hajnalban felkel, darálja a kávéőrlő-masinán a diót, gyúr, dagaszt, reggel fél nyolcra tepsiben a tészta, be kellene tenni a sütőbe. Ha volna sütő. Mert a gazdag ausztrál házakban amerikai konyha van. Ez inkább egy atomreaktor vezérlőtermére emlékeztet, mint egy tisztességes konyhára. Mérők, mutatók, csapok, gombok, skálák, Szabó Lajos le mákos, fele diós? Hát mit esznek ebben az be kell nyomni, el kell fordítani, mindenféle be-4
