Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-09-18 / 19. szám

/i& A xyro-Q'itÄ D n s Játsszunk népi játékot! AZ ESŐ Mesejáték Mátyás király korából SZEREPLŐK: Mátyás király Apród Boldog bíró Szegény kanász Régimódi ház, eleje látszik, vagy csak a kerítése. Az olda­lára nagy betűkkel ez van írva: Bú és bánat nélkül élt. Előtte pad a pihenőknek. Mátyás király és apródja, királyi és vitézi öltözetben, jobb­ról érkezik, kissé fáradtak. Mátyás: Apródom, itt megpihenünk. Apród: Igenis, felség! (Leülnek a padra. Az apród észreveszi az írást. Feláll és las­­san szótagolva betűzi, csodálkozik.) Apród: Bú és bá-nat nél-kül él-t... Mátyás (kíváncsian felugrik) Hó, megálljunk! Én már az országban sokfelé jártam, de olyan emberre még nem talál­tam, aki bú és bánat nélkül élt. Apród, lássam azt az embert! Apród: (ünnepélyesen hármat koppant az ajtón. Kilép a bí­ró, gombos ddlmányiban, kalap a fején, bírói pálca a kezében. Megáll az apróddal szemben, aki — látva a bíró jelvényeket — tisztelettel meghajol, és kérdi:) Maga légyen a bíró? Bíró: Igen, én vagyok a bíró. Kit tisztelhetek a fényes ura­ság személyében? Apród: Uram, Mátyás király, a boldog bíró előtted áll. Bíró (lekapja kalapját, féltérdre ereszkedik, és meghajtja fejét) Uram, királyom, életem kezedbe ajánlom! Mátyás (kegyesen int). Kelj fel! Most már tudod, hogy én vagyok Mátyás király. Amit kérdezek, arra igazat felelj! Er­re jöttünk az úton, elmaradt mellettünk egy nagy-nagy hegy. Mondd meg nékem, de ebben a minutumban, hogyha az a hegy mind arany volna, mind ezüst volna, akkor mi érne még annál is többet? Apród: Mi érne még annál is többet? Bíró: Gondolkodási időt kérek! Apród: Gondokoldási időt kér! Megadjuk? Mátyás (elmosolyodva) Megadjuk! Gyere apródom, addig hörpintünk egyet a csapszékben!... (Mátyás és apródja balra elmegy. A bíró leroskad a padra. Fejét mélyen lehajtja, gondolkodik magában két kezét kér­dőn széttárja. A kanász jobbról érkezik, vállán rongyos bun­da, kezében pásztorbot. Fekete pulikutyáját láthatatlan fo­nálon húzogatja maga után a kutya rongyból van, ugat helyet­te. A kutyaugatásra a bíró hirtelen felemeli fejét.) Kanász: Jó estét, bíró uram! Bíró: (mogorván): Edd meg kanász, ha jó! Nekem nem jó! Kanász: Maga nem szokott búsulni, és most búsul?! Bíró: Hogyne búsulnék. Most járt erre éppen Mátyás király, és azt mondta: Ott van az a nagy hegy. Hogyha az mind arany volna és mind ezüst volna, akkor mi érne még annál is többet? Kanász: Hej, nagyon könnyű ez! Megmondom én neki... Bíró: De tőlem kérdezi, a bírótól, nem pedig a kanásztól! Kanász: Cseréljünk hivatalt: legyen maga a kanász, én meg leszek a bíró. Bíró: No, nem bánom, de csak egy minutára... (Bíró és kanász ruhát cserél, és jelvényeket. A bíró a puli mellé áll, a kanász leül a padra, de mindketten takargatják arcukat, kalappal, félrefordulva, mert a puli már ugat, jelzi, hogy visszajöttek a látogatók.) Mátyás: No, többen vagyunk, amint látom. (A bírói pad fe­lé közeledik, de a puli ugatására visszalép, és vár) Kanász (a bíró képében, meghajol, mélyen, hogy fel ne is­merjék). Uram királyom, én vagyok, aki a kérdésre felelek, én vagyok, aki ebben a faluban bú és bánat nélkül élek. Mátyás: Na, hát akkor mondd meg, hogyha az a nagy hegy mind arany volna, mind ezüst volna, mi érne még annál is többet? Kanász: Hogyha az a nagy hegy mind arany volna, mind ezüst volna, mi érne még annál is többet? ... Apród (sürgetve) Felelj, mert különben vége az életednek! Bíró (elszólja magát) Felelj, mert különben vége az életem­nek! (Mátyás és apród fejcsóválva ránéznek, de ő ismét elrejti az arcát) Kanász: Hát annál az aranyhegynél csak egy májusi eső ér­ne többet! Apród (csodálkozva). Májusi eső? Kanász: Csakis a májusi eső! Mert ha az a nagy hegy mind arany volna, mind ezüst volna, akkor az csak egy emberé vol­na. De egy szép májusi eső az az egész országban mindenki­nek szolgálna! Bíró (végleg megfeledkezve magáról, kiált): Ügy van, biz az! Mátyás (meglepődve kérdi) Hát te vagy a bíró? De akkor ki felel meg ilyen jól a kérdésemre? Kanász (leteszi a jelvényeket, leborul a földre). Uram, ki­rályom, én csak egy szegény kanász vagyok, kegyelmezz sze­gény életemnek! Mátyás (felemeli a földről, kezébe adja a bírói pálcát (Má­tól fogva te leszel a bíró ebben a faluban. Mert akinek esze van, annak jár a hivatal!... * A népmesét első tudományos népdalgyűjtőnk, Vikár Béla jegyezte le gyorsírással, Hetes, Somogy megyei községben, a szülőfalujában, az 1890-es években. Volly István rr O izi — té li dloai Nemcsak a levelek hullása, a divat­­bemutatók sora is jelzi csalhatatlanul, hogy itt az ősz. Az első őszi-téli divat­­bemutatót az Okisz Tervező Laborató­rium réndezte. Kollekcióját a Duna In­tercontinental szálló Bellevue termé­ben láttuk. Magyarországon ezekben a napokban majd minden kulturális és társadalmi esemény valamilyen formában kapcso­lódik a vadászati világkiállításhoz, így a divatbemutatók is. Valódi- és műbőr­ből, vadbőr mintákkal, sportos szöve­tekből vadász jellegű nadrágos, csiz­más, sportkalapos összeállításokat lát­tunk bevezetőként, majd az európai di­vatirányzatok és a magyar divatízlés ötvözeteként színre lépett az őszi-téli divat. Ami szembetűnő, az az egysze­rűbb vonalvezetés, a sportosabb megol­dások az úgynevezett blézer, klub, sza­fari stílus. Divat maradt őszre-télre is örök újként: az ingruha. A kabátok redingot vonalúak, lefelé bővülnek, a kosztümök testhez állóak, rövid kabátkával készülnek, anyaguk kockás, pepita, tyúklábmintás tweed és elmaradhatatlan a hangsúlyozott tűzés­díszítés. Sötét anyagokon rendszerint fehér, a világos anyagokon pedig söté­­tebb színű fonallal láncöltésekkel hang­súlyozzák a szabásvonalakat. A szoknyák egyenes vonalúak, vagy lefelé kissé bővülnek, oldalt hasítottak, és a lépés bőségét hói beállítás biztosít­ja. S megállapodott a hosszúság feletti vita is: a mindenkinek előnyös térdet takaró Chanel hossznál. P. J. Szürke—gesztenyebarna színössze­állítású nagykockás tweed kabát, a deréktól lefelé bővülő szabásvo­nallal. Gallérját és kézelőjét szürke nyírott bárányszőrme díszíti Káró mintás tweed szövetből készült, szür­­ke-fehér-barna őszi-téli kosztüm. Sportos zsebeit barna dísztűzés emeli ki. A modell érdekessége a kozákos fehér Merluska kucs­ma és Merluska szőrme válltáska Bolyhos barna-fehér csíkos szövetből ké­szült denevér szabású téli kosztüm, az úgy­nevezett kimonó vonallal. Széles, puha öv és az ujján barna nerc díszíti (Komlós Lili felvételei) Kttrthy Hanna rajza QUpúih w agyaié NÉPKÖLTÉS Nyuszi, nyuszi, nyulacskám, Ne félj tőlem, nincs puskám! Van ám nékem egyebem: Zöld káposztalevelem. Palacsinta receptek. Az alaptészta készítését előző számunkban közöltük. KAPROS, JUHTÜROS PALACSINTA. 12 db kisült sós palacsintá­hoz 15 deka liptói túró, 2 deka vaj, 2 deka liszt, 1 deci tejjel készült fehérmártás, 1 tojás, l evőkanálnyi vágott, friss kapor szükséges. — A liptói túrót jól széttörjük, elkeverjük a fehérmártással, a tojás­sárgával, a vágott kaporral és a tojás habjával. A palacsintákat a kö­vetkező módon töltjük: amikor a palacsintát sütés közben megfordí­tottuk, levesszük a tűzről, megsült fél oldalát megkenjük a töltelék­kel, másik felét ráhajtjuk és két oldalát pirosra átsütjük. Frissen, forrón tálaljuk. SAJTOS PALACSINTA. 12 db sós palacsintához 8 deka reszelt ementáli vagy füstölt sajtot számítunk. A nyers palacsintatésztába belekeverünk 5 deka reszelt sajtot, kisütjük, mindegyiket meghintjük sajttal, négybe hajtjuk, forrón tálaljuk, salátát adunk melléje. KÁPOSZTÁS PALACSINTA. 12 sós palacsintához 20 deka káposztát és 8 deka zsfrt számítunk. — A káposztát megreszeljük, besózzuk, legalább 10 percig sóban tartjuk, utána jól kicsavarjuk és a nyers palacsintatésztával jól elkavarjuk. A palacsintatésztát a rendesnél sű­rűbbre készítjük, mert a káposzta leve hígít. A szokásos módon ki­sütjük, valamivel több zsírral. Negyedekbe hajtjuk és forrón tálaljuk. Ízlés szerint borssal fűszerezhetjük. ALMAS PALACSINTA. 12 édes palacsintához ‘/i kiló almát hasz­náljunk fel. — Az almát meghámozzuk, apró, vékony szeletekre vág­juk és a palacsintatésztához keverjük. A rendesnél kisebb palacsintá­kat sütünk, kettőbe hajtjuk és cukorral meghintve tálaljuk. Készítésének másik módja, hogy a palacsintatésztához a tojás­­fehérjét habnak felverjük, úgy keverjük a tésztába. Az almát nagy lyukú reszelőn megreszeljük, gyengén kicsavarjuk, a tésztába vegyít­jük. Kisütéséhez valamivel több olajat vagy zsírt használunk, rendes nagyságú palacsintákat sütünk, baracklekvárral megkenjük, felcsa­varjuk, cukorral meghintve, forrón tálaljuk. SONKÁVAL RAKOTT PALACSINTA. 12 sós palacsintához 20 deka darált, főtt sonkát vagy füstölt húst, 2 deka vajjal, 2 deka liszttel és 1 deci tejjel készült fehérmártást, 2 kanál tejfölt és 1 tojást számí­tunk. — A darált sonkát elvegyltjük a fehérmártással, 1 kanál tej­föllel, egy tojássárgájával és a tojás felvert habjával. A palacsintá­kat zsírozott, tűzálló lábasba összerakjuk, mindegyik lapot megken­jük a sonkakeverékkel, tetejére palacsintát helyezünk és 20—25 percig forró sütőben pirítjuk. Kiborítva vagy tűzálló tálban tálaljuk. Tetejét 3 deka reszelt sajttal meghintjük, vagy tejföllel meglocsoljuk. Szele­tekre vágva adagoljuk. Ogy is készíthetjük, hogy az előbbi töltelékkel a palacsintákat egyenként megtöltjük és felcsavarjuk, tűzálló tálba helyezve tejföllel meglocsoljuk és 10 percre sütőbe tesszük. KEZE LOS BLÜZ Hozzávalóic: 600 g fehér, közép­vastag műszálfonal, 3-as horgoló­tű, 4 gomb. MINTA. 1. sor: a láncszémsor után 4 szemmel fordulunk, ' 1 egyráhaj­­tásos pálcát öltünk, 2 láncszem, a 3. szembe I rövidpálca, 2 tdne­­szem, a következő 3. szembe 1 egy­ráhajtásos pálca, 1 láncszem, s a 2. szembe a *-<<51 ismételünk. 2. sor: fordulás után ' 1 rövid­pálca, 2 láncszem, majd az előző sor 2 rövidpálcája közé 3 három­tagú, egyszerre befejezett, egyrá­­hajtásos laza pálcacsoportot öl­tünk, köztük 2—2 láncszemmel, 2 láncszem, majd a '-tói isméte­lünk. 3. sor: azonos az 1. sorral, csak a minta eltolódik, fordulás után ' rövidpálcával kezdjük, 2 lánc­szem az 1. és 2. pálcacsoport közé, 1 egyráhajtásos pálca, 1 lántszem, a 2. és 3. pálcacsoport közé 1 egy­ráhajtásos pálca, 2 láncszem, 1 rö­vidpálca, 1 láncszem és a '-tói is­mételünk. 2. és 3. sor mintája ismétlődik. Szabásrajz szerint készitjük a da­rabokat, amelyeknek összeállítá­sa után horgoljuk rá az övpántot, nyakát és kézelőjét. Ezeket rövid­­pálcasorral kezdjük, majd a 2. sorban 1 rövidpálca, 1 félpálca és 1 láncszem váltakozik. A 3. sor­ban 1 félpálca, 1 láncszem ismét­lődik. A 4. sorban minden lánc­szembe 2 rövidpálcát öltünk. Az 5. sorban végig egyráhajtásos pál­cákat horgolunk. A 6. sorban rö­­xHdpálcák következnek. A 7—10. sorig az 5. és 6. sort ismételjük. A 11—12. sorban a 2. és 3. sort is­mételjük. A 13. sorban rák-öltést készítünk. A kézelőt a kép szerint horgoljuk körül a 11. sortól. Nya­kán 2 gombbal, kézelőjén 1—1 gombbal zárjuk. ‘S*7-H5«áS‘ '*S*S5't>-8-

Next

/
Thumbnails
Contents