Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-09-18 / 19. szám

J. (JEDENBAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára szabadsága egy részét hazánkban töltötte. Baloldali képün­kön a mongol államfő Fock Jenő miniszterelnök é< Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának társaságában. (MTI felv.) I--------------1 fyiráq tfyula esperest beiktatás* VIRÁGH GYULA Budapest—Pesterzsébet-i lel­készt augusztus 29-én a Pesti Evangélikus Egy­házmegye esperesévé beiktatták. Az ünnepélyes beiktatást D. KÁLDY ZOLTÁN püspök és Kö­­# KÉNY ELEK espereshelyettes végezte. SZÁZESZTENDŐS A MAQYAR BÉLYEQ Megnyílt a Budapest ’71 nemzetközi bélyegkiállítás Nem mindennapi postajá­rat köszöntötte szeptember 5-én a magyar bélyeg meg­jelenésének századik szüle­tésnapját. A Városligetben, a Vajdahunyad előtt hatalmas ballon emelkedett a levegő­be. s két léghajóssal két zsák levéllel — a légáram­lás sebességére és irányára bízva az útvonalat — elre­pült. A légi utasok Csömör határában szálltak le-s az itt - rögtönzött alkalmi postahiva­tal pecsétjével látták el a kü­lönleges légipostán szállítóit leveleket. A címzettek, akik másnap kézhez kapták leve­leiket, bizonyára örültek a meglepetésnek, hiszen az nem kisebb eseményhez fűződött, mint a Budapest ’71 nemzet­közi bélyegkiállítás megnyi­tásához. Előző napon, a kiállítás ünnepélyes megnyitóján Já­­nossy Lajos akadémikus, a Magyar Bélyeggyűjtők Orszá­gos Szövetségének elnöke köszöntötte a megjelenteket, Losoncéi Pált, az Elnöki Ta­nács elnökét, a kiállítás fő­védnökét és a vendégeket, majd dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter beszélt a világszerte •‘terjedő magyar bélyegek nép­szerűségéről. A kiállításra 47 országból jelentkeztek, közülük 41 or­szág hivatalosan, tehát álla­mi, pcstai, bélyegmúzeumi anyaggal, a többiek magán­gyűjteményekkel. A félmillió Dr. Csanádi György közlekedés- és postaUgyl miniszter megnyitja a nemzetközi bélyegklállltást. Mögötte Losonczl Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a kiállítás fővédnöke nem mutatott magyar bé­lyegei. Rendkívül érdekes ameri­kai bélyegeket is láthat a közönség, a többi közt azt a felbélyegzett borítékot is, amelyet az Apollo—15 aszt­ronautái pecsételtek le a Hol­don. A nemzetközi bélyegkiállí­tás idején Budapesten ülése­zik a Bélyegszakértők Nem­zetközi Szervezete és a Nem­zetközi Filatelista Újságírók Szervezete, a világ legismer­tebb bélyegkereskedői a Gel­­lért Szállóban találkoznak egymással, és Budapesten, a Magyar Tudományos Akadé­mián a bélyeggyűjtők világ­­szervezetének kongresszusa ülésezik. szebbnél szebb bélyeg három helyen, a Szépművészeti Mú­zeumban, a Műjégpálya dísz­termében és a Magyar Bé­lyeggyűjtők Országos Szövet­sége új székházában mintegy 3800 kiállítási keretben lát­ható. Első ízben tekinthetik meg a látogatók az Országos Le­véltárnak még a bélyeg meg­jelenése előtti időkből szár­mazó különleges levélgyűjte­ményét, és természetesen a Posta Bélyegmúzeumának teljes magyar gyűjteményét. A kiállítás érdekességei közt szerepel a British Mu­seum magyar vonatkozású teljes anyaga és II. Erzsébet angol királynő magángyűjte­ményének eddig sehol be Világ Miklós, aki patrióta-örömmel tudósit bennünket London szinte minden magyar kulturális sikeréről, most ezzel a fotóval örvendeztette meg lapunkat: gyönyörű plakát hirdeti az angol főváros utcáin a Háry János című színes filmünket, amelyet nagy elismeréssel fogadtak az angolok POLITIKAI ÉLET Dr. Vályi Péternek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására a vadászati világkiállítás alkalmából augusztus 28-án hazánkba érkezett André Cools belga miniszterelnök­helyettes. Képünk a repülőtéren készült: dr. Vályi Péter (bal­ról) és André Cools. (MTI felv.) Péter János fog-adta az amerikai postaügyi minisztert Péter János külügyminiszter szeptember 3-án fogadta Win­­ton M. Biountot, az Amerikai Egyesült Államok postaügyi miniszterét, aki hivatalos látogatásra a vadászati világkiállí­tás, valamint a nemzetközi bélyegkiállítás megtekintésére tartózkodott hazánkban. A beszélgetésen jelen volt Nagy Já­nos külügyminiszter-helyettes, valamint Alfred Puhán, ez Egyesült Államok budapesti nagykövete. Dr, Szabó Károly Washingtonban Augusztus 27-én megérkezett állomáshelyére dr. Szabó Ká­roly, hazánk új washingtoni nagykövete. A washingtoni Dul­­les-repülőtéren az amerikai külügyminisztérium, a washing­toni diplomáciai testület képviselői, valamint a magyar koló­nia tagjai fogadták a nagykövetet. Korbacsics Pál Ausztráliában Megérkezett állomáshelyére Korbacsics Pál, a Magyarok Világszövetsége volt főtitkár-helyettese, hazánk új sydneyi főkonzulja. Kázmér Zsigmond volt főkonzul végleg hazatért Budapestre. y Magyar—svájci vagyonjogi megállapodás Magyar és svájci delegációk a két ország között még nyi­tott vagyonjogi kérdésekről tárgyaltak Budapesten. A tárgya­lások megállapodáshoz vezettek, amelyet a delegációk vezetői parafáltak, aláírására a közeljövőben Bernben kerül sor. 2 Egy órával előbb még a térdemen ült; meséltetett. Nem igen tudok szabványos meséket. Félszázad előtt, Szabolcs-Hajdú szögletében, a kolduszsellérek krumplit sem igen tudtak sok­gyermekeik szájába adni. nemhogy andalító mesékkel édesget­hették volna játékunt óráinkat. Gyermekkoromból hozott ked­ves emlékű meséim nincsenek hát, mit emlékező boldogsággal adhatnék tovább — itt az idegenben — három kicsi, mesére és magyar szóra szomjas gyermekeimnek. A mesét azonban igénylik, megrendelik, kiparancsolják. Me­­• sélnem kell, ha meséim együgyűek is, egysémájúak is. Mindig 1 az óperenciás-tengerentúllal kezdődnek, s az őserdőkben csatan- 1 goinak ötletszerűen. Valamelyik bozót mögül elő-előkerül egy- 1 egy mogorva medve, vagy hétfejü sárkány is talán, hogy Kop­pány fiam legyőzhesse azokat. Koppány szerette ezeket a meséket. Izgatottan várta a nagy fekete medve, vagy a mérges prüszkölő sárkány előbukkanását. Gyorsan pergő kis nyelvével már-már ő hadarta tovább, üvöl­tötte el az izgalmas harcot, melynek győztes hőse lett. Aznap is így csordogált mesém lassú patakocskája: „az Ópe­renciás tengeren túl, ott ahol a háromlábú kurtafarkú kismalac túr, az őserdőben élt egy szegény ember, s annak volt egy ked­ves kiskecskéje...” — Apja, szakított félbe Koppány, az őserdő Magyarországon van? És a szegény ember is magyar ember? — A szegény ember lehet magyar ember, kisfiam; biztosan az is, hiszen sok szegény magyar ember van. Az őserdő azonban nem Magyarországon van. Magyarországon nincsenek őserdők. — De apja, te azt mesélted egyszer, hogy az őserdő nagyon szép. Azt is meséled mindig, hogy Magyarország' is nagyon szép. Ez hogy lehet? Ha nincs ott őserdő, akkor Magyarország nem szép. Akkor miért mondtad, hogy a mi hazánk nagyon szép? 1 Csacska fiam, persze, hogy szép lehet az őserdő; szép és fé­lelmetes. Az őserdőkről csak annyit tudok, amit itt-ott olvas­tam róluk. Hatalmas nagy-nagy földeken terülnek el. Sok száz éves fáiknak nem látni a tetejét, olyan magasak. Sűrű, büszke koronáik ellenállnak a rájuk zúduló napsugarak támadásainak; nem engedik át lombjaikon azokat. Bozótjaik is áthatolhatatla­­nok. Bokraik közt vadállatok, mocsaraikban krokodilusok ta­nyáznak. Az őserdők halk susogása is ijesztő morajlás a bele- i tévedt ember remegő lelkének. i Am a mi hazánk, Magyarország gyönyörű őserdők nélkül is, DCoppánij Koppánykám. Nem is férne el rajta egy őserdő. Olyan kicsi, hogy talárt az őserdő egy tisztása is nagyobb nála. De ez a kis ország olyan kecses és arányos, mintha egy zseniális művész tervezte volna. Hegyei, mint babérkoszorú az ünnepelt Mester fejét, zavart büszkeséggel övezik alföldjei tengersík vidékét. Nem merednek kopár szikláikkal hivalkodón az egekbe; vigyáz­nak, a zölden vagy termő-aranysárgán nyújtózó kis síkságok, puszták nehogy mélybe süllyedt kráterekké nyomorodjanak. S a kedves folyók! A Tisza, a Duna, a Maros, a Körös; és a kicsinyek, a Bodrog, a Túr, a patakocskák, az erecskék annyi tapintattal osztják termő tájakra a Kárpát-medencét, annyi sze­retettel ölelik át Tiszántúlt, Dunántúlt, Duna—Tisza közét, mint­ha mindannyian jólnevelt angyal-emberkék lennének. Erdők is vannak, kisfiam. A romantikus Bakonyerdő fáinak susogása híres, igazságot osztogató magyar betyárok, más kis erdők, nádasok törökverő ősök, a magyar szabadságért harcoló kurucok hőstetteit mesélik, míg tisztásaikon szelíd őzikék ját­szadoznak. A híres magyar pusztákon, Koppánykám, régen élt magyar vitézek vágtató paripáikon törököt, németet üldöztek; mikor kik támadtak szép hazánkra. Ezek a puszták most békés szántóföl­dek. Szorgalmas parasztok keze nyomán gazdagon terem ott a jó finom búzakenyérke, az édes szőlő, a zamatos barack, a szép piros alma. Es a népe! A kicsi magyar Nép, aki árva egyedül él e nagy­világban és csodákat művel! Ezer éve van Magyarország, Kop­pánykám; pedig hej de sokszor akarták elrabolni tőlünk. Száz­szor is lerombolták gonosz ellenségek, de felépítettük, széppé tettük újra és újra. És ami o legfontosabb, putyurkám, az emberek. A magyar emberek vidámak, tréfásak, vendégszeretők. Nem nézik le az idegent, a külföldit. S el se hinnéd: Magyarországon mindenki magyarul beszél, dalol, imádkozik... — Akkor ott nem csúfolnának a óvodában, apja? Nem mon­danák nekem a gyerekek, hogy „tu pollack"? Az óvó néni is úgy mondaná, hogy gyere ide Koppányka, nem úgy „no komm tu kleiner Ausländer"? — Biztosan nem, édesem. A magyar óvó nénik Koppánykának szólítanának és sokszor megsimogatnák kis buksi fejedet. Ma­gyarországon sokat verekednél a gyerekekkel, mert a magyar kisfiúk szeretnek verekedni. Am az csak olyan kis magyar vir­tuskodás; hamar szent a béke, s folyik tovább a játék. t

Next

/
Thumbnails
Contents