Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-09-04 / 18. szám

(rAf^ ^a ÚJ REMÉNYEKKEL KEZDŐDÖTT A BAJNOKSÁG A technikás labdarúgás fejlesztésén kellene fáradoznunk- mondja Szusza, a hazatért edző Az új reményekkel kezdődött bajnokságra egyelőre á kánikula, a most már július óta tartó fullasztó meleg nyomja rá a bélyegét. Néhány örvendetes színvonalú mérkőzés, biz­tató egyéni teljesítmény így is akadt. Jó hírek érkeztek Spanyolországból, ahol az Újpesti Dózsa és a Ferencváros egyaránt tornát nyert. A lila-fehérek a többi között a híres Real Madrid csapatát is legyőzték. Nagyon jó be­nyomást keltett a válogatott is. Benéék 10:2-es vereséget mértek az edzőtársként érkezett Minszki Dinamó együttesére. Az Újpestre ki­látogató nyolcezer néző vastapsa köszöntötte a játékosokat, s még Illovszky Rudolf, a szi­goráról közismert kapitány is elégedetten nyi­latkozott. A válogatott őszi ellenfelei — jugo­­szlávok, franciák, bolgárok, norvégek — bizo­nyára keményebb ellenállást tanúsítanak majd, s a kluboknak komoly kupamérkőzése­ken kell helytállniuk (Újpesti Dózsa—Malmö, Ferencváros—Fenerbahcse, Vasas—Shel­bourne, Komló—Crvena Zvezda). Mi lesz, merre halad a magyar futball? A kérdés változatlanul a sportkedvelők izgalmas vitatémája maradt. Tulajdonképpen Szusza Ferenccel, az egykori híres újpesti csatárral is erről beszélgettünk. A most 48 esztendős Szusza 1942 és 1956 között 24 alkalommal sze­repelt a válogatottban. Balszerencséjére ép­pen egy nemzetközi mérkőzés, a lengyelek elleni találkozón Debrecenben érte súlyos sé­rülés, s hosszú idő után épült fel. Újpesten, a kedvenc lila-fehér színekben viszont magyar vonatkozásban szép rekordként 463 bajnoki mérkőzést játszott, és 397 gólt lőtt. Szellemes, technikás játéka, lövőereje révén méltán so­rolják a legjobb magyar csatárok közé. Ponto­san tíz éve hagyta abba, azóta edzősködik. A Győri ETO csapatával elért szép eredmények után másfél évig Lengyelországban dolgozott. Két kupát, bajnokságot nyert a Gomik Zabrze csapatával. Díszpolgárrá választották, a mi­niszter búcsúztatta, és mindenki visszavárja. Egyelőre hiába. Nemrég temette el édesanyját, családi házát lebontásra ítélték. így most ezek a problémák foglalkoztatják. — Több helyre, több országba hívtak annak idején, de utólag nagyon örülök, hogy a Gor­­nik csapatát választottam — mondja kint vég­zett munkájáról. — A bemutatkozás során arról beszéltem, hogy az ambiciózus, rendkí­vül lelkes lengyel játékosok eredményességét angol mintájú erőnléti edzésekkel és magya­ros technikával szeretném fejleszteni. Célki­tűzésem sikerült valóra váltani. De itthon a bajnoki mérkőzéseken szívfájdalommal látom, hogy a korábban technikásnak tartott játéko­soktól méterekre elpattannak a labdák, ha­sonló baj van a labda továbbításával is... — Véleménye szerint mi ennek az oka? — Kénytelen vagyok egyrészt a sokszor emlegetett régi példákra, a hivatalos edzések utáni túlórázásokra hivatkozni. Igen, a mi időnkben ezt így csináltuk. A maiak viszont alig várják, hogy vége legyen a kötelező fog­lalkozásnak. Azután ki erre, ki arra siet. Oda­kint, Lengyelországban egész nap a pályán voltam. A csatárokat, középpályásokat, védő­ket külön-külön rendeltem ki, és a közös ed­zések mellett órákon át gyakoroltattam velük az egyes teendőket. Véleményem szerint baj van a gyakorlással is. A játékosokat nem tud­ják mindig meggyőzni arról, hogy amit csi­nálni kell, azt kedvvel, szeretettel és akarattal végezzék el, mert csak így ér valamit. Azután nagyon hiányoznak a maiak mellől a klasszis példaképek. Én annak idején Sárosi, Takács és a többiek mozdulatait igyekeztem ellesni, Zsengellérrel játszhattam egy csapatban. A magyar futballból azonban jelenleg hiányoz­nak az igazi nagy egyéniségek. Szusza Ferenc ilyen nagy egyéniséggé nőtte ki magát a zöld gyepen. De most a fehér asz­talnál is oly szenvedéllyel, hévvel magyará­zott, hogy Pozsonyi úti törzshelyén, az Ipoly cukrászdában a szomszéd asztalok vendégei is őt figyelték. Mit tenne vajon, ha egy ország labdarúgása figyelne rá, ha néhány napra a szövetség elnökeként kezébe kapná a magyar futball marsallbotját. A kérdés láthatóan kicsit váratlanul érte, mégis gyorsan szavakba öntötte terveit... 1. Rendezném a játékosok helyzetét. Nyűt titok, hogy Magyarországon mindig megfizet­ték a jó futballistákat, én magam sem adtam vissza jutalmat, sőt, egy-egy mérkőzés után mint a csapat kapitánya, többet követeltem társaimnak is. De mi nem kizárólag a pénzért rúgtuk a gólokat. Akkor is játszottunk, tré­ningeztünk volna, ha történetesen egy fillért sem ígérnek. Szóval, a szellemet kellene egy kicsit megváltoztatni, s ezzel egy időben közös erővel visszaadni a játékosok önbizalmát. Érezze, tudja az a futballista, hogy a későb­biek érdekében szorgalmas kell hogy legyen. 2. A volt játékosoknak, a jelenlegi labda­rúgók és sportkedvelők körében egyaránt el­fogadott személyiségeknek nagyobb szerepet biztosítanék. Ezek a régi, tekintélyes játéko­sok nemcsak a csapatok vezetőségéből, az edzői kispadokról, hanem a játékosokat leg­többször joggal bíráló szaksajtóból is hiá­nyoznak. Ezzel meg lehetne erősíteni a klubok vezetését, és talán a bírálat is jobban elfoga­dásra találna. 3. Vizsgálat tárgyává tenném, hogy a koráb­ban kialakult és eredményes magyar játék­stílust érdemes-e megváltoztatni? Azt tartom, hogy inkább a szellemes, ötletes, technikás labdarúgás fejlesztésén kellene fáradoznunk. Érdekes, figyelemre méltó gondolatok. A jövő útjainak keresése közben a magyar lab­darúgásban jelentkező hibákra irányítja a fi­gyelmet. A jelek szerint Szusza Ferenc emlé­kezetes góljai után most véleményével is ki­vívja a sportkedvelők érdeklődését. Vad Dezső Albert Flórián, a Ferencváros Ismert csatára Szabó kapus kezei között fejelte a labdát a hálóba. A Fe­rencváros 6:2-re verte a székesfehérvári Videoton csapatát. A táblázaton az Ojpesti Dózsa vezet, pont­veszteség nélkül Így kell ezt csinálni, gyerekek — mutatja Szusza Ferenc, a kiváló csatárból lett edzó # UiM ?rA KR1ZMANICH János (1912, Stockholm a 2. helyezett torna­csapat tagja). Sopronból kerttlt fel a híres BTC-be. Az első vi­lágháború előtt kétszer nyerte a magyar bajnokságot. Később a magyar válogatott szakvezetőié­ként Is működött. KULCSÁR Gergely (1960, Róma 3., 1961, Tokió 2., 1968, Mexikó 3. a gerely hajításban). A Testneve-Kulcsdr Győző, a világ legjobb párbajtőrvivója lést Főiskola atlétikai tanszéké­nek halk szavú tanáráról eddig megmintázhatták volna a meg­bízhatóság szobrát. Most, 37 éves korában még mindig az európai élvonalhoz tartozik. Az első csa­lódást legutóbb a Helsinkiben rendezett Európa-bajnokságon okozta, nem került a döntőbe. KULCSÁR Győző (1964, Tokió az aranyérmes párbajtőrcsapat tagja, 1968, Mexikó aranyérmes a párbajtőr egyéniben és a győztes csapat tagja). A harmincéves, rendkívül technikás, nagy ta­pasztalattal rendelkező verseny­zőt a világ legjobb párbajtőrvivó­­jának tartják. Érdekes, hogy mégis mindig elsősorban a csa­patversenyeken nyújt kiváló tel­jesítményt. A Júliusban Bécsben lebonyolított világbajnokságon is az aranyérmes magyar csapat legjobbja volt. A mérnök sport­ember München magyar remény­ségei közé tartozik. KUN Szilárd (1952, Helsinki a ?., 1956, Melbourne a 6. 1964, To­kió az 5. az ötalakos gyorspisz­toly lövésben). Helsinkiben 17 éves korában nagy meglepetésre második lett Takács Károly mö­gött. Hasonló sikerre idestova két évtizede vár, pedig változatlanul a legjobb magyar plsztolyos ver­senyzők közé tartozik azóta is. A 37 éves rendőrtiszt München­ben is szeretne ott lenni. KURUNCZY Lajos (1924, Párizs, a 4. helyezett 4X100 m-es futó­váltó tagja). Az MTK, később a KAOE, majd a Törekvés atlétá­ja a húszas évek elején 200 és 400 méteren több magyar baj­nokságot nyert. Versenyzői pá­lyafutása végeztével a Törekvés­ben edzősködött, a vasútnál dol­gozott. Nyugdíjas, teljesen vlsz­­szavonultan él. KUTASI (Kuslnszky) György (1936, Berlin, az aranyérmes vl­­zUabdacsapat játékosa). Az Új­pestiek kapusa a válogatott tar­talékja volt. Az uszodák környé­kén „Katyus” néven közismert Jól megtermett sportember évti­zedek óta Ausztriában él, nagyon régen adott hírt magáról. KUTASI Lajos (1936, Berlin a 4. helyezett kézilabdacsapat játé­kosa). Az Elektromosban kezdte és végezte pályafutását, s egyben társaihoz hasonlóan az Elektro­mos Műveknél dolgozott. LANTOS Csaba dr. (1964, To­kió a 6. helyezet röplabdacsa­pat tagja). A Baján feltűnt spor­toló elsősorban klubcseréivel okozott sok Izgalmat. Az Újpes­ti Dózsa után a Vasas, majd most a Bp. Spartacus tagja. Végzett állatorvos, jelenleg Is szerepel a válogatottban. LANTOS Mihály (1952, Helsinki az aranyérmes labdarúgócsapat Játékosa). Élete első bajnoki mérkőzésén szükségből közép­csatárt játszott az MTK-ban. Ké­sőbb a balhátvéd helyén szere­pelt, 52 alkalommal Jutott szó­hoz a válogatottban. A hires aranycsapatban is hasznosan játszott, hiszen kétlábas, nagyon jó rúgó és fejelőtechnikával, he­lyezkedés! érzékkel rendelkező hátvéd volt. Farkas Gizivel, a hí­res asztalitenisz bajnoknővel kö­tőt házassága válással végződött. Jelenleg a Komló elsőosztályú csapatának edzője, előtte Bukovi Marci bácsi segítőtársaként Athénben is dolgozott. LAS-TORRES Béla (1908, Lon­don a 2. helyezett 4X200 m-es gyorsúszóváltó tagja, 1912 Stock­holm 5. a 400 m-es gyorsúszás­ban). Korának legjobb magyar kőzéptávúszója volt. Az első vi­lágháborúban repülőtisztként szolgált és az olasz fronton hősi halált halt. LAUBER Dezső (1924, Párizs 2. a művészeti versenyen). Hajós Alfréddel közösen készített sta­diontervüket díjazták. Az ered­ményhirdetésnél kiderült, hogy a pályázatot csak Hajós Alfréd egyedül Irta alá, társa éppen kül­földön tartózkodott. Lauber De­zsőt később emlékéremmel kár­pótolták. A neves építész jó né­hány sportágat is aktívan űzött, többször nyerte a magyar golf­bajnokságot. Egy Időben, 1906 és 1915 között a Magyar Olimpiai Bizottság titkára volt. Nyolcvan­hét éves korában, 1966-ban halt meg. (folytatjuk) * Egy ezüst és egy bronz — ez a Helsin­kiben rendezett atlé­tikai Európa-bajnok­­ság bizony sovány magyar mérlege. Vá­ratlanul egyszerre több esélyes verseny­zőnk maradt el leg­jobb formájától. Ba­logh Györgyi, a ki­váló futónő viszont 200 méteren második lett, egyike azoknak, akik nem okoztak csalódást a szurko­lóknak. * A lelátóról jelentjük... Négy ország vízilabda-válogatottja mérkőzött a Tungsram Kupáért a margitszigeti uszodában. Rajki kapitány együttese itthon tartotta a vándordíját. A vendégek között több magyar származású sportemberrel találkoztunk. A szüleivel 1957 óta Stockholmban élő Hernádi Róbert védte a svéd csapat kapu­ját, a nyugatnémet csapat szakvezetői tisztét pedig változatla­nul Sárkány Miklós, az újpestiek egykori olimpiai bajnok kapuvédője tölti be. ISKOLAÉV KEZDETÉN VÍZSZINTES: 1. Kezével, ujjá­­val többször megfog. 7. Rend­szerint munkaszOnettel jár. 13. Ady Endre írja „Üzenet egykori iskolámba” c. versében, (folyta­tása a függőleges 16. sz. alatt). 15. Svájci francia író (1878—1947). 17. Község Fejér megyében. Vaj­da János lakott itt. 18. „... kiáltják sorsodat szabadság” (Radnóti). 20. Kerek szám. 21. Vizhordó edény. 23. Iránban használatos pénzegység. 24. ... apa (a nagyszülő apja). 25. Be­lépőjegyek. 27. NZÄ. 28. Tova. 29. Szinültig töltött. 30. Ilácska. 32. Balzsam. 33. A magyar nőneve­lés egyik lelkes úttörője volt (Blanka). 35. Sportág. 37. Kugli. 38. Ollós állat (névelővel). 39. A forradalmi szellemű modem mexikói festészet vezető mestere (1886—1957). 41. A tudománnyal foglalkozik (névelővel). 43. Szin­tén. 44. Bolgár hegy, kolostor és folyó. 46. Nem áll szilárdan. 47. Daloló szócska. 48. Becézett Adél. 50. Pénzintézet. 52. Veszteség. 53. „A tél ... már megüté fejemet” (Petőfi). 55. Község Szerencs mellett. 56. író, kabarészerző (1892—1954, Károly). 57. Opera­­énekesnő (Urai szoprán). 59. Pózna. 60. Egyik-... 63. Tett, cselekedet. 64. „... álmát alusz­­sza”. FÜGGŐLEGES: 2. Több török szultán neve volt. 3. Elhunyt nagy francia színész (Harry). 4. Színes fém. 5. Nem valódi. 6. időjós béka. 7. ... negyed (a vá­rosoknak az a része, ahol a leg­több a bolt). 8. Tiltakozás. 9. Azonos mássalhangzók. 10. Kicsi rágcsáló. 11. Kis ... (frank ki­rály). 12. Származás. 14. Ritka férfinév. 16. A vízszintes 13. sz. sor folytatása. 19. Női név. 21. Becézett Vilmos. 22. Rásüti a fegyvert. 25. Körülvesz. 26. Isme­retlen vidékek tudományos fel­tárásával faglalkoznak. 29. Csa­­varlnt. 31. Haladó szellemű len­gyel Író (1871—1937). 34. Tolsztoj keresztneve. 36. UAD. 39. Czu­­czor Gergely verse, miatta 1849 után várfogságra Ítélték. 40. Hí­res a lótenyészete. 41. „A” tö­meg, „a” sokaság. 42. Becézett női név. 45. Idős (névelővel). 46. Gyorsíró is van Uyen. 49. Svájci magaslati üdülőhely. 51. A föld­höz közel eső részén. 52. Kóbor, bolyongó. 54. Hullik. 56. Házas­ságkötés. 58. ST. 60. ... culpa. 61. KU. 62. Liga egynemű betűi. (BEDNAY JÓZSEF) A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoz­tatás céljából közöljük. Megfejtés a 16. számból: Meg­enyhült a nap hősége, A lég könnyű, lágy meleg, Hull a har­mat, illat árad, Vlrágblmbók fes­tenek. (Tompa Mihály) ME G E NYH U L T A N K AL A z EG E R P A T A K RE Z M YG AP A T A K HG SI K VI HR 0 N U u N0 V A L E G K 0 N N Y LT MI R I G Y 3 AA l IE G RE G E T5 P RA AR C M A S A ME G I N 0 G HR AG Z AN T E Ae I AA B B EL 0 8 0 Z 0U RU A T I L l A T A R A D E AR 0 U 0N N0 B pL IR 0 M B A TV M P0 E AK I 0 L V A D T K0 N G K KF B S L E N E K T Hargitay András, a Központi Sportiskola úszócsillaga hét számban indult, és hat aranyérmet nyert a Rotterdamban rendezett ifjúsági úszó Európa-bajnokságon. Több meglepetéssel végződött a különböző sportágakban megrendezett Magyar Népköztársasági Kupa döntő. Vízilab­dában a Vasas, férfi kosárlabdában a Csepel, női kézilabdá­ban a Vasas, a férfiaknál a Bp. Honvéd csapata szerezte meg a kupa védelmét. Az öttusasportban nincs baj az utánpótlással. Az Uppsalá­­ban rendezett junior-világbajnokságon a magyar együttes je­lentős előnnyel nyerte az aranyérmet. Az egyéni versenyben Plank Gábor a második, Vass György a harmadik, Szombat­­helyi Tamás pedig a negyedik helyen végzett. Farkas János, a Vasas volt válogatott csatára visszatért a piros-kékekhez. Eltiltása szeptember elején jár le, s ezt kö­vetve szeretne visszakerülni a csapatba. Mészöly Kálmán — a Vasas másik eltiltott válogatottja — szegre akasztotta a futballcipőt. A Budafok II. osztályú csapatának edzéseit vezeti. Megnyitásának tizennyolcadik évfordulóján megszépült, fényesebb lett a Népstadion. Elkészült a futópálya rekortan műanyag borítása, s az esti világítást is korszerűsítették. Rerrich Béla dr., a Stockholmban élő egykori kiváló párbaj­tőrvívó, a svéd szövetség edzője újabb jelentős megbízatást kapott, ö lett az 1973-ban Svédországban rendezendő vimó­­világbajnokság egyik fő szervezője. Magyar sikerrel zárult az ifjúsági sakkozók Athénben le­bonyolított világbajnoksága. Ribli Zoltán, a pécsiek remény­­teljes versenyzője ezüstérmet nyert. Ritka rekordot állított fel Gulyás István az idei tenisz­­bajnokságon. Tizenötödik alkalommal nyerte a bajnoki cí­met, és ezzel híres elődei közül lehagyta a tizenháromszoros bajnok, jelenleg Münchenben élő Asbóth Józsefet, s megköze­lítette a tizenhat bajnokságot nyert Kehrling Bélát. Győzel­méhez a Franciaországból hazalátogató Peterdy Márta, a volt többszörös műkorcsolyázó és teniszbajnoknő gratulált elsők között. 15 j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents