Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-08-07 / 16. szám

Jelenet a Körszinház Ramajana előadás ál A oíojcucu, uucuct a masuuuv ícivuunauvi SUMvHl Mária. Rozika alakítója Almási Éva, a többi főszerepet pedig Básti Lajos, Ungvári László és Kállai Ferenc — utóbbi Cserg­­heő Csuli híres figuráját — játssza. A szigeti színpadon láthat­ja a hazai és szépszámú külföldi közönség a Magyar Állami Népi Együttes vendégjátékát és Kacsóh Pongrác örökzöld dal­játékát, a János vitézt. A főváros másik két népszerű nyári szabadtéri színpada a Bu­dai Parkszínpad és a Városmajori Színpad. Előbbin a népszerű­ségben szinte verhetetlen humorista Rejtő Jenő — P. Howard Tulipán című bohózatát, utóbbin pedig Brandon Thomas Char­ley nénje című megzenésített vaudeville-ét játsszák nagy siker­rel. Minden nyár nagy kulturális eseménye Kazimir Károly Kör­színháza a Városligetben, ahol Dantét, Miltont, a Kalevalát ját­szották az előző esztendőkben. A neves rendező ezúttal a keleti színjátszás felderítésére és népszerűsítésére vállalkozott: a Ka­majana hindu eposz tömörített és dramatizált változatát vitte körszínpadra, Jánosy István fordításában. A merész vállalkozás egyértelmű elismerésre talált a nézők és kritikusok között. Egy másik, művészi igénnyel is fellépő vállalkozás már csak részben kapcsolódik a fővároshoz: Szentendre szűk félóra autó­zásra esik tőle (részben éppen az idén megnyitott új műúton). A festők kedvelte, valóban festői kisváros hangulatos kis főte­rén immár harmadik esztendeje jelentkezik vásári dobogónak álcázott színpadán a Szentendrei Teátrum. Régi magyar iskola­játékokat, kétszáz esztendős vígoperákat újítanak fel sok-sok mókázás és mulatság közepette. Ez idén a Botcsinálta Bölcsek című olasz vígopera és egy zenés-táncos „bibliai játék”, a Szü­zesség acéltüköre gazdagították a repertoárt. Június végén, július elején a magyar színházak bejáratára ki­kerül a hagyományos tábla: „Nyári szünet”. Teljes szünet azonban még sosem volt, legfeljebb a kőszínházak pihentek; művészeik közül a legtöbben nem, hiszen az alkalmi nyári pro­dukciók alkalmi társulata belőlük toborzódott. Jó néhány eszten­deje azonban már nem fedi a teljes valóságot ez az „alkalmi” jel­ző. Sőt a téli szezon némely lagymatag produkcióira célozva, a csípős nyelvek szerint az „igazi” színházi szezon éppen tavasszal kezdődik... > A Margitszigeti Színpad árnyas fái között, a vén Városmajor­ban, a szegedi Dóm téren, a gyulai vár udvarán, a fertőrákosi kőfejtőben, majd mindenütt, ahol a természet, a táj, vagy a múlt méltó keretet nyújt hozzá. Legrégibb, legkialakultabb hagyományai természetesen az el­sőnek, a Margitszigeti Színpadnak vannak, Budapesten. Aligha­nem éppen ezekre a hagyományokra utal, hogy immár esztendők óta, s így az idén is, színre kerül az Aida, neves külföldi vendég­énekesek felléptével. A színpad és az évad eseménye azonban ezúttal Móricz Zsigmond Űri muri című drámájának felújítása Marton Endre új rendezésében. A színművet a szabadtér igé­nyeihez alakították és az előadás nem szűkölködik látványos ele­mekben: ökrösszekér és tűzvész egyaránt látható benne. Szakh­­máry Zoltán szerepét Bessenyei Ferenc játssza, feleségét Ronyecz ◄ Szentendrei Teátrum! Szüzesség acéltflköre. A képen Psota Irén és Maros Gábor Botcsinálta bölcsek — régi olasz vlgopera a Szentendrei Teátrum színpa­dán. A bárom főszereplő: Kalmár Magda, Várhelyi Endre és Dunszt Mária T

Next

/
Thumbnails
Contents