Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-08-07 / 16. szám
Jelenet a Körszinház Ramajana előadás ál A oíojcucu, uucuct a masuuuv ícivuunauvi SUMvHl Mária. Rozika alakítója Almási Éva, a többi főszerepet pedig Básti Lajos, Ungvári László és Kállai Ferenc — utóbbi Csergheő Csuli híres figuráját — játssza. A szigeti színpadon láthatja a hazai és szépszámú külföldi közönség a Magyar Állami Népi Együttes vendégjátékát és Kacsóh Pongrác örökzöld daljátékát, a János vitézt. A főváros másik két népszerű nyári szabadtéri színpada a Budai Parkszínpad és a Városmajori Színpad. Előbbin a népszerűségben szinte verhetetlen humorista Rejtő Jenő — P. Howard Tulipán című bohózatát, utóbbin pedig Brandon Thomas Charley nénje című megzenésített vaudeville-ét játsszák nagy sikerrel. Minden nyár nagy kulturális eseménye Kazimir Károly Körszínháza a Városligetben, ahol Dantét, Miltont, a Kalevalát játszották az előző esztendőkben. A neves rendező ezúttal a keleti színjátszás felderítésére és népszerűsítésére vállalkozott: a Kamajana hindu eposz tömörített és dramatizált változatát vitte körszínpadra, Jánosy István fordításában. A merész vállalkozás egyértelmű elismerésre talált a nézők és kritikusok között. Egy másik, művészi igénnyel is fellépő vállalkozás már csak részben kapcsolódik a fővároshoz: Szentendre szűk félóra autózásra esik tőle (részben éppen az idén megnyitott új műúton). A festők kedvelte, valóban festői kisváros hangulatos kis főterén immár harmadik esztendeje jelentkezik vásári dobogónak álcázott színpadán a Szentendrei Teátrum. Régi magyar iskolajátékokat, kétszáz esztendős vígoperákat újítanak fel sok-sok mókázás és mulatság közepette. Ez idén a Botcsinálta Bölcsek című olasz vígopera és egy zenés-táncos „bibliai játék”, a Szüzesség acéltüköre gazdagították a repertoárt. Június végén, július elején a magyar színházak bejáratára kikerül a hagyományos tábla: „Nyári szünet”. Teljes szünet azonban még sosem volt, legfeljebb a kőszínházak pihentek; művészeik közül a legtöbben nem, hiszen az alkalmi nyári produkciók alkalmi társulata belőlük toborzódott. Jó néhány esztendeje azonban már nem fedi a teljes valóságot ez az „alkalmi” jelző. Sőt a téli szezon némely lagymatag produkcióira célozva, a csípős nyelvek szerint az „igazi” színházi szezon éppen tavasszal kezdődik... > A Margitszigeti Színpad árnyas fái között, a vén Városmajorban, a szegedi Dóm téren, a gyulai vár udvarán, a fertőrákosi kőfejtőben, majd mindenütt, ahol a természet, a táj, vagy a múlt méltó keretet nyújt hozzá. Legrégibb, legkialakultabb hagyományai természetesen az elsőnek, a Margitszigeti Színpadnak vannak, Budapesten. Alighanem éppen ezekre a hagyományokra utal, hogy immár esztendők óta, s így az idén is, színre kerül az Aida, neves külföldi vendégénekesek felléptével. A színpad és az évad eseménye azonban ezúttal Móricz Zsigmond Űri muri című drámájának felújítása Marton Endre új rendezésében. A színművet a szabadtér igényeihez alakították és az előadás nem szűkölködik látványos elemekben: ökrösszekér és tűzvész egyaránt látható benne. Szakhmáry Zoltán szerepét Bessenyei Ferenc játssza, feleségét Ronyecz ◄ Szentendrei Teátrum! Szüzesség acéltflköre. A képen Psota Irén és Maros Gábor Botcsinálta bölcsek — régi olasz vlgopera a Szentendrei Teátrum színpadán. A bárom főszereplő: Kalmár Magda, Várhelyi Endre és Dunszt Mária T
