Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-08-07 / 16. szám
Tudományos kutatócsoport az Esztramos-hegy gyomrában Borsod megyében, az Esztramos-hegyen július végén megkezdődött az év egyik legnagyobb szabású barlangkutató expedíciója. A Bódva folyó fölé magasodó hegyoldalban a Tatai Művelődési Központ biológusai és barlangkutatói és tatabányai könnyűbúvárok vertek tábort. A nagy létszámú kutatócsoport két héten át vizsgálja majd Európa egyik leglátványosabb és legrejtélyesebb hévizes barlangrendszerét az Esztramoshegy gyomrában. A páratlan szépségű kristályképződményekkel borított barlang mélyén ugyanis több, eddig ismeretlen mélységű tó van. I Az eddigi vizsgálatok és a feltételezések szerint a tavak szintje alatt újabb barlangrendszerek közelíthetők meg. A könnyűbúvárok megkísérlik átúszni a víz alatti szifonokat, felmérik, feltérképezik a barlang víz alatti világát. Az expedíció másik célja a hegyben található barlangok élővilágának és esetleges őslénytani anyagának gyűjtése. Monográfia jelent meg Erzsébetvárosról, szép fővárosunk egyik kerületéről, a hetedikről. Noha ez a városrész Budapest legkisebb kerülete — két négyzetkilométernél alig nagyobb, lakóinak száma pedig mintegy 120 ezer —, a róla szóló sokoldalúan gazdag történet a XVU-lk századig nyúlik vissza. Ha az olvasó átlapozza ezt a 350 oldalas, fényképekkel, rajzokkal, a kerületben élt művészek alkotásaival díszített kötetet, kedvére kószálhat a régi utcákon, ódon kávéházakban, színházakban, művészklubokban, szórakozóhelyeken, hiszen ez a kerület valamikor a komédiások paradicsoma volt. Es ma? — Ma is az... Képünk a kötet borítója, ifj. Soproni Béla felvétele. A Magyar tájak című sorozatunkban, lapunk előző számában, Vámos László szép felvételét közöltük ezzel az aláírással: A Szent Ignác templom a Széchenyi téren. Elnézést kérünk olvasóinktól, a győri Széchenyi térről van szó. * c Nagy veszteség érte a magyar irodalmi életet. Devecseri Gábor Kossuthdíjas költő, műfordító 54 éves korában, bosszú szenvedés után elhunyt. EyiUNYT FÓNYI GÉZA FESTŐMŰVÉSZ Hetvenkét éves korában elhunyt Főnyi Géza Kossuth-díjas kiváló művész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. Tavaly előtt, a hetvenedik születésnapjára rendezett retrospektív kiállítását úgy emlegette a kritika, mint a szikár önvizsgálat és az önmagához kérlelhetetlen igényesség példáját. A képeiben, közéleti szereplésében megnyilvánuló elmélyültség jellemezte Főnyi pedagógiai tevékenységét is, aki a vívódó tisztességből és nagy tudást sejtető szakmai alázatból is példát adott tanítványainak. SAVARIA 71 Labdarúgó és művész Az angliai Barnsley városában tavasszal nyílt meg Badics András Art Studio Galériája. Nyolcvan festményével és szobrával szép sikert aratott. A kiállítást a Leeds híres játékosa, Billy Bremner, a skót válogatott kapitánya nyitotta meg. Badics András, aki az Angliában vendégszereplő magyar játékosok lelkes tolmácsa, játékvezetői minőségében is ismert, labdatechnikájáról néhány hónappal ezelőtt a BBC tévé-nézői is meggyőződhettek s olvashattak róla a Daily Mirror egyik számában. JOGI TANÁCSOK A gyermek-tartásdíjakról A magyar Jogszabályok különös gondossággal biztosítják a gyermekek és az anyák fokozottabb bírói Jogvédelmét. Ez a gondoskodás megnyilvánul a tartási ügyek gyors Ütemű bírósági eljárásában, a közreműködő Intézmények és hatóságok soron kívüli eljárásra kötelezésében, a tartásdljak alsó határának megszabásában egyaránt. Jóllehet az utóbbi Időben egyre több esetben lehet találkozni a tartásdíj összegét és átutalását biztosító kétoldalú szerződésekkel, mégis a legtöbbször a bírósági határozatok biztosítják a jogos igények kielégítését. A vonatkozó kormányrendelet értelmében a gyermektartás összegét — megegyezés hiányában — a bíróság állapítja meg az apa, illetőleg a tartásra kötelezett más személy kereseti (Jövedelmi, vagyoni) viszonyai alapján. E rendelkezés előírja azt Is, hogy tartásdíjként a tartásra kötelezettel szemben legalább olyan összeget kell megállapítani, amely eléri a kötelezett átlagos keresetének (Jövedelmének) húsz százalékát. Mikor állapít meg a magyar bíróság alacsonyabb mértékű tartásdijat? Csakis abban az esetben, ha a gyermektartásra kötelezett legalább két más gyermek tartásáról Is köteles gondoskodni és ezeknek megfelelő eltartását a húszszázalék js tartásdíj megállapítása veszélyeztetné. Hasznos dolog azt Is tudni, hogy a tartásdljra kötelezettet több gyermek tartása esetén sem lehet keresetének felénél több tartásdíj megfizetésére kötelezni. A gyermek tartásáról történő gondoskodás — mint az a fentiekből Is kitűnik — Magyarországon nemcsak erkölcsi kötelessége az apának, hanem Jogszabályok által előírt olyan kötelezettsége, amelynek megsértése esetén a tartásdíj behajtása hatósági közreműködéssel Is megtörténik. Lebet-e büntetőjogi következménye annak, ha az apa tartási kötelezettségét jogellenesen nem teljesíti? A tartási kötelezettség teljesítését a magyar büntetőjogi rendelkezések Is hatékonyan elősegítik. A magyar Büntető Törvénykönyv ugyanis olyképpen rendelkezik, hogy, aki a bírósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javítónevelő munkával büntethető. Dr. M. Savaria — Szombathely római neve. Ez a kis nyugatmagyarországi város évről évre megrendezi a „Savaria” fesztiválokat — s ezek a fesztiválok színvonalukkal, műsorukkal egyre nagyobb szerepet töltenek be a magyar kulturális életben. Tíz éve, amikor első alkalommal mutatkozott be Szombathely rendezvénysorozatával, még csak helyi jelentőségű eseménynek ígérkezett. Azóta nemcsak Budapestről, hanem a szomszédos országokból is érkeznek művészetkedvelő érdeklődök, túristák. A Savaria művészeti eseménnyé vált. Ebben az évben is gazdag programok között válogathatnak az érdeklődők. Autós ügyességi versenyek és sportmérkőzések, filmnapok és nemzetközi táncverseny szerepel a műsoron, a legjelentősebbnek mégis a zenei rendezvények ígérkeznek. Neves vendégművészék adnak hangversenyt, például Gidon Krémer szovjet hegedűművész, a jugoszláv „Gallus” oktett, Eberhard Büchner, a berlini Staatsoper tenoristája. Mozart Varázsfuvolája nyitja a nyári rendezvények sorát, majd bemutatják — a világon elsőként — Mozart elfeledett kis remekét, a Thamos, Egyiptom királya c. operát. A kulturális rendezvényeket kiállítások, turistatalálkozók egészítik ki. Magyar festö kiállítása Monte Carlo-ban Nagy sikerű kiállítást rendeztek a közelmúltban Riesz Béla festőművész képeiből a Hermitage Galériában. Riesz 1922- ben került Párizsba, s tipográfiai terveivel, litográfiáival gyorsan feltűnt a francia fővárosban. Elegáns textilterveit Amerikában is gyorsan megismerték, s a mostani kiállítás 34 képének színein a tervező, kísérletező művész nyugtalansága. a klasszikus figurák rajzán a reneszánsz mesterek biztonsága látszik. Színei a fehér, a fekete és a kék, csodálatos élményt adnak a nézőnek. Riesz Béla Monte-Carlo-ban (középen) Hincz Gyula Kossuth-dijas festőművész és felesége társaságában (HAZAJÖNNI JÓ) Jó néhány héten át nem írtam „Pesti Naplót’’. Naplót ugyan írtam, de nem Pesten, nem is Magyarországon, hanem Amerikában. Részben „upstate New Yorkban", Schenectadyban, részben New York mellett, az amerikai kontinens egy tündérligetében, a Pound Ridge-ben. Amit ezekből a naplókból a nyilvánosságnak szántam, azt itthon mondom el, itthoni jegyzeteimet meg ezeken a hasábokon írom le. Megint nagyon jó volt hazajönni, nemcsak azért, mert még Pound Ridge-ben, egy patak partján is hápogtam az amerikai júniusi nyár melegétől, ha pedig bementem New York városába, akkor minden órában hatvanszor azon csodálkoztam, hogyan tudnak itt emberek élni. Az utcai meleg nemcsak fullasztó, de valósággal döglesztő, a léghűtéses helyeken pedig mindig valami természetelleneset érzek a levegőben. Ezt itthon nem mondom el, mert a léghütést az emberek nem értik, a New York-i utcaszakadékok katlanhevét pedig nem tudják elképzelni és ezért azt hiszik, hogy valami furfangos, áttételes amerikaellenes tevékenységet folytatok, holott ellenkezőleg, sajnálom és tisztelem azt a tízmillió embert, aki ezt a hőmérsékletet egy évben több hónapon keresztül kibírja. Ezek után jó volt a Ferihegyi repülőtéren valódi európai, magyar meleget beszívni, és ránevetni hozzátartozóimra, akik azt mondták: nem lehet kibírni ezt a kora júniusi kánikulát. Hiszen ez zsenge tavaszi fuvallat, mondtam, és még a zakómat sem vetettem le, pedig az idei nyáron az ingujjas viselet már polgárjogot nyert Budapesten. De mégsem ezért volt igazán jó hazajönni, hanem az új szemmérték miatt. A szemmérték szót azóta ismerem és szeretem, mióta én már három évtizeddel ezelőtt, még az ifjúság háborgó napjaiban először olvastam az emigrált Thomas Mann Amsterdamban megjelenő lapjában, a „Mass und Wert”-ben, a nagy német író életének jelmondatát: „Leidenschaft und Augenmass", szenvedély és szemmérték. Igyekeztem a világ és a haza dolgait azóta is a magam szükebb méretei között szenvedéllyel és szemmértékkel nézni. Szemmértékem pedig mindig újra változik, újra élesedik, ha külföldről hazajövök, kiváltképpen, ha Amerikából. Ekkor néhány napon át egy kicsit magam is külföldi vagyok Magyarországon, az ideérkező idegen szemével és mértékével figyelem a haza dolgait és változásait. (HÓ ÜR...) Erre most kiváló alkalmam nyílt, mert alighogy hazaértem, már vendéglátó is voltam. A Magyar Pen Club meghívására Budapestre érkezett „Hó úr”, azaz Lord Snow, azaz még ismertebb nevén C. P. Snow, a nagy angol regényíró és kültúrfilozófus feleségével, Pamela Hansford Johnsonval, aki regényírónak férjénél nem kisebb, fiúkkal, Fülöppel és annak két oxfordi diáktársával. (A Fülöp név juttatja eszembe, hogy pesti hírek szerint Fülöp, az edinburghi herceg, az angol királynő férjeura Magyarországon lesz augusztus végén, vagy szeptember elején a Vadászati Világkiállítás alkalmából. Hiába, forog nálunk az idegen.) Az az öröm és megtiszteltetés ért, hogy Snow-t és családját, akik nem egészen idegenek, én forgathattam Magyarországon. Ennek azért örültem, mert hosszú idő óta már nem jutottam ahhoz, hogy június végén, július elején, tehát aratás idején az országban járjak. Valahogy úgy jött ki a lépés — ahogy újabban Pesten mondják —, hogy ebben az időben mindig külföldön csatangoltam. Pedig az aratás képe és élménye hozzátartozik a magyarországi élethez, noha az aratás fogalma az elmúlt negyedszázadban alaposan megváltozott. Hogy miért, azt tudtam, és időnként mondtam is, és csak arra gondoltam, hogy a kaszás kézi aratás, a világ legmegerőltetőbb testi munkája helyett ma javarészt gépek vágják a búzát. Most azonban, ahogyan kocsink végigfutott Fejér megyén, az egykori legnagybirtokosabb területen, óriási, valósággal alföldies búzatáblák mellett, megláttam valakit, akire nem számítottam, és akiről nem tudtam. A táblában kötözött az arató-cséplő gép, néhány ember, férfiak, lányok, gyalogszerrel is dolgoztak körülötte. A tábla szélén pedig... Meg kell állnom, mert amit mondok, az oly veszedelmesen hasonlít a 15—20 év előtti rózsaszín propagandához, márpedig azt nemcsak ellenzem, de utálom is. Azzal értek egyet, hogy egy országot akkor ismer meg egy ember, ha nemcsak azt hallgatja meg, amivel dicsekszenek az emberek, hanem azt is, sőt elsősorban azt, amire panaszkodnak. Ezt ajánlom azoknak a külföldi barátaimnak és ismerőseimnek is, akiket rokoni, baráti, vagy hivatalos kapcsolat elhoz hozzánk. Ezután az előmentegetőzés után, kirukkolok a farbával: tessék elhinni, hogy a búzatáblák mellett újra meg újfa autókat láttam. De nem az országút szélén, hanem . bent, a tábla mélyén, ahová csak szekérösvény vezet. Itt is, ott is, újra meg újra, kettő-három, nyolc, tíz autó, főképpen Moszkvics, meg Trabant, köztük egy-egy új Zsiguli (ez a Fiat 124-es szovjet változata); a motorkerékpárokat számba sem tudtam venni. Nem mondom azt, hogy ma már a parasztember gépkocsin jár aratni, csak annyit, hogy van már magyar paraszt, aki gépkocsin jár aratni. És ha visszagondolok egykori falukutató múltunk legmerészebb álmaira, akkor sem villant fel szemünk előtt ennek lehetősége. Amikor felhívtam erre C. P. Snow figyelmét, ő azon csodálkozott, hogy én csodálkozom. Ilyen a világ. (AZ EGRI EGYSZARVÚ) Jó néhány hónappal ezelőtt Egri Naplót írtam és abban megemlítettem, hogy az Unicornis Szálló onnan nyerte a nevét, hogy ezen a helyen emberemlékezet óta vendégfogadó állt, és annak címerében szerepelt egy egyszarvú. Köszönöm kedves kanadai olvasónknak, Leslie Ettrenek, hogy felhívta a figyelmemet az egyszarvú igazi szerepére: Eger város címerében szerepel évszázadok óta. Innen került a fogadóba, a fogadóból a szállodába. Ha egyszer hazajön Magyarországra Mr. Leslie Ettre, azaz Ettre László, kérem, látogasson el Egerbe, töltsön egy éjszakát a barátságos fogadóban. AZ UTASELLÁTÓ pályaudvari éttermeiben ez évben is biztosítja turista csoportok étkeztetését KEDVEZMÉNYES ÁRON 32 féle menüből választhat, 7 féle úticsomagot rendelhet Megrendelését legkésőbb 7 nappal az igénybevétel előtt írásban a következő címre kérjük küldeni: UTASELLÁTÓ V.: Üzemeltetési Osztály, Budapest, V., Veres Pálné utca 24. sz. Telefon: 189—900, 160 mellék. Turista csoportoknak kívánságra nyomtatott étkeztetési tájékoztatót küld, telefonon felvilágosítást ad az UTASELLÁTÓ 2
