Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-07-10 / 14. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... A Kossuth Kiadónál megjelent dr. Várkonyi Péter, a Tájékoztatási Hivatal elnöke „Magyar—amerikai kapcsolatok 1945—1948” című kötete. A szerző sok dokumentum felhasználásával, tudományos igénnyel dolgozza fel a második világháborút követő évek magyar—amerikai államközi kapcsolatait. Témája megalapozásaként összefoglalja a magyar— amerikai kapcsolatok történeti előzményeit is. Jeles egyházi vendégei voltak hazánknak: Ruben Josefson svéd evangélikus érsek — a magyarországi evangélikus egyház vezetőinek meghívására — felesége és titkára társaságában tett látogatást Magyarországon. A svéd érsek előadást tartott magyar lelkészeknek és felkeresett több evangélikus gyülekezetei. — Don Jaime Louis Ceolho maringai brazil római katolikus püspök a szocialista országokban tett körútja során érkezett hozzánk, hogy találkozzék a magyar katolikus egyház vezető személyiségeivel. A Nemzetközi Neurokémiai Társaság Budapestet választotta idei, magas szintű tudományos megbeszélésének színhelyéül. A többi közt olyan neves tudósok kerekasztal-konferenciájáról van szó, amelyen Julius Axelrod, a múlt évben Nobel-díjjal kitüntetett amerikai neurokémikus professzor, s egy másik Nobel-díjas, Hugo Theorell stockholmi biokémikus számol be munkásságának eredményeiről. A szimpozionra 600 külföldi érkezik, számukra az elhangzó előadások kivonatos anyagát az Akadémia 450 oldalas angol nyelvű kiadványában jelentette meg. A tihanyi múzeum „Évszázadok hangszerei” című emlékkiállításán szeptember végéig láthatja a közönség Brandenburgi Katalin virginálját és Mozart gyermekkori klavikordját. Géczy Évát, a budapesti Állami Operaház szólótáncosnőjét — aki egyben a bonni operaház balettmestere — beválasztották a kölni nyári nemzetközi táncakadémia tanári karába. Legidősebb szobrászművészünkről, a 98. életévét betöltött Istók Jánosról emlékezett meg a Magyar Nemzet Napló című rovata. A budai Bem-szobor alkotójának a fővárosban négy, vidéken 16 alkotása emelkedik. Az idős mestert Ráday utcai otthonában a budapesti Bem József Magyar—Lengyel Baráti Társaság képviselői is köszöntötték, és a lengyel televízió felvételt készített az ünnepeltről. Már útnak indították azt a kiállítási anyagot, amellyel hazánk szerepel augusztusban a sydneyi nemzetközi vásáron. A magyar kiállításon készruhákat, textil-méterárut, könyveket, hanglemezeket, italokat, konzerveket, befőtteket mutatnak be a magyar vállalatok s a Hungarocoop a helyszínen árusítja majd a népművészeti tárgyakat. A kolozsvári rádióstúdió koncerttermében ünnepi ülést rendeztek az Utunk című folyóirat 25 éves jubileuma tiszteletére. Az üdvözlő beszédet Zaharia Stancu, a román írószövetség elnöke mondotta. Magyar származású, nemzetközileg ismert amerikai tudós, William Fellner professzor, a yalei egyetem tanára tartott előadást Budapesten, a Közgazdaságtudományi Egyetemen. A Budapesti Izraelita Hitközség közgyűlése dr. Harsányi Lászlót és Braun Lajost elnökhelyettessé, Bárdi Dezsőt főtitkárrá és dr. Salgó Lászlót a Budapesti Rabbiság új elnökévé választotta. Húsz ország mintegy 150 fiatal muzsikusa jelentette be részvételét a július első két hetében, Pécsett folyó nemzetközi zenei táborozásra. A Kárpát medence legmélyebb aknabarlangját, a vecsembükki Zsombolyt kutatta át egy több mint harminctagú, tudományos kutatókból és hegymászókból szervezett csoport. Két hét alatt a barlangrendszer különböző részeiben ezer különféle mérési adatokat rögzítettek. A nemzetiségi pedagógusok nyári továbbképző tanfolyamát az idén ismét Békés megyében rendezték meg. A román nyelven oktatóknak Gyulán, a szlovák nyelvűek számára Békéscsabán nyílt meg június végén a tanfolyam. Balássy László: István király látomása című oratorikus köl‘ teményének ősbemutatóját rendezték meg az albertfalvai római katolikus plébániatemplomban június 20-án. A mű Szent István 1000 éves születési évfordulójára készült. Magyar nehézipari minisztériumi delegáció járt Svájcban dr. Korányi György főosztályvezető vezetésével, tárgyalásokat folytatott a Ciba—Geigy baseli vegyikonszern s a magyar vállalatok között kialakult gazdasági együttműködés kiszélesítéséről és aláírta a fejlesztés irányait megjelölő jegyzőkönyvet. Az ICAO, a nemzetközi polgári repülésügyi szervezet közgyűlésén, amelyen Hűvös Sándort a KPM légügyi főosztályvezetőjét a közgyűlés egyik alelnökévé választották, az ENSZ ICAO-tanácsának argentin elnöke, Walter Binaghi üdvözölte Magyarországot, mint újonnan belépett tagállamot. Az IBUSZ szervezésében ezúttal észak-amerikai fogorvosok tartózkodtak Magyarországon, mégpedig az USA-beli Federation Dentaire 40 orvosa. HAJDÜSZOBOSZI.ON — Ez a víz csodál tett. A férjem otthon mozdulni sem tudott a reumától! 8 cJtnwlkcd. niCLQjjxL^ köithxei 2. A paraszti eredetű, az észak-amerikai gyárakban — szándékuk szerint átmenetileg — munkássá, bányásszá lett magyar bevándorlók nehéz életű, kevéssé iskolázott emberek voltak. Dolgoztak látástól vakulásig; gyűjtötték a pénzt, hazatérésre, földvásárlásra. Elszakadtak az otthontól, de nem találtak érintkezést a befogadó ország kultúrájával sem. A mindennapi élet keserves körülményei, a „burdos” viszonyok közt élő emberek jelentették az amerikai magyar költészet közegét. Ennek a lírának hangja csak egyszerű, népdalszerű lehetett. Ez az egyszerűség volt jellemző az újságokra, a költészetre, a humorra egyaránt. Ezen a a talajon, ebben a légkörben virágzott ki a munkásfolklór. Gróf Vay Péter missziós pap naplójában olvashatjuk a következő históriát a pittsburgh-i gyárak magyar munkásairól. Az egyik gyár kazánjánál egy magyar munkás életveszély címén megtagadta a munkát. Azonnal elbocsátották. Pár nap múlva robbanás történt, amely sok áldozatot követeit. A robbanás veszélyétől rettegő munkások — a végsőkig kihasznált másik kazánnál — nem akarták felvenni a munkát, hivatkozva az előző szerencsétlenségre. A munkavezető válasza így hangzott: „A munka nem állhat meg. Ha nem csináljátok, mehettek. Jönnek a hajók, hozzák az új munkásokat. Ha a kazán felrobban, felrobban. A halálpénz még mindig olcsóbb, mint a javítás.” A napló így fogalmaz: „Ez a feltárt pokol. Ahol a hőség a legtűrhetetlenebb, a tűz a legégetőbb, a füst a legsűrűbb: oda magyar munkást állítanak.” Ferenczy Lajos Amerika című könyvében szerepel az 1907. december 24-i nagy bányaszerencsétlenség, amely 260 bányászt ölt meg és az áldozatok közt — Arnold City és Jacobscreek telepekről — 124 magyar munkás volt. A bizonytalanságot, az állandó életveszélyt így örökítette meg az amerikai magyar népköltészet: Rezes a pikkemnek nyele Sajnos a majner élete Mert nem tudja, mely órába Szakad a kő a nyakába. A költők sem maradhattak el. A bevándorlók félelmes és megrázó élménye, a bányaszerencsétlenség sok versben szerepel. Olvassuk el a következő két verset, népszerűek voltak, sokszor tűzték műsorukra a magyar egyesületek szavalói: A levél Kovács Mihály meghalt, Megölte a bánya------— Épp a szenet vájta Serényen csákánya, Mikor gyilkos szikla Zuhant le reája. Összetört a teste, Piros, nagy cseppekben Szivárgott ki vére Messze idegenben, Idegen országnak Fekete földére Magyar földön, otthon, Egy asszony csak várja, Az ura, hogy mit ír? Gondol-e még rája? S ringatva gyermekét Gyakorta sokat sír---------Messziről egy levél Jön is válahára S meg van írva rendben: „Kő zuhant — Mihályra; Már el is temették Messze idegenben”---------SZÉCSKAY GYÖRGY Bluefieldi temetőn sírgödröket ásnak... Hej, mennyi gödör kell sok, szegény bányásznak, Kiket haragjába’ Megfojtott a bánya ... De magyarok voltak, hát senkise bánja!... KEMÉNY GYÖRGY A tárnák homályos, fenyegető világában élő bányászok a világon mindenütt szeretik veszélyes mesterségüket, büszkék rá. A munkásfolklórban ez a szólam is megtalálható: Szép élet a bányász élet, Egy finánccal nem cserélget, Bánya mélyén a munkája, A misziszke a babája, Csuhája! Az állandó veszély tudata összetartásra nevel. Míg a magyar gyári munkások sokáig elhanyagolták a munkásszervezeteket — az átmenetiség érzése ellensúlyozta az önvédelem szükségességének parancsát — a bányászokat hamar megtanította az élet és a bőven arató halál a szervezkedés fontosságára. Az akkori idők szakszervezetei — mint ismeretes — főleg a szakmunkásokat tömörítették és nem sokat törődtek a délkelet-európai bevándorlókkal, akiknek többsége szakma nélküli segédmunkás, napszámos volt. Azokban a szakszervezetekben viszont, amelyekből a bevándorlók kiszorították a gyökeres amerikai munkásokat és a vezetés a bevándorlók kezébe került — így elsősorban a bányászok között — a magyarok is tekintélyes szerepet játszottak e szakszervezetek életében. íme a népköltészet hogyan kíséri e folyamatot: Nincs szebb élet a miénknél, A bányászi mesterségnél, Mert mi adót nem fizetünk. Mikor tetszik, elmehetünk. Hétfőn reggel virradóra, Jön a pitbósz az ajtóra, „Föl bányászok, hat az óra! Eldudált már a bojlerba.” Miszter pitbósz nem dolgozunk, Mind egy szálig bestrajkolunk: Bestrajkolunk, megmutatjuk, Hogy a szenet nem ladoljuk. Szántó Miklós Miseruharészlet, magyar, 17. század A hazai magángyűjtemények ritka és értékes festményeit, grafikai anyagát, kisplasztikáit, ipar- és népművészeti tárgyait ismertető MŰGYŰJTŐ című folyóiratból néhány hónappal ezelőtt már közöltünk részleteket. A • hazai és külföldi műértők előtt ezúttal olyan — nagyrészt ismeretlen — műkincsekről adunk közre ezúttal néhány fotót, amelyek eredetéről, történetéről a negyedévenként megjelenő lap részletes ismertetést nyújt. Aranyozott ezüstkehely, 1500 körül, magyar mester müve (Gyöngyös, Szt. Bertalan templom) MAGYAR NÖTÄK, CSÁRDÁSOK HANGLEMEZEN LPX 10120 KONDOR ERNŐ DALAI, A vén cigány és húsz további dal. Éneklik: Solti Károly, Jákó Vera, Bojtor István, Urbán Katalin, Szabó József. Játszik: Déki Lakatos Sándor és cigányzenekara LPX 10117 LAKATOS SÁNDOR ÉS CIGÁNYZENEKARA híres magyar nótákat, fantáziákat és csárdásokat játszik. Verbunkos — Friss — Magyar ábránd — Hullámzó Balaton tetején — Cigányosan — Repülj fecském — Anyám szíve — Favilla, fakanál, fatányár — Kantinosné angyalom — Hajlik a rózsafa, és még sok más ismert dal. Kérjen részletes katalógust, és mi annak egyidejű megküldése mellett közöljük önnel, hogy legközelebb melyik képviselőnknél vásárolhatja meg lemezeinket. Címünk: KULTŰRA Budapest 62. P. O. B. 149.
