Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-06-26 / 13. szám
i ß itA xyro - Q-fcA oris Család és házasság a mai magyar társadalomban Megjegyzések egy tanulmány-gyűjteményhez A gyűjteményben — amelyet a „Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó" jelentetett meg — a szociológia, a pszichológia és a demográfia jeles művelői fogtak össze, hogy a maguk eszközeivel képet rajzoljanak arról, milyen családi viszonyok, milyen házassági kapcsolatok jellemzik a mai magyar társadalmat? Izgalmas kérdés ez, s nemcsak a tekintetben, hogy vajon a tudományosan ellenőrzött tények mennyiben „fedik” az írók jelzéseit. Irodalom és szociológia, művészet és tudomány kölcsönhatásai sokat mondanak a mai magyarokról mai magyaroknak, -ám a közvetlen gyakorlat, a társadalom napi „leckéi” is láthatók a legújabb kutatások tükrében. Kulcsár Kálmán „A család helye és funkciója a modern társadalomban” című tanulmánya, többek között, arra mutat rá, hogy bár a társadalmi változások sok tekintetben átalakították a tegnapi magyar családok szerkezetét, a család jelentősége egyáltalán nem szűnt meg a mai Magyarországon. Inkább azt lehetne mondani, hogy megnőtt az otthon keretei között folyó élet szerepe. A kutató ebben némi „menekülési” mozzanatot is lát, hiszen az egyén ma bizonyos értelemben „otthontalanabb”-nak, személytelenebbnek látja maga körül a világot, mint ahogy akkor látta, amikor egy „nagycsalád”, egy „had” fia, lánya volt. De — mint azt Kulcsár megjegyzi — az otthonhoz való intenzívebb ragaszkodást nemcsak a társadalom különböző átmeneti jelenségei, jogosan, vagy jogtalanul „elidegenültség”-nek nevezett motívumai váltják ki, hanem az is, hogy Magyarországon az elmúlt években erősen fokozódott a lakások felszereltsége. Saját otthonukat jobban szeretik már a mai magyar emberek, az a családtípus azonban — a kétgyerekes, vagy kettőnél több gyerekes családra gondolunk —, amelynek a jövőt kellene biztosítania, csak sok konfliktus között alakul ki. Szabady Egon demográfiai tanulmánya még nem vehette figyelembe a legutóbbi családvédelmi intézkedések nyomán — elmondhatni: villámgyorsan — tapasztalható javulásokat. Reálisan szögezi le azonban, hogy az emberek egyéni jólétének — és egyáltalán, egyéniségének — gazdagodása csak akkor lehet tartós, ha világra hozzuk és felneveljük utódainkat. Mégsem volt azonban igazuk azoknak, akik — akár még az új intézkedések bevezetése előtt — valamiféle „nemzethalál”-ról vizionáltak. A különböző társadalmi és kulturális változások — s nincs is tán olyan írása az adatokban és gondolatokban bővelkedő kötetnek, ahol ne esne erről szó — szükségszerűen csappanhatták meg, egy ideig, a születések számát. A felvilágosult családtervezés alapjai azonban az átmeneti problémák ellenére is kiépültek. Érdekesen kapcsolódik Kulcsár Kálmán megállapításaihoz — a család új, intenzívebbé lett szerepéről — Kása Erzsébet tanulmányának („Adalékok a mai magyar család generációs viszonyainak alakulásához”) az a része, ahol a szerzőnő azt fejtegeti, hogy a mai magyar társadalom jellemző — és egyre jellemzőbb — családja a „nyitott család”. Ez alatt olyan család értendő, hogy a „termelési tevékenység helyileg és időben is elválik a termeléstől” s ahol e tevékenység immár „családon kívüli személyes kapcsolatokat hoz létre.” Ezzel, persze, problémák, nehézségek is járnak együtt, mégis nagy vívmány, hogy — mint azt Kosa Erzsébet megfogalmazza — „többé nem lehet a munkamegosztási viszonyok kötelékeivel pótolni a személyes vonzalmat és ragaszkodást". Egy fiad költő ezt így fejezte ki: „Meg kell keresned, akiben az embert szeretni tudod." Ez a „keresés” gondokkal jár, de a családi élet ma csak akkor lesz valóban tartalmassá, a tegnap még „kívülről kapott” kapcsolatokat immár „belülről megteremtő”-vé, ha családi otthonunkban is „megkeressük” — és meg is találjuk — azt, ami a legjobb, legemberségesebb számunkra. Hogy milyen jellembeli eltorzulásokat — tudományosabb kifejezéssel: „deviáns viselkedésformák”-at — okozhat az, ha a szülők nem keresik meg — és tényleg: naponta — az utat új és új élményekkel gyarapodó gyermekeikhez, azt Andorka Rudolf, Buda Béla és G. Kiss Judit tanulmánya bizonyítja a kötetben. A szülői közömbösség — amelyet csak kis részben enyhít az anyagi gondoskodás — normális, testileg-lelkileg egészséges, sőt kifejezetten tehetséges gyerekeket is olyan „deviáns” magatartásokba taszíthat, mint amilyen a krónikus alkoholizmus, vagy a különböző „galerik”-hez való csapódás. Külön téma, hogy nem egy szülő, akiben a megjavult életkörülmények és az új Magyarország szocialista közszelleme ébren tartja a törekvést, hogy alkotóan vegyen részt gyermeke felnevelésében, a rossz „örökség”, a szorongató beidegzések hatására nem mindig tudja szándékait keresztülvinni. Ezek a nem tudatos, de még ható viselkedésformák — „rossz szokások” — feltétlenül szerepet játszanak abban, hogy az emberek néha könnyelműen felbontják házasságukat. (Most, hogy a válás jogi és anyagi lehetőségei nagyobbak, mint régen.) De a szomorú „hagyomány”-nak szerepe van abban is, hogy — álszentségből, amit azonban az illetők „szentséginek éreznek — olyan házasságokhoz is ragaszkodnak, amelyeknek már semmiféle érzelmi tartalmuk sincs. Lőcsei Pál — a kötet szerkesztője — többek között ezt dokumentálja tanulmányában, amely egy budapesti kerület felbomlott házasságait vizsgáló „felmérés” tényeiről és tanulságairól számol be. A tanulmány „kereté”-ben — amely egy érvektől és ellenérvektől sistergő vita a szerző és egy általa elképzelt újságíró között — Lőcsei felveti, hogy a családszociológia — és egyáltalán, minden szociológiai kutatás — eredményei gyakran csak viszonylagosak, „nagyon is sebezhetőek.” Hogy vajon mi a jobb: akkor is elválni, ha esetleg van rá mód, hogy a házasság később megjavul és ez a „nagy család”, az egész társadalom számára is értékessé válik, vagy nem elválni, esetleg a gyerekek érdekében, még akkor is, ha a gyerekek szükségképpen érzik az otthon feszültségét, ami nemigen használ testi-lelki fejlődésüknek? Az ilyen kérdésekre nem mindig tud megnyugtató válaszokkal szolgálni a szociológia és tegyük hozzá: a lélektan és a demográfia sem. (A „végleges”, márványtáblára véshető” válasz nemegyszer inkább csak szubjektív önbecsapás, mint tudományos felelet.) A szociológia tényeket rögzít, és a tények az átmenet sok problémáját mutatják — miként azt a kötet is bizonyítja — a mai magyar családi és házassági kapcsolatokban. Ugyanakkor azonban tény, alapvető tény az is, hogy a magyar társadalom soha nem volt olyan „mobil”, mint éppen napjainkban. És a változások vajúdásai nemcsak az eddiginél több ember születését segítik majd, nyilván elő, hanem azt is, hogy sokkal több legyen majd az új, valóban emberhez méltó életet élő ember Magyarországon. A. G. Játsszunk népi játékot! LÓRA CSIKÓS, LÓRA! Lovasdinak is nevezik ezt az eleven gyermekjátékot. Legalább három-hat pár játssza, lehetőleg fiúk-lányok vegyesen, párosán. Öltözetük tavaszias-nyárias, könnyű ruha. Párban állnak, és ütemesen lépkedve bevonulnak a mondóka ritmikus ismételgetésére: Tarka lovat látok, Szerencsét találok! Amikor középre érnek, menet közben elengedik egymás kezét, egy sorba fejlődnek, és körbe körbe járnak. Ekkor kezdik a tulajdonképpeni játékdalt, és a körben haladva, nagyokat ugrálva, ficánkolva, jó kedvvel éneklik a dalt. Ki-ki megöleli párjának a derekát-vállát, és helyben forognak párosán, miközben másodszor éneklik a dalt, kis változtatással, így: Lóra csikós, lóra! Tizet üt az óra: Megcsókolják a szép lányt A pitvarajtóban! Megcsókolják a szép lányt A pitvarajtóban! Ekkor megcsókolják egymást (a csók csak jelképes odahajlás!) és ki-ki másik párt választ, és elöl ről kezdik a játékot, folytatják addig, amíg mindenki mindenkivel játszott. Majd — ahogyan érkeztek — verselve távoznak. Mezőkövesdi gyermekjátszótéren láttuk ezt a ritkaszép játékot. Ügy ugrálnak benne a fiúgyermekek, mint az igazi kiscsikók. A lányok mozgása szelídebb. A nyáridő kedves játéka mindez! Volly István Allegretto Gyorsecskán ¥ ^-Tj 1 Lóra csikós, lóraj Hatot üt az ó-ra: ¥ Megörlelik a szép lányt A pitvara;]tó-ban! röanítánknak JANKOVICH FERENC VERSE Mi már tőled sokat kaptunk, De tőlünk Te keveset. De arcodról, a hangodból Sugárzik a szeretet. Fogadd tőlünk ezt a csokrot, Mit kötött a szeretet, Hála, hála, mindig hála Jó tanítónk, teneked! BETŰREJTVÉNYEK jpuezssjA •» ‘d?*ai 'S -Z ‘»0*ZSS(A •[ : tlosjtfajSaw Ssalaghorgolás Anyaga: 20-as horgolócérna. A mellékelt műhelyrajz alapján készítsük el. JELMAGYARÁZAT: A pontok láncszemeket jelentenek, a nyilak melletti számok a ráhajtások, az áthúzott nyilak ráhajtás nélküli kapcsolásokat jelentenek. A fordulásokban négyes kapcsolások vannak. Az erősebb pontok a pókok kiindulási helyét jelzik. A szalag 4 egyráhajtásos pálca és 7 láncszem váltakozásával készül. Az A-val jelölt központi szalagmotívumot horgoljuk meg először. Ezekhez kapcsolódik a B szalagív ráhajtás nélkül, valamint 2 és 4 egyráhajtásos pálcával. A külső C szalagsort rövidpálcákkal öltjük az előzőhöz. A fordulások hármas, illetve négyes kapcsolásokkal történnek. VAD BŐRBEN Nyári köret-receptek Amióta a műbőr is bevonult öltözködési alapanyagaink közé — a gyárak évről évre újabb, mintájukban divatos, korszerű műbőröket hoznak forgalomba. A hírneves győri Graboplast gyár termékeit, korszerű műbőr alapanyagait a világ sok országában ismerik és konfekcióban feldolgozva igen népszerűek, különösen a fiatalok körében. Az idén a Magyarországon szeptemberben megrendezésre kerülő nagyszabású Vadászati Világkiállításra a gyár most különleges „vadbőr program”-ot dolgozott ki: egész sor különféle mintázatú, újszerű kidolgozású műbőr anyagot hozott forgalomba, ezekből sportos öltözéket, kabátokat, kosztümöket, sőt alkalmi ruhákat terveztek. A Budapest Körszálló elegáns éttermében, dúsan búrjánzó zöld növények díszletében és a hangszóróból felhangzó erdei madárcsicsergés kísérő zenéjével mutatták be a meghívott szakmai közönség előtt a vadbőr mintázatú anyagokból ké-Világoskék színű, gyikmintás műbőrből készült ez a hosszúnadrágos, rövid-kabátos sportos öltözék, amelyhez fehér műbőrből készült divatos ellenzős sapkát viselt a manöken. Jobbra: Ocelotmintás drapp-barna színű, kétoldalt derékig remasított midi kötényruha, alóla kivillan az azonos anyagból készült, csinos forró nadrág (Komlós Lili felvételei) szült konfekció-modelleket, amelyek az OKISZ Labor tervezőinek ötletgazdagságát, fantáziáját dicsérik. „Reggeltől estig" címmel a fürdőruháktól, sőt bikinitől, az estélyi ruhákig, szívesen tapsoltunk a különféle mintázatú ocelot, tigris, gyík, zebra, párduc, hiéna stb. mintázatú kabátoknak, kosztümöknek, nadrágos együtteseknek. Ezek a vadbőr hatású Grabonaanyagok szép, pasztell színekben készültek, a szürke, a barna, a kék különféle árnyalataiban. Sárga, barna, zöld pasztell árnyalatokban készültek azok az antilop hatású műbőr anyagok is, amelyekből csinos kötényruhákat, alkalmi öltözéket terveztek. A kollekcióban a legnagyobb sikert a könnyű, redingot-kabátok aratták, az azonos anyagból készült esőkalapokkal, és nagyon tetszettek a legombolható midi-szoknya alatt viselt forró nadrágok, amelyeket Budapesten is szívesen viselnek a fiatal, karcsú lányok. P. S. ZÖLDBORSOS RIZS. 15 deka rizshez kb. 1 , kiló cukorborsót számítunk, melyet 3 deka zsírban megpárolunk, az előre elkészített rizzsel összekeverjük, s friss, apróra vágott zöldpetrezselyemmel meghintjük. A rizst a következőképpen készítjük: gondosan kiválogatjuk az idegen anyagokat, megmossuk, leszűrjük és kevés ideig szikkadni hagyjuk, majd tiszta ruhára téve megtörölgetjük. A zsírt megforrósltjuk (15 dekához kb. 3 deka zsírt veszünk) és a rizst benne 3-4 percig megfuttatjuk. Most forró vizet öntünk rá, kb. 2—3-szor annyit, mint amennyi a rizs térfogata. Megsózzuk, befödjük, felforraljuk és utána lefödve a tűzhely szélére (takarékra) húzzuk. A rizsnek nem főni kell, hanem duzzadni. Párolás közben nem szabad kevergetni, mert csirizes lesz, csak villával forgatni, hogy a szemek össze ne törjenek. A rizs kb. 20—25 perc alatt megpuhul. GOMBÁS RIZS. Ugyanannyi mennyiségű gombát veszünk, mint rizst. A gombát vékony szeletekre vágva, zsírban megpároljuk, hozzáadjuk a zsírban megfuttatott rizst és a fent leirt módon tovább főzzük. ÜJBURGONYA ZÖLDPETREZSELYEMMEL. Hozzávalók: 1 kiló burgonya, 5 deka zsír, zöldpetrezselyem, só. — Az újburgonyát sós vízben megmossuk, így a héja könnyebben lejön. Az apróbbakat egészben hagyva, a nagyobbakat felébe vágva, forró zsírba tesszük, megsózzuk, zöldpetrezselyemmel meghintjük és fedő alatt puhára pároljuk. Salátával önálló fogás. KELKAPOSZTAFASIRT. Hozzávalók: >/a kiló kel, 2 egész tojás, 1 deci tejben áztatott zsemle, 2 kanál finom morzsa, 12 deka zsír, só, bors. — A kelkáposztát megfőzzük sós vízben, levét jól Iecsurgatiuk és vékonyan összevágjuk. 5 deka forró zsírban tovább pároljuk, hogy a nedvességét elfője. Hozzáadunk egy tejben áztatott, jól kicsavart zsemlét, 2 egész tojást, 2 kanál finom morzsát, sót, kevés tört borsot. Tükörtojássütőben, mint a talkedlit, mindkét oldalán zsírban megsütjük. UBORKAMARTAS. Hozzávalók: 4 deka zsir, 4 deka liszt, 20 deka ecetes uborka, 1 deci tejföl, só, cukor. — Világos zsemleszínű rántást készítünk, vízzel felengedjük és főzzük. Közben az ecetes uborkát nagyon apró kockákra vágjuk és hozzáadjuk a mártáshoz. Sóval, uborkaecettel, Ízlés szerint ízesítjük, végül a tejföllel elkeverjük. ZÖLDBORSÓ VAJBAN. Hozzávalók: 1 kiló zöldborsó, 5 deka vaj, 1 kanál cukor, só, zöldpetrezselyem. — A kifejtett gyenge zöldborsót annyi sós vízbe tesszük, hogy ellepje. Hozzáadunk I kanál cukrot, s fedő alatt puhára pároljuk, amíg a levét elfövi. Tálalás előtt 5 deka vajjal elkeverjük, zöldpetrezselyemmel megszórjuk. Ha nagyon gyenge a zöldborsó, csak nagyon kevés vizet öntsünk alája.
