Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-26 / 13. szám

I A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarok Világszövetsége felhívása a külföldi magyarokhoz Kedves honfitársak! A külföldön élő magyarság mindig is sok megható tanújelét adta annak, hogy nem felejtette el hazáját, őseinek szülőföldjét. Ezt az egyre növekvő és szélesedő kapcsolatot szeretnénk elmélyíteni az óhaza és a külföldi magyarság között azzal, hogy kitárjuk az ezeréves ma­gyar történelem megszentelt ereklyéit őrző Magyar Nemzeti Múzeum kapuit a külföldi magyarság előtt is. Akik már hazalátogattak, azok lát­hatták A magyar nemzet története a honfoglalástól 1849-ig című állandó ki­állításon bemutatott emléktárgyakat: az Árpád-házi királyok, Hunyadi Má­tyás, az erdélyi fejedelmek történeti ér­tékű kincseit, a török- és németellenes szabadságmozgalmak fegyvereit, a Rá­­kóczi-kor relikviáit, a reformkor és az 1848—49-es szabadságharc történelmi emlékeit (Liszt zongoráját, Kossuth és Görgey kardját, Bem apó hadiládáját), stb. Kapcsolataink a külföldre szakadt magyarsággal az utóbbi években örven­detes módon fejlődtek. Erről tanús­kodnak — egyebek között — kiállítási vendégkönyveink is. A sok száz számra található bejegyzésből — válogatás nél­kül — egyetlen vendégkönyv egyetlen időszakának, 1967 nyarának néhány bejegyzését közöljük, minden megjegy­zés nélkül: Ma, július 25-én, 1967-ben itt voltam anyukámmal és öcsémmel a Magyar Nemzeti Múzeumban Amerikából. Na­gyon tetszett a kiállítás, nagy élmény volt számomra, hogy amit tanultam a magyarokról, a valóságban is láthattam megmaradt emlékek által. Csatáry Katalin Cleveland, Ohio Claire Weitzner, New York New Yorkból jöttünk és nagyon él­veztük ezt az érdekes kiállítást — ahol többek közt még az édesapám pipáját is viszontláthattuk. Mrs. Suzanne Harsányt, July 26, 1967. Minden igen szép és érdekes volt. Egyik legszebb emlékem lesz a Múzeum meglátogatása Budapesten. Mrs. Steve Tóth Somerset, N. Y. U. S. A. Stephen Farkas Detroit, Mich. I can not speak Hungarian so I hope you understand this I liked the muse­um and I think I learned a little. Susan Harsanyi, July 26, 1967. L’histoire de ce pays est étonnante. La bravoure de la Hongrie sera avec le peuple lui-méme. fíenes Zsuzsanna VIII. 18. 1967. Canada. I am very interested in Hungarian culture since 1 was born here. The mu­seum was very beautiful and I shall ne­ver forget it in my life. VIII. 24. 1967. Ilona Blum U. S. A. A fenti bejegyzésekből egyetlen kö­zös tanulságot lehet megállapítani: mé­lyek a gyökerek. Mélyek a haza, a szü­lőföld gyökerei, kitörölhetetlen a ma­gyar nemzethez, történelemhez, kultú­rához való tartozás tudata. Most a Magyar Nemzeti Múzeum a látogatók — köztük a külföldi magyar­ság — nagy elismerését kiváltó kiállí­tás folytatásán fáradozik. Az utolsó 100 év történetének a bemutatásához azon­ban előzetesen egy nagyarányú gyűjtő­munka végrehajtására van szükség. Az 1849—1945-ig terjedő évszázadot minden eddigi korszaknál inkább a néptömegek magatartása: szenvedései és győzelmei határozták meg. A kiegye­zés „boldog békeidejében”, a századfor­dulón „tántorgott ki” Amerikába más­fél milliónyi emberünk — ahogy nagy költőnk, József Attila írta. A magyar történelemnek erről a sajátságos újabb tragikus Mohácsáról alig van valami emlékanyagunk. A Nemzeti Múzeum el­sősorban a külföldi magyarságtól vár­ja, hogy rendelkezésére bocsássa a ge­nerációkon keresztül megőrzött emlé­keket: a kivándorlásról, az új hazában való letelepedésről, a boldogulás sok­szor keserves útjáról, a magyar kolónia és családok életéről, híressé vált honfi­társaink közéleti, tudományos vagy kulturális pályafutásáról szóló fényké­peket, iratokat, igazolványokat, nyom­tatványokat, újságokat különböző em­léktárgyakat (kitüntetéseket, rendjele­ket stb.). Az óhazából származó, onnan magukkal vitt írásos és nyomtatott do­kumentumokat, emlékanyagot külön megbecsülnénk. Alig csitultak el idehaza és meszi idegenben a kivándorlás kavarta hul­lámok, újabb és újabb magyar töme­gek rajzottak ki hazájukból. Á Kossuth­­emigrációra, az 1918—1919-es forradal­mak, az 1920-as évek gazdasági válsá­ga, majd a második világháború idő­szaka, s legutóbb, az 1956-os esztendő kivándorlottjaira gondolunk. Leszár­­mazottaíkhoz, s ezekhez a magyarokhoz is fordulunk, hogy muzeális értékű, történelmi vonatkozású emléktárgyai­kat, dokumentumaikat ajánlják fel a magyar nemzet múzeuma számára. Olyan neves magyar személyiségek ha­gyatékaira is gondoltunk, mint Jászi Oszkáré, vagy Vámbéry Rusztemé és olyan ma is élő híres honfitársak mu­zeális értékű emléktárgyainak megszer­zésére, mint a Nobel-díjas Szent-Györ­­gyi Albert, vagy a stressz világhírű feltalálója dr. Sellye János stb. A külföldön élő honfitársaink kétféle módon is segíthetik munkánkat: egy­részt felkutathatják számunkra azokat a híres magyarokat, illetve családtag­jaikat, akik a múltban, vagy a jelen­ben kiemelkedő közéleti, vagy tudomá­nyos, művészeti szerepet játszottak, il­letve játszanak új hazájukban, más­részt családjuk és magyar ismerőseik körében felhívják a figyelmet a Nem­zeti Múzeum gyűjtőmunkájára. Nagy­ra értékeljük a külföldi magyar egye­sületek, egyházak tevékenységére vo­natkozó kiadványokat, jelentéseket, fényképeket, meghívókat, műsorokat, filmeket, zászlókat, plaketteket, érme­ket, jelvényeket stb. Kérjük ezért honfitársainkat, hogy ha kézhez veszik felhívásunkat, segít­senek bennünket ebben a munkánkban. Első lépésként szíveskedjenek levélben tájékoztatni bennünket arról, hogy mi­lyen muzeális jellegű, magyar vonat­kozású emléktárgyak vagy dokumentu­mok hollétéről tudnak, megírva a meg­szerzési lehetőség módját is. Ami a Nemzeti Múzeumba kerülő, történeti értékű emlékanyagot illeti, a gyűjtő­munka után a hazaszállítás megszerve­zésében számíthatnak a Magyar Nép­­köztársaság külképviseleti szerveinek a segítségére. Egyébként várjuk kérdéseiket, ész­revételeiket, tanácsaikat, hogy a fenti nagy feladatot minél jobban elvégez­hessük. Leveleiket kérjük a Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest, VIII., Mú­zeum krt. 14/16. sz.) címére küldeni. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarok Világszövetsége A 72 millió forintos beruházással felépült új állami gyógyintézet Hé­vízen. A legkorszerűbb hidroterápiás és elektroterápiás berendezések kel, 27 kádfürdSvel, 600 személyes medencével szerelték fel Domaszék határában 3800 méterig fúrtak le az olajbányászok (MTI felv.) Gárdonyi Géza A láthatatlan ember Képrcgcny-válioz at: Cs Horváth Tibor - Korcsmáros Pál

Next

/
Thumbnails
Contents