Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-29 / 11. szám
JitA j& n, - Q-fcA&n, JÁTSSZUNK NÉPI JÁTÉKOT! /^7) / í ' ^ JjüJm ú tuzMAZő t „punkőkui paládé. A leányok felőlük a fehér ingvállat és a rózsaszínű, vagy piros bőszoknyát. Ki-ki a bokorról vagy fáról vág egy méteres zöld ágat, és feldíszíti színes selyempapírból (krepp-papírból) vágott, hosszan lelógó szalagokkal. A játék szépségének egyik titka, hogy milyen hosszú legyen a sok-sok szalag. Kipróbálja a leányujjon, hogyan lehet véle forogni, sétálni, és ilyenkor a szalagok szépen úsznak-e a levegőben ... A leány úgy tartja a zöld ágat a bal kezében, mintha égő gyertyát vinne. Felfelnéz reá, miközben tánclépésben lépked, forog véle, mintegy a tavasz jelképét, a zöld ágat is megtáncoltatja a levegőben ... Játszhatják 4—8—16-an. Két sorban állnak, arccal a nézők felé, elöl sorakoznak a kisebbek, hátul egy-két méterrel a nagyobbak. A zöld ágát mindenki a magosban tartja, az első sor még „kapukat” is tart. Mihelyt a dalt énekelni kezdik, a hátsó sor elindul előre, és átbújik egyszerre a „kapuk” alatt, előre tartva a zöld ágakat, és nyomban „kaput” alkotnak. A kicsik sora ezalatt hátrafelé lépeget, mintegy helyet cserél a nagyokkal. Ezt ismételgetik a „Ma vagyon, ma vagyon” kezdetű dal négy-négy ütemére. A tánclépés a keringőbői ismert sétalépés előre négy ütemre, hátra négy ütemre. Fontos, hogy mindig ugyanazzal a lábbal induljon mindenki, és nyugodtan lépkedjen, bele-helelendülésekkel. Ezt szívesen gyakorolják a lányok, és megszépíti a mozgásukat... Kitalálnak maguk is sok szép mozgást, ideillő figurát, kivált ha csak négyen táncolják. A játék kezdete előtt egy kislány megkérdezi szépen: — Szabad-e bemutatni a balatonszárszói püskösdi parádét? És máris kezdik az éneket, az átbújást, és folytatják, amíg a 7 vers elhangzik. Az átbújások szépségét fokozza valamiféle hullámzó mozgás, amelyet a zöld ágak és színes szalagok együttes mozgatása nyújt. (Kürthy Hanna rajza) JCiktcum Erdő mellett nem jó lakni, Mert sok fát kell hasogatni: Tizenhárom ölet meg egy felet, öleljen meg engem, aki szeret! * Magyar népdal. Jászberény (Szolnok). Az Ortutay Gyula szerkesztette „Magyar népdalok” gyűjteményből. TrfnclépéB. 1P5P Élénk csárdás. m j l ft: Ka m-gyón, ma- va-gyón, Pi-ros pún-kösd nap-ja. Ba - U • ton - nak mér-vány-kő s fe- no- ki, 1*1 Holnap lm,bői - nap less, A mí-ao-dik nap* ja. 1. Mit visztek, mit visztek Selyem sátor alatt? — Leányokat viszünk Selyem sátor alatti 2. Hogy adjátok párját? — Száz aranyért egyet, Mert a leány drága, Száz arany az ára! 3. Mit visztek, mit visztek Selyem sátor alatt? — Menyecskéket viszünk Selyem sátor alatt! 4. Hogy adjátok párját? — Száz aranyért egyet, Mert az asszony drága, Száz arany az ára! 6. Mit visztek, mit visztek Selyem sátor alatt? — Legényeket viszünk Selyem sátor alatt! ?. Hogy adjátok párját, — Két fillérért egyet, Mert a legény olcsó, Csak egy marék ocsú! N» -nésdi U-Um, u én gyón-go - (é-ga-msti Gyvn • g* W - gi - ctit I Elnevetik magukat, és frissen lépnek egyetlen nagy körbe, és szünet nélkül éneklik a második dalt, az élénk csárdást. Az első vers éneklésekor egymás kezét fogják magosán, és kettőt lépnek jobbra, egyet balra és így tovább. Ezáltal a kör jobbra halad kevéssé. A második versre ki-ki a párjával csárdásozik, bokázik, forog, jobb kezével magosán tartja a zöld ágat, bal kezével fogja a párja balját. A harmadik versre ismét egy nagy körbe összekapaszkodnak, és felgyorsulva körbe-körbe karikáznak. Boldog pünkösdi ünnepeket kívánunk! — kiáltják és elfutnak, meglobogtatva a zöld ágakat, amelyeket ki-ki odaajándékozhat egyegy kedves nézőnek, hogy vigye haza, mint a tavasz szép jelképét... A pünkösd parádé kezdete: az átbújás előrehaladással Jegyzet. Ma már csak a képzeletünk — és néha a gyermek játékcsoportok — népesítik be a Balaton partját efféle tavaszköszöntő népi játékokkal. De még élnek azok az idősebb falusi asszonyok, akik boldogan mesélik, hogy ők milyen szépek, kedvesek voltak a püskösdi parádéban. Pünkösd délutáni templomozás után frissen átöltöztek a lányok, és siettek a templomtérre, ott sorbaálltak. A „Ma vagyon” dallal végig-végig sétáltak a falusi utcákon, és bujkáltak egymás karjai alatt. Sokan nézték, utcáról utcára kísérték a pompás látványt. Kivált a legények, akik ilyenkor választották ki a legszebbet!... A Balaton partján, egy kis dombtetőn énekelték és táncolták 'a második dalt. Ezután a legények is beállhattak a táncosok közé, és késő estéiig folyt a nótázás, a 2. Szárszó alatt nem mehet el a gőzös, Mert a vasút nem igazán egyenes. Törjön Is el annak minden kereke, Mért vitte el a babámat messzire?! 3. Leány vagyok, az is fogok maradni, Három legény akar engem szeretni. Egy a szívem, hármat hogyan szeressek? Téged, rózsám, soha el nem felejtlek! tánc, amíg a búcsúzó nap sugarai aranyhidat vontak a Balaton tükrére. — „Olyan szép voltam a parádéban” — mesélte a nyolcvanéves öreg nénike — „úgy táncoltam és hajladoztam a zöld ággal, hogy amikor meglátott a legény, akkorát csattant a szeme, mint az ólajtó!”... A disznóól ajtaját, ha nyitva felejtik, a balatoni szél becsapja, és akkorát csattan, mint az ágyúlövés. Hát ilyen gyönyörű volt a balatonszárszói pünkösdi parádé! Volly István A „Budapest” divatja A vállak enyhe tömése, a kosztümökön és a ruhákon gazdag paszpólozás és a „forró nadrág” divatja — ez a három kérdés, ami leginkább foglalkoztatja a budapesti divattervezőket. A divat — mint azt Ökrös Zsuzsa, a Váci utcai Budapest Divatszalon művészeti vezetője a tavaszi—nyári kollekció bemutatása alkalmából elmondotta — a tél óta nem fejlődött, inkább átváltozott. Ennek jelei, hogy megrövidült a maxi, és az oldalt vagy elöl végighasított szoknyák alatt feltűnt a „forró nadrág”, a mini-short, amit a fiatal lányok máris viselnek. Am a szolidan elegáns pesti nők kitartanak a klasszikus fQrmák mellett; tavasszal és nyáron szívesen hordják a térdet takaró szoknyahosszt, a Chanel stílusú kosztümöket. Ami az idei nyár divatjára a legjellemzőbb: a karcsúsított vonalú redingot és trenchcoatkabátok, amelyek úgy látszik nem hiányozhatnak majd a tavaszi-nyári ruhatárból. A „Budapest” ezúttal is elegáns, jól viselhető kollekciót mutatott be, amelyben megtalálható a mini-shortos összeállítástól a tiszta selyemből készült szép alkalmi ruhákig minden kedvünkre való. A tavaszi és nyári ruhák legtöbbjéhez a manökenek egy- és kétsoros kabátot viselték könnyű szövetből, színes, gyakran a ruha mintájával és színeivel megegyező jerseyből, shantungból, selyemből. Az idei tavasz és nyár divatos színei — mint mindig — a sötétkék fehérrel, továbbá a fekete fehérrel, a piros, sárga és a lila sokféle árnyalata. p. J. Balra: A tavaszi divatot még a hosszú nadrág képviseli: ezt a mogyorószínű kasha-szövetből készült hosszúmellényes, hosszúnadrágos összeállítást bőr paszpólozás és a mellény zsebét bőr-rojt díszíti LENT: Egy nagyon szép fodros alkalmi ruha fiatal lányoknak. A sötétkék organza anyagot kézzel festett fehér pöttyökkel mintázták Budapestre is megérkezett a „forró nadrág” divatja: a sötétkék shantungból készült, fehér paszpólozással díszített nadrágos-mellényes összeállításhoz midi-hoszszúságú rágombolható szoknia is készült (Komlós Lili felv.) f ■L . Fagylalt receptek VANlLIAFAGYLALT. Valamennyi tejes fagylalt alapja. Egy liter tejbe egy csomag cukrozott vanília-aromát teszünk és felforraljuk. Nagy tálban 6 tojássárgáját kevés hideg tejjel kikeverünk. Amikor már sima és habos, 30 deka cukrot adunk hozzá, és az egészet óvatosan hozzávegyitjük a tűzről levett tejhez. Folytonos keverés mellett tovább forraljuk. Utána szitán átszűrjük. Amikor kihűlt, hűtőszekrénybe rakjuk. Ha nincs hűtőszekrényünk, apróra tört, kissé megsózott jég között fagyaszthatjuk, de vigyázzunk, nehogy a sós lé befolyjon a fagylaltot tartalmazó edénybe. Ha jégkockák közt fagyasztjuk, forgassuk meg néha az edény tartalmát nagykanállal. Különösen ügyeljünk arra, hogy a fagylalt alapanyagát már előzőleg jégen tároljuk, mert igen könnyen romlik. CSOKOLÁDÉFAGYLALT. Egy tetőzött evőkanál kakaóport egy kevés folyékony alapfagylalttal simára keverünk, majd habverővel hozzávegyítjük az eredeti, már elkészített vaníliamasszához. A minőséget még egy deci tejszínnel javíthatjuk. KARAMELLFAGYLALT. öt deci alapfagylaltot használunk fel, majd 20 deka cukrot száraz edényben nyílt tűzön megpirítunk. Amikor aranysárga és csomómentes, 4 deci tejjel felöntjük. (Vigyázzunk a feleresztésnél, mert a cukor igen magas hőfokú lesz). Belekeverhetünk egy deci tejszínt. DIOFAGYLALT. Egy liter alapfagylalthoz 5 deka pörkölt, finomra őrölt diót és mintegy 3 cl rumot keverünk, majd kifagyasztjuk. PUNCSFAGYLALT. Az alapfagylalthoz hozzáadunk fél deci rumot és 10 deka finomra vágott cukrozott gyülmölcsöt, esetleg mazsolát. Vigyázzzunk a rum hozzáadásánál, mert ha túl sokat öntünk bele, nehezen fagy ki. Piros ételfestékkel rózsaszínűre színezhető. CITROMFAGYLALT. Egy liter vízből és 45 deka cukorból szirupot főzünk. Amikor kihűlt, kb. 5 darab, közepes nagyságú citrom levével ízesítjük. (Ha nem elég savanykás, borkősavval fokozhatjuk az ízt.) Átszűrjük és máris fagyaszthatjuk. EPERFAGYLALT. Egy liter vízből és 45 deka cukorból szirupot készítünk, majd 45 deka szitán áttört epret keverünk hozzá. MALNAFAGYLALT. 45 deka szitán áttört málnát használunk fel hozzá, egyébként ugyanúgy készítjük, mint az eperfagylaltot. Tehetünk bele 2 deci víz helyett 2 deci tejszínt, így finomabb. A ribizli-, meggy-, sárga- vagy őszibarackfagylaltot teljesen azonos módon készítjük. Rejtvény gyermekeknek! BETÜPÚTLAS írjátok be az alább felsorolt 21 betűt az ábra megfelelő üres kockájába úgy, hogy a kitöltött ábra betűi vízszintesen folyamatosan olvasva József Attila egyik verséből adjanak idézetet. Hogy szól ez az idézet? EEEFKKKLLLLNNPPSTTVZZ K R É L S E K Á N E E K E ő A A É9 1 S E E 5 9» o o3 ■M* 2.a Í8 uü *3 „ v 5 N £.ti M 2 v-v fl M) 4)M 9> A pünkösdi parádé befejezése a páros tánc (csárdás, amelyben minden pár szabadon váltogatja a figurákat Frivolitás A múlt évi 20. számunkban közölt kis kézimunkát (batiszt alátét frivolitás széllel) egyik kedves olvasónk szeretné elkészíteni, de nem érti a leírást. Feladó nem volt a borítékon, ezért itt közöljük a frivolitás (hajócsipke) technikai ábráját. A hajócsipkét (mint az elnevezésből is kitűnik) nem tűvel, hanem hajócskával készítjük, amelyre a középen elhelyezkedő befűzőlyukon csavarjuk fel a horgolócérnát. A frivolitás csipke öltése: kettős csomó. A kettős csomók változatos elhelyezése, szorosabb vagy lazább készítése alkotja a különböző mintákat, amelyekhez legalkalmasabb a 80-as vagy 60-as horgolófonal. A kettős csomót a következőképpen készítjük: a fonalat bal kezünkbe fogjuk olyképpen, hogy megfogjuk a szálat bal kezünk hüvelyk- és mutatóujjával, s a fonal többi részét körülvezetjük a középső és gyűrűsujjunk körül, majd visszaérkezünk a fonal végét tartó mutató- és hüvelykujjunkhoz. Jobb kezünkben tartjuk a hajócskát, amelyre a fonalat feltekertük. Annyi fonalat csavarunk fel, amennyit a hajó a lecsavarodás veszélye nélkül elbír. Jól figyeljük meg a helyes kéztartást, amely előfeltétele annak, hogy a csomók képzéséhez szükséges hurkok jól készüljenek el. A jobb kezünkben tartott orsóból hátrafelé kifutó szálat Jobb kézfejünk körül vezetjük. Az így tartott orsót ezután bal kezünk középső és gyűrűsujjával képzett íven a mutató- és középső ujjunk között alulról felülre átvezetjük, miközben a jobb kézfejünkön levő fonalból kibújva, az így képződött hurkon keresztül húzzuk az orsót. Most jobb kezünkkel (kisujjunkkal) meghúzzuk a fonalat, hogy a hurok kifeküdjék a bal kezünkkel tartott íven. Ezzel a csomó első része készen van. Az orsót ismét alaptartásból keresztülvezetjük a bal kezünkkel tartott íven, de most a középső és gyűrűsujj között alulról felfelé. Majd leengedjük a fonalat középső ujjúnkról, hogy a képződött hurok felette elhaladhasson. Utána ismét klfeszlt- Jük az ivet és jobb kezünk kisujjával meghúzzuk a hurkot. Vigyázzunk, hogy a csomó mindenkor az előző csomó mellett egyirányban, szépen kifeküdjön. Ezzel készen van a kettős csomó. Elkészítése akkor jó, ha a képződött csomóban a fonal könynyedén ide-oda húzható. Ezért fontos, hogy a hurkok mindig egyenletesek, se szorosak, se tágak ne legyenek. Ha a fonalat nem tudjuk csúsztatni, újból kell készíteni a kettős csomókat, mert az összehúzás során alakul ki a minta. Ha már begyakoroltuk a kettős csomókat, készítsünk 20—24 csomót egymás mellé és azután húzzuk meg a fonalat. Ha a csomók helyesen, lazán egymás mellett fekszenek, összehúzás után gyűrűt kapunk. Fél gyűrűt készíthetünk, ha a csomókat nem húzzuk teljesen össze. A csomók között a minták készítése során pikókat készítünk. Pikók úgy készülnek, hogy az egyik kettős csomó után a hurkot nem csúsztatjuk közvetlenül a másik mellé, hanem egy kis nyílást hagyunk, s távolabbra készítjük a csomót. Az összehúzás után ezen a helyen pikó képződik. A pikó azon kívül, hogy a minta díszítését adja, a gyűrűk kapcsolásának is alapfeltétele. Amikor egy gyűrűt már elkészítettünk, a következő gyűrű egyik pikóját a minta szerint az előző gyűrű megfelelő pikójához kapcsoljuk. Ezt horgolótű segítségével végezzük. A hajó fonalát a horgolótűvel áthúzzuk a pikón. Nagy hurkot hagyunk, hogy a hajó azon átférhessen. Az 1910. 20. számban közölt mintát — mint írtuk — az 5 kettős csomós pikós gyűrűvel kezdjük és egyenletesen felszaporítva 13 kettős csomóval fejezzük be. A terítő nagyságához mérten, annyi csíkot készítünk — a pikóknál öszszekapcsolva —, hogy kőrülérjen a terítőcskén.
