Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 1. szám

így kezdődött, a másfél éves Andrea szülei társaságá­ban a rajtkövön................A kétszeres Európa-bajnok Andrea a boldog edzö-mamával. (Alsó kép) • ViMTiAi BODNÁR András dr. (1960, Ró­ma, a 3. helyezett, 1964, Tokió az aranyérmes, 1968 Mexikó, a 3. helyezett vfzllabda-csapat tagja) sportkarrierje idején szerzett or­vosi diplomát. A mai újjászer­vezett csapatban is megtartotta helyét. A csapat egyik Irányító­ja, Játékmestere. BOD0 Oábor (1964, Tokió, a 6. helyezett röplabdacsapat tagja) az atlétikától, a magasugrástól pártolt át a röplabdásokhoz. A válogatottságról azonban nagyon hamar lemondott, testnevelő az egyik katonai akadémián. BODOR István (1952, Helsinki, 5. a kenu kettesben, majd part­nerével, Tuza Józseffel világ­bajnoki ezüstérmesek lettek.) Fiatalon búcsúzott, s éveken át. klubja, a Csepel utánpótlását nevelte. BODOR Ödön (1908, London, 4. a 800 m-es síkfutásban, a 3. he­lyezett olimpiai váltó tagja) lab­darúgóként Is válogatottságig vitte, de Igazi sikereit a vörös salakon aratta. Tucatnyi baj­nokságot nyert, Igazi távja a 800 méter volt. Kiváló futásával Jött fel a váltó a harmadik helyre. Stockholmban, a kővetkező olimpián már nem tudott helye­zést szerezni. A világháború után az MTK atlétikai szakosztá­lyának szakmai Irányítója lett, az akkori Sporthlrlap egyik szerkesztőjeként dolgozott. 1927 januárjában a Műjégpályán meglökték és oly szerencsétle­nül esett el, hogy bele Is halt sérüléseibe. BODY János (1956, Melbourne, a 4. helyezett öttusacsapat tag­ja), a tehetséges, hallgatag sport­ember nem tartozott a szeren-Boros Ottó, a magyar vízilabda - sport egyik világhírű kapusa esés versenyzők közé. Több al­kalommal Is lovas baleset érte. A hatvanas évek eleje óta a Né­met Szövetségi Köztársaságban él. BOLVARI Antal (1952, Helsin­ki, és 1956, Melbourne az arany­érmes vízilabda-csapat Játékosa), a kerek arcú Toncsl hátúszóként kezdte, vízilabdáéként folytatta pályafutását. Kiváló úszótudását és labdaérzékét a pólónál na­gyon Jól kamaztoztatta. Az olim­pia után évekig Ausztráliában élt, majd hazatért. Itthon a Fe­rencváros bajnokcsapatában Ját­szott. Már visszavonult, az egyik külkerekedelmi vállalat üzletkö­tője. BOROS Ottó (1956, Melbourne, az aranyérmes, 1960, Róma a harmadik helyezett, 1964, Tokió, az aranyérmes vizllabda-csapat tagja) Szolnokon kezdte és a Tlsza-partl városban is fejezte be sikeres pályafutását. Az „Api” néven közismert Vizilab­­dást a világ legjobb kapusának tekintették a medencékben. To­kióban még a döntőn Is hárított néhány négyméterest. Visszavo­nulása óta Szolnok egyik rend­őrtisztje. BOROS Péter (1932, Los Ange­les, a 4. helyezett tornacsapat tagja, 5. a lóugrásban, 5. a füg­geszkedésben), a halk szavú, csendes Péter bácsi változatla­nul fáradhatatlanul dolgozik kedvenc sportja felvirágoztatá­sáért. A szövetség szakfelügye­­lőjeként a vidéket járja, a fia­talokat segíti. BOZSI Mihály dr. (1936, Ber­lin, az aranyérmes vizllabda-csa­pat Játékosa), a berlini olimpia idején 25 esztendős, nagy lövé­seiről híres szélső, pályafutását a háború törte meg. Tapasztalatait edzőként kamatoztatta, hosszú Időn át működött a Vasas csa­patánál. Már a fiatalabbaknak adta át. az edzői sípot. A Be­loiannisz Híradástechnikai gyár­ban dolgozik, osztályvezetőként. BOZSIK József (1952, Helsinki, az aranyérmes labdarúgó-csapat Játékosa) Puskással együtt nőtt fel a kispesti réteken és nevük, tudásuk együtt fémjelezte a ma­gyar labdarúgás máig felejthe­tetlen nagy sikereit. 1969-ben a világ leghíresebb sportújság­íróinak szavazatai alapján beke­rült minden idők legjobb lab­darúgó-csapatába. A magyar lab­darúgók közül egyedül tagja a százasok zártkörű klubjának, az egyetlen magyar labdarúgó, aki száz alkalommal szerepelt a vá­logatottban. A szó Igazi értelmé­ben látott a pályán, 30—40 méte­res átadásai Is hajszálpontosan szálltak társaihoz, főleg Puskás­hoz. Edzői működését nem kí­sérte siker. Túlzott szigorral, túl sokat követelt és ezt sem a Já­tékosok, sem volt klubjának, a Honvédnak vezetői nem értették meg. Az elmúlt években szivé­vel betegeskedett. Belvárosi trl­­cotage üzletét vezeti feleségével. BRANDY Jenő (1936, Berlin, az aranyérmes, 1948, London, a 2. helyezett vízilabdacsapat Játéko­sa) Berlinben benjáraln, London­ban doayen volt a híres szélső. De másról is híres. Idestova 21 éve, a Bp. Honvéd megalakulá­sa óta Irányítja a híres klub ví­zilabdázóinak edzéseit. BRÖDY György (1932, Los An­geles, 1936, Berlin, az aranyér­mes vízilabda-csapat Játékosa) mintegy száz alkalommal védte a magyar csapat kapuját. A ma­gyar vlzllabdázás első aranyko­rának nagy kapusa volt. Az utóbbi két évtizedben külföldön élt, előbb Görögországban edzős­­ködött, majd Dél-Afrikában te­lepedett le. Néhány éve idegen­ben hunyt el. (folytatjuk) v4 lelátóról jelentjük... MÜNCHEN ELŐTT A szokásos „év sportolója” választás eredményeit már kihirdették. A nőknél nem lehetett vita, hiszen Gyarma­ti Andrea, a Gyarmati—Szé­kely olimpiai bajnok házas­pár „aranylánya” a rekordok sorozatát úszta 1970-ben és két Európa-bajnokságot is nyert Barcelonában. Egyma­ga eredményesebben szere­pelt az egész magyar úszó­csapatnál. A férfiaknál már nehezebb volt a választás Kelemen Péter, a fiatalon kellemes meglepetésként él­re ugrott öttusázó, Varga Já­nos, a világversenyeken ket­tős diadalt aratott kemény birkózó és Pézsa Tibor, a még Tokióban elnyert elsősé­gét újra visszaszerző kard­vívó között. Végül a 24 esz­tendős Kelemen személyében a fiatalság diadalmaskodott. Pozitív mérleg Az óesztendő legjobbjai úgyszólván egyetlen napot sem pihentek a babérokon. Székely Éva, a gondos édes­anya edzőként is úgyszólván kiszámítja, pontosan megter­vezi lánya minden lépését Münchenig, az olimpiai baj­nokság elnyeréséig. Mün­chen, a következő olimpia városának említése külön­ben valamiféle varázsigét je­lent manapság a magyar sport legjobbjai s reménysé­gei számára. Tatán, a híres edzőtáborban most a téli erő­gyűjtés fontos időszakában telt ház van és a hóban, fagyban teljesített kilométe­rek, a fárasztó-izzasztó súly­­zós tornák után a sportolók gondolatai már a bajor fő­városban kalandoznak. A múlt év legjobbjaival az élen szorgalmasan készül min­denki. Az 1970-es év jó eredmé­nyekkel zárult. A Magyar Olimpiai Bizottság a sport­vezetéssel karöltve érdekes statisztikát hozott nyilvános­ságra. A múlt évben rende­zett világ- és Európa-bajnok­­ságok, valamint a különféle világranglisták figyelembe vételével a magyar sport tartja helyét a világ élvona­léban. Az olimpiai sportágak 1—0 helyezéseinek összesíté­se alapján ezen a képzelet­beli olimpián a Szovjetunió (ö29 pont), az Egyesült Ál­lamok (518 pont), a Német Demokratikus Köztársaság (411 pont), a Német Szövet­ségi Köztársaság (243 pont), Japán (205 pont), Magyaror­szág sportolói következnének 137 ponttal. A magyar sport az 1970-ben nyert 12 világ- és 12 Európa-bajnoki címmel a legjobbak közé tartozik. A mérleg tehát változatlanul pozitív, de nézzük az egyes sportágakat. %Sportágakról röviden ATLÉTIKA. 1971-ben Hel­sinkiben rendezik az Európa­­bajnokságot és itt még lehet javítani. A kiváló dobók (a nagyon készülő Zsivótzky és az újra csatasorba álló kis­mama, Németh Angela) mel­lé egyelőre csak a magasug­rók tudtak felzárkózni. A fu­tószámokban kellene javulni. BIRKÓZÁS. Kozma István halála óriási veszteséget je­lent. Varga János minden el­lenfelét legyőzte és a fiata­lok is szépen fejlődnek. KAJAK-KENU. Az egyik olimpiai bajnok, Tatai Tibor változatlanul az élen van. A másik, a kajakos Hesz Mi­hály viszont kicsit vissza­esett. A szakértők vélemé­nye szerint soha ennyi tehet­séges fiatal nem nyüzsgött még a Dunán. ÖKÖLVÍVÁS. Papp Laci, a háromszoros olimpiai baj­nok már edzőként tért visz­­sza egykori mesterével, Adler Zsigmonddal. S ez a duó újra csodákat művel. A magyar ökölvívást szűk esztendők után újra jegyzik. ÖTTUSA. Warendorf, a legutóbbi világbajnokság tel­jes sikert hozott és a mieink az új csapat (Kelemen, Bal­­ezó, Bakó) kialakításival is megelőzték a vetélytársakat. SPORTLÖVÉSZET. Phoe­­nixben 39 év után nyert új­ra magyar versenyző világ­­bajnokságot. Ez az olimpiára is biztató. SÚLYEMELÉS. A Colum­­busban rendezett világbaj­nokság az emlékezetes dop­ping ügy miatt majdnem bot­rányba fulladt. A régiek kö­zül Földy még állja a ver­senyt, a fiatalok erőteljesen fejlődnek. TORNA. A Ljubljanában rendezett világbajnokság ta­pasztalatai szerint, Mexikó óta tovább nőtt a különbség a legjobbak és a magyarok között. ÚSZÁS-VÍZILABDA. A je­lent még csak Gyarmati Andrea jelenti, a Központi Sportiskola fiataljai is hama­rosan beérhetnek. A magyar polócsapat Rajki Béla szemé­lyét tekintve jó kezekben van, a fiatalítás sikerrel járt, Barcelonában mér a magyar csapat játszotta a legszebb vízilabdát, VÍVÁS. Pézsa és a magyar párbajtőrcsapat világbajnok­ságot nyert, ez változatlanul biztató hangulatot teremthet a pástok mellett. 1971 a felkészülés éve Az új évben a hivatalos világversenyek száma csök­ken. Egyes sportágak (birkó­zás, kajak-kenu, öttusa, súly­emelés, vívás) évenként is­métlődő viadalai mellett 1971-ben csak atlétikában (Helsinki augusztus 10—15) és ökölvívásban (Madrid má­jus 26—június 10) rendeznek Európa-bajnokságot. Az olimpia előtti éveket általá­ban a felkészülés fontos idő­szakának tekintik a szélrózsa minden irányában. A magyar sport is készül. A sportveze­tés újszerű intézkedésekkel igyekszik segíteni az olimpiai felkészülést. Tíz sportegye­sület (Újpesti Dózsa, Bp. Honvéd, Vasas,, Ferencváros, Csepel, Bp. Spartacus, Buda­pesti Vasutas, Tatabánya, Győri Rába ETO és Diósgyőr) számára igyekeznek különle­ges feltételeket teremteni, az olimpiai sportágak számára különleges támogatást bizto­sítani. Mindez a jelen ered­ményei mellett már további komoly fejlődést is ígér, bár a sport egyre erőteljesebb fejlődésével mind nehezebb lépést tartani... Vad Dezső Kelemen Péter, az öttusa-világbajnok az év másik legjobbja ÉLETIGAZSÁG VÍZSZINTES: 2. Idézet Ady Endre egyik költeményéből (az első sor, zárt betűk: A, M, ü). 12. A Francia Köztársaság volt elnöke. 13. Körben-körben for­gatja. 14. Mikszáth Miklósa. 16. Fáradt, kimerült (bizalmas szó­­használatban). 17. Kupagyőztesek Európa Kupája. 19. A. E. 20. A. O. B. 22. Cselekvésbe fog. 23. Fiatalok. 25. A versldézet máso­dik része. 27. Cső — régiesen. 28. Személyemmel. 30. Kb. két és fél hónap. 32. Kis folyócska. 33. Eleven. 34. Italt fogyasztana. 36. Megszégyenít. 37. Személyes név­más. 38. Az egyik szülő. 39. Ma­gasabbra visz. 40. Római 1050. 41. A növény kúszó szára. 42. Nyári gazdasági munkát végez. 43. Tejtermék. 44. Azonos római számok. 46. Hirtelen zokogni kezd. 48. Vágyának teljesítéséért sóvárgó. 50. Európlum és bór vegyjele. 53. Kikötőváros Algé­riában. 54. Község a magyar­­csehszlovák határon. 56. Régi űr­­mérték. 57. A. K. 59. Menyasz­­szony. 60. Had, ármádia. 62. Édesség. 64. A szigetvári hős. 66. Halványsárga színű, Igen jó Illa­tú virág. FÜGGŐLEGES: 1. Otven-ötven százaléka. 2. Azonos névelők. 3. Szemétgyűjtő teherautó. 4. A társadalmi érintkezés szabálya. 5.... világát 6. A mélybe. 7. Z. K. 8. Kecskehang. 9. A hal le­rakja az ikráit. 10. Kacag. 11. Apró, gömbölyű töltött csokolá­dé. 15. Nagy magyar festő volt (Károly). 17. Versldézet negyedik része (zárt betűk: E, E, M). 18. Hirtelen előretör az együtt hala­dó versenyzők közül. 20. Dallam. 21. Atlanti-óceáni szigetcsoport. 24. Kicsinyítő. 26. Működő vul­kán Szicíliában. 29. A versldézet harmadik része. 31. Nagyobb edény. 35. Csinos, daliás. 38. A. N. F. 39. Irányt mutató szó. 40. Kari Zeller népszerű operettje. 42. Osnép Kelet-Azslában. 43. NŐI név. 45. Svájci város és kan­ton. 47. Kellem, báj. 49. Olasz folyó. 51. Befed. 52. A sertés húsának része. 55. Ritka férfi­név. 58. Vőlegényjelölt. 61. G. Y. R. 62. Főzelék. 63. M. O. N. 65. I. ö. 66. Varróeszköz. (BEDNAY JÓZSEF) A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoz­tatás céljából közöljük. A 25. számban közölt kereszt­­rejtvény megfejtése: Ezüst eső­be száll le a karácsony. Énhoz­­zám Is benézett a karácsony. . E Z U ST E S ö B E s z A L E LE T E R 0 K I S z A L L N öNAP I P M E G T 0 L H AD P E R E K T 0 ki E 0 DI N B E T E K I N K A Z AT ONT3 0 L A K I E K ? SB E M i R ¥ I G P A B A BÉRE K VA J A T M I.LE G P0 K E R N A 1 5ÉG A B 0 N VA D 0 C s 5L É DA R A B MA R S B UV L MI L A N IU 0 E LEBE L T HE R KAN 8 ALAT 0 K K I C S I N I E Z E T TA K A R A C s 0 N 1970 utolsó bajnokságát a sakkozók rendezték. Az elsősé­get immár harmadik alkalommal Bilek István nemzetközi nagymester szerezte meg. Igaz, nagy riválisai közül Portisch Lajos és Szabó László nem indult. Portisch, a számára rosz­­szul sikerült világbajnoki selejtező után karácsonykor Has­­tingsben az angolok nagyszabású tornáján vett részt, majd Ausztráliába utazott. Szabó László pedig Peruba kapott meg­hívást, két évre szeretnék edzőnek szerződtetni. 1971 elején két új edző kezdte meg működését a labdarú­gó-szövetségben. Sárosi László, a Vasas volt válogatott hát­védje lett az ifjúságiak szakvezetője, Mészáros József, az egy­kori kispesti és ferencvárosi csatár, a Fradi bajnokcsapatá­nak mestere pedig az edzőtestület irányításában kapott sze­repet. Pálfai János, az eddigi szakfelügyelő viszont nyugdíj­ba vonult. Költözött a Fradi. A már-már düledező egykori vendéglő és klubházból a Spring er-szobor helyén épített öltöző és iro­daépületbe tette át székhelyét a zöld-fehérek vezetősége. A Ferencváros 1972-ben már saját pályáján, új otthonában sze­retné fogadni bajnoki ellenfeleit. Zsolt István, a legismertebb magyar labdarúgó-játékvezető baráti látogatáson New Yorkban járt. Útban hazafelé Ang­liában, nemzetközi mérkőzésen fújta a sípot. Genovába írt köszönő levelet az MTK vezetősége. Az olasz városban élő, egy ifjúsági csapatnál tevékenykedő Sá­rosi György dr., a Fradi egykori híres centercsatára ugyanis hasznos tanácsokkal segítette a kék-fehéreket a Torino elleni Közép-európai Kupa mérkőzés előtt. A magyar asztaliteniszezők újbóli előretörésének eredmé­nyeképpen a férfiaknál és a nőknél egyaránt magyar csapat, a Bp. Spartacus, illetve a Statisztika együttese védi a Baj­nokcsapatok Európa Kupáját. Az ősszel indult újabb küzde­lem során a Spartacus — ahol különben a világbajnok Sidó az edző — a legjobb négyig jutott, a Statisztika lányai azon­ban már a döntőben vannak. Hargitay András, a magyar úszósport 14 éves nagy re­ménysége kiváló eredménnyel zárta az 1970-es évet. 1500 méteren 17:04.5 mp-el állított fel új, felnőtt magyar rekor­dot. Majdnem húsz másodpercet javított az Európa-bajnok­­ságon elért teljesítményén. IS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents