Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-04-29 / 9. szám
Az Olaszországban tárgyaló Péter János külügyminiszter találkozott Colombo miniszterelnökkel is. Képünkön: Colombo miniszterelnök üdvözli a tárgyalásokra megérkező külügyminiszterünket (MTI felv.) MAGYAR TÁJAK A nógrádi vár romjai Tatabányai hűtőtornyok alatt (Vámos László felvételei) Nemzetközi sajtótájékoztató \ a vadászati \ világkiállításról í Bécsben, a magyar * nagykövetség épüle- t tében nemzetközi saj- J tókonferenciát tartót- « tak a budapesti Vadá- * szati Világkiállítás { előkészületeiről. Meg- * jelent a konferencián J Kurtán Sándor bécsi * nagykövetünk is. ptt * volt Hans Kottulins- i ky, a Vadászati Világ- J kiállítás osztrák kor- t mánymegblzottja. * Földes László mező- J gazdasági és élelme- i zésügyi miniszterbe- J lyettes, a Vadászati « Világkiállítás kor- J mánymegbízottja is- * mertette az augusztus * 27—szeptember 30 kö- \ zötti rendezvény elő- * készületeit és prog- \ ramját. Közölte, hogy t 33 országból nemzeti J kiállítást tartanak Bu- ' dapesten. Beszámolt * többek között arról is, í hogy nagy az érdek- t lődés a világkiállítás J iránt, amelyre mint- * egy 70 ezer látogatót * várnak. MŰSZAKI ; KÖNYVKLUB j Március végén nyi- * tóttá meg a Műszaki \ Könyvkiadó a Bajcsy- t Zsilinszky út 22. szám [ alatt a Műszaki * Könyvklubot. A klub- J tagok — akik egy- t aránt lehetnek belföl- J diek és külföldiek — t kedvezményesen jut- * hatnak hozzá a mű- J szaki témájú újdon- * Ságokhoz. A kiadó a J magyar és külföldi t (többek között ma- * gyár származású kül- t földi) szakemberek, * tudósok munkáit adja , közre. A Műszaki i Könyvklubban ta- J nácsadó szolgálat mű- t ködik az érdeklődők * számára. DR. BÍRÓ JÓZSEF KÍNÁBAN Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter Paj Hsziengkou külkereskedelmi miniszter meghívására a Kínai Népköztársaságba utazott, ahol megtekinti a kantoni vásárt és aláírja az 1971. évi magyarkínai árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. Dr. Bíró József egyhetes kínai tartózkodás után a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazik, Ke Üng The. külkereskedelmi miniszter meghívására. Választások után A nép döntése megszületett, a Duna-parti neogót palota rövidesen újra benépesül, öszszeül az új országyűlés. A Hazafias Népfront programja a választóközönség teljes egyetértésével találkozott, az elkövetkező négy esztendő e program végrehajtásával telik majd el. 352 országgyűlési képviselő és 69 000 tanácstag kezdi meg munkáját az új feltételek közepette, amelynek jellemzője, hogy a korábbi helyzethez viszonyítva 1965-től 1970-ig a nemzeti jövedelem 31 százalékkal növekedett, a parasztság jövedelemszintje országos átlagban elérte a munkásosztályét és egymillió ember költözött új lakásba. A parlamenti és tanácsi választások fontos állomást jelentenek minden ország életében, még ha Magyarországon nem is nevezzük, nem is nevezhetjük fordulópontnak egy új négyéves ciklus kezdetét. Nem fordulópont, mert az előttünk álló időszak lényegében az eddigi politika folytatását jelenti, csakhogy — amint az MSZMP kongresszusa is megfogalmazta — magasabb szinten. Szélesebb és szilárdabb alapról indulunk most, de olyan körülmények között, amikor erőink fokozott összpontosítása szükséges ahhoz, hogy lépést tarthassunk a világban végbemenő, viharos gyorsaságú, mind az ember környezetét, mind az ember szervezetét érintő változásokkal. Elegendő csak megemlíteni, hogy amíg a fényképezés elvének felfedezésétől gyakorlati alkalmazásáig 1728-tól 1839-ig 112 esztendőre volt szükség, addig a tranzisztornál ez a rés 3 évre, a napelemeknél pedig 2 évre zsugorodott össze. A biokémia pedig az élő sejtek molekuláinak megváltozásával, az ' öröklés befolyásolásával, az agyműködés mesterséges átalakításával, az egész gondolkodásrendszer szabályozásának lehetőségeivel foglalkozik. Mindennek óhatatlanul társadalmi követelményei is lesznek s a prognóziskészítők legfontosabb gondja a különféle társadalmi modellek legvalószínűbb formáinak kigondolása és elkészítése. Mi az új négyéves ciklusra (ha a parlamentet vizsgáljuk), de ténylegesen ötéves időszakra kidolgoztuk már a magunk prognózisát és abba igyekeztünk bekalkulálni a valószínűleg fellépő új körülményeket is. Mégis elsősorban a parlamentnek és a parlament által megválasztott kormánynak lesz elsőrendű feladata, hogy menet közben rugalmasan alkalmazkodjon az új viszonyokhoz s időben hozza meg a szükséges döntéseket. Közvetlenül a választásokat megelőzően, április 20-án Kádár János kőbányai választási beszédében többi között kijelentette: „Megkezdődött az új ötéves terv végrehajtása. Ez azért is fontos, mert alapigazság, hogy csak a munka teremt új értéket és csak a megtermelt érték osztható el. Azaz: a normális társadalmi fejlődés szabályai szerint, ahol nincs új érték, ott nincs mit elosztani. Az alapfeltételek között tehát első helyen a munka áll, a munka, amin lehet és kell is javítani.” Az előbb említett magasabb szint tehát elsősorban a munkára vonatkozik. Népünk szorgalmas és tettrekész, enélkül nem jutottunk volna el a jelenlegi színvonalra, de mind sürgetőbben jelentkezik a másfajta munka követelménye. A fizikai munkába is egyre több tudományos elem keveredik, ami magasabb képzettséget, a szürke agysejtek fokozottabb igénybevételét, az önálló döntések növekedését feltételezi. Még inkább áll ez a termelés, a gazdaság felső és középszintű irányítóira s általában azokra, akik a társadalom ilyen vagy olyan szektorában irányító szerepet töltenek be. Ezzel párhuzamosan a közvélemény egyre élesebben elítéli az olyan jelenségeket, amikor egyesek munka nélkül, ügyeskedéssel, vagy befolyásukkal megengedhetetlenül visszaélve jutnak az átlagosnál nagyobb jövedelemhez. A magyar A számokkal nem mérhető eredményekről is beszélt Kádár János. Az elmúlt négy-öt év vagy hosszabb időszak munkájának, harcának legfontosabb eredményét abban jelölte meg, hogy erősödött a vezetés és a tömegek összeforrottsága, létrejött és erősödik a szocialista nemzeti egység, minden vonatkozásban és területen megszilárdult államunk, a Magyar Népköztársaság. Igen figyelemreméltóan elemezte a Magyarországról külföldön kialakult véleményt. Beszélt az utóbbi öt-hat évtized viharos időszakáról, majd a következőket mondotta: „Harcunknak van egy olyan vívmánya, amely talán minden másnál fontosabb. Éspedig az, hogy annyi vihar, s hosszú évtizedek után a szocializmus eszméje mély és kitéphetetlen gyökeret vert a magyar népben; megvalósult és erőteljesen fejlődik a magyar földön. Szocialista valóságunk becsületet szerzett'a magyar népnek a nagyvilágban. Sokkal nagyobb megbecsülést, mint amilyenben korábban bármikor része volt. Népünk küzdelmes történelme során az a szó, hogy „magyar” időszakonként nagyon különböző és ellentétes értelmezést kapott. Voltak történelmünknek dicsőséges korszakai — például 1848—49, vagy 1919 —, amikor a magyar nép a haladás zászlóvivője volt. És voltak időszakok, amikor a gondolkodó embereknek szerte a világon a hírhedt reakciós Horthy-rendszer, a fasizmus jutott eszébe, ha azt a szót hallották, hogy „magyar”. Most becsülete van a magyar népnek. A világ most más, mint régen volt. Modern korban élünk, a hírközlő eszközök gyorsak, ha valami történik bárhol a világon, másnap reggel már mindenki tud róla. A magyar népet most szerte a világon mint szocializmust építő, s jelentős eredményeket elérő népet ismerik. Nemzetünk lélekszáma kicsiny, hazánk sem nagy, s talán éppen ezért még inkább becsületünkre válik, hogy most a haladás élenjáró országai közé számítanak bennünket. A különböző nemzetközi összejövetelek alkalmával, amikor szinte a világ minden tájáról érkezett emberekkel találkozunk, ismételten bebizonyosodik, hogy tőlünk igen távol eső országokban is vannak őszinte barátaink, akik újabb sikereket kívánva buzdítanak: csak így tovább! Mert azt vallják, hogy ők maguk is érdekeltek a mi sikereinkben. Ez egyébként teljesen érthető. Hiszen a magyar földön megvalósult szocializmust példaként tudják otthon említeni. De gondoljunk arra, hogy nemzetközi visszhangja van nemcsak eredményeinknek, hanem hibáinknak is, amelyek bizony nekünk is kellemetlenek és haragszunk is értük.” Az országhatárokon kívül élő magyarokkal összefüggésben megállapította, hogy az egész világon vannak magyar emigránsok. „Nekünk bajunk azokkal van — mondotta többi között, akik nem emigrációban, hanem az emigrációból élnek, bár számunkra ők érdemben nem ellenfelek. Természetes azonban, hogy a szocialista rendszernek a világon még vannak ellenségei: olyan erők, amelyek a magyar közvéleményre is megpróbálnak befolyást gyakorolni.” Az emberek megítélésénél a legfőbb mérce a mai munka, a mai magatartás. A rendszer olyan erős, hogy megengedheti magának, ezen az alapon ítélje meg az embereket. Olyan társadalmat építünk, amelyben mindenkinek egyenlő joga és helye lesz, aki eszével, szívével, kezével felépítésében részt vett. Az országyűlési és tanácsi választások izgalmas, egyben ünnepélyes szakaszát követik a munkás hétköznapok. A programnak, amely megkapta a nép jóváhagyását, megkezdődött a végrehajtása. E program tömöríti a nép, a nemzet minden alkotó erejét, ez a program a magyarság nemzeti programja. Megvalósítása a szavazással kötelezővé vált. De — mint Kádár János mondotta — nincs olyan mindenható vezetőtestület, vezetői fórum, amely képes volna egy egész ország teljes életét átfogni. Képes viszont rá maga a nép, a nemzet. Pethő Tibor nyelv hete A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat irodalmi-nyelvi országos választmánya és budapesti szakosztálya április 18—24-ig rendezi meg a magyar nyelv hete idei előadásait. Az ünnepélyes megnyitón a Kossuth Klubban Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese méltatta a magyar nyelv hetének jelentőségét és hangsúlyozta a magyar nyelv értelmes, tudatos, fegyelmezett használatáért folytatott küzdelem fontosságát. Ápoljuk az igazi hazafiságot azzal is, hogy nyelvünket ápoljuk — mondotta. A bevezető után hangzott el Deme László egyetemi tanár előadása Nyelv és nyelvészet a tudományos-technikai forradalom idején címmel. A magyar nyelv hete vidéki előadásait Győrött, Sopronban, Mosonmagyaróvárott és Halásziban tartják. A rendezvénysorozat záróaktusaként bonyolítják le április 23-án és 24-én Győrött a szép magyar beszéd hagyományos versenyének országos döntőjét. MAGYAR-ANGOL KÖZÖS VÁLLALATOK Medicharge és Medibase néven Angliában két magyar—angol gyártó és kereskedelmi közös vállalat alakult, amely egy magyar találmányt, az újratölthető gombelemet fogja forgalomba hozni világszerte, kivéve a szocialista országokat (ezekbe az országokba a Medicor továbbra is egyedül exportál). A közös vállalatokban 30 százalékos a magyar és 70 százalékos az angol részesedés. A Medicor adja a találmányt, a gyártástechnikát és a forgalomba hozatal jogát, az angol cégek nyújtják a tőkét. A haszon megfelelő része a magyar anyavállalatot illeti. \