Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-29 / 9. szám

Az Olaszországban tárgyaló Péter János külügyminiszter találkozott Colombo miniszterelnökkel is. Képünkön: Colombo miniszterelnök üdvözli a tárgyalá­sokra megérkező külügyminiszterünket (MTI felv.) MAGYAR TÁJAK A nógrádi vár romjai Tatabányai hűtőtornyok alatt (Vámos László felvételei) Nemzetközi sajtótájékoztató \ a vadászati \ világkiállításról í Bécsben, a magyar * nagykövetség épüle- t tében nemzetközi saj- J tókonferenciát tartót- « tak a budapesti Vadá- * szati Világkiállítás { előkészületeiről. Meg- * jelent a konferencián J Kurtán Sándor bécsi * nagykövetünk is. ptt * volt Hans Kottulins- i ky, a Vadászati Világ- J kiállítás osztrák kor- t mánymegblzottja. * Földes László mező- J gazdasági és élelme- i zésügyi miniszterbe- J lyettes, a Vadászati « Világkiállítás kor- J mánymegbízottja is- * mertette az augusztus * 27—szeptember 30 kö- \ zötti rendezvény elő- * készületeit és prog- \ ramját. Közölte, hogy t 33 országból nemzeti J kiállítást tartanak Bu- ' dapesten. Beszámolt * többek között arról is, í hogy nagy az érdek- t lődés a világkiállítás J iránt, amelyre mint- * egy 70 ezer látogatót * várnak. MŰSZAKI ; KÖNYVKLUB j Március végén nyi- * tóttá meg a Műszaki \ Könyvkiadó a Bajcsy- t Zsilinszky út 22. szám [ alatt a Műszaki * Könyvklubot. A klub- J tagok — akik egy- t aránt lehetnek belföl- J diek és külföldiek — t kedvezményesen jut- * hatnak hozzá a mű- J szaki témájú újdon- * Ságokhoz. A kiadó a J magyar és külföldi t (többek között ma- * gyár származású kül- t földi) szakemberek, * tudósok munkáit adja , közre. A Műszaki i Könyvklubban ta- J nácsadó szolgálat mű- t ködik az érdeklődők * számára. DR. BÍRÓ JÓZSEF KÍNÁBAN Dr. Biró József kül­kereskedelmi minisz­ter Paj Hsziengkou külkereskedelmi mi­niszter meghívására a Kínai Népköztársa­ságba utazott, ahol megtekinti a kantoni vásárt és aláírja az 1971. évi magyar­­kínai árucsereforgal­mi és fizetési megál­lapodást. Dr. Bíró Jó­zsef egyhetes kínai tartózkodás után a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság­ba utazik, Ke Üng The. külkereskedelmi miniszter meghívá­sára. Választások után A nép döntése megszületett, a Duna-parti neogót palota rövidesen újra benépesül, ösz­­szeül az új országyűlés. A Hazafias Népfront programja a választóközönség teljes egyetér­tésével találkozott, az elkövetkező négy esz­tendő e program végrehajtásával telik majd el. 352 országgyűlési képviselő és 69 000 ta­nácstag kezdi meg munkáját az új feltételek közepette, amelynek jellemzője, hogy a ko­rábbi helyzethez viszonyítva 1965-től 1970-ig a nemzeti jövedelem 31 százalékkal növeke­dett, a parasztság jövedelemszintje országos átlagban elérte a munkásosztályét és egymil­lió ember költözött új lakásba. A parlamenti és tanácsi választások fontos állomást jelentenek minden ország életében, még ha Magyarországon nem is nevezzük, nem is nevezhetjük fordulópontnak egy új négyéves ciklus kezdetét. Nem fordulópont, mert az előttünk álló időszak lényegében az eddigi politika folytatását jelenti, csakhogy — amint az MSZMP kongresszusa is megfo­galmazta — magasabb szinten. Szélesebb és szilárdabb alapról indulunk most, de olyan körülmények között, amikor erőink fokozott összpontosítása szükséges ahhoz, hogy lépést tarthassunk a világban végbemenő, viharos gyorsaságú, mind az ember környezetét, mind az ember szervezetét érintő változásokkal. Elegendő csak megemlíteni, hogy amíg a fényképezés elvének felfedezésétől gyakorlati alkalmazásáig 1728-tól 1839-ig 112 esztendőre volt szükség, addig a tranzisztornál ez a rés 3 évre, a napelemeknél pedig 2 évre zsugoro­dott össze. A biokémia pedig az élő sejtek molekuláinak megváltozásával, az ' öröklés befolyásolásával, az agyműködés mesterséges átalakításával, az egész gondolkodásrendszer szabályozásának lehetőségeivel foglalkozik. Mindennek óhatatlanul társadalmi követel­ményei is lesznek s a prognóziskészítők leg­fontosabb gondja a különféle társadalmi mo­dellek legvalószínűbb formáinak kigondolása és elkészítése. Mi az új négyéves ciklusra (ha a parlamen­tet vizsgáljuk), de ténylegesen ötéves időszak­ra kidolgoztuk már a magunk prognózisát és abba igyekeztünk bekalkulálni a valószínű­leg fellépő új körülményeket is. Mégis első­sorban a parlamentnek és a parlament által megválasztott kormánynak lesz elsőrendű fel­adata, hogy menet közben rugalmasan alkal­mazkodjon az új viszonyokhoz s időben hozza meg a szükséges döntéseket. Közvetlenül a választásokat megelőzően, áp­rilis 20-án Kádár János kőbányai választási beszédében többi között kijelentette: „Megkez­dődött az új ötéves terv végrehajtása. Ez azért is fontos, mert alapigazság, hogy csak a munka teremt új értéket és csak a megtermelt érték osztható el. Azaz: a normális társadalmi fejlő­dés szabályai szerint, ahol nincs új érték, ott nincs mit elosztani. Az alapfeltételek között te­hát első helyen a munka áll, a munka, amin lehet és kell is javítani.” Az előbb említett magasabb szint tehát el­sősorban a munkára vonatkozik. Népünk szorgalmas és tettrekész, enélkül nem jutot­tunk volna el a jelenlegi színvonalra, de mind sürgetőbben jelentkezik a másfajta munka követelménye. A fizikai munkába is egyre több tudományos elem keveredik, ami maga­sabb képzettséget, a szürke agysejtek fokozot­tabb igénybevételét, az önálló döntések nö­vekedését feltételezi. Még inkább áll ez a termelés, a gazdaság felső és középszintű irá­nyítóira s általában azokra, akik a társada­lom ilyen vagy olyan szektorában irányító szerepet töltenek be. Ezzel párhuzamosan a közvélemény egyre élesebben elítéli az olyan jelenségeket, amikor egyesek munka nélkül, ügyeskedéssel, vagy befolyásukkal megen­gedhetetlenül visszaélve jutnak az átlagosnál nagyobb jövedelemhez. A magyar A számokkal nem mérhető eredményekről is beszélt Kádár János. Az elmúlt négy-öt év vagy hosszabb időszak munkájának, harcának leg­fontosabb eredményét abban jelölte meg, hogy erősödött a vezetés és a tömegek össze­­forrottsága, létrejött és erősödik a szocialista nemzeti egység, minden vonatkozásban és te­rületen megszilárdult államunk, a Magyar Népköztársaság. Igen figyelemreméltóan elemezte a Ma­gyarországról külföldön kialakult véleményt. Beszélt az utóbbi öt-hat évtized viharos idő­szakáról, majd a következőket mondotta: „Harcunknak van egy olyan vívmánya, amely talán minden másnál fontosabb. Éspedig az, hogy annyi vihar, s hosszú évtizedek után a szocializmus eszméje mély és kitéphetetlen gyökeret vert a magyar népben; megvalósult és erőteljesen fejlődik a magyar földön. Szo­cialista valóságunk becsületet szerzett'a ma­gyar népnek a nagyvilágban. Sokkal nagyobb megbecsülést, mint amilyenben korábban bár­mikor része volt. Népünk küzdelmes történel­me során az a szó, hogy „magyar” időszakon­ként nagyon különböző és ellentétes értelme­zést kapott. Voltak történelmünknek dicsősé­ges korszakai — például 1848—49, vagy 1919 —, amikor a magyar nép a haladás zászló­vivője volt. És voltak időszakok, amikor a gondolkodó embereknek szerte a világon a hírhedt reakciós Horthy-rendszer, a fasizmus jutott eszébe, ha azt a szót hallották, hogy „magyar”. Most becsülete van a magyar népnek. A vi­lág most más, mint régen volt. Modern kor­ban élünk, a hírközlő eszközök gyorsak, ha valami történik bárhol a világon, másnap reggel már mindenki tud róla. A magyar né­pet most szerte a világon mint szocializmust építő, s jelentős eredményeket elérő népet is­merik. Nemzetünk lélekszáma kicsiny, hazánk sem nagy, s talán éppen ezért még inkább becsületünkre válik, hogy most a haladás élen­járó országai közé számítanak bennünket. A különböző nemzetközi összejövetelek alkalmá­val, amikor szinte a világ minden tájáról érke­zett emberekkel találkozunk, ismételten bebizo­nyosodik, hogy tőlünk igen távol eső orszá­gokban is vannak őszinte barátaink, akik újabb sikereket kívánva buzdítanak: csak így tovább! Mert azt vallják, hogy ők maguk is érdekeltek a mi sikereinkben. Ez egyébként teljesen érthető. Hiszen a magyar földön meg­valósult szocializmust példaként tudják ott­hon említeni. De gondoljunk arra, hogy nem­zetközi visszhangja van nemcsak eredmé­nyeinknek, hanem hibáinknak is, amelyek bi­zony nekünk is kellemetlenek és haragszunk is értük.” Az országhatárokon kívül élő magyarokkal összefüggésben megállapította, hogy az egész világon vannak magyar emigránsok. „Nekünk bajunk azokkal van — mondotta többi között, akik nem emigrációban, hanem az emigráció­ból élnek, bár számunkra ők érdemben nem ellenfelek. Természetes azonban, hogy a szo­cialista rendszernek a világon még vannak el­lenségei: olyan erők, amelyek a magyar köz­véleményre is megpróbálnak befolyást gya­korolni.” Az emberek megítélésénél a legfőbb mér­ce a mai munka, a mai magatartás. A rend­szer olyan erős, hogy megengedheti magának, ezen az alapon ítélje meg az embereket. Olyan társadalmat építünk, amelyben mindenkinek egyenlő joga és helye lesz, aki eszével, szí­vével, kezével felépítésében részt vett. Az országyűlési és tanácsi választások iz­galmas, egyben ünnepélyes szakaszát követik a munkás hétköznapok. A programnak, amely megkapta a nép jóváhagyását, megkezdődött a végrehajtása. E program tömöríti a nép, a nemzet minden alkotó erejét, ez a program a magyarság nemzeti programja. Megvalósítá­sa a szavazással kötelezővé vált. De — mint Kádár János mondotta — nincs olyan min­denható vezetőtestület, vezetői fórum, amely képes volna egy egész ország teljes életét át­fogni. Képes viszont rá maga a nép, a nemzet. Pethő Tibor nyelv hete A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat iro­dalmi-nyelvi országos választmánya és buda­pesti szakosztálya április 18—24-ig rendezi meg a magyar nyelv hete idei előadásait. Az ünnepélyes megnyitón a Kossuth Klubban Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárhelyettese méltatta a magyar nyelv hetének jelentőségét és hangsúlyozta a magyar nyelv értelmes, tudatos, fegyelmezett használatáért folytatott küzdelem fontosságát. Ápoljuk az igazi hazafiságot azzal is, hogy nyelvünket ápoljuk — mondotta. A bevezető után hangzott el Deme László egyetemi tanár előadása Nyelv és nyelvészet a tudományos-technikai forradalom idején címmel. A magyar nyelv hete vidéki előadá­sait Győrött, Sopronban, Mosonmagyaróvárott és Halásziban tartják. A rendezvénysorozat záróaktusaként bonyo­lítják le április 23-án és 24-én Győrött a szép magyar beszéd hagyományos versenyének or­szágos döntőjét. MAGYAR-ANGOL KÖZÖS VÁLLALATOK Medicharge és Medibase néven Angliá­ban két magyar—angol gyártó és kereskedel­mi közös vállalat alakult, amely egy magyar találmányt, az újratölthető gombelemet fogja forgalomba hozni világszerte, kivéve a szocia­lista országokat (ezekbe az országokba a Me­dicor továbbra is egyedül exportál). A közös vállalatokban 30 százalékos a ma­gyar és 70 százalékos az angol részesedés. A Medicor adja a találmányt, a gyártástechnikát és a forgalomba hozatal jogát, az angol cégek nyújtják a tőkét. A haszon megfelelő része a magyar anyavállalatot illeti. \

Next

/
Thumbnails
Contents