Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-04-17 / 8. szám
/ /itA jo rv-Q titA& n, JÁTSSZUNK NÉPI JÁTÉKOT! Diómat ál Két leány, vagy fiú felöltözik ünnepi viseletbe. Az I., az ajándékozó, jobbról lép a színre, a II., az elfogadó, balról. Középen találkoznak. Az I. magosra tart egy szép tányért. Ez a „komatál”, több hímes tojás van rajta, és egy üveg bor. A borosüveg nyakára perecet, vagy rozmaringkoszorút fűznek. Színes szalagokkal és kendőcskével félig takarva van a „komatál”. A II. kezében csak egy piros tojás, vagy egy „aranyalma” van. A közönséges almát bevonják aranyfüsttel (arany festékkel) és beleszúrnak egy rozmaring ágacskát. A gyermeki kéz úgy tartja, mint a királyok tartották egykor az „ország almáját”. A szín közepén ünnepélyelyesen megállnak, egymástól kis távolságra, és felemelt hangon, kántálva mondják a verseket: I. Koma küldi komának, Koma váltsa magának: Ha nem váltja magának, Visszaviszem komának! II. elvesz a komatálból két tojást, a másik kezével pedig odateszi az egy tojást, vagy az „aranyaimét”. És folytatja a verselést: Komatálat kaptam, Fel is aranyoztam! Koma küldi komának, Koma váltsa magának! I. és II. együtt mondja 0 legszebb rigmust: Szív küldi szívnek szívesen, Szív váltsa szívtől kedvesen: Ha nem váltja szív a szívtől kedvesen. Visszaviszem szívtől szívnek szívesen! Közelebb lépnek egymáshoz. Kezet nyújtanak vállmagasságban, és — mintha fűrészelnének — egyikük vállától a másikuk válláig ide-oda ringatják az összefogott kezüket a versmondás ritmusára, a vonallal jelzett helyen oda, a következő vonalnál vissza, és így tovább: I. Koma j koma / komá- / lünk, I Észten- / deig / komálunk, I Győri / ágyat / vettes- / sünk, / Ketten / benne / fekhes- / sünk. ' Kissé gyorsabban versel tovább és „fűrészelnek”: Száz béka / száz kígyó / Tekeredjék / a nyakadra / Ha ezután haragszol! / A II. gyermek ismét lassúbbra veszi a verselést és a kezek ringását: Koma, / koma, / komá- / lünk, f Észten- / deig / komá-! lünk, I Győri I ágyat / vettes- / sünk, / Ketten / benne / fekhes / sünk, / Hé- / tig, / hol- I tig, / Kiska- / rácsony / napjá- / ig. / Kissé gyorsabban mondja tovább és elengedi a társa kezét. Mutatóujját felemelve fenyegeti a komáját: Ha jó lesz, / komám lész, / Ha rossz lész, / kutyám lész! / Száz béka, / száz kígyó / Tekeredjék j a nyakadra, / Ha visszaveszed / a piros tojást! / összecsókolóznak és együtt mondják: Mától fogva komák vagyunk! Elválnak és egyik megy jobbra, másik balra. A dunántúli, somogyi lányok húsvéthétfőn, vagy a rákövetkező, úgynevezett „mátkáló vasárnap” — sőt néhol még pünkösdkor is — komatállal keresik föl azokat a pajtásokat, a velük egykorúakat, akikkel „komálni” akarnak. Ha ez a barátságot elfogadja, akkor a komatálból kivesz valamit emlékül, és mást tesz a helyébe, de mindig csekélyebb értékűt, kevesebbet, mert ha ugyanannyit tenne, akkor az nem ajándékozás, csak csere lenne. Van, aki a komatállal nem maga megy a barátaihoz, hanem küldöncökkel küldi az ajándékát. Két küldönc a komatálat jobbról balra fogja félkézzel, ünnepélyesen magasra emelve, mintha címer lenne. Néha öten vannak a küldöncök: egy viszi a tányért, négyen pedig négyszögben közrefogják őt, mintha testőrök volnának. Somogy megyében az elmúlt években is legalább ezer-ezer komatál vándorolt minden tavasszal. A Somogy megyei Berzence faluban Sánta Vendelné, akit csak Csalfa Mari néninek ismernek, mert úgy hírlik, hogy fiatal korában nagyon szépen tudott a legényekre nézni, azért kapta ezt a nevet. Meséli, hogy ők narancsot is tettek a komatálba, újabban pedig süteményt is küldenek, és aki elfogadja, azt „mátkakomá”-nak nevezik. Volt olyan fiatal, aki egy-egy ilyen alkalommal tizenöt-húsz komát is összegyűjtött. Délután azután kivonultak a falu melletti zöld gyepre, és ott fogócskát, labdajátékot játszottak. De az ő idejében a legérdekesebb az volt, amikor a lányok almákat dobáltak a levegőbe, a fiúk meg minden igyekezetükkel elkapkodták azokat. Ki-ki annak az almáit kapkodta el, akit legkedvesebbnek tartott. Előfordult, hogy a mátkakomákból valódi mátkapár lett, ha a fiú és leány később igazi szerelemre gyulladt. A gyermek-ifjúkori komázás különben pünkösdig, néhol egy esztendeig tartott, de néha — mint a fentiekből is kitűnik — örökké, vagyis a sírig... Az ősi népszokás rigmusából született egy .operettdal, és egy rádióműsor is, a „Szív küldi.. Volly István A SZÜRMELLÉNYTÖL A MENYASSZONYI RUHAlQ Az idei divat egyik irányzata az úgynevezett „country”-víselet, ami kifejezi a nagyvárosi ember mind erőteljesebb vágyódását a szabadba, a természetbe. A divattervezők a sokféle stílus között szívesen alkalmaznak az egyszerű, a mozgást jól biztosító „szabadidő-ruhák”-nál népies elemeket. Így született nálunk újjá a régi kékfestő karton, s így lett az utóbbi időben mind kedveltebbé a népművészeti motívumokkal hímzett, rejtőzött, rátét-kézimunkával díszített ruha. Érdekes vonás azonban, hogy míg korábban a népi hímzéseket főleg nappali vagy kiránduló ruháknál alkalmazták, most mind gyakrabban tűnnek fel, és rendkívül elegánsan, dekoratívan hatnak, az alkalmi és estélyi ruhákon. A Hungarocoop vállalat nemrégiben Budapesten divatbemutatón vonultatta fel a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet nagyrészt külföldre készülő női ruhamodelljeit, amelyeket színpompás matyó, buzsáki, hevesi, hódmezővásárhelyi, karcagi hímzéssel díszítettek. Az öltözékek között megtalálhatók az úgynevezett szabadidő-ruhák, köztük a nagyon divatos hímzett posztómellények, fiatalos, hímzett miniruhák, ugyanúgy, mint az egyik legszebb modell, a kávébarna jerseyből készült alkalmi ruha, drapp-barna színösszeállítású matyóhímzéssel. De a bemutató közönségétől a legtöbb tapsot a kalocsai hímzéses hófehér menyasszonyi ruha kapta. P. J. Fehér posztóból készült elegáns cifraszűr, piros hímzéssel és piros rátét díszítéssel Egész nap viselhető kétrészes kékfestő kartonruha, amelynek felső részét színes parasztszalaggal díszítették (MTI, Balassa Ferenc felv.) Plasztikus hatású, selyemből készült, gyönyörű menyasszonyi ruha. A ruha alján és ujján plisszírozott fodor, színes kalocsai hímzéssel. A kalocsai főkötőre dolgozták rá a hófehér, rövid tüllfátylat (Kürthy Hanna rajza) cA bcUULlZ Csokonai Vitéz Mihály verse Zöldeljetek most, oh kedves térmezők és ligetek! Árnyékos erdők és nedves rétek, most zöldeljetek! ... A mezőknek víg népével hadd járjam a berkeket, s a daloló filemilével hadd zengjek énekeket! Rejtvény gyermekeknek! KÖRBE-KÖRBE A kör betűiben Ady Endre egyik versének címét rejtettük el. Ha a megfelelő betűből indultok el és minden harmadik betűt összeolvassátok, megkapjátok a vers címét. vavd v tfoUPzsl9d :s?f Cafßapi FIÚKABÁTKA Hozzávalók: 650 g középvastag, sötétkék gyapjúfonal, 31/2-es horgolótű, S aranygomb. Minta: oda-vissza haladó rövidpálcasorok. A szabásrajz szerint meghorgoljuk a darabokat, bal oldalára 2 zsebet is horgolunk 9X9 és 7X7 cm-es nagyságban. Kétsorosán varrjuk fel a gombokat, de gomblyukakat csak a szélére készítsünk. Ha a darabok elkészültek, összeállítjuk őket, nyakára még 12 sor rövidpálcával gallért horgolunk, majd a széleket mindenütt körbehorgoljuk. «M Receptek KELKAPOSZTAS GYONGYTYÜK. Egy másfél kilós gyöngytyúkot füstölt szalonnával sűrűn megtűzdelünk, és egy evőkanálnyi zsíron, kevés vízzel puhára párolunk. Mikor már olyan puha, hogy könnyűszerrel leválik a hús a csontról, a zsírból kiszedjük és kicsontozzuk. Közben leveleire szedve, sós vízben megfőzünk egy fej kelkáposztát és szitára téve alaposan lecsurgatjuk. Kizsírozunk egy mély tűzálló tálat, kibéleljük a kellevelekkel, és rétegezve lerakjuk a kicsontozott gyöngytyúkot (kis darabokra vágva) a kellel, miközben minden sort a pecsenyemártással őntözgetünk. Tetejére kelt borítunk, leöntjük 2 deci tejföllel, és a sütőben addig sütjük, míg a levét el nem főtte. PONTY MOLNARNÉ MÓDÓN. A felszeletelt halat megsózzuk, megborsozzuk, és lisztben megmártva, kevés zsíron ropogós pirosra kisütjük. Közben 5 deka vajat barnára sütünk, a tűzről levesszük, és még azon forrón finomra vágott petrezselyemzöldet, törött borsot, és citromlevet keverünk bele. Közvetlenül tálalás előtt a kisült halszeletekre öntjük, és sós vízben főtt burgonyával körítjük. Nagyon finom, ha tartármártást is adunk hozzá. MUSTAROS SERTÉSBORDA. A karajszeleteket kicsontozzuk, és alaposan kiverjük. Megsózzuk, mindkét oldalukat lisztbe mártjuk, majd az egyik oldalt mustárral bekenve, Ismét megmártjuk lisztben. 2 egész tojásból, egy deci tejjel, kb. 15 deka liszttel sűrű palacsintatésztát keverünk, ebben forgatjuk meg az előkészített hússzeleteket, és bő forró zsiradékban ropogósra sütjük. SZILVASKENYÉRKE. (Készíthetjük mélyhűtött gyümölcsből is.) Friss kalácsból ujjnyi vastag szeleteket vágunk, megvajazzuk, és kissé kivajazott sütőlemezre egymás mellé lefektetjük. Félbevágjuk és kimagozzuk a szilvát és magházukkal lefelé egymás mellé kirakjuk a kenyérkékre, sőt rá is nyomkodjuk, tetejét porcukorral gazdagon meghintjük, és apó vajdarabkákat rakunk rá. Letakarjuk alufóliával, és a sütőben, felső, takaréklángon kb. 30 percig sütjük, míg a szilva teljesen át nem sült. A kalács aljának ropogósnak kell lennie. Gyors, és olcsó édesség. HABOS MAKOS LEPÉNY. 18 deka lisztet összegyúrunk 12 deka margarinnal, 2 tojássárgájával, 5 deka porcukorral, csipet sóval, Vj sütőporral és annyi tejföllel, hogy rugalmas tésztát kapjunk. 1—2 órát pihentetjük, majd ujjnyi vastagra kinyújtva tepsibe fektetjük, és félig megsütjük. Közben 25 deka darált mákba belereszelünk 5 almát, 25 deka porcukorral és 3 evőkanálnyi barackízzel ízesítjük. A tésztára simítva, az egészet együtt tovább sütjük, végül pedig rásimítjuk 3 tojás kemény habbá vert fehérjét, amelybe 20 deka kristálycukrot kevertünk. Újból visszatoljuk a sütőbe, de most már inkább csak szárítjuk a tetejét, mig halvány rózsaszínűvé nem válik. Hidegen, vizes késsel kockákra szeleteljük. I
