Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-16 / 10. szám

1.1.1,11,1,1'

/láttuk, olvastuk, hallottuk...

Elkészült a szegedi szabadtéri játékok műsora. Július 18-tól augusztus 20-ig 16 előadást tartanak a Dóm téren. Kodály Háry Jánosát Szinetár Miklós rendezésében látja majd a közönség, a karmester Lukács Miklós lesz. A novoszibirszki Állami Opera- és Balett Színház táncegyüttese: Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjét mutatja be. Euripidész Trójai nők című tragédiáját Sartre dolgozta át és Illyés Gyula alkalmazta magyar színpadra. Rendező Vámos László, főszereplők Sulyok Mária, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán. Olasz nyelven külföldi művészek közreműködésével mutatják be Szegeden augusztusban a Parasztbecsületet és a Bajazzókat Mikó András rendezésében.

*

A Népliget felújítására tervpályázatot írt ki a fővárosi tanács. Strandot, ifjúsági sportpályát és új játszótereket létesítenek. A pályázat egyik feltétele, hogy az évszázados akácokat, tölgyeket és kársakat érintetlenül kell hagyni.

*

Boldizsár Iván, a The New Hungarian Quarterly főszerkesztője az Egyesült Államok több egyetemén tart előadást Magyarországról.

* I

A párizsi Sorbonne-on sikerrel védte meg doktori értekezését Pierre Chesvais. a párizsi Finnugor Társaság főtitkára. Az értekezés Kosztolányi Dezső műfordítói tevékenységéről szólt.

*

Meghalt Baló Elemér, a Nemzeti Színház nyugdíjas tagja. A törékeny alkatú, de nagyon erős karakterű művész Ibsen, Dosztojevszkij, Shaw, Brecht szerepeivel kivívta magának az érdemes művész rangját. 78 éves volt.

*

Információs szolgálatot állított fel az Idegenforgalmi Hivatal mosonmagyaróvári kirendeltsége Hegyeshalom határállomáson. A hazánkba érkező külföldi turisták itt olyan kiadványokat kaphatnak, amelyek programokat ajánlanak a Balaton mentén, a fővárosban és a Dunakanyarban.

*

Iránytaxikat indítottak Budapesten. A 8 személyes mikrobuszok a Mester utcától a Nagykörúton, a Mártírok útján, a Moszkva téren, a Krisztina körúton, a Pauler utcán, az Attila utcán, a Gellért-rakparton, a Bartók Béla úton, a Karinthy Frigyes úton és a Petőfi-hídon át közlekednek vissza a Mester utcáig. A másik útvonal az ezzel ellenkező irány. A viteldíj a vonal teljes hosszán 8 forint. Az útvonalon belül az utas bárhol leszállhat.

*

A Nemzeti Színház nagy öregjét, Gázon Gyulát 85 éves születésnapján kollégái sok szeretettel köszöntötték.

*

Az Árpád- és a Kond-fa az idén ismét kihajtott. A több évszázados fákat — bár koruk nem egyezik a hozzájuk fűződő mondák adataival — évtizedek óta gondozzák a szigetközi Hédervár lakói. Az utóbbi időben már cementtel injekciózták és abronccsal fogták össze a fák korhadó törzsét. A monda szerint az egyik fához annak idején Árpád vezér kötötte lovát, a másik alatt pedig Kond, „a kemény vitéz” szövetkezett 30 társával Zsigmond király és császár zsarnoksága ellen.

*

AZ IBUSZ szervezésében egy 162 tagú svéd építészcsoport — a malmöi Dél-Svéd Építészszövetség tagjai — tartózkodtak tanulmányúton Magyarországon. Ugyancsak az IBUSZ szervezésében a Kaliforniai Operabarátok Szövetségének nagyobb csoportja tanulmányozta Magyarország zenei életét.

*

Dr. Bartha Tibor püspök részt vett az angliai református egyház zsinatán Londonban. A zsinati ülésen felszólalt és átadta a magyar reformátusok köszöntését.

*

Uganda fővárosába utazott Mezősi Miklós elektromérnök, az Országos Meteorológiai Szolgálat tudományos osztályvezetője. Az ENSZ által meghirdetett pályázat nyerteseként egy éven át mint szakértő segíti Ugandában az automata meteorológiai állomások létesítését és üzemeltetését.

* .

Hevesi Sándor emléknapot rendezett Nagykanizsa szülöttének, a XX. század legnagyobb magyar színházi rendezőjének tiszteletére születésének 100. évfordulóján. Emlékkiállítást nyitottak meg, vitákat tartottak Hevesi Sándor szellemi hagyatékának korszerűségéről és az ország legjobb műkedvelő színházi együttesei léptek színpadra.

*

Balaton-expressz néven nemzetközi autóbuszjárat indult Bécs és Keszthely között. A 70 személyes Mercedesbusz május 17 és szeptember 27 között vasárnaponként közlekedik és Burgenlandon át Kőszegnél érkezik hazánkba. Kőszegen és Szombathelyen megáll, ha van szabad hely, utasokat is felvesz.

*

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola új tanszék alakításával bízta meg dr. Bordás Sándor egyetemi tanárt, a neves toxikológust. Európában elsőként mezőgazdasági egészségtant oktatnak majd Keszthelyen.

GÜLACSAPAT

— Mi az, a Kovács már megint hiányzik?!

Kántor Sándor gyűjteményének legszebb darabjait válogatja a kiállításra

KÁNTOR HÁ\IIOK XÉPMtVÉS*

kiállításra kí:s/í l

A 75. születésnapját ünneplő Kántor Sándor, a népművészet mestere kiállításra készül karcagi alkotó-műhelyében. Nemzetközi hírű kerámiáiból mintegy 300 művészi tárgyat mutatnak majd be a Műcsarnok szeptemberben nyíló tárlatán.

Uló női figura (MTI felv.)

Kerámia MISKA-korsó

A LÓSPORT VILÁGÁBÓL

Megkezdődtek az 1970. évi galoppversenyek. Nagy közönség jelenlétében futották az első nap hagyományos főversenyét, a „Pest megyei handicapot”. Az 1200 méteres versenyt négy ló öldöklő küzdelme után Rekláma (apja: Le Loup Garou — anyja: Rapira) nyerte rövid nyakhosszal, a holtversenyben második Miniatűr (Imperiál — Mikroszkóp) és Tyukodi (Swashbuckler — Trófea) ellőtt. A győztest Horák János készítette elő versenyére és Holdas János lovagolta.

*

Június 19—21. között rendezik meg a hortobágyi lovasnapokat. Az immár hat évre visszatekintő lovasjátékokat a pusztai lovasstadionban tartják. A nemzetközi jellegű küzdelmeken lengyel, szlovák és NSZK-beli lovasok is szerepelnek. A programon a hagyományos lovasszámok mellett sor kerül a csikósok, pásztorok akrobatikus mutatványaira, az úttörők póni-bemutatójára, fogatok hajtóversenyére, és még sok más érdekes müsorszámra.

*

Az év első világbajnoki válogatóversenyében az „Öttusa Budapestbajnokságban” a felnőttek lovasszámát Bodnár (Csepel) nyerte Bakó (Bp. Honvéd), Kelemen (Ü. Dózsa) és Balczó (Csepel) előtt. A juniorok futamában Salamon (Bp. Honvéd) győzött Tóth (Bp. Honvéd) <s Borlay (Csepel) ellen. A csapatversenyt a Bp. Honvéd (Móna dr., Bakó, Móczár) nyerte. Ot szám után az összetettben Bakó végzett első helyen 5227 ponttal.

Sz. L.

Juniorversenyző egy nehéz akadály felett

(ßeliiexjjar&k

Az elmúlt hetekben ismét több nevezetes bélyeget Jelentetett meg a Magyar Posta. 2 Ft-os címletű bélyeggel emlékezett meg a világhírű magyar zeneszerző, Lehár Ferenc születésének 100. évfordulójáról. Lehár Ferenc arcképét ábrázolja a bélyeg, kottarészlettel és a mester aláírásával. Gál Ferenc grafikusművész tervezte a bélyeget.

Egy bélyegsorozat az Osakában megrendezett japán világkiállítás emlékére „EXPO ’70” elnevezéssel került kiadásra. A 2 Ft-os bélyeg a japánok szent hegyét, a Fudzsijamát ábrázolja japán festő nyomán, előtte az osakai világkiállítás japán pavilonja látható narancsos-vörös színben. A 3 Ft-os bélyeg a naptornyot ábrázolja, mögötte a vörös színű földgömb. A grafikát Cziglényl Adám grafikusművész tervezte.

SZUIH£S£NEk\ 100 ÉVfORDUlÚJA

^P.OS'TiA««M'flC.YflBr

1672 nyarának végén arról érkeztek hírek Bécsbe, hogy Felső-Magyarországra egy maroknyi, ezer főből sem álló sereg tört be, s ahogy halad előre, úgy növekszik. Egyformán csatlakoznak hozzá nemesek, jobbágyok, protestánsok, katolikusok, magyarok, nemzetiségiek, s mire az udvar észbekap, már szétverték a felső-magyarországi főkapitány seregét, és Kassáig övék volt az ország.

A támadást azok a protestáns köznemesek szervezték, akik a Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után menekültek a Partiumba. Kisnemesekből és népi .elemekből olvadtak össze a kurucoknak nevezett seregek, amelyeknek vezérkara középnemesekből verbuválódott. Sem vezéregyénisége, sem pontos politikai elképzelése nem volt. Habsburg-ellenes, labanc-ellenes mozgalom volt, amely csak azért nem kapott az erdélyi fejedelemtől támogatást, mert a török megtiltotta. Mindamellett, mivel a török Lengyelország megtámadására készült, nem ellenezte, hogy a felkelők Bécs ellen támadjanak.

„Fejetlen lábság állapotának” nevezték maguk a felkelők is saját táborukat. Teleki Mihály, az erdélyi fejedelem kancellárja csatlakozott hozzájuk, de csatát vesztett; Petrőczy István, akit maguk választottak, rossz diplomatának bizonyult és az erdélyi fejedelem vetette fogságba. Wesselényi Pál még fiatal volt, és Teleki befolyása alá került. Közben a nyomás fokozódott: Bécs növelte a katonai erőt, és a protestáns lelkészeket részint katolizálásra kényszerítve, részint gályarabságra vetve, gyengítette a mozgalom ideológiai bázisát. De -a hajtóerő, amely a bujdosómozgalmat előre lendítette, erősebb volt, semhogy e belső nehézségek kikezdhették volna.

Az évtized második felében az európai hatalmi viszonyok kedvezően alakultak a mozgalom számára. XIV. Lajos francia királynak szövetségesekre volt szüksége a Habsburgok hátában. Ilyen szövetséges volt a török fölött győztes Sobieski János, akit francia támogatással lengyel királlyá választottak. Béthune márki, Lajos nevében szerződést kötött a bujdosók megbízottaival is, fegyveres segítséget ígérve. 1678-ban új támadást indítottak a felkelők, de Teleki Mihály ismét kudarcot vallott. Ugyanakkor egy másik sereg elfoglalta a bányavárosokat, és az örökös tartományokig hatolt. A kurucok valóban kurucos portyáit egy huszonöt éves fiatalember, Thököly Imre vezette.

Talán emlékezünk még Bocskai István hívére, Thököli Sebestyén marha- és borkereskedőre, aki a családi vagyon alapjait lerakta, és nemességet szerzett. Fia császárhű, művelt főúr, unokája viszont a Wesselényi-összeesküvés pártfogója. Tizenhárom esztendős fiát — a dédunokát — a császári boszszú elől küldte Erdélybe, ahol Teleki vette szárnyai alá, a családi vagyonnal együtt. A mulatozó, forrófejű fiatalemberré serdült Thököly Imre eleinte nem nagy népszerűségnek örvendett. Győzelmei után azonban „Thököli fejedelem, a magyar részek ura” felirattal vertek pénzt a bányavárosokban zsákmányolt pénzből, és vetélytársai már nem vághatták el útját. De az erdélyi fejedelem tartózkodása nem könnyítette meg harcát a Habsburgok ellen. Jelleméről, egyéniségéről meglehetősen ellenmondóak a vélemények, de ebből mégis meglepően egységes kép alakul ki a vakmerő, szertelen fiatalemberről, aki sikert és hibát váltogatott Idővel azonban erős kezű hadseregszervezővé nőtt fel, aki tudott fegyelmet és rendet tartani szilaj seregében.

1679-ben a francia király békét kötött a Habsburgokkal, s a nyugati hadszíntérről is csapatok zúdulnak Thökölyre. A felkelés lendülete mégsem törött meg, és Lipót császár majd két évtizedes szünet után kénytelen volt 1681-ben országgyűlést egybehívni Sopronban. Visszaállította az ország rendi alkotmányát, betöltötte a nádori hivatalt (igaz, hívével Esterházy Pállal), felszabadították a kereskedelmet és kivitték a német helyőrségeket. Thököly katonahívei azonban a további harc mellett döntöttek. Nem úgy a megyék, amelyek elfogadták Bécs engedményeit és a háború befejezését kívánták. Thökölynek ismét „több fronton” kellett egyszerre küzdenie.

Tizenhárom északkelet-magyarországi vármegyéből alakult ki Thököly országa, amely az állandó háborús viszonyok között nem tudott saját hivatali apparátust kialakítani. Átvette a meglevő Habsburg-hivatalokat, s a megyékbe is saját embereit ültette. Rendeleti úton kormányzott, ami ellenállásra késztette a megyéket. Csak fegyveres erővel tudta rákényszeríteni őket, hogy a hadiszolgáltatásokat megadják. Az adókat szigorúan behajtotta, saját vagyona is növekedett a Rákóczi-birtokokkal, amikor Zrínyi Ilonát feleségül vette, a hatalmas katonai apparátus fenntartására mégis kevés volt a pénz. Amit a labancoktól elfoglalt, azt szétosztotta hívei között. Az állandó fizetési és élelmezési nehézségek zülleszteni kezdték a sereget.

A belső nehézségekkel küzdő, külső szövetségeseit elvesztő Thököly végül a Portához fordult. Katonai sikerei meggyőzték az ambiciózus nagyvezért, Kara Musztafát és 1682 végére megszerezte a szultántól Thököly számára a királyi címet. A „kuruc király” azonban — hasonlatosan elődeihez — nem használta ezt a címet, s fejedelemnek neveztette magát. Pedig sokan a nemzeti királyt, az új Mátyás királyt látták benne. De túl sok belső nehézséggel kellett megküzdenie, amelyek megoldására kevés volt a külső segítség — ingatag — ténye. Azonkívül nem tudta, nem is tudhatta, hogy a sok baj, gond, ami éri egy törvényszerű fejlődés — pontosabban e fejlődés lemaradásának — következményei, amelyeket ő éppen úgy nem hidalhat át bravúros győzelmekkel, mint ahogy Zrínyi sem hidalhatta át a nemzeti királyság eszméjével a belső szükségletek és a meglevő valóság közötti mély és könyörtelen szakadékot.

B. P.

(Következik: A lófarkas zászló lehull)