Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-02 / 9. szám
/i& A jö rb'Q-Ó tA o ro A 31 százaléktól a 97 százalékig TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSUNK 25 ÉVÉRŐL - VÁZLATOSAN A MAGYARORSZÁGRÓL SZÓLÓ, színes kartogrammokkal illusztrált 15 oldalas füzetecske (a Kartográfiai Vállalat kiadása) kettéhajtva egy kabátzsebben is elfér. A sokszínű ábrák hazánk népessége, a lakosság foglalkozása, a beruházások, a nemzeti jövedelem, az ipar, a mezőgazdaság alakulása, a közlekedés, a szállítás, a jövedelem, a fogyasztás, a szociális-kulturális viszonyok, az idegenforgalom, a külkereskedelem, a diplomáciai kapcsolatok egykori és jelenlegi állapotát jelzik. A 11. oldalon egy piros és sárga színű, kocka formájú, aprócska kartogramm a társadalombiztosításban részesülők százalékos arányát mutatja, a szöveges ismertetőben erről mindössze ennyit mond: „A felszabadulást követően a társadalombiztosításban részesülők száma gyorsan növekedett. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a társadalombiztosítás kiterjed a parasztságra is, így gyakorlatilag felöleli a teljes népességet." (Érdemes a magyar társadalombiztosítás 25 éves fejlődéséről kicsit bővebben szólni, hiszen egy ország társadalmi viszonyai alapvetően befolyásolják, milyen rétegekre terjed ki, és milyen színvonalat ér el társadalombiztosítása.) • Az idősebb korosztály még bizonyára jól emlékszik, s ki-ki a saját bőrén tapasztalta, milyen luxust jelentett valamikor betegnek lenni, hacsak nem tartozott ama szerencsések közé, akikről az 1938-as, az úgynevezett utolsó „békeév’’ statisztikája beszél, amikor a lakosság 31 százaléka élvezte a társadalombiztosítást. Ha fizikai munkás volt az illető, a betegség első három napjára sem fizetést, sem táppénzt nem kapott, csak a betegség negyedik napjától járt az átlagos napi bérének 55 százaléka. Az alkalmazottak táppénze a kereset 60 százaléka volt, kiváltságos helyzetben voltak a közszolgálati alkalmazottak, 6 hónapon át betegségük alatt is teljes fizetést kaptak. A magyar munkásság szociális ellátásának színvonala a legalacsonyabbak közé tartozott Európában. A mezőgazdasági dolgozók s szegényparasztok szociális és egészségügyi ellátása pedig a mélyponton volt. AZ ELMÜLT 25 ÉV alatt a fejlődés átmeneti formái után a szakszervezetek keretei között alakult ki az új, szocialista jellegű társadalombiztosítás, amely a megváltozott társadalmi viszonyoknak megfelelően a lakosság csaknem egészének biztosít ellátást. A régi, rossz emlékű OTI megszűnt, s megszűnt az egyes dolgozó rétegeket hátrányosan sújtó megkülönböztetés. A szakszervezetek széles társadalmi bázissal, aránylag kis létszámú ügyviteli apparátussal, a dolgozókhoz közel vitt, decentralizált ügyintézéssel, a szolgáltatások színvonalának a népgazdaság fejlődésével párhu-TARSADALOM - BIZTOSÍTÁSBAN RÉSZESÜLÖK ARÁNYA 1938 1950 1960 1968 zamos emelkedésével valósítják meg a társadalombiztosítást. Az évek folyamán a társadalombiztosítás fokozatosan kiterjedt a munkaviszonyban álló dolgozókon kívül a mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetek tagjaira, a kisiparosokra, kiskereskedőkre, a különböző alapok és munkaközösségek tagjaira, az egyházi személyekre, a tanulóifjúságra. Rendkívül kiszélesedett a' társadalombiztosítási ellátás szempontjából számbavehető családtagok köre is. A biztosítás jelenleg — a családtagokat is beszámítva — az ország lakosságának 97 százalékára, csaknem egészére terjed ki. TERMÉSZETBENI SZOLGÁLTATÁSOK. Minden időben korlátozás nélkül jár ingyenes gyógykezelés a dolgozóknak. Ingyenesek a fertőző betegségek megelőzéséhez szükséges védő oltóanyagok és gyógyszerek, a különleges életmentő gyógyszerek, a gyermektápszerek és az életmentő vér. Az egyéb gyógyszerekért és gyógyászati segédeszközökért 15 százalékot kell fizetni. Kórházi ápolás addig jár, amíg azt a beteg egészségi állapota szükségessé teszi, a családtagokat 90 napon át illeti meg kórházi ápolás. KÉSZPÉNZSZOLGÁLTATÁSOK. A keresőképtelen dolgozók megbetegedésük első napjától kapnak táppénzt. A táppénzalapba újabban beszámítják a béren kívül a nyereségrészesedést és a jutalmat is. Gyermekápolási táppénzt kapnak a dolgozó anyák, az egyedülálló dolgozó férfiak, akik beteg kisgyermeküket otthon ápolják. A felszabadulás előtt kórházi ápolás esetén az egyedülálló dolgozó nem kapott táppénzt, a családfenntartó dolgozó pedig táppénzének felét kaphatta. Ma a kórházban ápolt egyedülálló dolgozó táppénzének 50 százalékát, a családos dolgozó a táppénz 80 százalékát kapja. SZÜLÉSI SEGÉLYEK. Az anyák és a gyermekeik egészségének messzemenő védelmére a korábbi 12 hétről 20 hétre emelkedett a terhességi-gyermekágyi segélyezés időtartama, rendellenes szülés esetén ez meghosszabbítható. A segély a szülő nő teljes keresetével azonos összeg. A gyermek születésekor a dolgozó nő, csakúgy, mint a dolgozó felesége, élettársa — anyasági segélyt kap. TEMETÉSI SEGÉLYT azelőtt csak az elhalt biztosított után folyósítottak, ma mind a dolgozó, mind családtagjai elhalálozása esetén jár temetési segély. GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY. Nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó az anya- és gyermekvédelmet szolgáló ellátás, a gyermekgondozási segély, amely gyermeke 3. életévének betöltéséig illeti meg az anyát. Ez havi 600 forint. A termelőszövetkezeti tagoké és mezőgazdasági dolgozóké 500 forint. A segély igénybevételének tartama alatt a dolgozó nő helyzete munkajogilag és társadalombiztosítási szempontból lényegileg ugyanolyan, mintha dolgozna. CSALÁDI PÓTLÉK. Régen csak a közszolgálati alkalmazottak részesültek családi pótlékban, és néhány munkakörben olyanok, akik húsznál több munkavállalót foglalkoztató üzemben dolgoztak. A felszabadulást követően megszűnt a fizikai és szellemi dolgozók családi pótléka közötti méltánytalan megkülönböztetés. Családi pótlékra jogosultak a munkaviszonyban álló dolgozók, a mezőgazdasági munkások, a mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetek tagjai, a nyugdíjasok, a jogosultság kiterjed a vér szerinti gyermekeken túl a nevelt gyermekre, a testvérre és az unokára is. A családi pótlékot általában két vagy több gyermek után fizetik, az egyedülálló nődolgozók és az egyedülálló férfiak egy gyermek esetében is kapnak családi pótlékot. 1969 végére a kifizetett családi pótlék összege 2,902 millió forint volt. A NYUGDÍJRENDSZER fejlődésére elmondhatjuk, hogy a felszabaduláskor a dolgozók különböző rétegeit megkülönböztető nyugdíjrendszert örököltünk. Az 1952-ben hatályba lépett első egységes nyugdíjtörvény alapvető érdeme az volt, hogy hazánkban első ízben egységes elvek alapján biztosított nyugdíjat az idős vagy rokkant dolgozóknak, elhalálozás esetén pedig, hozzátartozóiknak. Jelenlegi nyugdíjtörvényünk szerint a hosszú szolgálati idővel rendelkező dolgozók munkabérük 65—70 százalékát kapják meg öregségi nyugdíjként, ami nemzetközileg is figyelemre méltó. Nyugdíjtörvényünk gondoskodik a rokkantakról, az özvegyekről, az árvákról, az elhalt dolgozó ellátatlan szüleiről, és kifejezésre juttatja a dolgozó nők megbecsülését, amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatárt a férfiakénál alacsonyabban határozza meg. A bérből és fizetésből élőkön kívül nyugdíjat kapnak 1951-től a kisipari szövetkezeti dolgozók, 1958-tól a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, 1962-től a magánkisiparosok, 1970-től a magánkiskereskedők. Ma a nyugdíjasok száma megközelíti az 1,4 millió főt. A kifizetett összeg 1969-ben 11,2 milliárd forintot tett ki, 1939- ben mindössze félmillióan kaptak nyugdíjat. A nyugdíjak 1970. március 1-től hatályba lépett kiegészítése mintegy 900 millió forinttal javítja a nyugdíjasok helyzetét, 1971-től kezdve pedig valamennyi nyugdíjat évente 2—2 százalékkal emelik majd. Emlékezetes, hogy valamikor a társadalombiztosítás központosított ügyintézése nehézkes és bonyolult volt. Ma a széles körű decentralizálás eredményeként a dolgozók 86 százaléka munkahelyén, a bérfizetéskor kaphatja kézhez a táppénzt, a postás pedig lakására kézbesíti a nyugdíjat és a gyermekgondozási segélyt. H. M. c-hupíU napáim jobbAqy karoly VERSE A napsugár énreám nemcsak délben árad. Munka után jó anyám megjön, kicsit fáradt, de szemében láthatomnap süt, mint az égen. Édesanyám! Szép napom, ragyogj soká nékem! Kürthy Hanna rajza TAVASZI KOSZTÜM Hozzávalók: 80 deka, kétszálas zefírfonal, 3-as horgolótű, 8 gomb, s a szoknyához ^10 béléstaft. Minta: a megfelelő hosszúságú láncszemsorra az első-második láncszembe 1—1 magasra felhúzott, egyszerre befejezett, egyráliajtásos pálcát öltünk, majd egy láncszem kihagyása után a leírtakat ismételjük. A következő sorok azonosak az elsővel, de itt a közös szemmel befejezett pálcákat az első és második, illetve második és harmadik ívbe öltjük. Ezzel a mintával horgolunk, a széleken a szabásminta szerinf szaporítva és fogyasztva. Jobb elején arányosan elosztva 4 gomblyukat hagyunk ki, gallérnak 5, a hamis zseblapnak 4 sorból álló, megfelelő hosszúságú pántot horgolunk. Az elkészült részeket a munka visszáján nedves ruhán átgőzöljük, majd összeállítjuk. A széleket 2 sor rövidpálcával körülhorgoljuk. A szoknyát kibcleljük. t^Leceplek HÜSOS BURGONYAGOMBÖC. Harminc deka sertéshúst kis kockákra vágunk. 2 kanálnyi zsírban vagy olajban megpirítunk 1 középnagyságú, apró kockára vágott hagymát. Amikor már rózsaszín, meghintjük kávéskanálnyi pirospaprikával, és rögtön hozzáadjuk a hUst. Kevés vízzel feleresztve puhára pároljuk. Amíg a hUs párolódik, ]/, kiló burgonyát megfőzünk héjában, melegen meghámozzuk, áttörjük. Egy egész tojással és annyi liszttel, amennyit felvesz — hogy kemény, ruganyos tésztát kapjunk —, összekeverjük, kinyújtjuk, és mintegy 6 centis kockákra vágjuk. A megpuhult hUst kiszedjük a pörköltmártásból, kihűtjük, és húsdarálón áteresztjük. Megtöltjük a kockákat, majd gombócokat formálva belőlük, lobogó forró, sós vízben kifőzzük. Amikor megpuhultak, visszarakjuk a pörköltlébe, amit közben 2 deci tejföllel elkevertünk. Egy forrásnyira felfőzzük a gombócokat, és melegen tálaljuk. HÜSOS RAKOTT TÖK. Egy kilő tököt megtisztítunk, a magházát eltávolítjuk, megmossuk, majd lobogó forró vízbe mártjuk. Két centis csíkokra szeletelve, szitán lecsurgatjuk. Tűzálló tálat vajjal vagy zsírral kikenünk, a tök egy részét lerakjuk az aljára, és megsózzuk. Darált maradék sült vagy főtt hUst, törött borsot, 1 egész tojást és 10 deka, puhára főt rizst összekeverünk, s ebből a keverékből teszünk egy sort a tökre. Üjra tök következik. Így folytatjuk, amíg a tök és a hüs elfogy. A tetejére 3 deci tejfölt locsolunk, és a sütőben mintegy fél órán keresztül rózsaszínűre sütjük. RAKOTT KARFIOL DARÄLT HÚSSAL. Két kiló megtisztított, rózsáira szedett karfiolt enyhén sós vízben puhára főzünk. A felét lerakjuk tűzálló tálban, amelyet előzőleg kizsíroztunk és morzsával megszórtunk. Kb. kiló megdarált maradék sült, főtt vagy pörkölt húst meghintünk törött borssal, ráterltjük a karfiolra- és rátesszük a kelvirág másik felét. Olvasztott zsírral és 2 deci tejföllel meglocsolva, a sütőben rózsaszínűre sütjük. A PIQUE DAME DIVATBEMUTATÓJA A ruházati boltokban minden évszakban, különleges szalonkonfekciós modellek kaphatók. Ezek a kis szériában készülő ruhák, a „Pique Dame” névjegyet, vagyis védjegyet viselik. Tervezőjük az ifjú Hiczkó Katalin. Neve alig két éve szerepel a divatban, de máris ismerik, szeretik modelljeit, a Pique Dame ruhákat. 1970. tavaszi-nyári kollekciója is ötletes, szellemes, fiatalos és modern. A legkedvesebb ötlete a francia müszálas vászon nyári ruha, amelynek az alját fehér hímzéssel és cakkozással díszíti. Több színben — piros-sötétkék és kávébarna — láttuk és mutatjuk be az első képen a kedves modellt. A második kép a divatbemutató fináléját, a manökenek estélyi ruhás felvonulását mutatja, Miniruhával kezdődik s maxi ruhával végződik az estélyi ruhák sorozata. A mini estélyi ruha kékróka színű selyemből készült, különleges ujjamegoldással. A ruha csípővonalig letüzött, onnan guruló hajtásokba rakott. Az estélyi ruhák között kétségtelenül a legérdekesebb az arany gyöngyhímzéssel díszített, sárga muszlin pantallós estélyi ruha. (A képen a harmadik manöken viseli.) A divatbemutatót a tervező konferálta, s elmondotta, hogy modelljei valamennyi ruházati boltban kaphatóak. Nagy örömöt szerzett a bejelentéssel, mert mind remek kiskosztümjei, mind Courreges stílusú pantallós összeállításai, maxi kabátjai, s legújabb ötlete a minikabát — amelyet pantallóhoz, midi szoknyához mutat — a modern divatot képviseli a konfekcióban. (í. b.) (Bohanek Miklós felvételei)
