Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-13 / 8. szám

•Ill J-étA/yrv - Q itAjyri, EGY LEÁNY, SZEMBEN ÖNMAGÁVAL Elkészült az első pszichológiai nagyfilm A filmgyári vágóasztal képernyőjén a ro­konszenves kamaszlány világtesztet rak ki: az apró játéktárgyakból saját világát építi fel, agresszív anya és mostohaapa durvasá­gától szenvedő gyermek szomorú világát. S a vágóasztal előtt a másfél évvel idősebb leány szembetalálkozik korábbi önmagával. — így a filmen egészen más. Azt, hogy én milyen vagyok, nem éreztem ilyen erő­sen eddig. — Mit gondolsz, miért csináltuk ezt a fil­met? — Hát, hogy végigkísérjem a saját élete­met. — És ez jó neked? Miért jó neked? — Hát, hogy egy kicsit magamhoz térjek. — Vigyük emberek elé ezt a filmet? Nem fogod szégyellni? — Én nem. Mit szégyelljek? Nekem nincs mit szégyellnem. Minden gyerekről kéne egy ilyen filmet készíteni, és a nevelőknek le­vetíteni. — Neked ez a film mentség lesz? Esetleg jobb véleménnyel lesznek rólad ezek után? — Nem, nem... őszintébb, őszintébb vé­leménnyel lesznek. Nem jó véleménnyel, ha­nem jobban ismernek. És talán jobban meg­értenek. — Mit gondolsz, miért visszük emberek elé? — Hát, ők is tanulhatnak egy ilyen... a rossz családi körülményekből. Hogy az övé­ké ne legyen ilyen. Vagy ha már ilyen, pró­báljanak javítani rajta! Cinema direct Új és újszerű magyar film indító képsora ez; egyetlen pszichológus-filmrendezőnk, Vas Judit, Hersko Anna operatőr és a film végig láthatatlan kérdezője, dr. Polcz Alaine pszichológus rendkívül izgalmas munkája — néhány emlékezetes gyermekpszichológiai kisfilm után, első tudományos nagyfilmje. Tudományos módszert, a szembesítés pszichológiai módszerét filmen bemutatni magával az illusztrálandó módszerrel — filmművészet és tudomány izgalmas ötvözete, világviszonylatban úttörő kísérlete. Mert fél tőle ... Ezzel a címmel mutatta be a Magyar Televízió nemrég a kitűnő alkotók előző, negyvenöt perces filmjét, amely az agresszió, a brutalitás pszichikai eredőit ku­tatja. Olyan cselekedetsorokat bont atom­jaira, amelyek következményei pszichésen sé­rült gyermekek, gyakran visszavonhatatla­nul felbomlott családok... A szakrendeléseken valóban részt vevő és a kamera jelenlétébe beleegyező anyák, apák és gyermekek spontán érzelmi és gondolati reakciói a játékteszt izgalmas pszichodiag­­nosztikus és terápiás módszerével, egy film­­történetileg úttörő módszerrel, a pszichológiai cinéma directtel ismertették meg a nézőt. Edit példája E film utolsó képsorának szereplője a ti­zennégy éves Edit. ö már visszaüt, ha édes­anyja, vagy mostohaapja rátámad. Nemcsak a nézőt, a film alkotóit is elgon­dolkodtatta az értelmes, jobb sorsra érdemes leány élete. Ami ezeket a sorsokat szimbo­lizálja és ami ebből következik: a veszélyez­tetett gyermekből veszélyes felnőtt lesz. S a veszélyes felnőtt azt a társadalmat veszé­lyezteti, amely nem tudta idejében megvé­deni! De lehet-e megvédeni valakit, aki súlyos örökséggel, egy emberréválásra alkalmatlan környezetben kezdte életét? Erre keres vá­laszt az új film, a Szembesítés. Az agresszióról szóló filmen, az Edit játé­kában megelevenedő gyermek „elromlott, de hogyha más környezetben volna, még meg tudna javulni.” Az új filmen a Kaffka Margit Ifjúsági Ne­velőotthon lakója. De hol jobb: az emberibb körülményeket biztosító, ám a „szabadságot” korlátozó in­tézetben, vagy a brutális anya és mostoha­apa „védőszárnyai” alatt, a néha teljes sza­badságot adó szülői házban!? Edit egy alkalommal másfél napos kima­radás után tér vissza az intézetbe. A sza­bályok értelmében ezért fegyelmi jár. Az öt­tagú bizottság Edittel együtt ülésezik, pró­bál igazságos döntést hozni. Az ítéletalkotás előtt azonban levetítik Edit kollégium előt­ti életének néhány jellemző képsorát. S mi­közben Edit újból és újból szembenéz ko­rábbi énjével, rálát önmagára, a lánytár­saság, a fegyelmi bizottság megismeri Edit problémáját, s a történettel, a látottakkal azonosulva, megütközik a filmszalagra rög­zült hibákkal, egy ismerős élet keserűsé­geivel. Be fej ezés A szikrázó vita — rendkívüli filmélmény. Érvek és ellenérvek, a kamera előtt spon­tán születő szenvedélyes és okos érzések és gondolatok csatája. A sodró, természetes, mégis feszült légkör, amelybe a vitázók be­lefeledkeznek, a komoly pszichológiai mun­kát végző filmalkotók érdeme. Gyötrő ellentmondások fogalmazódnak meg. sejtések tudatosulnak, rejtett igazságok mon­datnak ki. A záróképsorok arról szólnak, ki, hogyan fejezné be ezt a filmet. A korábbihoz hason­lóan, a rendező, illetve a pszichológus kér­déseit nem ismerve kerültek kamera elé a szereplők, méghozzá külön-külön, kizárva, hogy a választ egymással megbeszélhessék. S ebben a „fináléban” a szereplők karakte­rüknek megfelelő, de rokonértelmű válaszai vágnak egymásra. Egy dologban — úgy tű­nik — valamennyiük véleménye, hite meg­egyezik: akivel ennyien foglalkoznak, akin ennyi tudással, pedagógiai tapintattal és együttérzéssel akarnak segíteni — nem veszhet el. Nemcsak a lányok, nevelőjük és igazga­tójuk véleménye is megváltozik, illetve mó­dosul a film hatására: „Azt hiszem, soha, talán, ha reggeltől estig néznénk növendé­künk szemébe, akkor sem tudnánk meg annyit belső világáról, mint amennyit a ka­mera feltárt... Nagyszerű segédeszköz lett számomra a további munkához.” „Ez az el­ső film, amely nekünk segítséget jelentett és előre visz.” Helmann Ildikó gyümölcs receptek R1B1ZLIHAB. Húsz deka ribizlit megtisz­títunk, megmosunk és 2 tojásfehérjével, 10 deka porcukorral sűrű krémet keverünk be­lőle. Talpas ppharakba rakjuk, a tetejükre tejszínhabot halmozunk, és cukorban meg­forgatott ribizliszemekkel díszítjük. GYÜMÖLCSÖS PISKÓTA TEJSZÍNHAB­BAL. Hatvan deka epret vagy málnát meg­mosunk és lecsurgatunk. Babapiskótát két ujjnyi széles darabokra tördelünk. A gyü­mölcsöt tálra rakjuk, és 1 deci gyümölcsli­kőrt öntünk rá. A piskótadarabokat meg­mártjuk a likőrben és a gyümölcshöz tesz­­szük, majd fél liter tejszínből kemény ha­bot verünk, ízlés szerint cukrozzuk s a te­tejére rakjuk. Néhány egészben maradt gyü­mölccsel díszítjük. SZÖRBET. Fél kiló gyümölcsöt (lehet eper, málna, ribizli, sárgabarack) megmosunk, majd szitán áttörjük. A szitát egy tál fö­lött állni hagyjuk, kevés vizet öntünk rá, hogy jobban lecsurogjon. Utána a sűrű le­csurgatott lébe 20 deka cukrot, 1 pohár erős vörös bort és kis citromlevet öntünk, majd a hűtőszekrényben jól behütjük. Poharakba rakjuk, a tetejére kevéske tejszínhabot te­szünk és 1—1 szem gyümölccsel díszítjük. EPERFAGYLALT. Egy kiló epret megtisz­títunk, megmosunk, lecsurgatjuk, majd át­törjük és két citrom levét hozzáadjuk. 40 deka cukorból és 2 deci vízből szirupot fő­zünk, kihűtjük és a gyümölccsel összevegyít­ve a jégre rakjuk. Amikor félig megfagyott 10 deka felvert tejszínhabbal keverjük ösz­­sze és együtt kifagyasztjuk. GYÜMÖLCSKENYÉR, öt egész tojást és 10 deka cukrot összekeverünk, majd habüst­ben, gőz fölött felverjük. Elvesszük a gőz­ről és hűlésig tovább verjük. Amikor telje­sen kihűlt, 10 deka lisztet és 5 deka vajat keverünk hozzá. Közben mintegy 10 deka Kttrthy Hanna rajza QUjpkMJtés E háznak van egy rózsája, A rózsának van egy bimbója, Én a bimbót megöntözöm, A tojáskát megköszönöm. Sok gyermek (és felnőtt:) ezt a népköltést mondta locsolkodáskor. REJTVÉNY GYERMEKEKNEK Jü ü n un L ^ V| ^ J r \f N 's / f \ f V Írjátok be az alább (elsorolt szavakat az ábra függő­­leges soraiba úgy, hogy a középső vízszintes sorba kerülő betűk egy Veszprém megyei iparváros nevét adják megfejtésül. FAL, BOB, HAL, ÓRA, SVA, PATKÓ, ARP AD, VILLA, AOARD. •vtoiudJVA :s?»fajSaw Margaréták Mérete: 130X1S4 cm. A minta mérete: MX 105 cm. Hozzávalók: 110 cm színes batlszt, fehér, sárga, vilá­gos és sótétebb zöld hímzófonal. Az anyagot méretre beszegjük, ZXL5 cm-t hajtunk be körül, majd az ovális formát (55X105 cm) középre helyezzük. Ezen belül meghúzhatunk egy belső ovált Is, a kettő közé könnyebb a virágok előrajzolása, ame­lyet koplrozó papír vagy kartonrajz segítségével ké­szítünk. A virágszirmot fehérrel, porzóját sárgával, a szárát és a levelek felét sötétebb zöld (a kép szerint), másik felét vllágoszölddel hímezzük, laposöltéssel. apróra vagdalt cukrozott gyümölcsöt, 2 deka alaposan megmosott mazsolát, reszelt citrom- és narancshéjat, 5 deka darabos diót és fél citrom levét összekeverünk s a tésztama*? szához vegyítünk. Vigyázzunk, a keverésnél ne törjük meg nagyon a tésztát. Amikor el­készült, kizsirozott őrgerinz formába öntjük, és lassú tűzön sütjük. GYÜMÖLCSÖS SÜTEMÉNY. Három po­hár lisztet, félpohár tejfölt, 10 deka vajat, 2 tojást, 2 főtt tojás sárgáját, 2 evőkanál cukrot és fél kiskanál sót összekeverünk. A tésztát minél gyorsabban dolgozzuk össze, majd tegyük tányérra, borítsuk le asztal­kendővel, és hagyjuk 30—40 percig hideg he­lyen állni. Ezután vékonyan kinyújtjuk, és pohárral kiszaggatjuk. Minden darab tete­jére 2—3 szem epret, málnát vagy kimago­zott meggyet teszünk, és 10—15 vercia süt­jük. Budapesten is, mint min­denütt a világon, ahol divat­tal foglalkoznak, 1970 tava­szi-nyári divatjának izgal­mas kérdése, hogy milyen hosszú legyen a szoknya? Mint? Midi? Maxi? S mint ahogyan a divattervezők se­hol sem vetik el teljesen a minit, sehol sem véglegesítik a maxit, úgy nálunk is a di­vat engedményt tesz a mini, midi, maxi ügyében. A Váci utcai Budapest di­vatszalon tervezője, Ökrös Zsuzsa iparművész egyelőre megnyugtatóan oldotta meg a divat izgalmas problémá­ját, kollekcióját úgy állította össze, hogy mindenki talál­jon kedvére valót a modellek között. A bemutatót pantal­­lós midi kosztümmel kezd­ték. A midi kosztüm anyaga szürke kockás szövet, fekete lakk pántokkal és fekete lakköwel díszítették. Egy sö­tétkék, ezüst gombokkal két­„BUDAPEST sorosan gombolt midi kabát alatt, csíkos miniruhát mu­tattak be. A tavaszi kosztüm és a ta­vaszi kabát hossza általában a térdközépig ér. De láttunk midiszoknyás kosztümöt is, lila szövetből, rövidke kabát­tal, s elöl végiggombolt szok­nyával. Nagyon csinos és fiatalos a tavaszi kosztümök között, a bemutató időpontjában még normális hosszúságnak ható — vagyis a térdközépig érő — piros kosztüm, sötétkék fehér pettyes blúzzal. Jó öt­let, hogy az ujjatlan könnyű szövetruhához tavaszra szí­nes kis kabátkát tervez. Fe­hér könnyű szövetruhához piros, vaj sárga ruhához pe­dig méregzöld, rövidke kabá­tot viselt a manöken. Képeink a tavaszi—nyári divatbemutató három sikeres modelljét mutatják be. A ké­pes bemutató ingruhával // kezdődik, amely méregzöld selyemből készült. A ruha elején kétoldalt a válltól kez­dődő hajtásúkkal, megkötős sálas nyakkendővel díszítve. Tessék megfigyelni a szok­nya hosszét, 10 cm-rel a térd fölött. A második kép: egy szép nyári kosztüm, csíkos tiszta selyem shantungból a kosz­tüm szoknyája — amely térd­középig ér — körben hajtá­sokba rakott. A kissé hosszí­­tott vonalú kabátot nagy rá­tett zsebek s bőrövre kap­csolt aranylánc öv díszíti. Harmadik képünk: a nyári modellek közül a gyönyörű plage összeállítás. Hófehér shantung maxi kabát, tür­kizkék zsebekkel és gallér­ral, alatta fehér alapon kék virágos, a felsőrésszel egybe­szabott short. A kabátot aranygombok és aranycsatos öv csukja. (í. b.) u

Next

/
Thumbnails
Contents