Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-04 / 7. szám
FÜRDŐK Hódmezővásárhely sem akar elmaradni mellett, Karcagon, Debrecenben, Szegeden és Szolnokon is tárt föl termálvizet, és akinek nevéhez a szoboszlói lelet is fűződik: dr. Pávai Vájná Ferenc. Az öreg szoboszlóiak még ma is emlegetik, hogyan fürödtek 1925—26 telén az „első fürdővendégek”, a környék reumás szegényei. A libalegelő gyepébe vájt gödrökben gyógyítgatták beteg testüket. Azóta sok év telt el és a termálvíz meghozta a kisváros karrierjét. 1960 óta a hatemeletes, 400 ágyas Béke Gyógyüdülővel együtt két új üdülő épült. Szoboszlót 1969-ben 1 millió 50 ezer fürdőző látogatta. De a város még nem ért a csúcsra. Feltárt gyógyvízkészletének még csak 60—70 százalékát tudja hasznosítani. Ezért a város jelszava : szállodát, szállodát, szállodát! HARKÁNY, PÁRÁD ÉS A TÖBBIEK. Mondtuk, nagy vállalkozás lenne a hazai táj valamennyi gyógyfürdőjét felkeresni. De Harkányról mindenképpen szólni kell. Mert — nem prospektusból írtuk ki, tudja ezt mindenki — Harkány vize nemcsak a reumát, a csúzt, a köszvényt gyógyítja, hanem bizonyos bőrbetegségeket, sőt némely esetben a meddőséget is. Mi az oka ennek a páratlan hatásnak? Dr. Szabó József, a harkányi kórház igazgatója így adja meg a választ: „Egyedül a világon ebben a vízben van carbolin-szulfid. Ezt a vegyületet itt fedezték fel. Éppen ez teszi vizét rendkívüli hatásúvá a mozgásszervi betegségek esetében. A kén, mint szulfid és mint szulfát is megtalálható a vízben. Nálunk Magyarországon, ahol Európa összes gyógyvizeinek 33 százaléka található, több ilyen kénes fürdő is van, de a harkányi bármelyiknél tízszer több ként tartalmaz. Azt hiszem, ezzel mindent megmondtam.’’ Párád a hegyek gyermeke, ott fekszik a Mátra tövében, 210 méterrel a tengerszint felett. Mindene van Párádnak, ami csak kell: az év 200 napján süt a nap, a levegő enyhe, magas páratartalmú, és vize valóságos kincs. A timsós víz női betegségek kezelésére alkalmas, és gyógyítja az ízületi ártalmakat is. Ez a víz a Fehérkő hegyből ered. A Párádtól délre levő Clarisseforr ás szénsavat, hídrokarbonátot, ként és vasat gyűjt magába. Alkalmas a vérkeringés fokozására. S a Széchenyi-hegyből fakad a „Csevíce-víz", amelyet „Parádi” néven tisztelnek országszerte a gyomorbetegek. De hát ki ismeri valójában ezt a kis magyar Karlovy Vary-t? Bizony kevesen. Legyen hát ez a pár sor is híradás gyógyító erejéről. És ismerik-e a tapolcai barlangok mélyén rejtőző kristálytiszta karsztvizet, a tapolcai barlangfürdőt, és a Nyírség oázisát, a Sóstót, ahol Krúdy is szép nyarakat töltött? Hát a Dunántúl északi csücskének csodaforrását, a kénhidrogén tartalmú balfit, a bővizű büki fürdőt, Győr új termálkombinátját? S a szőlősorok közt meghúzódó igali fürdőt, Balatonfüred savanyú vizét, és a sárvárit, amely sósabb a tengernél? S Kakasszék, Mezőkövesd, Karcag aprócska fürdőit, s a Balaton déli partjának még jószerint feltáratlan termálkincsét, amely egy-két év múlva tán egész esztendőre szezont teremt majd a Balatonparton? Hisszük, reméljük holnapra már valamennyinek vendégei lehetnek. Csatár Imre Szoboszlói csendélet a tó. Nem csoda, vize 36 fokos. A nyár már tovatűnt, a kirándulók zaja elcsitult, immár csak a betegeké Hévíz. Korszerű berendezés szolgálja a gyógyító munkát. Nemrég épült — vagy 70 millió forintos beruházással — e modern fürdőcsarnok. S már lerakták alapjait egy 9 emeletes üdülőnek is, amely majd a biztosítottaké lesz. De mindez nem elegendő, jól tudjuk. Kevés a szállóhely. A Minisztertanács a közelmúltban foglalkozott a Balaton és Hévíz fejlesztésének ügyével. A költségvetési előirányzat 7—8 milliárd forint. Negyedmilliárd jut belőle Hévíznek. Ebből épül majd fel a 300 ágyas Margaréta Szálló, amelyet, reméljük, hamarosan egész szállósor követ. Lesz végre strandfürdő is, amelynek vize bizonyára hozzásegít a balatoni szezon meghosszabbításához is. Utak, parkok, üzletsorok keretezik majd a kis tavat, amelynek csodatévő'erejét világszerte Ismerik, és amely akár már ma is naponta 10 ezer vendéget is fogadhatna. HAJDÚSZOBOSZLÓ. Az ország másik szögletében, az Alföld peremén, amelyről régen azt tartotta a közhit, hogy földje bizony nem bővelkedik kincsekben, van Hajdúszoboszló. Azóta olajat, gázt is ad az Alföld mélye, de a szoboszlói vasas, jódos viz semmivel sem kisebb kincs. A történeti hűség kedvéért tegyük hozzá, születését a szoboszlói gyógyvíz is az olajkutatásnak köszönheti. Olajat kerestek, vizet találtak. Írjuk ide nevét a tudósnak, aki egyébként a Tabánban, a Rudas-fürdő A gyulai termál ISI-i . ,j ■or' 1 **$£&*& infs!- ír r Hévíz Jól ismert képe, madártávlatból (Novotta Ferenc, Vámos László és az MTI (elvételei)
