Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-12-25 / 26. szám

UJ EVRE UJ REFORMOK A MAGYAR FUTBALLBAN Gyorsan szalad az idő. Már egy esztendő telt el a magyar labdarúgás Marseille-ben el­szenvedett „mohácsa” óta. A világbajnokság nagy fináléját is lejátszották — első ízben nélkülünk. Időközben azért sok minden tör­tént ... • Alaposan kicserélődött a labdarúgás ve­zérkara. A szövetség vezetését új, fiatal szak­emberekkel erősítették meg. • Véglegesen pontot tettek a bajnoki rend­szer időbeosztásának visszaváltoztatására. Az­az 1970 augusztusától Magyarországon is újra az európai országok döntő többségében évti­zedek óta alkalmazott őszi-tavaszi rendszer­ben bonyolítják le a bajnokságot. • Sikerült visszaállítani a bajnoki küzde­lem becsületét. Ha a színvonal itt-ott még nem is érte el a kívánatost — a nézőszám tovább: csökkenése erre utal —, de a becsületes küz­dőszellemre nem lehetett panasz. 9 Megkezdődött a válogatott átszervezése. Hoffer, a munkáját teljesen társadalmi alapon, mindenféle anyagi ellenszolgáltatás nélkül el­látó újságíró-kapitány a jövő érdekében 1970- ben 13 újoncot próbált ki. Lassan kialakult az új csapat gerince. A gondok azonban még nem nyertek teljes megoldást. Az európai élmezőny és a magyar válogatott közötti különbség nem csökkent, amint ezt például a Nürnbergben lejátszott Német Szövetségi Köztársaság—Magyarország mérkőzés 3:l-es eredménye, de főleg játéka mutatta. A színvonal fokmérőjét jelenthetik a különféle rendkívül népszerű európai kupa­küzdelmek is, ahol az itthon legjobbnak tar­tott magyar klubcsapatok (Üj pesti Dózsa, Fe­rencváros, Honvéd) sorra estek ki, s még a bravúrosan szerepelt Pécs is csak a legjobb tizenhatig tudott eljutni. S így, bár, ahogyan most a bajnokság őszi fordulója után vissza­tekintünk, mérlegre tesszük a csapatok telje­sítményét, itt is, ott is van javulás, de ez még mindig kevés! így azután az év végével a szövetség új ve­zetői további változtatásokat határoztak el. Röviden összefoglalva a következőkről van szó: 1. A nevelő egyesületek a jövőben, ha játé­kosaikat más, nagyobb klubhoz igazolják át, nevelési költségtérítést kaphatnak. Eddig, mint ismeretes, gyakran az egyesületet változtató játékosok jártak a legjobban, most viszont a klubok nevelő munkáját jutalmazzák majd. 2. Szerződésben rögzítik a játékosok jogait és kötelességeit. Ezekben a szerződésekben az egyik oldalról becsületesen papírra vetik azo­kat a kedvezményeket, juttatásokat, amelyek­ben a játékosok részesülnek. De ugyanakkor pontosan megfogalmazzák az eredményes sze­repléshez, a jobb játékhoz szükséges szakmai, erkölcsi és magatartásbeli igényeket is. 3. Rendezik az edzők helyzetét. Az élvonal­ban csak megfelelő minősítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező edzők működhetnek. A szerződés megkötéséhez, illeve felbontásá­hoz a szövetség engedélye szükséges. 4. Üj átigazolási rendet léptetnek életbe. Megkönnyítik a tehetséges játékosok felfelé áramlását, de nagyon megnehezítik, szinte ki­zárják a hozzájárulás nélküli átlépéseket egyik élvonalbeli klubból a másikba. Ezek a reformok most több, régóta vitatott kérdésben tiszta vizet öntenek a pohárba. A futball ezektől az intézkedésektől azonban ön­magában még nem lesz jobb. A reformok csak lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy határozot­tabban lépjenek fel a játékosokkal szemben, keményebb, alaposabb edzéseket, jobb felké­szülést és sportszerűbb életmódot követelje­nek tőlük. Ennek érdekében például decem­ber 20 és február 1 között egyetlen csapat sem túrázhat. Ez a pihenés, majd a felkészülés idő­szaka lesz. Januárra például ötven kötelező edzést írt elő a szövetség az élcsapatok szá­mára. S a válogatott csapat — ahogyan ezt Hoffer kapitány egyik legutóbbi nyilatkozatá­ban elmondta — komolyabb munkához lát. A magyar futball tehát tovább halad a meg­kezdett reformok útján. 1971 már az Európa­­bajnokság jegyében nehezebb mérkőzéseket ígér a francia és a bolgár válogatott ellené­ben. Szeretnénk bízni benne, hogy az új intéz­kedések lehetőségeit kihasználva, emelkedik a színvonal, a játékosok több örömet szereznek a magyar futball itthon és határainkon túl élő barátainak. Vad Dezső Az Ojpesti Dózsa jelenlegi kétszeres bajnokcsapata útban a harmadik bajnokság felé ... Az Djpest az őszi idényt is előnnyel zárta, de bizony nemzetközi téren még adós a jó eredményekkel. A mai csapat: (balról, állnak) Borbély, Noskó, Dunai III., Zámbó, Juhász, (elöl) Fazekas, Bene, Dunai II., Nagy, Tóth. a képről hiányzik a sérült kapitány, Göröcs és a fiatal Horváth, aki ősszel már átvette Solymosítól a hármas mezt. Az ÜJpest különben a Ferencvárossal együtt Dél-Amerikában túrázott karácsony előtt A fiatal, már a válogatottban is számításba vett Becsei (fehér mezben) lőtte az MTK egyik gólját a Torino elleni Középeurópai Kupa mérkőzésen. Az MTK különben a Csepel és a Diósgyőr társaságában Jutott a legjobb nyolc közé. Az olaszok a vereség fölötti elkeseredésükben botrányt robbantottak ki a Hun­gária úti pályán. A tömegverekedést a rendőrségnek kellett megfékezni Benedek Gábor az olimpiai és világbajnok öttusázó BENCZE Lajos (1948, London, 6. a kötött-, 5. a szabadfogású birkózásban, 1952 Helsinki, 8. a szabadfogású birkózásban, lég­súlyban), az újpestiek kiváló versenyzője nyerte 1946-ban, Stockholmban a magyar sport háború utáni első Európa-baj­­nokságát. A nagyszerű küzdő­szellemű sportember ma rend­őrtisztként tevékenykedik, s volt klubja, az Üjpesti Dózsa birkózóinak egyik edzője. BENDA Antal (1936, Berlin, a 4. helyezett kézilabdacsapat tag­­ja) egyike a magyar kézilabdá­zás úttörőinek. Mintegy két év­tizeden át állandó válogatott volt, ma edzősködik. BENE Ferenc (1964, Tokió, az aranyérmes labdarúgó-váloga­tott középcsatára) az olimpián futott be igazán. 12 góljával gól­király lett, húszévesen világhír­névre tett szert. A robbanékony újpesti csatár a jelenlegi válo­gatott kapitánya, legutóbb Ba­selban már a 45. alkalommal szerepelt a legjobbak között. BENEDEK Gábor (1952, Hel­sinki, az aranyérmes öttusacsa­pat tagja, 2. az egyéniben, 1956, Melbourne, 4. a csapatban, 6. az egyéniben) nevéhez fűződnek a magyar öttusasport első világsi­kerei. Civilként tört be a kato­nák sportjába. Versenyzői pá­lyafutása végeztével edzősködött és kis szódavízgyártó üzemét ve­zette a Lágymányoson. 1969 ele­jén családjával együtt a Német Szövetségi Köztársaságba költö­zött, a válogatott egyik edzője lett. BERCZELLY Tibor (1936, Ber­lin, 1948 London, 1952 Helsinki, az aranyérmes kardcsapat tag­ja, Helsinkiben 3. az egyéniben), a balkezes, mokány kis bajuszú vívó igazi csapatember volt, a híres Ttalo Santelli egyik leg­kedvesebb tanítványa. Kiválóan vívott a magyar bajnoki viada­lokon is, összesen nyolc orszá­gos bajnokságot nyert. Helsin­kiben Kovács Pál és Gerevich Aladár mellett állt a győzelmi emelvényen. Az utóbbi évtized­ben az olimpiai bajnokok sport­iskolájának megszervezésével szerepelt a sportéletben. BERTY László (1912, Stock­holm, az aranyérmes kardcsapat tagja, 3. a tőrvívásban, 1924, Pá­rizs, 2. a kardcsapatban) máso­dik olimpiáján már 49 éves volt, de életével is a sport egészség­­védő hatását bizonyította. A ví­vó nemzedékek nevelésében ko­moly érdemeket szerzett, ő ve­zette az első testnevelési tanfo­lyamokat Magyarországon. 77 éves korában hunyt el Buda­pesten. BERZSENYI Barnabás (1956, Melbourne, a 2. helyezett pár­bajtőrcsapat tagja), a megbíz­ható csapatember idestova egy évtizede külföldön edzősködik. Kairóban kezdte, Lisszabonban, Helsinkiben folytatta, jelenleg a Német Szövetségi Köztársaság­ban él. BERZSENYI Ralph dr. (1936, Berlin, 2. a kisöbű sportpuska versenyben) a háborúban szer­zett térdsérülése miatt később már csak a pisztolyszámokban versenyzett. Az ötvenes évek derekán vonult vissza. A buda­pesti vasutas kórház vezető fog­orvosaként dolgozik. BETHLEN István (1936, Ber­lin, a 4. helyezett lovaspólócsa­­pat tagja), a két háború közötti időszak volt miniszterelnökének fia. Olaszországban él, az egyik Jelentős vas- és acélművek kép­viselőjeként Budapesten is gyakran folytat üzleti tárgyalá­sokat. BITTENBINDER József (1912, Stockholm, a 2. helyezett torna­csapat tagja), a hires budai ke­reskedőcsalód sportszerető fia már régebben, 1945 előtt el­hunyt. BÖBIS GYULA (1948, London, aranyérmes a szabadfogású bir­kózásban, nehézsúlyban) szülő­városában, Kecskeméten fut­ballal kezdte, birkózással foly­tatta pályafutását. Birkózásban először légsúlyban indult, de Londonban nehézsúlyban nyert olimpiai bajnokságot. A londoni, 39 éves korában elnyert arany­érmével betetőzte korábbi sike­reit, hiszen már Berlinben is in­dult és összesen 25 alkalommal nyert magyar bajnokságot. A MÁV egyik főtisztviselője, öt gyermeke közül Ildikó lánya kiválóan forgatja a tört, tagja volt a Mexikóban ezüstérmet nyert magyar csapatnak. (folytatjuk) CSORTOS ÉS AZ ISMERETLEN u4 lelátóról jelentjük... Csortos Gyula (1883—1945) az utcán sétálgatott. Megállt előtte egy ismeretlen ember és széles mosollyal nyújtotta felé a kezét: — Vízszintes 1. Csortos rápillantott az idegen­re, majd így szólt: — Függőleges 13. VÍZSZINTES: 1. Az ismeret­len szavai (zárt betűk: S, Z, 0, M, A). 13. Tűvel és cérnával végzett mozdulat. 14. Hivatko­zik. 15. Ráma. 16. Francia író­nő, Chopin szerelme (1804—76). 18. Magasra tart. 20. Bolgár hegy, kolostor és folyó. 21. SDI. 22. Adnak neki. 24. Miskolc he­gye. 25. Mázol. 26. Fordított név­elő. 27. Gyeplabdajáték. 28. A német ábécé utolsó betűje. 30. Ellenben. 31. Idő előtt. 32. Meg­elégel. 33. Állóképek vetítője. 35. Szovjet repülőgéptípus betűjele. 37. Macskafiú. 38. Előtte áll még az élet. 40. Hozzányúl. 42. Na­gyon hosszú ideig. 44. Föld alatti járatokban élő rovarevő állat. 49. Micsodát? 50. Esni kezd. 51. A semmittevés „tudo­mánya”. 55. KT. 46. Fanyar gyü­mölcs. 57. PJ. 58. Bűnhődik bű­neiért. 59. Kettős betű. 61. Csí­kos ruhát hord. 62. Jó eszű. 63. PM. 64. TÉP. 66. Olasz város. 67. Légnemű anyag. 68. Két szemé­lyes névmás. 69. Aruba bocsát. 71. Régész, néprajztudós. Alapí­tója volt a nyíregyházi mú­zeumnak, mely az ő nevét vise­li. 73. Svájc fővárosa. 74. Nagy szilárdságú áttetsző mflrost. 76. A Nap jelzője. 78. Kilök. FÜGGŐLEGES: 1. Rimszkij- Korzakov operája. 2. Verni. 3. Öv. 4. Kötőszó. 5. ZU. 6. Nagy múltú sportegylet. 7. Zűrzavar. 8. Virgonc. 9. Európa Kupa. 10. A tűzhely sütésre szolgáló zárt tere. 11. Növekedése teljes ki­fejlődéséhez közeledik. 12. Sze­mélyeddel. 13. Csortos Gyula szavai (zárt betűk: E, S, G, B, É). 17. Esetleg. 19. Régi súly­mérték. 22. Valamely időszak legelejére eső. 23. A cincérek lárvája. 27. Hálót sző. 29. Olyan tojás, amelyben életképes csíra van. 33. Az erő fizikai mérték­­egysége. 34. A jövő nagy ener­giaforrása. 36. Hegység Európa és Ázsia határán. 38. Vas vegy­­jele. 39. Amely személyek. 41. Ige is van ilyen. 43. Saját lá­bán. 45. Hegycsúcs. 46. Tagadás. 47. Azonos betűk. 48. Város a Szovjetunióban a Volga bal partján. 52. Otthonunknak ad méltó keretet. 53. Előidéz. 54. Vízzel tisztit. 57. Alhaj. 60. A stressz-elmélet magyar szárma­zású kidolgozója. 61. Kis csa­pategység. 63. Bíróság elé viszi az ügyet. 65. . .. Beach (tengeri fürdő Floridában). 68. Púpos ál­lat. 70. Pinceszag. 72. Világos angol sör. 73. Tud. 75. NU. 77. Erdeink kecses vadja. 8. KR. (BEDNAY JÓZSEF) A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szóra­koztatás céljából közöljük. Megfejtés a 24. számból: Pelle, Énekes, Terstyánszky, Elek, Ke­resztes, Csák, Zombori, Pillér, Kárpáti, Harangi, Vlzilabdázás, Kocsis. Csik. P£ L L s tN E K E S T E B S IL L E 1 1 L E N S z E LET LD P E E B F B A in LA K 1 1 T L E S S OKA S LE K E ; eB £ S z T LEN B0 N T l i TK L I E s N S VL I Ii l B2 T S A G Z IT SI • 0B S 0 H A A K Z AZ I t p 0 B K A E C Z I IM 0 1 ' A Z A S BSEE LE A I BS A N M A B i fos AG B A TA D E N BH A D i i KG G G 0 E I PA T ü M A VA B I E TAS AZ A S C i s k K Z 0 M B 0 B I Pluhár István, a rádió egykori híres sportriportere hosszas betegség után, 77 éves korában elhunyt. A harmincas évek­ben a rádió sportközvetítéseinek megteremtője volt, dina­mikus stílusával sok hívet szerzett a sportnak. A Berlinből adott helyszíni közvetítéseinek emléke máig fennmaradt. Visszavonultan élt kis szőlőjében. Néhány évvel ezelőtt a mai legnépszerűbb riporterrel, Szepesi Györggyel közös könyvet írt: „Szerelmünk a mikrofon” címmel. Ünnepeltek az újpesti sportolók. Az UTE 85 esztendővel ez­előtt alakult és 20 éve egyesült a rendőr sport klubbal. Így jött létre az Üjpesti Dózsa, az ország egyik legnagyobb, leg­jelentősebb egyesülete. A december első napjaiban tartott díszközgyűlésen a klub történetére emlékeztek és kitüntetés­ben részesítették a legjobb újpesti sportolókat, edzőket és ve­zetőket. A görög labdarúgó-bajnokság élvonalában jelenleg Bund­­zsák Dezső, Illovszky Rudolf és Puskás Ferenc személyében három magyar edző is működik. Bundzsák, a Vasas ötvenes évekbeli híres csapatának kapitánya nemrég itthon járt. Lánya különben tehetséges tornász, a piros-kékek bajnok­­csapatának tagja. A súlyemelő csapatbajnoki cím vidékre került. A világbaj­nok és többszörös világrekorder Veres Győző tatabányai ta­nítványai végeztek az élen. Az OSC, a magyar vízilabdabajnok együttes szereplései nem kísérte siker a Bajnokcsapatok Európa Kupájában. Az orvostudományi együttes kiesett a barcelonai elődöntőben. Friedmanszky Zoltán, a Ferencváros egykori gólkirály kó­­zépcsatára külföldre készül. A testnevelő tanár Kubába uta­zik, ahol edzői szerződést vállalt. A szeptemberi magyar—osztrák válogatott labdarúgó-mér­kőzésen súlyosan megsérült és később térdműtéten átesett Göröcs János állapota javul. Az újpestiek 31 éves. 62-szeres válogatott kapitánya tavasszal már szeretne újra játszani. Nagyszerű sikert értek el Rostockban, a Központi Sportis­kola fiatal úszói. A bajnokjelöltek, a 13 éves fiúk korcsoport­jában minden versenyszámban megelőzték külföldi ellenfelei­ket. A Német Demokratikus Köztársaság úszó-utánpótlását pedig a legjobbnak tartják Európában. IS v

Next

/
Thumbnails
Contents