Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-12-25 / 26. szám

HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK PAPP JÓZSEF (született 1905. Július 20-án Polányban, anyja neve Gazdag Anna) az 1930-as években kivándorolt Brazíliába (Riberao Bo­nito, Estado Sao Paulo). Apja Papp József, felesége neve Szabó Ilonka. Keresi Budapestről testvére, Lajos, akinek 1954 novemberben írt utol­jára. GOCZON KAROLY (született 1932. november 21-én Orbey-en, Fran­ciaországban, anyja neve Acs Veronika) 1956-ban Budapestről Ausztrá­liába távozott (Warrawong Pt. Kembla, N. S. W.). Keresi özvegy édes­anyja Budapestről, aki 1962 február óta nem tud a fiáról, a megadott címre Irt levelek visszajönnek. LACZKO ATTILA (született Esztergomban, 1938. január 14-én, anyja neve Lacza Mária) 1956-ban Ausztráliába került (Rossmore, N. S. W.). Keresi édesanyja Esztergom-táborból, akinek 1956 decemberében írt utoljára. HITZINGER ISTVÁN (született Constantlne-ban, Alglerban, 1938. má­jus 10-én, anyja neve Fésűs Erzsébet) 1956-ban kivándorolt Kanadába (Montreal, Quebeck). Keresi édesanyja Budapestről, akinek 1966-ban Irt utoljára. NAGEL JANOS (JOHN NAGEL) született Kiskunlacházán, 1916. má­jus 11-én, anyja neve PATSCH Rezsőné, szül. Kontra Eszter, 1944-ben Ausztriába, onnan 1949-ben Ausztráliába került. Keresi a tulajdonát képező Öröklakásának bérlője Budapestről, akinek 1966 januárjában írt utoljára. KOSA JÓZSEF volt nyirmadai lakos (édesanyja Bíró Erzsébet) 1957- ben Ausztriába, onnan Amerikába vándorolt. Keresi anyai nagynénje Nylrmadáról, ingatlan ügyben. KOVÁCSI GYÖRGYÖT és feleségét, Sylviát keresi régi ismerősük, Lőwy Márta Svédországból. A keresettek 1957-ben Izráelbe vándoroltak, valószínű azonban, hogy nem ott, hanem más országban telepedtek le. NEMET ISTVÁN (született Tatárszentgyörgyön, 1926. december 10-én, anyja neve Német Mária) 1956-ban Ausztráliába vándorolt. Keresi édesanyja Tatárszentgyőrgyről, mert 1959 óta nem tud a fiáról. Kérjük kedves olvasóinkat, akik Ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket ke­resőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE Postafiók 292., BUDAPEST 62. GLim iá iníi'fiq fj eim éh e A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 ízben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 100,— forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest, V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámlára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési dija az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schilling, Franciaország: 18,40 frank, Nagy-Britannia: 28 shilling. Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájc: 14,40 svájci frank. Ezekben a dijakban a postai szállítás költsége benne foglal­tatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési díját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Auszt­rália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Ma­rokkó, Nagy-Britannia. Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési díj bármely országból bank útján átutalható a Ma­gyar Nemzeti Banknál vezetett 232—90171—2236 sz. folyószámlánk javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfoga­dunk egyévi előfizetési díj fejében a fent jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont is, amelyek min­denütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: Collet’s Holdins Ltd., Denington Estate, Wellingborough, Northants. — The Danubla Book Co., 78. Shaftesbury, London, W. 1. — ARGENTÍNA: Juan Horváth Lavalle 361 Entrepiso 5. Buenos Aires. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Bookshop, 145 Acland St., St. Kil­­da, Vic. — A. Keeslng, G. P. O. Box 4886 Sydney. — GLOBE Hun­garian Bookshop, 173 Pitt Street, Sydney N. S. W. — AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitschriften, Höchstádtplatz 3., A—120« Wien. — Klóra wa et Co., Postfach 159, A-lOU Wien L — Rudolf No­wak GmbH. KÖUnerhofgasse 4. A—10U Wien I. — BELGIUM: Du Monde Entier, 5, Place St. Jean, Bruxelles. — Mme Tolnay, 172, rue Hesbaye, Liege. La Centrale de la Cambre S. p. r. 1. 31 rue G. et J. Mar­tin, Bruxelles 15 R. C. B. 336.344. — BRAZÍLIA: Llvraria Bródy Lids. Rua Cons. Crlsplniano 404—30, Sao Paulo. — Llvraria D. Landy, Rua 7 de Abril 252 5’ e/53, Sao Paulo. — DANIA: Hunnia Books and Music, Lange­­mosevej 37 2880 Bagsward. — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskatu 2., Helsinki — 10. — FRANCIAORSZÁG: Société Balaton, 12, rue de la Grange-Batellére, Paris 9*. — HOLLANDIA: „Librex” Agenturen, PalUeterstraat 57. Amstelveen. — „Club Qualiton”, Priu­­senstraat 26, Amsterdam C. — JAPAN: Maruzen Company Ltd., 6. Tori-nlchome Nihonbashi, Tokyo Central. — KANADA: Déli­báb Film and Record Studio, 19, Prince Arthur Street, West, Montreal 18. — Europe Agency, 206 Burns Bldg., Galgary 21 Alberta. — Pannónia Books. 2, Spadlna Road Toronto 4. (Ont.) — NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kubon und Sagner, Schliessfach 68-, B München 34. — Dr. Georges Milotay, Elbe Str. 73. 7 Stuttgart- Münster. — W. E. Saarbach, Follerstrasse 2., 5 Köln 1. — Griff Verlag — OJváry, Tlturelstr. 2. München 8L — NORVÉGIA: Tld­­sakrlftsentralen (Subscription Centre), Tanúm — Cammermeyer. Os­lo, 1., Ka X Jobansgt. 41/43. — A/S Narvesens Lltteratur, TJenelte, P, O. Box 614» Etterstad, Oslo. — OLASZORSZÁG: Andrei Lazar, Via Monte delle Gioie 24., 00199 Róma. Libreria Commlssionaria Sansoni, Via Lamarmora 45, Firenze. — SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bok­­handeln, Drottninggatan 7—9. Stockholm, 1. — A. B. Sandbergs Bokhandel, Osteuropelska Avdelnlngen, Brahegatan 3., Stockholm 5. — SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerday et Co., Binningerstr. 55., Allschwill. — Pinkus et Co., Froschaugasse 7., Zürich 1. — USA: Center of Hungarian Literature Inc., 1538 Second Avenue, New York, N. Y. 10028. — Hungarian Books and Records, 11802 Buckeve Road, Cleveland, Ohio 44120. — Corvin, 1590 Second Avenue, New York, N. Y. Hungarian Book Agency, Inc., Hunnia Service House, 1592 Second Ave. at 82nd St., New York, N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesla, Edif. Villoria Apto 21., Sabana Grande, Caracas. Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KULTÚRA cégnél Is, amelynek címe: P. O. B. 149. Budapest 62. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és címüket NYOM­TATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan cí­mezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és címhelyesbítések közlését is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292., Budapest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI., Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Félórás adásainkat naponta a következő időben és hullámnosszakon sugározzuk az Európában és Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 20.00-tól 20.30-lg a 25,2, 30,5, 42,2, 46,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerlkában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken (helyi idő szerint 19.00-tól 19.S0-ig) a 19,8, 25,2, 30,5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A nyugati partvidéken (helyi idő szerint 16.00-tól 16.30-ig) ugyancsak az előbb említett rövidhullámokon. Ezenkívül a keleti partvidéken (helyi idő szerint 23.00-tól 23.30-lg) és a nyugati partvidéken (helyi idő szerint 20.00-tól 20.30-ig) a 19,8, a 25/2, 30.5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A Dél-Ameríkában élő honfitársaink számára (riói időszámítás szerint 20.00-tól 2O.30-ig) a 16,3, 19,8, 25,2 méteres rövidhullámon. Egyórás adásainkat naponta a következő időben és hullámhossza­kon sugározzuk az Európában és a Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 21.30-tól 22.30-lg a 25,2, 30,5, 42,2, 49,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerlkában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken helyi idő szerint 21.00-tól 22.00-ig, a nyugati partvidéken helyi idő szerint 18.00-tól 19.00-ig a 19,8, 25,2, 30,5 és a 48,1 méteres rövid­hullámon. Vasárnap délután 15.00-tól 17.00 óráig: a műsort az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóinknak közvetítjük, minden vasárnap a 19,8, 25/2, 30,7. 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhul­lámon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongrolses Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja, P. O. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanát. Főszerkesztő: SZANTÖ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat, felelős kiadó: Sala Sándor igazgató Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Index: 26.506 ti+toA. ARGENTÍNÁBAN LEVÉLFÉLE EQY KARRIERRŐL, A MAQYARQK JÓHIRÉRÖL A Magyarok Világszövetsége munkatár­sai élénk levelezést folytatnak a világ különböző tájain élő magyarokkal. A kap­csolat az idők folyamán sok esetben ba­rátivá mélyült, a hang közvetlenné vált. A levelekben sok mindenről szó esik. Sze­mélyes ügyekről, családi problémákról, közérdekű kérdésekről, gondról, örömről. Most éppen ismét egy olyan levél ke­rült az asztalomra, amely e szívélyes leve­lező-kapcsolat eredménye. A Magyarok Vi­lágszövetsége egyik munkatársa megkérte az Argentínában élő Miklós Armandot, ír­ja meg véleményét a Magyar Hírekről. S megjött Argentínából a levél. Nem gond­talanul odavetett szabványválasz. Velünk s értünk töprengő, értékes eszmefuttatás. De talán leghelyesebb idézni: „Az igazat megvallva, eddig nem gondolkoztam azon, hogy vajon a lap jó-e és hogy esetleg mi hiányozna belőle. Nekem fontos és elég volt az, hogy „magyar-hírek”-et hozott ma­gyar nyelven. Most azonban, hogy felhí­vod a figyelmet, azt kell mondanom, hogy a lapot mindig nagy érdeklődéssel olvasom és sok örömöt lelek benne"... S most hadd intézzem a szót közvetlenül Miklós Armand úrhoz. Mi esetleg udvaria­san azt válaszolhatnánk: nekünk pedig elég, hogy ön beérte ennyivel, s örömét lelte a lapban. Ezek az udvarias szavak azonban nem merítenék ki válasz-lehető­ségeinket, sőt válaszoló kedvünket. Mert ha önnek fontos és elég volt, hogy a pos­ta „magyar hírek”-et vitt, nekünk viszont fontos az ön véleménye. Méghozzá nem is akármilyen, hanem a lap ügyét szívügy­nek tekintő gondolatgazdag reagálás. Íme, az első javaslata: „Ha valami újat kellene ajánlanom, úgy azt mondanám, hogy több figyelmet szentelnék a ’magyarok minden­felé a nagyvilágban’ című témának... Ügy vélem, hogy miképpen minket érdekel egy otthoni szellemi vagy fizikai munkásról szóló cikk, úgy érdekelné bizonyára nem­csak az otthoniakat, hanem a világban élő magyarokat egy-egy külföldre szakadt ma­gyar élete és sorsa.” S itt meg kell szakítanom az idézetet, mert — a sokezer kilométer távolság el­lenére — úgy érzem, mintha egy kicsit be­szélgetnénk egymással. Az ötlet olyan iz­galmas, hogy szinte nyugtalanná tesz a tüstént felmerülő ellenérv: vajon meg le­het-e szervezni az ilyen táv-riportokat? Valóban, kimondhatatlanul érdekes lenne a külföldre szakadt honfitársak életvitelét megismerni s megismertetni sorstársaik­kal. (Könnyedén leírtam: sorstárs, holott nyilván ahány egyén, család, annyi mö­göttes történet, annyi sajátos emberi-tár­sadalmi motívum.) Egyszóval, mondom, roppant csábító az ötlet, de hogyan? Ta­lán emlékszik rá, volt a lapunknak egy pályázata — „írja meg” —, amelyben a résztvevők papírra vetették életük törté­netét. Hasonló gondolat tehát bennünk is felmerült már. Az igaz, az említett élet­rajzok nem jelentek meg nyomtatásban, csak néhány valóban irodalmi értékű mű, amely egyedi volta mellett is általánosít­ható, tipikus mozgásokat mutatott meg a történelem áramában. A riport viszont, amit ön is ajánl, rövidebb, rugalmasabb műfaj, s így mindenki számára hozzáfér­hető. De hogyan tudjuk megoldani? Töp­rengenünk kell rajta. Addig is köszönjük, hogy töprengésre késztet, sőt tovább megy, s kitér tartalmi kérdésekre is. „Kétféle irányban kellene az ilyen személyekkel foglalkozni. Az egyik: a sikereket elért ma­gyarokkal foglalkozó, a másik egy átlagos magyar életével foglalkozó cikk.’’ És mind­járt példával is szolgál az első kategóriá­ból. Megírja egyik honfitársunk, Takács Árpád István sikeres pályafutását. „Takács Árpád István argentin földmű­velésügyi államtitkár karrierjét viszonylag kevesen ismerik, halott bizonyára általá­nos figyelmet érdemelne. Nevezett bará­tom körülbelül 40 éves. Édesapja már na­gyon régen kivándorolt ide. Egyszerű tex­tilmunkás volt eredetileg, később kis saját textilüzemet létesített. Fia már itt szüle­tett s ingeniero agronom (mezőgazdasági mérnöki) oklevelet szerzett. Körülbelül hat évvel ezelőtt nevezték ki az Erdészeti Hi­vatal legfelsőbb vezetőjévé (administrator general), majd kevés idő múltán az erdé­szetet, a nemzeti parkokat, a vadászatot és halászatot egyesítő hivatal elnöke lett, s a legutóbbi kormányban államtitkárrá lépett elő. Mellékelten küldök egy fényképet, amely őt és az akkori földművelésügyi mi­nisztert ábrázolja, amint gyáramban láto­gatást tesznek. Takács gyermekei — sajnos — már nem beszélnek magyarul, mert ar­gentin nőt vett feleségül, ő azonban kifo­gástalanul beszéli anyanyelvét, s még hat más idegen nyelvet. Kisfiát szintén Árpád Istvánnak hívják. Még valamit Takácsról: kérdeztem egyszer tőle, érzi-e hátrányát annak, hogy magyar származású. Azt fe­lelte, hogy egyáltalán nem. Sőt, a minisz­terek egymás között, ha valami szakkér­dést akarnák tisztázni, azt mondják: Kér­dezzük meg a ,magyart’.” A Takács Árpád Istvánról szóló híradás itt befejeződik. A levél még nem egészen. Néhány mondat következik, amelyben a levélíró szabadkozik — a fel sem merülő — gondolat ellen, miszerint netán a sze­mélyével való foglalkozás, a szereplés vá­gya vezérelné, midőn ötleteivel, javasla­taival megkeres minket. „Távolról sem gondolok erre, sőt egyenesen ellenzem. Az én időm már lejárt!” — írja nagyon ha­tározottan. Nos, a levélből kiviláglik, ked­ves Miklós Armand űr, hogy nem önma­gáért, hanem a világban élő magyarok kö­zös ügyéért vette kezébe a tollat, jóllehet, úgy véljük, személye méltán helyet kap­hatna, s érdeklődésre tarthatna számot az éppen ön által javasolt riportsorozatban. És — noha 1916-ban avatták államtudo­mányi doktorrá — a komor záróakkord­dal, hogy „ideje lejárt”, végképp nem ér­tünk egyet! Gondolatgazdag, érdekes tu­dósításaira a jövőben is számítva, kívá­nunk jó egészséget és szeretettel üdvözöl­jük. S. M. Argentínából érkezett ké­pünkön (balról jobbra): a tartományi gazdasági mi­niszter, mellette Miklós Armand, szemközt a volt országos földművelésügyi miniszter, valamint Takács Árpád István földműve­lésügyi államtitkár és kis­fia Svertner Gyula, a teessidei magyarok népszerű Gyula bácsija végleg hazatért Magyarországra. A Teesside Hungarian Club tagsága ünnepélyesen búcsúztatta HM V ■ i M ! I mm Hévízi gyógyiszap Kanadának A fájdalomenyhítő gyógyiszap házi használatra csomagolva is kapható! A kanadaiaknak már nem kell sok ezer mérföldet utazniuk Hé­vízre, ha a világhírű magyar gyógy­fürdő iszapjával akarják kezeltetni izomfájdalmaikat. A modern cso­magolástechnika megoldotta, hogy a gyógyiszapot megszárítják, és könnyen kezelhető, textíliával be­vont kompresszekbe sajtolják. Az iszapkompresszek a kezelésre szo­ruló testrészeknek megfelelően, kü­lönböző formájúak. Mostantól kezdve, a MEDIMPEX Magyar Gyógyszerkülkereskedelmi Vállalattal kötött megállapodás alapján a Hévízi Iszap Kompressz (Hévíz Mud Compress) korlátozott mennyiségben Kanadában is kap­ható. A Hévízi Iszap Kompressz a sok évszázados magyar gyógyászati ta­pasztalatot a konszerű módszerek­kel egyesíti. Egyedülálló előnye, hogy otthon, a beteg lakásában is könnyen készíthető vele iszappako­lás. Az iszap kompresszt forró víz­be kell mártani — ez máris elegen­dő ahhoz, hogy reaktiválja a szer­ves, szervetlen és ösztrogén anya­gokat, amelyek a hévízi gyógy­­iszapban találhatók. Ezután az iszap kompresszt a fájó testrészek­re helyezzük. Az iszappakolás fo­kozza a helyi vérkeringést, s ezál­tal enyhíti az ízületi és izomfájdal­makat. A szenvedés megszűnik, a beteg jó közérzete helyreáll. A Hévízi Iszap Kompressz négy­féle formában kapható. Láb és bo­ka kezelésére; kézre és csuklóra; derékra és végtagokra; hátra és nyakra. A négyfajta kompressz mindegyike a híres hévízi gyógy­iszapot tartalmazza. Az iszappako­lás rendszerint már rövid kezelés­sorozat után bámulatos mértékben enyhíti az izomfájdalmakat. „Ha meg akar szabadulni derék­fájásától, ízületi és izomfájdalmai­tól, küldje be az alábbi coupont postafordultával a megjelölt címek egyikére s jelölje meg rajta, hogy melyik fajta Iszap Kompresszból kéri a küldeményt. Így saját ottho­nában élvezheti a Hévízi Iszap Kompressz gyógyhatását.” Cím: HUNGARIAN HEALTH IMPORTS. 407 St. Peter Str., Montreal. P. Q. AA—5 vagy KELSO IMPORT, 15 W 18. Str., New York, N. Y. Kérem, küldjenek számomra Hévízi Iszap Kompresszt Q kézre és csuklóra □ lábra és bokára □ derékra és végtagokra □ hátra és nyakra Név (nyomtatott betűkkel kérjük): Cím: ..................................................... Város és tartomány: 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents