Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-04 / 7. szám
AMNESZTIA ÜLÉST TARTOTT A Magyarok Világszövetsége Elnöksége Bognár József professzor elnökletével 1970. március 14-én rendes ülést tartott. Az ülésen megtárgyalta a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek 1969. évi tevékenységéről készült jelentést és az ebből fakadó feladatokat. Az Elnökség egyúttal állást foglalt a Szent- Györgyi Albert professzor ellen megkísérelt támadással kapcsolatban és messzemenően elítélte azt. Az Elnökség elfogadta a jelentést és hozzájárult a Magyarok Világszövetsége 1970. évi munkatervéhez. A jelentésről és az ülésen elhangzott felszólalásokról az alábbiakban számolunk be. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából törvényerejű rendeletet alkotott közkegyelem gyakorlásáról. A törvényerejű rendelet — meghatározott feltételek esetén — egyrészt azoknak ad kegyelmet, akiket a bíróságok már jogerősen elítéltek, másrészt azoknak, akiket a rendelet hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekményük miatt még nem vontak felelősségre. Az Elnöki Tanács teljesen elengedi mindazok büntetését, akiket a bíróságok jogerősen egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre, illetve javító-nevelő munkára, vagy pénzfőbüntetésre ítéltek el. Felére csökken azok büntetésének időtartama, akiket a bíróságok öt évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítéltek el jogerősen. Kiszabott büntetésük tartamától függetlenül kegyelemben részesülnek a köztörvényi bűntettek miatt elítéltek közül a teherben levő nők és azok az anyák, akiknek 10 éven aluli gyermekük van, továbbá az ötvenötödik életévüket betöltött nők és a hatvanadik életévüket betöltött férfiak, valamint a gyógyíthatatlan, súlyos betegségben szenvedők, Kiterjed a kegyelem a szabálysértések miatt kiszabott elzárásokra, és a még be nem fizetett pénzbírságokra is. A kegyelmi rendelet folytán nem indítható, illetőleg nem folytatható büntető eljárás azokkal szemben, akik 1970. március 25 előtt olyan bűntettet követtek el, amelyet a törvény egy évnél nem súlyosabb büntetéssel sújthat, vagy amely miatt a bíróság előreháthatóan egy évet meg nem haladó szabadságvesztést szabna ki. Az Elnöki Tanács a kegyelmi elhatározást kiterjeszti azokra is, akiket tiltott határátlépés vagy hazatérés megtagadása miatt ítéltek el távollétükben. Az ilyen elítéltek is részesülnek a büntetés elengedésében, illetve annak felezésében. A törvényerejű rendelet arról is rendelkezik, hogy a március 25-ig elkövetett tiltott határátlépés, valamint hazatérés megtagadása miatt büntető eljárás nem indítható, illetve nem folytatható azokkal szemben, akik a Magyar Népköztársaság valamelyik külképviseleti szervénél hazatérési szándékukat bejelentik és ez év december 31-ig hazatérnek feltéve, hogy más bűntettet nem követtek el. Kegyelemből mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok, akiket állam elleni bűntett miatt öt évet, szándékos köztörvényi bűntett miatt három évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítéltek és büntetésüket 1968. január 1. előtt már kitöltötték. A gondatlanságból elkövetett bűntett miatt szabadságvesztésre ítéltek — a büntetés tartamától függetlenül — mentesítésben részesülnek, ha 1970. március 25. előtt büntetésüket már kitöltötték. Mentesülnek azok is, akikkel szemben a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán hangsúlyt kapott a közbiztonság és annak megszilárdítása. Az Elnöki Tanács a közkegyelem gyakorlásánál ezt messzemenően figyelembe vette és ezért törvényerejű rendeletében kimondta, a kegyelmet nem terjeszti ki a súlyos állam elleni, valamint élet elleni, erőszakos, garázda jellegű bűntettek elkövetőire, de azokra sem, akiket öt éven belül már elítéltek szándékos bűntett miatt szabadságvesztésre. A Magyarok Világszövetsége jelentése beszámolt azoknak a feladatoknak a végrehajtáísáról. amelyeket az MVSZ Elnöksége 1969 márciusi ülésén meghatározott. E feladatok, a Világszövetség szokásos évi tevékenységén kívül magukban foglalták az 1970-es Jubileumi Év jelentős előkészületi munkáit is. Az évi munka körülményeit erősen meghatározta az a tény, hogy a külföldön élő magyarokban és leszármazottaikban ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az óhaza iránt; beleértve ebbe egyformán a megszakadt rokonicsaládi kapcsolatok újrafelvételét; a fiatalkorban elhagyott táj, falu, szűkebb környezet sorsa iránt feléledt érdeklődést; s végül az új hazában közös kulturális tevékenységet folytatók csoportos tájékozódását a magyar kultúra új vonásainak megismerésére. Az érdeklődés növekedése megnyilvánul a személyes informálódásban éppen úgy, mint a levélbeni megkeresésekben. E sokirányú folyamatot a Világszövetség aligha tudná egymagában kellően kielégíteni. A jelentés beszámol arról a nagy segítségről, amelyet a Világszövetség munkájában a Művelődésügyi Minisztériumtól, valamint a hazai egyházak vezetőitől kapott. A Magyarok Világszövetségének Kulturális Bizottsága mély kötelességérzettel vizsgálta a magyar nyelv megőrzésének kérdését, oktatásának lehetőségeit más nyelvterületeken. Foglalkozott a nemzeti kultúránk maradandó értékeinek és új alkotásainak megismertetésére irányuló törekvésekkel. Szenvedélyes és tudományosan megalapozott módon foglalkozott és foglalt állást Szent István király államalapító érdemeinek, hagyományainak, és felszabadult hazánk, a szocialista Magyarországnak összetartozó történelmi fényeivel. I. István király születésének 1000. évfordulóját a Magyarok Világszövetsége is megünnepli, együttműködve a Hazafias Népfronttal és az egyházi szervekkel. Beszámolt a jelentés arról a minden várakozást felülmúló lelkes fogadtatásról, amelyben a külföldön élő neves és arra érdemes magyar képzőművészek meghívása hazai gyűjteményes kiállításra e művészek körében része-JOG ÉS REND Lassanként hagyománnyá válik, hogy évente egy alkalommal az országgyűlésben, tehát az ország és a nagyvilág teljes nyilvánossága előtt a legfelsőbb ügyész és a legfelsőbb bíróság elnöke részletes beszámolót ad az ország — így is mondhatnánk — erkölcsi állapotáról, a törvényesség és a rend helyzetéről, a bűnözés alakulásáról. A két beszámolót kiegészítette még az igazságügy-miniszter beszéde. I)r. Szénás! Géza, a legfőbb ügyész Nézzük tehát milyen volt Magyarország „erkölcsi bizonyítványa” az 1969-es esztendőben. A bűnözés alakulására továbbra is a csökkenő irányzat volt jellemző. A büntetendő cselekmények nagy részét kisebb jelentőségű, a vagyon ellen elkövetett vagy a gondatlanságból okozott bűntettek alkotják. Az elmúlt esztendőben az összes bűntettek száma 6,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1968-ban. Ugyanakkor azonban nőtt az elkövetők száma. Vagyis kevesebb bűntett, több tettes. Ennek főként az a magyarázata, hogy néhány esztendeje, különösen a fiatalkorúak bűnözésében nőtt a csoportosan elkövetett bűntettek száma. Hasonló jelenséget lehetett tapasztalni a társadalmi tulajdon megsértésénél is, ahol, jogi nyelven kifejezve, bűnszövetségben való elkövetési mód az uralkodó. A fiatalkorú bűnözéseket rendszeresen figyelemmel kísérik az ügyészségek és bíróságok dolgozói és elemzik a bűntettek okait. A fiatalkorú bűnözők aránya a 14—18 éves lakosság 1,1 százaléka. Ez önmagában nem nyugtalanító. A fiatalkorúak által leggyakrabban elkövetett bűntett: a vagyon elleni, az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények. A csoportos, úgynevezett galeribűnözés továbbra is tapasztalható sajátosság. Mindenképpen szükségesnek mutatkozik, hogy a bűnüldöző szervek még határozottabban lépjenek fel a csoportos bűnözés ellen, már csak az elkövetési módok durvasága miatt is. A fiatalkorú bűnözés főbb okai közül a beszámolók kiemelték a nevelési hiányosságokat, a rossz környezetet, valamint a szervezett törődés hiányát a faluról városba kerülő fiatalokkal. Az összes bűntettek több mint 55 százalékát a vagyon elleni, tehát a társadalmi és személyi tulajdont károsító bűncselekmények teszik ki. Ennek oka többi között az is, hogy helyenként rendkívül laza az ellenőrzés. A népgazdaság elleni bűntettek az összes bűncselekményeknek mintegy 3 százalékát adják. De megállapítható, hogy a gazdasági élet mai viszonyaiban fokozottabban kell ügyelni olyan bűntettekre, mint a munka nélküli jövedelemszerzésre való törekvés, a korrupció, vagy a társadalmi tulajdont sértő másod- és mellékállások körüli manipulációk, az életszínvonalat közvetlenül támadó árdrágítások. Jóllehet világjelenség, mégsem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy hazánkban is nőtt a közlekedési balesetek száma és a kimondottan közlekedési Dr. Szakács Ödön, a legfelsőbb bíróság elnöke (MTI felv.) bűntettek hat év alatt 49 százalékkal emelkedtek. Különös módon a közlekedés területén tapasztalt könyörtelen rámenősdi okozta cselekmények gyarapodása csaknem matematikai hasonlóságot mutat az emberi élet és testi épség ellen irányuló erőszakos cselekményekkel. Nőtt a rablás, a hivatalos személy elleni erőszak, a garázdaság bűntette. Szükséges a büntetőjogi üldözés hatékonyságát növelni e kategóriákban. Minden törvényes eszközzel meg kell védeni a közbiztonság és a közrend érdekében fellépő hivatalos személyeket és azokat a polgárokat, akik igyekeznek megfékezni az erőszakoskodókat, a garázdákat. Az utóbbi időben szó esett arról, hogy az emberek közönyösek, a szinte szemük előtt lejátszódó, nemegyszer súlyos bűncselekmények iránt. Amenynyire szükséges, hogy a garázda bűnelkövetőkkel szemben mindenki fellépjen, annyira indokolt, hogy a bűnüldöző és igazságügyi szervek megfelelő védelemben részesítsék azokat, akik a rend és a nyugalom oldalán állnak. A közvélemény gyakran kifogásolja, hogy erőszakos bűntettek esetén a bíróságok nem hoznak megfelelően szigorú ítéleteket. A Legfelsőbb Bíróság elnöke rámutatott arra, hogy a korábbihoz képest az említett esetekben fokozottabb szigort alkalmaznak majd. Hatékonyabb lett a bírósági fellépés a mértéktelen alkoholfogyasztás ellen is. Az alkoholos állapotot bíróságaink nem enyhítő, hanem súlyosbító körülménynek tekintik. A beszámolók világosan elemezték a szocialista igazságszolgáltatás és az államhatalom kapcsolatát. A szocialista demokratizmus fejlődésének egyik mutatója. hogy az állampolgárok élénken érdeklődnek a társadalom, az állam e fontos területén folyó munka iránt. A szocialista igazságszolgáltatás ugyanis szerves része az államhatalomnak, és tevékenysége a legszorosabban kapcsolódik az egész társadalom életéhez. Ami a társadalmi rend biztosítását, a köztulajdont, az állampolgárok személyi és vagyoni biztonságának védelmét, az állampolgárok közötti különféle viták bírósági elintézésének általános tapasztalatait illeti, a beszámolókból kitűnt, hogy a bíróságok jól töltik be szerepüket, megfelelő védelmet biztosítanak a törvénytisztelő állampolgároknak és büntetik a törvények megszegőit. Az igazságügy-miniszter rámutatott arra, hogy a bűnözés dinamikája és struktúrája szorosan összefügg a társadalom változásaival, átalakulásával. A hazánkban végbement nagy társadalmi-gazdasági változások sok területen a bűnözés csökkenését hozták magukkal. Ugyanakkor becsapnánk magunkat, ha figyelmen kívül hagynánk, hogy a nagy átalakulások során új gondok, új nehézségek is jelentkeznek. Törvényszerű ez, hiszen fejlődésünk útja nem mentes bizonyos ellentmondásoktól és zökkenőktől. Éppen ezért a bíróságok ítéleteiben együttesen kell kifejeződnie a büntetés és a nevelés követelményeinek. A szocialista igazságszolgáltatás célja, hogy tevékenységével elősegítse az ország gazdasági-társadalmi előrehaladását, a jogfejlődést, őrködjön az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdekek összhangján, a közérdek és a jogos magánérdek egyensúlyán, a törvények betartásán, az ország rendjének szilárdságán. Pethő Tibor Mátyás László, a Hazafias Népfront titkára és TOmpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnóke VAfy EXCLUSIVIDADE EXPORT IMPORT BODOLAY TELEFONE 2 2-1672 Tokaji aszú Tokaji szamorodni édes Tokaji szamorodni száraz Badacsonyi kéknyelű Badacsonyi szürkebarát Egri bikavér Pecsétes barackpálinka Pecsétes szilvapálinka Hubertus Baracklikőr és még számos kiváló minőséért magyar bor és szeszesital különlegesség Brazíliában 2
