Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-11-28 / 24. szám

r ^7/ Idényzárás EGYKORI NAGY SIKEREI SZÍNHELYÉN, Svájcban bú­csúzott az évtől a magyar labdarúgó-válogatott. 1954-ben, bár az emlékezetes világbajnoki döntőben a várt győzelem elmaradt, mégis mindenki a magyar csapatnak ítélte a pál­mát. Most, november derekán, ha nem is csillogott a magyar csatárjáték, a nehéz, kísérleti év mégis győzelemmel ért vé­get. A mérkőzés egyetlen gólját Fazekas, a vékonydongájú újpesti csatár szerezte. Dicséretére váljék, hogy szinte re­ménytelen helyzetből, a kapus kicselezése után, balra sodród­va, a befutó védők feje fölött talált a hálóba. Korábban pedig mindkét részről több, lényegesen jobb helyzet maradt ki­használatlanul. S a gyors, változatos mérkőzést a svájci tu­dósítók valami jégkorong-találkozóhoz hasonlították, hiszen hol az egyik, hol a másik kapu forgott gólveszélyben. A két csapat egyaránt a támadásra összpontosított, s az egyik olda­lon Rothermel, Grosics ugyancsak tatabányai utóda, valamint Mészöly, az „öregek” közül egyedül új útra tért, minden mérkőzésre alaposan készülő szőke középhátvéd, a másikon a középpályás-trió, Odermatt, Kuhn, Blättler jeleskedett. AZ 1:0 MINDENKÉPPEN BIZTATÓ, értékes győzelmet, a jövőre nézve is megnyugtató idényzárást jelent. Különösen, ha arra gondolunk, hogy néhány héttel korábban az olaszok világbajnoki ezüstérmes csapata sem tudott győzni Svájcban, kénytelen volt l:l-es döntetlennel megelégedni. Hiába, az erőviszonyok mind jobban kiegyenlítődnek a labdarúgásban is. A futballböírzén alig jegyzett törökök például fontos Euró­­pa-bajnoki selejtező mérkőzésen pontot raboltak Kölnben, a világbajnokságon oly nagyszerűen játszó németektől. De a gyengének ítélt norvégok is 1 :l-re végeztek Szófiában a bol­gárokkal. S itt álljunk meg egy pillanatra, hiszen ez a mér­kőzés is az Európa-bajnokság keretében folyt, méghozzá a selejtezők magyar csoportjában. A már három alkalommal szerepelt norvégokat leszámítva a továbbjutásra esélyes há­rom csapat mindegyike egy-egy mérkőzést vívott. A magya­értékes győzelemmel rok helyzete a legkedvezőbb, hiszen idegenben nyertek. A franciák otthon 3:l-re tudták legyőzni a norvég együttest, míg a bolgárok döntetlenre mérkőztek velük. A franciákkal különben 1971-ben először Budapesten (IV. 24.), majd Párizs­ban (X. 9.), mérkőzik a magyar csapat. A Mexikóban rende­zett világbajnokság után válságba jutott, kapitány nélkül maradt s átszervezett bolgár csapat bemutatkozása nem si­került, s ellenük előbb Szófiában (V. 19.), majd Budapesten (IX. 25.) játszik a magyar válogatott. A jövő évi műsort a norvégok ellen még hátralevő népstadionbeli mérkőzés (X. 27.) és az osztrákok (IV. 4, Bécs), valamint a jugoszlávok (IX. 1. Budapest) elleni hagyományos találkozók egészítik ki. A KÍSÉRLETI ÉV LEZÁRULT tehát. A magyar válogatott­ban nem kevesebb, mint tizenhárom újonc kapott helyet 1970- ben. Közülük Rothermel kapus, Konrád és Vidáts, a két ke­mény védő csaknem állandó tagja lett a csapatnak. A játék a középpályán akadozik olykor, és a csatársor bal oldalon sántikál. De bízzunk a bátran kísérletező kapitányban és a Baselben valóban nagyszerűen küzdő, szívvel-lélekkel játszó csapatában. „Látszólag még nem sokat, úgyszólván semmi újat nem csináltunk — mondta a mérkőzés után Hoffer Jó­zsef, az újságíró-szövetségi kapitány. — De segítőtársammal, Kapocsi Sándorral, kiválogattunk 20—25 olyan játékost, akik a mérkőzések 90 percét teljes erőbedobással küzdik végig és hajlandók a felkészülés során is mindent megtenni a sikerek érdekében. A csapat törzse tehát kialakult. A jövő évben sok gyakorlással megfelelő taktikát, játékstílust kell kidol­gozni és begyakorolni a további fejlődés érdekében...” Eh­hez a sok izgalmat hozó, de végül kedvező mérleggel záruló kísérleti év utolsó mérkőzése mindenképpen jó kiinduló ala­pot jelenthet. Abban ugyanis mindenki egyetért, hogy akár az Oslóban, akár a Baselben aratott győzelem még csak az első lépéseket jelentheti a magyar labdarúgás újbóli felemel­kedésének útján. Vad Dezső • ■ .... . ... . ... . . A KÉTSZÁZÖTVENEDIK GYŐZELEM MAGYARORSZÁG—SVÁJC 1:0 (0:0) Basel, OS 000 néző, vezette: Lo Bello (olasz). MAGYARORSZÁG: Rothermel (4-szeres válogatott) — Noskó (8), Mészöly (60), Konrád (5), Páncsics (14) — Dunai'III. (5), Halmost (8), a félidőtől Vidáts (4) játszott helyette — Fazekas (14), Kocsis (9), Beue (45), Szuromi (1). GOLLÖVÖ: Fazekas (83. perc). Ez volt a magyar válogatott 250-ik győzelme. AZ EDDIGI MÉRLEG: 448 mérkőzés, 250 győzelem, 89 döntetlen, 109 vereség, gól­arány: 1209:734. AZ IDEI MÉRLEG PEDIG: 3 győzelem (Lengyelország, Norvégia, Svájc), 2 döntetlen (Jugoszlávia, Ausztria), 2 vereség (Német SZK és Svédország). Űj sorozat közlését kezdjük meg lapunkban. Mexikó és München, a két olimpia közötti „félidőben” a korábbi olim­piákon elért magyar sikerekre, kiemelkedő eredményekre szeretnénk emlékezni. A magyar sport legjobbjai ugyan ala­posan elkényeztettek bennünket, hiszen Athéntől kezdve Mexikóig a 95 aranyat jelentő első helyezés mellett 76 máso­dik, 88 harmadik, 77 negyedik, 74 ötödik és 45 hatodik helye­zést szereztek. Kiknek a nevéhez fűződnek ezek az eredmé­nyek? A sikeresen szerepelt bajnokok, ezüst- és bronzérmesek mellett a további helyezést elérőkre emlékezünk ezúttal, és következő számainkban. összeállítottuk a magyar sport dicsőségtábláját. A sport kiválóságai között akadnak szép számmal, akik a szülőföld­től tárol élnek, akikről régebben kaptunk hírt. S így ha érte­süléseink nem volnának minden esetben pontosak, kérjük, jelentkezzenek, helyreigazításukat örömmel nyugtázzuk... ABAY NEMES Oszkár (1936, Berlin, bronzérmes a 4 X 200 méteres gyorsúszóváltóban), a kiváló gyorsúszóból lett ügyvéd végig szülő­városában, Pécsett élt. A hatvanas évek elején viszonylag fiatalon halt meg. A felszabadulás utáni időszakban országgyűlési képviselő is volt. ALAPY Gábor (1936, Berlin, 5. az evezős nyolcasban) a nyolcas egyik vezéregyénisége, Európa-bajnok. Rendkívüli fizikai erejéről volt híres. Egyszer, egy katonai sijárőrverseny során csapatának egyik tagja lábtörést szenvedett. Alapy a nyakába vette, úgy futott tovább és győzelemre is vitte együttesét. Olaszországban nősült, év­tizedek óta Itáliában él. ALBERT Flórián (1960, Róma, bronzérmes a labdarúgócsapatban) a római olimpiára nagy reményekkel kiutazott csapat tagja volt. A dánoktól elszenvedett vereség hideg zuhanyként érte a sportked­velőket. A Ferencváros kapitánya a hatvanas évek kiváló játékosa­ként 1967-ben elnyerte a legjobb európai labdarúgóknak alapított aranylabdát. 1969 júniusában ismét a dánok ellen küzdve megsérült és azóta sem nyerte vissza régi formáját. ALKER Imre (1968, Mexikó, 4. a kötöttfogású birkózás lepkesú­lyában) már két olimpián vett részt, de 1941-ben született és Münchenben is ott lehet. A válogatott legkisebb, csupán 155 centimé­ter magas versenyzője. AMBRUS Miklós (1964, Tokió, az aranyérmes vízilabdacsapat ka­pusa) Jó néhány éves külföldi tartózkodás után tért haza és előbb az FTC, majd a válogatott kapuját őrizte a medencében. Bohém, víg kedélyű sportember, néhány éve vonult vissza. ANDRÁSI Gyula (1948, London, 5. 10 000 m-es kajak kettesben) a magyar sport egyik sokat Ígérő kajakos versenyzője volt, de tehet­sége jóformán még ki sem bontakozhatott igazán. 1951-ben a Bala­tonon vitorlázni indult és a hirtelen támadt viharban fiatalon vesz­tette életét. Londoni társa, Urányi János, a melbourne-t olimpia ké­sőbbi bajnoka ugyancsak fiatalon, súlyos betegség következtében hunyt el. ANTAL Róbert (1952, Helsinki, az aranyérmes vízilabda-együttes tartalékkapusa) Jeney, a közkedvelt „Pierre” mellett az elsőséget visszahódító együttes „portása” volt. Másfél évtizede Kanadában él, kezdetben ott is kedvenc sportjával, a vízilabdával foglalkozott, ak­tív játékos is volt. BÁCSALMÁSI Péter (1936, Berlin, 6. rúdugrásban), a kiváló, első­sorban tizpróbás, két olimpián rajtoló atléta Los Angelesben és Ber­linben egyaránt a zászlóvivő megtisztelő feladatát is betöltötte. Év­tizedeken át nevelte a leendő testnevelő tanárokat, a Testnevelési Főiskola atlétikai tanszékének vezetője volt, 1968 végén vonult nyug­díjba. BADO Rajmund (1924, Párizs, 3. a kötöttfogású birkózásban, ne­hézsúlyban, 1928-ban 6.), az FTC egykori Európa-bajnok versenyző­je változatos életútja során előbb Egyiptomban edzősködött, majd az Egyesült Államokban lett profi birkózó. A háború után hazatért, de az elmúlt tizenöt évet már újra New Yorkban töltötte. BAGOCS János (1968, Mexikó, 6. a súlyemelés könnyűsúlyában) két év alatt bámulatos javulást ért el és tavalyi ezüstérmes helye­zése után 1970-ben már Európa-bajnokságot nyert. 25 éves, München egyik magyar súlyemelő reménysége. BAJKÖ Károly (1968, Mexikó, 3. a kötöttfogású birkózás váltósú­lyában) Tokióban idő előtt kiesett, Mexikóból már érmet hozott ha­za. Münchenre talán beérik tudása, a Vasasban legalábbis ebben re­ménykednek. BAKONYI Péter (1964, Tokió, 1968, Mexikó, előbb az 5., majd a bronzérmes kardvivócsapat tagja) megbízható csapatember volt mindig. Két olimpián, fél tucat világbajnokságon vett részt. 1970-ben mondott le a válogatottságról. Két diplomával rendelkezik, a tudo­mányos pályán is nagy jövőt jósolnak számára. BAKOS Károly (1968, Mexikó, bronzérmes súlyemelésben, váltó­­súlyban) 1969-ben már Európa-bajnokságot nyert, de az idén kelle­metlen sérüléssel bajlódott. Az új gárda legjobbjának tartják, most 27 éves, apja is ötször nyert magyar súlyemelő-bajnokságot. BALCZÖ András (1960, Róma és 1968, Mexikó, az aranyérmes öt­tusacsapat tagja) az elmúlt évtized legjobb öttusázója. A Nyíregy­házáról Csepelre került kivételes tudású sportember már mindent elért, amit csak lehetett, tíz alkalommal nyert az egyéniben és a csapatban világbajnokságot. Csak az egyéni olimpiai győzelem hiányzik még trófeái közül. Mexikóban a svéd Ferm előzte meg egy hajszállal, de Münchenben is ott akar lenni. BALLYA Hugó dr. (1936, Berlin, 5. az evezős nyolcasban) a ma­gyar evezőssport egyik ma is Jól ismert egyénisége. Különböző fontos posztokon szolgálta kedvenc sportját, jelenleg a Vasas női versenyzőinek edzője. (folytatjuk) A MAGYAR SP VÍZSZINTES: 1. Los Angeles­ben (1932) lóugrásban olimpiai bajnokságot nyert tornászunk. 6. Az előbbi olimpián bajnoksá­got nyert ökölvívónk. 11. A kardvívás egyéni bajnoka és az olimpiai bajnokságot nyert kardcsapat tagja volt Amszter­damban (1928). 14. Az illemet sértő módon viselkedik. 15. Bé­csi... (rántott hús). 16. Római 450. 17. ... Gynt (Ibsen műve). 19. Etnográfus, a Néprajzi Mú­zeum igazgatója volt. 20. Nyári ház. 22. Azonos betűk. 23. Ku­kucskál. 25. A kelleténél hosz­szabb ideig. 26. A női tőrvívás kétszeres olimpiai bajnoka (Ber­lin 1936 és London 1948). 28. Amszterdamban (1928) birkózás­ban nyert olimpiai bajnokságot. 30. Ipari növény. 31. Használha­tatlanná tévé. 32. Decemberi. 34. N. S. 35. Római 5 és 51. 36. Rész­vénytársaság. 38. Község Nógrád megyében. 39. I. T. 40. Taka­­téktüzhely (népiesen). 42. Egy­általán nem. 44. A. K. 45. „A” zivatar. 47. Kicsinyítő. 48. C. Z. Y. 49. Mutató szócska. 51. Közle­kedés a közlekedési eszközön. 53. Repedések. 56. Ráskai... 58. Európai nép. 59. Kis köztársa­ság Rimini mellett. 61. Indiai vá­ros (Tadzs Mahal). 63. T. A. D. 64. Kiejtett betű. 65. Finoman köny­­nyed, harmonikus báj (az utolsó négyzet „CS”). 66. Az Operaház szőlótáncosa (Rezső). 68. Azonos hangjegyek. 70. Mely személy? 71. Kelte. 73. Változat — latin szóval. 75. A női magasugrás olimpiai bajnoka volt Berlinben (1936). 76. A birkózásban nyert bajnokságot az előbbi olimpián. FÜGGŐLEGES: 1. A kardvívás egyéni bajnoka és az olimpiai bajnokságot nyert kardcsapat tagja volt Los Angelesben (1932). 2. Elénekelt. 3. Azonos római számok. 4. Rétegként borit. 5. Enni ad. 6. Léte. 7. N. E. R. 8. Kiejtett betű. 9. Kiejtett betű. 10. Szoba egynemű betűi. 11. Kanna, csésze stb. van ilyen. 12. Későbbi időpontra halaszt. 13. Nagy forróságtól, hőségtől hé­vül. 18. A ruhán keletkezett nyí­lás. 21. Mázolja. 23. A földszint­re jut. 24. Atkozódás. 27. Káté! 28. A könnyűsúlyú birkózás olimpiai bajnoka volt Berlinben. 29. Lásd a 36. sz. sort. 33. S. A. A. 35. Sportág, amelyben spor­tolóink öt alkalommal szereztek olimpiai bajnokságot. 37. Az ál­lóvíz szegélye. 40. A fát rágja. 41. Illatos virágok. 43. A berlini olimpián ökölvívásban bajnok­ságot nyert sportolónk. 44. Hangszeres együttes (névelővel). 46. Ruhát fölsegít. 48. A 100 m-es gyorsúszás olimpiai bajnoka (Berlin 1936). 50. A nem szige­telt áram teszi. 52. Ön vegyjele. 54. Kis patak. 55. Az amszterda­mi olimpián bajnokságot nyert ökölvívónk. 57. Tarolá. 60. Fenn­hangon elitéi. 62. Sűrűn nőtt (névelővel). 67. A. M. C. 68. Dudva. 69. G. E. B. 72. Arzén vegyjele. 73. V. K. 74. Balaton. (BEDNAY JÓZSEF) A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szóra­koztatás céljából közöljük. Megfejtés a 22. számból: A költő és a szőlővessző, / A vi­lágnak adja lelkét. Szőlővessző lelke a bor, / A költőnek lelke a dal. (Petőfi) Kö LT ö É S A S Z K AR L BÉR G SZ ö JL 2 £ VI B 0 R 0 E£ L E p E D IT £ I É1 £ ö 0Z £ K fiI L A sZ 0 L VE S SZÓ AK I i1 EH A V R £ T E L GA 0 D M D ö 0S £ K £ N GR / i U U KS E H L AV A 1í I T öZ E BK K£ I ( ) s H U I I 0 VA E AD J A 1[, EL K E T MA G A RE J 1 1 K 0 T U RA B FE S T t ) K R JI V A R 0 Sz, 0 í I 0 K HA i Z S I R T 15 K L £ L K E A D A L F * m W * W l ÍÍr í&j ■Tf * fffé h yP Gól Kispesten, a Honvéd—Ferencvá­ros mérkőzésen. Ez­zel a felvétellel nyert Geleta Pál budapesti fotóripor­ter ezüstérmet Prá­gában, az Interpress ’70 nemzetközi ver­senyen. Jobbra: Fazekas László, a svájciak elleni győztes gól újpesti szerzője. Lent: Papp László, a háromszoros olimpiai bajnokból lett edző az elmúlt évben két Európa-bajnokságot nyert tanítványai­val a felnőttek me­zőnyében. Most, a Miskolcon megrende­zett Junior Európa­­bajnokságon átütő sikerért 5 arany, 2 ezüst és 2 bronzér­met nyertek a fiatal magyar versenyzők. A képen Réder Jó­zsef, az egyik fiatal reménység, Papp La­ci tanácsait hallgatta két menet között (Geleta pál felv.) * Jobbra: Balczó András, a világ legjobb öttusázója, az elmúlt év­tized kiváló sportembere * 14 lelátóról jelentjük... Az MTK labdarúgócsapatának jó szereplése az idei baj­nokság egyik nagy meglepetése. A kék-fehérek klubját ko­moly tervek foglalkoztatják. Többek között szeretnék az esti világítást is bevezettetni a Hungária úti pályára. Kettős győzelmet arattak a teniszezők és az asztalitenisze­zők az angolok ellen. A teniszezők a Király Kupáért rendezett fedett pályás tornán, elsősorban Baranyi Szabolcs jó játéká­val, 4:l-re győztek a britek ellen. Az asztaliteniszezők pedig az Európa Liga torna keretében 6:l-re verték a vendégeket. A zöld asztal mellett a fiatal Klampár remekelt. Ritka elismerésben részesült dr. Sir József, a harmincas évek kiváló gyorsfutója, a nemzetközi atlétikai élet egyik jelenlegi irányítója. A Párizsban megalakult Európa Szövet­ségbe százszázalékos szavazattal választották be. A nemzetközi tornákon szereplő magyar csapatok becsüle­tét a Pécsi Dózsa mentette meg. Az Újpesti Dózsa, a Ferenc­város és a Bp. Honvéd kiesése után a lelkes vidékiek bravúros győzelemmel jutottak tovább. Az Európai Vásárok Kupájá­ban a korábbi védő Newcastle United elleni két mérkőzésük összesítése 2:2-es eredményt hozott és következtek a most szokásos 11-es-rúgások. Az angolok egyet hibáztak, majd Rapp kapus kettőt hárított, a pécsiek viszont valamennyit berúgták és továbbjutottak, legközelebbi ellenfelük a Juven­tus. Vajda László, a fiatal, tehetséges, Londonban tréningező műkorcsolyázó a richmondi pályán súlyos lábsérülést szenve­dett. Az idei nagy versenyeken aligha vehet részt. Gyászol a magyar vívósport. Szabó Pál, a vívóélet egyik kiváló szervezője Algériában vállalt kétéves edzői szerződé­sének lejárta után éppen hazafelé készült, mikor váratlan szívroham végzett vele. 15

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents