Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-11-14 / 23. szám
JitA xyris -Q-ótA ons Esős évszak Véget ért a szeszélyes nyár, a naptár már őszi napokat jelez. Ilyenkor az asszonyok előszedik a szekrények mélyéről a hidegebb időre szolgáló ruházat kellékeit: a hosszú ujjú ingeket, gondosabbja a divatból kiment hosszú alsónadrágokat, a polc tetejéről a beporosodott kalapot. A gondos háziasszony az esős évszakra gondol, amikor kipróbálja az ernyőket, szemlét tart a felöltők felett, megvizsgálja a cipőket, nem hibás-e valamelyik. Hiába, elkövetkezett az az idő, amikor gondosabban kell öltözködnünk. Az átmeneti idő betegsége a megfázás. Ilyenkor a legtöbb ember hajlamos a könynyelműségre, ném beszélve arról, hogy az időjárás is gyakran megtéveszt bennünket. Reggel csalóka napsugár táncol be a szobába, délre már esetleg beborul, hűvös szél támad, és délután esni kezd az eső. Mire az ember hazaindul a munkájából, már fázik, a ruhája esetleg átázott s miközben odahaza sietve átöltözik, nagyokat tüsszent. Az aggódó feleség ilyenkor már főzi a jó forró teát, és a férjébe diktál 1—2 tabletta aszpirint. Az esős idő veszedelme Az esős idő legnagyobb veszedelme a nedvesség, vagyis az átázott ruha és cipő. A nedvesség nyitott kapu a test melege számára. A fizikából tudjuk, hogy az átázott ruha legalább 1 kiló vizet vesz fel. A víz párolgása a testtől hőt von el, szervezetünk ilyenkor lehűl, és örülhetünk annak, ha egy kis könnyű náthával megússzuk a dolgot. Különösen veszedelmes az átázás akkor, ha szél kerekedik. Ilyenkor meggyorsul a párolgás és a testünkből még több meleget veszítünk. Hogyan öltözködjünk ? Az öltözködés célja ősidőktől fogva az időjárás viszontagságai ellen való védekezés. Miután testünket ruházatunk választja el a külvilágtól, a bőrnek, és ezen keresztül a testnek, igen sok funkcióját befolyásolja. Ezért folyton változtatni kell ruháinkat, mert csak így érhetjük el, hogy a szélsőséges hőhatásokkal szemben védekezhessünk. Ha a bőr közvetlen hőmérséklete 31,5 C és 33,5 C között mozog, jól érezzük magunkat, nem fázunk és nincs melegünk. Tudnunk kell, hogy minél több rétegből áll a ruházatunk, annál melegebben vagyunk felöltözve. Az ilyen öltözködésnél az egyes rétegek között elhelyezkedő levegő tartja a meleget. A levegő ugyanis rossz hővezető, lassan melegszik fel, ugyanakkor hőfokát lassan veszíti el. Ruházatunkban egyébként mintegy 30 liter levegő helyezkedik el. Legkönnyebben nedvesedik át a vászon, nehezebben a selyem, és még nehezebben a gyapjú, mert szálai között zsírtartalmúak is vannak. A test hő- és nedvességleadása a ruházaton keresztül csak úgy képzelhető el, ha a ruhák anyaga kellően átjárható a levegő számára a legalsó ruharétegtől kezdve a külsőig. Ha a ruhaanyag nem elég porózus (így a nylon holmik), akkor fokozott verejtékképződés következik be, a test lehűlése akadályokba ütközik. Fontos a ruha színének megválasztása. Nem ok nélkül viseljük nyáron a világos színű ruhákat, télen a sötétebbeket. A fekete színű ruha kétszer annyi meleget nyel el a test melegítésére, mint a fehér. A ruha feladata tehát az, hogy a 36,5 C körüli testhőmérsékletünket megvédje, ugyanKeceptek akkor a vérkeringést és szabad mozgásunkat ne gátolja, tehát jól szabott, kényelmes legyen. Kalappal vagy kalap nélkül? A férfiak többsége télen és nyáron előszeretettel jár kalap nélkül. Elterjedt ugyanis az a téves nézet, hogy a hajadonfővel való járás egészséges, és aki így jár télen-nyáron, azt elkerüli a férfiak réme, a kopaszodás. Ezt a téves nézetet el kell oszlatnunk. A kopaszodás öröklődő, és legtöbbször a nemi hormonokkal van összefüggésben. A fejbőr nagyon érzékeny a nedvességre. A haj megnyirkosodik, és a nedvesség elpárolgásakor lehűl a bőrtakaró. Ez akadályozza a haj normális táplálását, megkezdődik a hajhullás. A nagy hőmérsékváltozások is ingerük a fejbőr idegvégződéseit, hideg és a nedvesség hatására a véredények görcsösen összehúzódnak, és a vérkeringés a fej bőrében megrosszabbodik. Ugyanilyen hatással van a fej bőrére a szűk kalap is. Kalappal tehát, vagy kalap nélkül? Nulla fok alatt, vagy esőben, hóban kalap nélkül járni nem ajánlatos. Ilyenkor vegyük csak elő a kalapot még akkor is, ha nem szeretjük, ha itt-ott el is hagyogatjuk. Senki ne féljen attól, hogy azért lesz kopasz, mert kalapot hord. Idős embereknek külön ajánljuk, hogy az elkövetkező hűvös időben ne legénykedjenek kalap nélkül, különösképpen akkor ne, ha köhögnek, vagy hurutosak. Ne versenyezzenek a dús sörényű fiatalokkal, bármennyire is akad dicsekednivalójuk meglevő hajzatukkal. Mi a teendő tél elején? Az ősz és a tél még nem ró nagyobb feladatokat az emberre.. Valójában a nyári megszokott életritmust kell folytatni némi megszorítással. Minden ember feladata ilyenkor az, hogy a hűlést elkerülje. Egyébként nem azért hűlünk meg az átmeneti időben és télen, mert hideg van, hanem azért, mert többet tartózkodunk zárt helyiségben. Ez leszállítja szervezetünk ellenállóképességét, másrészt növeli a fertőzés lehetőségét. Érdekes még megemlíteni, hogy a kemény tél nem hoz olyan járványhullámot, mint az enyhe tél. A várható hűléses megbetegedés legjobb ellenszere a mozgással járó jó vérellátás. A mozgás sokszor többet ér, mint a hideg lemosás. Amikor csak egy kis időnk van, siessünk ki a szabad levegőre, jól szellőztessük ki a tüdőnket. A tétlen életmód — sajnos — megrövidíti az életet. A kényelmes ember termete megváltozik, kialakul a puffadt hasú, elhájasodott, magas rekeszállású, aranyerekkel küzdő testalkat. Minthogy a vérkeringés és az anyagcsere is túlnyomórészt a mozgás táplálására van rendelve, a mozgáshiányt ezek is megsínylik. A mozgáshiány a szívtrombózis keletkezésénél a legtöbb esetben kimutatható. És a vitaminok ? Vitaminraktárunk csak a tél vége felé ürül ki, addig felesleges vitaminokat felíratni az orvosunkkal. A vitaminok szedésével túlzásba menni amúgysem szabad, mert a túlzott vitaminfogyasztás ugyanolyan súlyos betegségek kiindulópontja lehet, mint a vitaminhiány. Dr. Marék Antal KÁPOSZTALEVES. Megtisztítunk és felaprítunk egy csomag leveszöldséget, és egy evőkanálnyi zsiradékon kissé megpirítjuk. Felengedjük 2 liter vízzel, beledobunk fél kiló darabokra vágott marhalábszárat, 1—2 feldarabolt zöldpaprikát és 2 darab cikkekre vágott paradicsomot. (Konzervvel is helyettesíthetjük.) Lefedve, lassú tűzön főzzük, majd beleadunk öklömnyi fehérkáposztát, vékony metéltre vágva; ízlés szerint sózzuk és addig főzzük, míg a hús majdnem puhává válik. Ekkor adunk bele fél kiló, kis kockára vágott burgonyát és, ha már az is megpuhult, gazdagon megtejfölözve adjuk asztalra. STEFÁNIA-SÜLT. Egykilós marhafelsál darabot hosszában felnyitunk, (hogy jó nagy szeletet nyerjünk) és kiverjük. 30 deka darált sertéshúst összekeverünk 10 deka párolt rizszsel, kevés zsírban pirított, mokkakanálnyi vöröshagymával, egy nyers tojással, sóval és törött borssal. Ezt a húskeveréket a kivert felsálszeletre terítjük. Közepére egy sorban keményre megfőtt, meghámozott tojásokat fektetünk, és az egészet úgy göngyöljük össze, hogy a tojást körös-körül darált hús, azt meg felsál ölelje körül. Evőkanálnyi zsiradékon, fedő alatt megpárolunk egy kis fej reszelt vöröshagymát, hozzáadunk egy lereszelt sárgarépát és együtt kicsit pirítjuk. Beleadjuk az összegöngyölt és fonallal átkötött húst. Mindkét oldalán átsütjük, majd kevés vizet aláöntve, jó puhára pároljuk. Tálalásnál a húsról a fonalat eltávolítjuk, deszkán felszeleteljük és tejföllel ízesített levébe visszatéve, újból átforraljuk. Hidegen is kitfoiő, akkor a mártásból kivéve, hagyjuk kihalni. ROZSDÁS PECSENYE. Egy szép, tömör marhahús darabot — fehérpecsenyét, felsált — sűrűn megtűzdelünk füstölt szalonnával, nyers sárgarépával és ecetes uborka darabkákkal. Evőkanálnyi zsiradékon, fedő alatt megpirítunk kiskanálnyi reszelt vöröshagymát, belereszelünk egy szál sárgarépát és azzal is pirítjuk, majd a megtűzdelt húsdarabot mindként oldalán hirtelen átsütve, annyi vízzel öntjük fel, hogy majdnem ellepje. Mellé dobunk egy paradicsomot, egy cső zöldpaprikát és lefedve, lassú tűzön puhára pároljuk. Tálalásnál a húst felszeleteljük, levét áttörjük és úgy öntjük rá. GRILLÁZS-SZELET. 15 deka kristálycukrot megpirítunk, beledobunk 15 deka diót, és kivajazott tálra simítjuk. Ha megkeményedett, először mozsárban törjük össze, majd átdaráljuk. 3 tojás sárgáját habosra kiverünk 15 deka purcukorrál, beleadjuk a megtört grillázst, és két ostyalap közé simítva, a hűtőszekrénybe tesszük, hogy jó kemény legyen Forró késsel könnyen, szép hosszú szeletekre vághatjuk, de tálalásig tartsuk hűvös helyen. KÁVÉS P1SCHINGER-SZELET: 16 deka vajat habosra keverünk 13 deka porcukorral és egy evőkanálnyi kávékivonattal. Az ostyalapok közét ezzel a krémmel töltjük, tetejére deszkát fektetünk és súllyal egy napig lenyomtatjuk. (Száraz helyen tartsuk, nehogy a lapok megnyirkosodjanakl) Másnap tüzes késsel hosszúkás szeleteket vágunk belőle. Finom, ha a lapokat még darált mandulával is meghintjük. Kürthy Hanna rajza PETŐFI SÁNDOR Jüiiuk m&gjy. cl bűltluL ? Minek mégy a boltba, kislány, Pántlikát akarsz venni tán? Nézd, a mező szebb pántlikákat árul, Szebbet, ingyen, sok ezer virágbul. PÁRNA Mérete: 49X19 cm. 1 motívum 70X70 szem. Hozzávalók: (0X90 cm kongré, 10 deka világospirog (ebből készítjük a zsinórt is), 10 deka fekete, 12 türkiz gyapjúfonal. Előrajzolni nem kell, elég, ha pontosan 1 felé osztjuk a lapot, s erre keresztöltéssel kivarrjuk a mintát. Ha kész, rádolgozzuk az előre elkészített párnára. A hátlapját fekete selyemből varrjuk. A zsinórt úgy készítjük, hogy 3 méter hosszú szálakat húzunk oda-vissza, ezeket egyenletesen megsodorjuk, ezután ráerősítjük a párna szélére. Játsszunk népi játékot ? A LENQYELKÉTŐL A PELERINIQ Régi tapasztalat, hogy az énekelt vers és szófűzés maradandóbb, mintha olvassuk, vagy szavaljuk azt. Játszva tanít az édes anyanyelv régi és új fordulataira. Aki ügyes és ötletes, maga is költhet rigmust, s aki kitalál és hozzátesz egy-egy strófát a népi játékhoz, maga is az élő népköltészetet gazdagítja. Nem is szólva arról, hogy egy kis fejtöréssel a közös játék még érdekesebbé válik. Hogyan is kell kezdeni? Két, vagy akár tizenkét gyermek először a dallammal ismerkedik meg, s ha azt már betéve tudja, jöhet a játék megtanulása. Fontos, hogy a népi játékosok mindegyike jól tudja a szöveget és éneklés közben — mosolyogjon. Jó szórakozást kívánunk és kíváncsian várjuk a leveleket, vajon sikerült-e betanulni az alább közölt játékot és milyen új strófát költöttetek hozzá? A budapesti hagyományos őszi bunda és szőrme konfekció, valamint szőrmés-bőr cikkek nagy bemutatóján, mintegy százhúsz modellt láttunk, közötte ismét nagyon szép irhabundákat, panofix szőrme és nemes szőrme kabátot. A legjobban ismét csak az új divatvonal jegyében tervezett, testhez simuló felsőrész, midi hosszúságú, slicceit irhakabátok tetszettek, ameAz ismét divatos és mindig kedvelt lengyelke sötétbarna irhából, barna panofix-szegéllyel, zöldnarancssárga hímzett paraszt-szalaggal díszítve lyeket hosszú szőrmével kombináltak, paszpóloztak, galléroztak. A legötletesebb modellek a különféle ocelot, zebra, tigris és absztrak mintára festett sportos jellegű panofix bundák, a legszebbek a barna, a hófehér, a galambszürke göndör báránybundák, a legkívánatosabbak pedig a sötétbarna színű nerckabát és a fekete perzsabunda voltak. Néhány egészen különleges Ugyancsak barna irhából készült ez a különlegesen szép kepp, világosbarna merluska-szőrmével kombinálva (Komlós Lili felv.) modellt is bemutattak, mint a tűzpiros irhaponchot, fekete merluska szőrmével szegélyezve, az őzbarna, térdig érő irhakeppet, az alján világosbarna merluskaszőrmével és gallérral díszítve, vagy a foltos mintájú, teknőc mintázatú bundakabátot. A budapesti Technika Házában rendezett bundaparádén lefényképeztünk néhány modellt. P. J. Külföldön is kedvelt a göndör bárány merluska-szőrme. Ezt a hófehér, midi hosszúságú merluskabundát fehér rókabárány szőrmével kombinálták Oiipkela A SZÜLÖK KÖSZÖNTÉSE Kisfiú és kislány ünnepi KISLÁNY; ruhában, egyiknél szalagos ... és édesapákat.. bot, másiknál virágbokréta. EGYÜTT: KISFIÚ: köszönteni? Szabad-e édesanyákat... «HééUtxc+d gatóság válaszol: Szabad! Ezzel máris benne vagyunk mindnyájan a népi játékban!) (Valaki, vagy az egész hall- (Kisfiú és kislány énekel:) i i J i É vr; 21 o Csipke fa bimbója Fihajlott az ut-ra! J i x 4 í ^ Pü ■$ ü r Eide,rida, T^orn-E orr-kora,!Cihajlott az ut-ra! Kihajlott az útra. KISFIÚ: Arra ment Jánoska (a saját nevét mondja, Lacika, Péter ke). EGYÜTT: Szakajt egyet róla, Rida, rida, bom-bom-bom, Szakajt egyet róla! KISLÁNY: Arra ment Mariska (Rozika, Editke, ő is a saját nevét mondja). EGYÜTT: Szakajt egyet róla, Rida, rida, bom-bom-bom, Szakajt egyet róla. Elvitte anyjának, Anyák szép napjára, Rida, rida, bom-bom-bom, Anyák szép nápjára! KISFIÚ: Köszönöm jó anyám, Hogy eddig szerettél, Rida, rida, bom-bom-bom. Szépen fölneveltél! KISLÁNY: Köszönöm jó apám, Hogy eddig szerettél, Rida, rida, bom-bom-bom, Szépen fölneveltél! EGYÜTT: Köszönöm, nagyszülőm, Hogy minket szerettél, Rida, rida, bom-bom-bom. Szépen fölneveltél! KISLÁNY: (szavalva) Kicsi vagyok, Kicsit mondok: KISFIÚ: Édesanyánk, KISLÁNY: Édesapánk, EGYÜTT: Legyen mindig nagyon boldog! (Meghajolnak és elsietnek.)
