Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-11-14 / 23. szám

JitA xyris -Q-ótA ons Esős évszak Véget ért a szeszélyes nyár, a naptár már őszi napokat jelez. Ilyenkor az asszonyok elő­szedik a szekrények mélyéről a hidegebb időre szolgáló ruházat kellékeit: a hosszú ujjú ingeket, gondosabbja a divatból kiment hosszú alsónadrágokat, a polc tetejéről a be­porosodott kalapot. A gondos háziasszony az esős évszakra gondol, amikor kipróbálja az ernyőket, szemlét tart a felöltők felett, meg­vizsgálja a cipőket, nem hibás-e valame­lyik. Hiába, elkövetkezett az az idő, amikor gondosabban kell öltözködnünk. Az átmeneti idő betegsége a megfázás. Ilyenkor a legtöbb ember hajlamos a köny­­nyelműségre, ném beszélve arról, hogy az időjárás is gyakran megtéveszt bennünket. Reggel csalóka napsugár táncol be a szobába, délre már esetleg beborul, hűvös szél tá­mad, és délután esni kezd az eső. Mire az ember hazaindul a munkájából, már fázik, a ruhája esetleg átázott s miközben odahaza sietve átöltözik, nagyokat tüsszent. Az ag­gódó feleség ilyenkor már főzi a jó forró teát, és a férjébe diktál 1—2 tabletta asz­pirint. Az esős idő veszedelme Az esős idő legnagyobb veszedelme a ned­vesség, vagyis az átázott ruha és cipő. A nedvesség nyitott kapu a test melege szá­mára. A fizikából tudjuk, hogy az átázott ruha legalább 1 kiló vizet vesz fel. A víz párolgása a testtől hőt von el, szervezetünk ilyenkor lehűl, és örülhetünk annak, ha egy kis könnyű náthával megússzuk a dolgot. Különösen veszedelmes az átázás akkor, ha szél kerekedik. Ilyenkor meggyorsul a pá­rolgás és a testünkből még több meleget veszítünk. Hogyan öltözködjünk ? Az öltözködés célja ősidőktől fogva az idő­járás viszontagságai ellen való védekezés. Miután testünket ruházatunk választja el a külvilágtól, a bőrnek, és ezen keresztül a testnek, igen sok funkcióját befolyásolja. Ezért folyton változtatni kell ruháinkat, mert csak így érhetjük el, hogy a szélsőséges hő­hatásokkal szemben védekezhessünk. Ha a bőr közvetlen hőmérséklete 31,5 C és 33,5 C között mozog, jól érezzük magunkat, nem fázunk és nincs melegünk. Tudnunk kell, hogy minél több rétegből áll a ruházatunk, annál melegebben va­gyunk felöltözve. Az ilyen öltözködésnél az egyes rétegek között elhelyezkedő levegő tartja a meleget. A levegő ugyanis rossz hő­vezető, lassan melegszik fel, ugyanakkor hő­fokát lassan veszíti el. Ruházatunkban egyébként mintegy 30 liter levegő helyez­kedik el. Legkönnyebben nedvesedik át a vászon, nehezebben a selyem, és még nehe­zebben a gyapjú, mert szálai között zsírtar­talmúak is vannak. A test hő- és nedvesség­leadása a ruházaton keresztül csak úgy képzelhető el, ha a ruhák anyaga kellően átjárható a levegő számára a legalsó ruha­rétegtől kezdve a külsőig. Ha a ruhaanyag nem elég porózus (így a nylon holmik), akkor fokozott verejtékképződés következik be, a test lehűlése akadályokba ütközik. Fontos a ruha színének megválasztása. Nem ok nélkül viseljük nyáron a világos színű ruhákat, télen a sötétebbeket. A fekete színű ruha kétszer annyi meleget nyel el a test melegítésére, mint a fehér. A ruha feladata tehát az, hogy a 36,5 C körüli testhőmérsékletünket megvédje, ugyan­Keceptek akkor a vérkeringést és szabad mozgásun­kat ne gátolja, tehát jól szabott, kényelmes legyen. Kalappal vagy kalap nélkül? A férfiak többsége télen és nyáron elősze­retettel jár kalap nélkül. Elterjedt ugyanis az a téves nézet, hogy a hajadonfővel való járás egészséges, és aki így jár télen-nyáron, azt elkerüli a férfiak réme, a kopaszodás. Ezt a téves nézetet el kell oszlatnunk. A ko­paszodás öröklődő, és legtöbbször a nemi hormonokkal van összefüggésben. A fejbőr nagyon érzékeny a nedvességre. A haj megnyirkosodik, és a nedvesség elpá­rolgásakor lehűl a bőrtakaró. Ez akadályozza a haj normális táplálását, megkezdődik a hajhullás. A nagy hőmérsékváltozások is in­gerük a fejbőr idegvégződéseit, hideg és a nedvesség hatására a véredények görcsösen összehúzódnak, és a vérkeringés a fej bőré­ben megrosszabbodik. Ugyanilyen hatással van a fej bőrére a szűk kalap is. Kalappal tehát, vagy kalap nélkül? Nulla fok alatt, vagy esőben, hóban kalap nélkül járni nem ajánlatos. Ilyenkor vegyük csak elő a kalapot még akkor is, ha nem szeret­jük, ha itt-ott el is hagyogatjuk. Senki ne féljen attól, hogy azért lesz kopasz, mert kalapot hord. Idős embereknek külön ajánl­juk, hogy az elkövetkező hűvös időben ne legénykedjenek kalap nélkül, különösképpen akkor ne, ha köhögnek, vagy hurutosak. Ne versenyezzenek a dús sörényű fiatalokkal, bár­mennyire is akad dicsekednivalójuk meglevő hajzatukkal. Mi a teendő tél elején? Az ősz és a tél még nem ró nagyobb fel­adatokat az emberre.. Valójában a nyári meg­szokott életritmust kell folytatni némi meg­szorítással. Minden ember feladata ilyenkor az, hogy a hűlést elkerülje. Egyébként nem azért hűlünk meg az át­meneti időben és télen, mert hideg van, ha­nem azért, mert többet tartózkodunk zárt helyiségben. Ez leszállítja szervezetünk ellen­állóképességét, másrészt növeli a fertőzés lehetőségét. Érdekes még megemlíteni, hogy a kemény tél nem hoz olyan járványhullá­mot, mint az enyhe tél. A várható hűléses megbetegedés legjobb ellenszere a mozgással járó jó vérellátás. A mozgás sokszor többet ér, mint a hideg le­mosás. Amikor csak egy kis időnk van, sies­sünk ki a szabad levegőre, jól szellőztessük ki a tüdőnket. A tétlen életmód — sajnos — megrövi­díti az életet. A kényelmes ember termete megváltozik, kialakul a puffadt hasú, elhája­­sodott, magas rekeszállású, aranyerekkel küzdő testalkat. Minthogy a vérkeringés és az anyagcsere is túlnyomórészt a mozgás táplálására van rendelve, a mozgáshiányt ezek is megsínylik. A mozgáshiány a szív­trombózis keletkezésénél a legtöbb esetben kimutatható. És a vitaminok ? Vitaminraktárunk csak a tél vége felé ürül ki, addig felesleges vitaminokat felíratni az orvosunkkal. A vitaminok szedésével túl­zásba menni amúgysem szabad, mert a túl­zott vitaminfogyasztás ugyanolyan súlyos be­tegségek kiindulópontja lehet, mint a vita­minhiány. Dr. Marék Antal KÁPOSZTALEVES. Megtisztítunk és felap­rítunk egy csomag leveszöldséget, és egy evő­kanálnyi zsiradékon kissé megpirítjuk. Felen­gedjük 2 liter vízzel, beledobunk fél kiló da­rabokra vágott marhalábszárat, 1—2 feldara­bolt zöldpaprikát és 2 darab cikkekre vágott paradicsomot. (Konzervvel is helyettesíthet­jük.) Lefedve, lassú tűzön főzzük, majd bele­adunk öklömnyi fehérkáposztát, vékony me­téltre vágva; ízlés szerint sózzuk és addig főzzük, míg a hús majdnem puhává válik. Ek­kor adunk bele fél kiló, kis kockára vágott burgonyát és, ha már az is megpuhult, gazda­gon megtejfölözve adjuk asztalra. STEFÁNIA-SÜLT. Egykilós marhafelsál da­rabot hosszában felnyitunk, (hogy jó nagy szeletet nyerjünk) és kiverjük. 30 deka darált sertéshúst összekeverünk 10 deka párolt rizs­­zsel, kevés zsírban pirított, mokkakanálnyi vö­röshagymával, egy nyers tojással, sóval és tö­rött borssal. Ezt a húskeveréket a kivert fel­sálszeletre terítjük. Közepére egy sorban ke­ményre megfőtt, meghámozott tojásokat fek­tetünk, és az egészet úgy göngyöljük össze, hogy a tojást körös-körül darált hús, azt meg felsál ölelje körül. Evőkanálnyi zsiradékon, fedő alatt megpárolunk egy kis fej reszelt vö­röshagymát, hozzáadunk egy lereszelt sárga­répát és együtt kicsit pirítjuk. Beleadjuk az összegöngyölt és fonallal átkötött húst. Mind­két oldalán átsütjük, majd kevés vizet aláönt­ve, jó puhára pároljuk. Tálalásnál a húsról a fonalat eltávolítjuk, deszkán felszeleteljük és tejföllel ízesített levébe visszatéve, újból átforraljuk. Hidegen is kitfoiő, akkor a már­tásból kivéve, hagyjuk kihalni. ROZSDÁS PECSENYE. Egy szép, tömör marhahús darabot — fehérpecsenyét, felsált — sűrűn megtűzdelünk füstölt szalonnával, nyers sárgarépával és ecetes uborka darabkákkal. Evőkanálnyi zsiradékon, fedő alatt megpirí­tunk kiskanálnyi reszelt vöröshagymát, bele­reszelünk egy szál sárgarépát és azzal is pi­rítjuk, majd a megtűzdelt húsdarabot mind­ként oldalán hirtelen átsütve, annyi vízzel öntjük fel, hogy majdnem ellepje. Mellé do­bunk egy paradicsomot, egy cső zöldpaprikát és lefedve, lassú tűzön puhára pároljuk. Tá­lalásnál a húst felszeleteljük, levét áttörjük és úgy öntjük rá. GRILLÁZS-SZELET. 15 deka kristálycuk­rot megpirítunk, beledobunk 15 deka diót, és kivajazott tálra simítjuk. Ha megkeménye­dett, először mozsárban törjük össze, majd át­daráljuk. 3 tojás sárgáját habosra kiverünk 15 deka purcukorrál, beleadjuk a megtört grillázst, és két ostyalap közé simítva, a hűtő­­szekrénybe tesszük, hogy jó kemény legyen Forró késsel könnyen, szép hosszú szeletekre vághatjuk, de tálalásig tartsuk hűvös helyen. KÁVÉS P1SCHINGER-SZELET: 16 deka vajat habosra keverünk 13 deka porcukorral és egy evőkanálnyi kávékivonattal. Az ostyala­pok közét ezzel a krémmel töltjük, tetejére deszkát fektetünk és súllyal egy napig le­nyomtatjuk. (Száraz helyen tartsuk, nehogy a lapok megnyirkosodjanakl) Másnap tüzes kés­sel hosszúkás szeleteket vágunk belőle. Finom, ha a lapokat még darált mandulával is meg­hintjük. Kürthy Hanna rajza PETŐFI SÁNDOR Jüiiuk m&gjy. cl bűltluL ? Minek mégy a boltba, kislány, Pántlikát akarsz venni tán? Nézd, a mező szebb pántlikákat árul, Szebbet, ingyen, sok ezer virágbul. PÁRNA Mérete: 49X19 cm. 1 motívum 70X70 szem. Hozzávalók: (0X90 cm kongré, 10 deka világos­pirog (ebből készítjük a zsinórt is), 10 deka fekete, 12 türkiz gyapjúfonal. Előrajzolni nem kell, elég, ha pontosan 1 felé osztjuk a lapot, s erre keresztöltéssel kivarrjuk a mintát. Ha kész, rádolgozzuk az előre elkészített párnára. A hátlapját fekete selyemből varrjuk. A zsinórt úgy készítjük, hogy 3 méter hosszú szá­lakat húzunk oda-vissza, ezeket egyenletesen meg­sodorjuk, ezután ráerősítjük a párna szélére. Játsszunk népi játékot ? A LENQYELKÉTŐL A PELERINIQ Régi tapasztalat, hogy az énekelt vers és szófűzés maradandóbb, mintha olvassuk, vagy szavaljuk azt. Játszva tanít az édes anyanyelv régi és új fordulataira. Aki ügyes és ötletes, maga is költhet rigmust, s aki kitalál és hoz­zátesz egy-egy strófát a népi játékhoz, maga is az élő népköltészetet gazdagítja. Nem is szólva arról, hogy egy kis fejtöréssel a közös játék még érdekesebbé válik. Hogyan is kell kezdeni? Két, vagy akár ti­zenkét gyermek először a dallammal ismer­kedik meg, s ha azt már betéve tudja, jöhet a játék megtanulása. Fontos, hogy a népi já­tékosok mindegyike jól tudja a szöveget és éneklés közben — mosolyogjon. Jó szórakozást kívánunk és kíváncsian vár­juk a leveleket, vajon sikerült-e betanulni az alább közölt játékot és milyen új strófát köl­töttetek hozzá? A budapesti hagyományos őszi bunda és szőrme kon­fekció, valamint szőrmés-bőr cikkek nagy bemutatóján, mintegy százhúsz modellt lát­tunk, közötte ismét nagyon szép irhabundákat, panofix szőrme és nemes szőrme ka­bátot. A legjobban ismét csak az új divatvonal jegyében ter­vezett, testhez simuló felső­rész, midi hosszúságú, slicceit irhakabátok tetszettek, ame­Az ismét divatos és mindig ked­velt lengyelke sötétbarna irhából, barna panofix-szegéllyel, zöld­narancssárga hímzett paraszt-sza­laggal díszítve lyeket hosszú szőrmével kombináltak, paszpóloztak, galléroztak. A legötletesebb modellek a különféle ocelot, zebra, tigris és absztrak mintára festett sportos jellegű panofix bun­dák, a legszebbek a barna, a hófehér, a galambszürke gön­dör báránybundák, a legkí­vánatosabbak pedig a sötét­barna színű nerckabát és a fekete perzsabunda voltak. Néhány egészen különleges Ugyancsak barna irhából készült ez a különlegesen szép kepp, vi­lágosbarna merluska-szőrmével kombinálva (Komlós Lili felv.) modellt is bemutattak, mint a tűzpiros irhaponchot, feke­te merluska szőrmével sze­gélyezve, az őzbarna, térdig érő irhakeppet, az alján vi­lágosbarna merluskaszőrmé­­vel és gallérral díszítve, vagy a foltos mintájú, teknőc min­tázatú bundakabátot. A budapesti Technika Há­zában rendezett bundapará­dén lefényképeztünk néhány modellt. P. J. Külföldön is kedvelt a göndör bá­rány merluska-szőrme. Ezt a hó­fehér, midi hosszúságú merluska­­bundát fehér rókabárány szőrmé­vel kombinálták Oiipkela A SZÜLÖK KÖSZÖNTÉSE Kisfiú és kislány ünnepi KISLÁNY; ruhában, egyiknél szalagos ... és édesapákat.. bot, másiknál virágbokréta. EGYÜTT: KISFIÚ: köszönteni? Szabad-e édesanyákat... «HééUtxc+d gatóság válaszol: Szabad! Ezzel máris benne va­gyunk mindnyájan a népi játékban!) (Valaki, vagy az egész hall- (Kisfiú és kislány énekel:) i i J i É vr; 21 o Csipke fa bimbója Fihajlott az ut-ra! J i x 4 í ^ Pü ■$ ü r Eide,rida, T^orn-E orr-kora,!Cihajlott az ut-ra! Kihajlott az útra. KISFIÚ: Arra ment Jánoska (a saját nevét mondja, Lacika, Pé­ter ke). EGYÜTT: Szakajt egyet róla, Rida, rida, bom-bom-bom, Szakajt egyet róla! KISLÁNY: Arra ment Mariska (Rozi­ka, Editke, ő is a saját ne­vét mondja). EGYÜTT: Szakajt egyet róla, Rida, rida, bom-bom-bom, Szakajt egyet róla. Elvitte anyjának, Anyák szép napjára, Rida, rida, bom-bom-bom, Anyák szép nápjára! KISFIÚ: Köszönöm jó anyám, Hogy eddig szerettél, Rida, rida, bom-bom-bom. Szépen fölneveltél! KISLÁNY: Köszönöm jó apám, Hogy eddig szerettél, Rida, rida, bom-bom-bom, Szépen fölneveltél! EGYÜTT: Köszönöm, nagyszülőm, Hogy minket szerettél, Rida, rida, bom-bom-bom. Szépen fölneveltél! KISLÁNY: (szavalva) Kicsi vagyok, Kicsit mondok: KISFIÚ: Édesanyánk, KISLÁNY: Édesapánk, EGYÜTT: Legyen mindig nagyon boldog! (Meghajolnak és elsietnek.)

Next

/
Thumbnails
Contents