Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-10-31 / 22. szám
/itA jö ris-O tíÁ O ro Mi az akupunktúra? Egy színésznő közvetlenül a premier előtt rosszul lett. Lázas volt, fájt a hasa, és émelygett a gyomra. Az orvos vakbélgyulladást állapított meg. Amikor a beteget megvizsgálta, a jobb lábszár külső felszínén érzékeny csomócskát vett észre. Az orvos ebbe a csomóba néhány milliméter mélyre tűt szúrt. Fél óra sem telt bele, a beteg fájdalmai csillapodtak, 12 óra múltán pedig minden panasza megszűnt. A premier megtartásának nem volt immár semmi akadálya. Ilyen és ehhez hasonló hírek, amelyek a napisajtóban jelentek meg, érthetően nagy érdeklődést keltettek, elsősorban természetesen a betegek körében. Elérkezett a gyógyítás aranykora — gondolták, amikor vakbélgyulladás esetén elegendő egy tűszúrás, és nincs szükség többé műtétre. Ügy tűnik, hogy az emberek örökké hiszékenyek maradnak, és egy-egy szenzációs újságcikk után hajlamosak arra, hogy az abban foglaltakat készpénznek vegyék, és az eredményből messzemenő következtetést vonjanak le. Nem úgy az orvosok. A természettudomány óriási fejlődése során csak azt fogadják el, amit tudományosan meg tudnak magyarázni. Ez nem azt jelenti, hogy egy-egy jelenséget egyetlen kézlegyintéssel elintéznek, hanem azt, hogy tudományos vizsgálat tárgyává teszik. Ebben főleg szovjet, francia, német, angol és holland orvosok jeleskedtek. Nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a kínai népi orvostudomány 2500 éves s talán ugyanennyi esztendeje gyógyítanak az akupunktúrával. AZ EMBERI TEST , .DÉLKÖREI’ ’ Ha bármelyik modern orvosi szakkönyvet felütünk, még csak említést sem találunk róla. De az orvostudomány fejlődését tárgyaló művek annál részletesebben foglalkoznak vele. Eszerint az akupunktúra tűszúrásos gyógymód, amelyet a kínaiaktól, valószínűleg Korea közvetítésével, a japánok is átvettek. Európai elterjedése a XVII. és a XVIII. századra esik. Az első könyv Then Rhynétől származik, akinek műve De akupunktúra címmel 1863-ban Londonban jelent meg. Űjabban a leningrádi Behterev intézet egyik osztálya foglalkozik vele. Párizs székhellyel működik egy Nemzetközi Akupunktúra Egyesület is. Hazánkban is néhány orvos átvette a tűszúrásos gyógymódot, és reumatizmus, magas vérnyomás, cukorbaj, máj- és bélbetegségek gyógyítására több, kevesebb sikerrel alkalmazza. A régi kínaiak szemléletében az emberi test a világegyetem kicsinyített mása. Eszerint a betegségek a világot alkotó elemek, erők folyamataival függenek össze. Ez a romantikus orvoslás a testen 12 szimmetrikus félkörpályát föltételez, amelyeknek egyensúlyzavara esetén különböző szervek megbetegedhetnek. Ezekben a délkörökben a kínai felfogás szerint az életenergia árama folyik. A bőr felületén pedig 365—780-ig olyan pont van, amelynek megszúrásával az egészséget helyre lehet állítani. A szúrásra kobalttűket, majd arany- és ezüsttűket használtak, ma már acéltűket is. A tűt 2,5—12,7 mm mélyre szúrják, és néhány óráig, esetleg több napig is a testben hagyják. Az akupunktúra mai művelői azonban nem elégszenek meg csupán a szúrással, hanem szívesen befecskendezínek novokaint, saját vért, sőt — uram bocsá’ — még saját vizeletet is. Itt jegyezzük meg, hogy a kínai orvosok a tűszúrás mellett belsőleg gyógyszereket is rendelnek. A HEAD -ZÖNÁK A test felületét borító bőr érző idegei meghatározott csíkszerű (Head-zónák) területen helyezkednek el. A belső szervekből kiinduló kóros ingerületek ezekre a zónákra is átterjedhetnek. A zsigeri megbetegedések esetén a test bizonyos bőrterületein tehát ilyenkor fájdalomérzések keletkeznek. Ilyenek például az epehólyag-betegség következtében a hátba, lapockákba kisugárzó fájdalmak. Az akupunktúra hívei szerint a kínaiak délköri pontjai megegyeznek a Head-zóna pontjaival. Ez azonban nem egészen van így. Felvetődik még az a kérdés, hogy lehet-e a Head-féle zóna felől az ahhoz tartozó szervet gyógyítani? Ha egy szerv képes is arra, hogy a bőrt fájdalmas ingereltség állapotába hozza, még nem bizonyított, hogy a bőrből kiindulva ezt a szervet befolyásolni lehet. Megkísérelték, hogy a Head-zóna felől terápiát folytassanak valamelyik beteg szerv gyógyítása érdekében, de ez nem jiárt sikerrel. A kínai felfogás szerint a kezelésben részesítendő pontok kiválasztásakor nem a pontok fájdalmassága mérvadó, hanem a pulzushullám, amely a szervek betegségét a gyakorlott pulzusvizsgálónak elárulja. Érdekes, hogy a kínai orvosok a pulzusról sokféle betegséget diagnosztizálnak. „A hagyományos kínai orvostudomány összefoglalása” című munka 28 féle pulzusfajtát sorol fel. Ez a vizsgálati mód érthetően kétkedést váltott ki a világ orvosai között. Mégis, amikor a francia orvosok kínai kollégáikkal vizsgálták a betegeket, a kóresetek meghatározásában 79 százalékban azonos megállapításra jutottak, bár a kínai orvosok pusztán a pulzus kitapintásából állították fel diagnózisukat. Ismeretes, hogy Kínában a beteg önmagát is megszúrja ujjal, ha valami baja van. Tű helyett az ujját nyomja rá a megfelelő pontra, mire a fejfájás, fogfájás vagy a hasgörcs lassan megszűnik. A megfelelő pontok nyomása vagy masszírozása befolyással van a belső szervekre. Ehhez persze finom tapintóérzés, és sokéves gyakorlat szükséges. MI A MOXIBUSZTIO? A tűszúrásos gyógymóddal együtt emlegetik a kínai és nyugati szerzők a moxibusztiót. Ez abból áll, hogy kis, borsó nagyságú golyócskákat ragasztanak a megfelelő pontok valamelyikére, majd a golyócskát meggyújtják. Végtagfájdalmaknál a moxakúp alá friss gyömbért tesznek 1—2 cm vastagságban. Ha a gyömbér megszárad, kicserélik. Fájdalomcsillapítás céljára a test megfelelő pontján friss fokhagymaszeletet helyeznek el, kis lyukat fúrnak belé és erre illesztik a móxakúpot. Hasfájás, hányás csillapítására sót is szórnak a moxakúp alá. Mindkét kezelés hatása azonos az akupunktúrával. Az átvitt fájdalom keletkezésének mechanizmusa itt sem tisztázott. És végül Stiefvater írja: „Tudományos szempontból nézve az ember sok mindent nevetségesnek talál, de ha bajba jut, akkor mélyen rejtőző ösztönszerűségével mégis kapva kap a nevetséges szalmaszálak után. Eszerint az akupunktúra nem más, mint a csodahivő emberek célzott pszichoterápiás befolyásolásának eszköze.” Lehet azonban, hogy a modern orvostudomány közelebb kerül a titokhoz, és felhasznál valamit az akupunktúrából is a szenvedő, és a fájdalomtól rettegő emberiség számára. Dr. Marék Antal TERVEZŐ: ÖKRÖS ZSUZSA Az őszi-téli divatbemutatókat az idei őszön kissé vegyes érzelmekkel néztük. Annak idején a minidivat túlzásait sem fogadtuk nagy örömmel, s most sem tudunk szívből tapsolni a maxinak, csak akkor, ha elfogadjuk esti viseletnek, különlegességnek. Mert bizony mondom, legutóbb az egyik esős őszi napon a Váci utcában, egy lila maxikabátos ifjú hölgy, szépen felszedte kabátjának aljával az utca vizét. A midi már jobban tetszik, különösen, ha arra gondolunk, hogy a midihosszúság elég változatos. A térdalattól, a lábszárközépig, a szoknya hossza a midifogalom körébe tartozik. A Budapest Divatszalon tervezője, Ökrös Zsuzsa iparművész is, a midit favorizálja. A szalon sajtóbemutatóján egyetlen miniruhát sem láttunk, de annál több midit és csak kevés maxit. Az új divat, mondották a bevezető beszédben. kicsit bolondos. Ez igaz. De lehet normális is, mondják Ökrös Zsuzsa modelljei. Sok jó ötletet mutat az alakításhoz, hosszabbításhoz. Például szürke tweed szövetruhát, sötétkék kötött részekkel kombinál, sárga-fekete kockás, kétsoros új vonalú kötényruha pedig, fekete kötött résszel válik divatossá. A kabátok talán a legszebb darabjai a kollekciónak, közülük is kiemelkedik a Kijev elnevezésű, oroszos hatású midikabát, amely hátul, majdnem a derékvonalig slicceit. Széles fekete lakköv, fekete lakk gallérborítás és ezüstgombok díszítik. Az őszi-téli divatban a színek kissé szomorkás hangulatúak. A gesztenyebarna, a csokoládébarna, a földszürke, a fekete, a lila és téli különlegességként a fehér a legdivatosabb. Gyönyörű volt a hófehér düsessz estélyi kosztümruha, fehér szőrmés kosztümkabáttal. Ökrös Zsuzsa modelljei közül három estélyi ruhát fényképeztünk. Az első képen: divatos nadrágos estélyi ruha, gyíkmintás ezüst-szürke lurexból. Nemcsak a modell, hanem a különleges anyag is nagy sikert aratott. Második képünk egy érdekes pillanatfelvétel az öltözőből. A háttérben az egyik maneken bekötött fejjel —, hogy be ne rúzsozza a ruhát — készülődik, hogy belebújjon a kisestélyibe. A kép előterében pedig Klári mutatja be az aranybrokát, midi hosszúságú kisestélyit, amelynek szabásvonalát strassz paszpól emeli ki. S végezetül a harmadik kép: nagyestélyi ruha, ezüst-fekete csíkos brokátból. Az egyenes vonalú ruha féloldalt gombolódik, és féloldalt a térd fölött nyitott. (f. b.) (Komlós Lili felvételei) Receptek EGYTAL ÉTELEK .., VADAS GOMBA. Karikára vágott sárgarépát, zellert és fehérrépát párolunk kevés zsírban vagy olajban, kis vizet öntve rá. Babérlevéllel, sóval, borssal, mustárral ízesítjük. Amikor puhára párolódott, hozzákeverünk félkilónyi, előzőleg alaposan leforrázott, darabokra vágott gombát, majd együtt tovább pároljuk. Zsemlegombóccal tálaljuk. ZÖLDBORSÓS ZSEMLEFELFŰJT. Hat zsemlét vékony szeletekre vágunk, és tejben megpuhítunk. A kifacsart zsemléket összevegyítjük fél kiló, előzőleg puhára párolt zöldborsóval (konzervborsó is lehet). A zsemleáztatás után visszamaradt tejhez hozzápótolunk még egy keveset, és három tojás sárgájával elkeverjük. összevegyítjük a zsemlekeverékkel, sózzuk, esetleg borsózzuk, és végül beleforgatjuk a három tojás habját is. Gőzben, pudingformába rakva, vagy gondosan kikent, tűzálló tálban megsütjük. BURGONYAFANK. 25 deka főtt, áttört burgonyát, 30 deka lisztet, diónagyságú vajat, három tojás sárgáját, pici sót, két deka, kevés tejben felfuttatott élesztőt, és annyi tejfölt vagy tejet gyúrunk össze, hogy kenyértészta keménységű legyen. Jól kidolgozzuk, mint a fánktésztát általában. Legalább egy órán át kelesztjük, fél centiméter vastagságúra kisodorjuk, fánkszaggatóval kiszaggatjuk, és megtöltjük. Töltelék: 10 deka darált sonkát egy tojás sárgájával és egy deci tejföllel elkeverünk. Megtöltünk vele két-két kiszaggatott fánkot, aztán a szélén összenyomkodjuk vagy a szaggatóval újra körülvágjuk őket. Megtöltve újrakelesztjük, majd forró zsírban vagy olajban kisütjük. Reszelt parmezánnal meghintve, melegen tálaljuk. Nyáron salátát, télen teát adunk mellé. Vendéglátásra is alkalmas. RÁNTOTT VELŐ. Négytagú családnak két szép, friss sertésvelőt vásárolunk. Hideg vízben áztatjuk, hogy szépen kifehéredjenek, majd megszabadítjuk a hártyájától. Kettévágjuk, sózzuk, lisztben, tojásban, zsemlemorzsában megforgatjuk, és forró zsírban vagy olajban rózsaszínűre sütjük. Burgonyasalátával (amit előre elkészítettünk), sült burgonyával, vagy hidegkonyhán készen vásárolt tartármártással, majonézes burgonyával tálaljuk. HASÉ BURGONYÁBA TAKARVA. Negyedkiló, levesben főtt marhahúst, negyedkiló, sertéscombot és 10 deka szalonnát megdarálunk. Sót, borsot, finomra reszelt vöröshagymát és egy egész tojást keverünk hozzá. Közben néhány szép darab burgonyát héjában megsütünk, majd megtisztítjuk, szitán áttörjük, négy egész tojással, négy kanál reszelt parmezánnal és pici sóval összekeverjük. A hasét kizsírozott tűzálló tálba rakjuk, majd beborítjuk a burgonyamasszával, úgy, hogy mindenütt fedje. A tetejét vajjal megkenjük, kevés maradék parmezánnal meghintjük, és a sütőben rózsapirosra sütjük. KUrthy Hanna rajza c4z ara mjg öt 'émm NÉPMESE Volt egy falunak egy zsugori földesura. Olyan fukar, hogy még a levegőt is sajnálta mástól. Nem akadt emberfia, aki egy csobolyó vizet ki tudott volna kunyerálni tőle. Azt mondta egyszer az egyik paraszt a komáinak: „No, én majd megmutatom, hogy nemcsak egy csobolyó vízzel, de fényes ebéddel vendégel meg a földesúri” Ezt már aztán nem hitte neki senki. De az ember fogta magát, bekopogott az úrhoz. Meghajolt előtte illendően, és ravasz ábrázattal azt mondta: — Kegyes uram, hozzád jöttem megkérdezni: mennyit ér egy ekkora aranygöröngy? Es odamutatta hatalmas öklét. Hej szíves lett a földesúr az arany szóra. — Kerülj beljebb, ülj le parasztocskám! Bevezette a parasztot legszebb szobájába. Az meg tovább kérdezte: — Hát ekkora mennyit érhet? \ És a két összetett öklét mutatta. Az úr csak remegett kapzsiságában. — Igyál, édes barátom! Ivott a paraszt. Aztán kérdezte tovább: — Hát ekkora mennyit érhet, mint a fejem? A földesúr kiáltott szolgájának: — Terítsetek asztalt, hadd vendégeljem meg az én édes cimborámat! Nekilátott az ember evett, ivott kedvére. A földesurat már csak úgy ette a türelmetlenség. — Hol van az az aranygöröngy parasztocska? A paraszt megrázta a fejét: — Sehol sincsen. Csak úgy kérdeztem, mennyit érne, ha volna. Az úr majd megpukkadt dühében. Rárivalt a parasztra: — Takarodj a szemem elől te hibbant, te kelekótya! Visszaszólt a paraszt: — Nem is vagyok olyan bolond! Lám milyen jó ebédet ettem! Melyikünk a bolond? REJTVÉNY, GYERMEKEKNEK Egyforma — nem egyforma ? Az ábrák közül kettő egyforma. Keressétek meg, melyik kettő? 200®®©© 30®®©©O *®©©®€>© sQ 0 0 © O 6®#€0GÖ •biujoj^So BJqp 9Sioin zb uBqaos üfipowif b s? vjfpaASou b UBq.ios ^ipBUUBq v : S?» fajSsw Kannasuba Többszínű maradék gyapjúfonalat egybe gombolyítunk, s ebből készítjük ezt a teásvagy kávéskanna borítót. Nagyon praktikus, mert a beborított kannában sokkal hosszabb időn át melegen marad a folyadék, s nem utolsó sorban tetszetős is. Fölül, középen kezdjük 8 láncszemes gyűrűvel, ezután kb 4 sor kétráhajtásos pálcát horgolunk, majd itt kezdjük el a subahorgolást a következőképpen: egyszerű rövidpálcákat készítünk, de a leöltés után úgy hajtunk rá, hogy bal kezünk mutatóujján áthajtjuk a fonalat, lehorgoljuk, s ezzel egy kis gyűrű keletkezik. A subarészt két darabban horgoljuk, hogy két oldalt a kanna füle és kiöntője kívül maradjon. Akkorára készítsük, hogy beborítsa a kannát. Ha kész, zsinórt horgolunk, befűzzük az aljába, pompont teszünk a két végére. 14
