Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-10-17 / 21. szám
•• /láttuk, olvastuk, hallottuk... Dr. Sík Endre Fekete Afrika történetéről szóló könyvéért megkapta a Corriere Africano díját. Az olasz folyóirat az idén kezdte adományozni olyan személyiségeknek és szervezeteknek, akik, illetve amelyek, a szerkesztőség megítélése szerint a legtöbbet tettek Afrika fejlődéséért. A díjazottak között van a többi közt Nyikolaj Podgornij, Joszip Broz Tito, Georges Pompidou és Aldo Moro. * A hivatalos nemzetközi szervezetek szövetsége, az UIOOT Mexikóban megtartott rendkívüli közgyűlésén Szurdi István belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke képviselte Magyarországot. * Október, évek óta a múzeumok hónapja hazánkban. Íme néhány kiemelkedő rendezvény: Szőnyben emlékmúzeumot nyitnak meg Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács egykori elnökének szülőházában; Pécsett rendezik meg a II. országos kerámiabiennálét; Szegeden a múlt századbeli festett parasztbútorokból nyílik meg kiállítás. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban pedig a hagyományos vásárhelyi őszi tárlat fogadja a látogatókat. * 30 országból 300 külföldi szakember tanácskozott a Duna Intercontinentál Szállóban a nemzetközi iparjogvédelemről. * Sós Endrének, a Magyarok Világszövetsége Elnöksége nemrég elihunyt tagjának, a kitűnő újságírónak sírkövét avatták fel szeptember 27-én a Rákoskeresztúri temetőben családja, barátai és ismerősei jelenlétében. * Henning Svanholt, a Dán Királyság budapesti iiagykövetségének ideiglenes ügyvivője szeptember 26-án fogadást adott A. F. Pedersen dán egyházügyi miniszter és W. Westergaard Madsen koppenhágai érsek tiszteletére. A fogadáson megjelent dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Terényi László, hazánk dániai nagykövete, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök és a magyar evangélikus egyház több más vezető képviselője. Amerigo Tot újabb szobrot ajándékozott a veszprémi Bakony Múzeumnak. Műve a Kavicsasszonyok című sorozat egyik darabja. * Lukács Györgynek a Nagyvilág című világirodalmi folyóiratban megjelent Bartók-tanulmányát közli az Olasz Kommunista Párt hetilapja, a Rinascita, Marinka Dallos fordításában. * Ródlipálya épül a János-hegyen a Libegő közelében. Így a lesiklók a völgyből kényelmesen, kötélypályán mehetnek viszsza a hegyre. A Mecsekben is készül egy ródlipálya, a nemzetközi szabályok szerint, ezáltal versenyek rendezésére is alkalmas lesz. A 12—15 fokos lejtésű pálya két méter széles, hossza meghaladja az egy kilométert. * Bo Vahlquistnak, az uppsalai egyetem gyermekgyógyászának a stockholmi magyar nagykövetségen ünnepélyesen átnyújtották a Magyar Tudományos Akadémia díszoklevelét. * Mély gyász érte Várnai Zsenit, az idős költőasszonyt. Leánya, Peterdi Mária, a rádió zenei főosztályának lektora, elhunyt. * Zenetudományi díjat alapított a Művészeti Alap, A 15 000 forintos díjat és a vele járó plakettet azok kapják, akik a zenetudomány, a zenekritika, a zenei publicisztika terén kimagasló eredményt értek el. A díjat első alkalommal Molnár Antal zenetudós, Kossuth-díjas kiváló művésznek ítélték oda. * A magyar kempingbútorok Kanadában is tért hódítottak. A Hungarocoop magyar szövetkezeti külkereskedelmi vállalat képviselői a közelmúltban Kanadában jártak s az 1970-re lekötött 700 000 dollár értékű export lebonyolításáról tárgyaltak. * A Meteorológiai Világszervezet genfi konferenciáján hazánkat dr. Ammbrózy Pál, az Országos Meteorológiai Szolgálat tudományos főosztályvezetője, Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese és dr. Szesztay Károly, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet osztályvezetője képviselte. * Elhunyt Sárdy Brútusz festőművész, a Nemzeti Galéria restaurátori osztályának vezetője, a múzeum főrestaurátora. * Franz van Erps, a Belga Üjságíró-szövetség elnöke a Magyar Újságírók Szövetsége meghívására hazánkba látogatott. Tanulmányozta a magyar szövetség munkáját, megtekintette a nemzetközi újságíró továbbképző központot, a szövetség üdülőit, és tárgyalásokat folytatott a MUOSZ és a Belga Újságíró-szövetség együttműködési megállapodásainak előkészítéséről. * Karinthy Ferenc egyik novelláját is közli az az angol—amerikai közös kiadásban, a New English Library gondozásában megjelent gyűjtemény, amelyet Először címmel — többek között — Defoe, Casanova, Tolsztoj, Stendhal, Maupassant, Upton Sinclair és Miller szerelmes novelláiból válogattak össze. Indulóban a tengeren túlra, búcsú a Ferihegyi repülőtéren MAGYAR MŰVÉSZEK AMERIKÁBAN Magyar művészek egy csoportja utazott az Egyesült Államokba, hogy fellépjen több nagyvárosban, ahol népes magyar kolóniák élnek. A művészcsoport főleg régi magyar operettdalokat, slágereket és magyar nótákat ad elő, nagyrészt Budapestről, jellegzetes régi szórakozóhelyeiről. Reméljük: az idősebb nemzedék örömmel hallgatja a hajdani, ismerős dallamokat, s a fiatalabbak is jól szórakoznak majd. Puskás Sándor zongoraművész, aki önálló műsora mellett, az énekművészeket Is kíséri Mednyánszky Agl operettprimadonna, aki énekel, táncol, s 6 a kis társulat konleranszléja is 1 Baksay Árpád operetténekes, a társulat bonvivánja Zentay Anna Jászai Mari-díjas énekesnő, a Fővárosi Operettszínház tagja Lakatos Sándor, a népszerű prímás és népizenekara szintén a társulattal lép lel (Novotta Ferenc és az MTI felv.) A LÓSPORT VILÁGÁBÓL A kétéves Isztopirin (apja: Imperlál, anyja: Tabletta) újabb sikert hozott a magyar tenyésztésnek. Baden-Badenban jó képességű nemzetközi mezőnyben megnyerte az 1200 méteres Schwarzenberg Rennern;. Hét nap elteltével újabb győzelmet aratott Németország legnagyobb múltú kétéves versenyében a Zukunlts Rennenben. A veret-Lovastúra: találkozó a pusztán len mén kettős győzelmével 38 500 márkával gyarapította lovaink dijnyerését. A Zukunfts Rennent az elmúlt száz évben a következő magyar lovaknak sikerült megnyerni: 1876-ban Kincsemnek, 1880-ban Bálványnak, 1885-ben Fenéknek, 1886-ban Bulgárnak, 1887-ben Királynénak, 1969-ben Parolinak és 1970-ben Isztopirinnek. Az év végéig még kilenc lovastúrát szerveznek hazánkban. A lovastúrákra a világ minden részéből érkeznek résztvevők. Massu generális a franciák élén októberre Jelezte érkezését. Utána olasz, amerikai, német, svájci és még sok más ország lovasainak nyújt jó sportot a népszerű távlovaglás, amelyet az idén már az alföldi pusztákra is kiterjesztettek. Ausztria világhírű ügetöpályáján Bécsben nemzetközi versenysorozat keretében került sorra a Bécs—Budapest városközi versenyek visszavágója. A hagyományos vetélkedőt az első részben 2:0-ra a mieink nyerték. A visszavágón az 1700 méteres első futamban 1.21.8 mp-es idővel az osztrák Blg-Ben győzött, míg a 2200 méteres záróversenyben 1.23 alatt a magyar Óceán haladt át elsőnek a célon. így az 1970. évi városközi mérkőzés 3:l-es magyar győzelemmel végződött. Sz. L. Kalapos királynak nevezték Magyarországon Mária Terézia fiát, II. Józsefet, aki hosszas várakozás után került trónra, és aki nem koronáztatta meg magát, hogy királyi esküje ne akadályozza reformpolitikájának végrehajtásában. II. József ugyanis a francia enciklopédisták szellemi tanítványa és követője volt, aki abszolutista monarchiáját a felvilágosodás eszméi alapján kívánta berendezni és vezetni. Azt a hatalmas, és megvalósíthatatlannak bizonyult célt tűzte maga elé, hogy sok nemzetiségű, különböző társadalmi és gazdasági fejlettségű tartományokból álló birodalmát egyetlen egységes, erős államhatalommá kovácsolja össze. Szét akarta törni az elmaradott, feudális rendi érdekeket és szembeszegült a rosszul értelmezett szabadságérzelmekkel. Magát a birodalom első szolgájának tekintette. Elsőnek az állam és az egyház viszonyát kívánta rendezni. Hivő és buzgó katolikus volt, de a szabad vallásgyakorlási lelkiismereti ügynek tekintette és nem fogadta el az egyház beleszólását az állam ügyeibe. Még a kifejezetten egyházi jellegű pápai bullákat is csupán császári jóváhagyás után engedte kihirdetni, a cenzúrát kivette a püspökök kezéből, és erőteljesen támogatta a felvilágosodás irodalmának megjelentetését, terjesztését. 1781-ben kiadott türelmi rendeleie mindenütt biztosította a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását és hivatalviselési jogát anélkül, hogy bárkit is vallásos meggyőződésével ellenkező esküre kötelezhettek volna. Részben humánus, részben racionális okokból megszüntette a zsidók kiszolgáltatottságát, és bár polgárjogot nem adott nekik, lehetőséget teremtett számukra, hogy megindulhassanak a polgári fejlődés útján. Feloszlatta azokat a szerzetesrendeket, amelyek az állam szempontjából semmi hasznot nem jelentettek, nem tanítottak stb., csupán szemlélődő életet éltek. Kötelezővé tette az alsófokú oktatást, amelynek nyelvéül a németet jelölte meg. Mivel hivatalos nyelvként is a németet kívánta bevezetni, erős ellenállásra talált, még saját — óvatosabb — hivatalnoki karában is. A magyar vármegyék is tiltakoztak, s részben a latin, részben a magyar nyelv mellett szálltak sikra. Ugyancsak erős ellenállásra talált Józsefnek az a rendeleté, amelyben népszámlálást írt elő, mivel a népesség ismerete nélkül sem igazságos adózás, sem katonaszedés nem lehetséges. A nemesség azonban félt, hogy a népszámlálás az adózás bevezetője és sértőnek érezte, hogy egy listán legyen jobbágyaival, házát ugyanúgy megszámozzák. József, ahol kellett, katonai karhatalommal is végrehajtotta tervét, s egyben elhatározta, hogy végleg megszünteti a feudális magyar közigazgatást. Budára helyezte a Helytartótanácsot és megszüntette a megyei önkormányzatot. Három kerületet és 11 vármegyét szervezett az ötvenöt megyéből, megszüntette a törvényhatóságok autonómiáját, megtiltotta a megyegyűléseket, az igazgatást pedig kinevezett és fizetett alispánra ruházta át. Átszervezte a bíráskodást is. Az egyházi és kormányzati reformok hamarosan átcsaptak társadalmi és gazdasági területre is. Józsefet az egységes birodalom megteremtésében fiziokrata elvek vezették, legnevesebb képviselőjéhez, Turgot-hoz személyes ismeretség is fűzte. Nincs helyünk ismertetni a fiziokratizmust, amely a mezőgazdaságot tekintette az egyedüli értéktöbblet-termelőnek. Érvényesítésében a rendi ellenállás és az örökös tartományok fejlődő burzsoáziája megakadályozta Józsefet, a birodalom szempontjából jól bevált merkantilista politikával tehát sohasem tudott teljesen szakítani. A császárt erősen érdekelték az úrbéri kérdések, és így meglehetős tapasztalatokat szerzett a parasztság helyzetéről, amelyet az úrbérrendezés távolról sem oldott meg. A helyi önkényeskedéseknek nem szakadt vége, olyannyira, hogy a parasztság ellenállása az erdélyi románok parasztfelkelésében csúcsosodott ki. A Horia és CIosca-vezette paraszthadakat csak reguláris katonasággal sikerült leverni, vezetőit kivégezték. A felkelés arra ösztönözte Józsefet, hogy sürgősen lazítson a jobbágyok megkötöttségén és szolgaságán. 1785 augusztusában kiadott híres jobbágyrendelete kimondotta, „az embert a természettől és az államtól megillető személyes szabadságot, s a birtokjogot a földművesekre nézve." A cseh korona országrészeiben e rendelet elősegítette egy erős iparos és intelligencia-réteg fejlődését, míg Magyarországon a rendi ellenállás és a majorsági gazdálkodás akadályozta végrehajtását. Míg ott — akaratlanul is — hozzájárult a cseh nemzet újjászületéséhez, nálunk nem lett jelentősége. A legnagyobb felzúdulást új adórendszerével, illetve az ahhoz szükséges földmérési munkálatokkal keltette. Célja az volt, hogy az adó alapja a föld legyen, és ne legyen különbség papi, nemesi és paraszti birtok között. Ezzel a nemesi kiváltságok alapja került veszélybe. Tervéhez csatlakozott az új vámtarifa szabályzat, amelyben Magyarórszág a külföld felé a birodalom egységes vámterületének része lett, viszont Ausztria és Magyarország között a vámhatárokat fenntartották. Az utóbbinak eltörlését József kifejezetten a magyar nemesség adófizetésétől tette függővé! A belső társadalmi bázis nélküli reformunkálatok bukását az 1788-ban indított sikertelen török háború és az ennek nyomán támadt külpolitikai bonyodalmak érlelték meg. A belső ellenállás nőtt, míg végül a harctérről súlyos betegen hazatérő császár feladta a küzdelmet. Megígérte az országgyűlés összehívását, egy hónappal halála előtt pedig, a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével, valamennyi rendeletét visszavonta. A nemesség ünnepelt: elégették az összeírásokat, hazahozták a koronát és készültek az országgyűlésre, amely megerősíti ősi — elavult! — feudális jogaikat... József jó szándékú, felvilágosult, sok tekintetben haladó rendszerének el kellett buknia, mert olyan időben akart a különböző fejlődésen átesett, és másutt-másutt tartó, sok nemzetiségű Habsburg-tartományokból egységes német államoi létrehozni, amikor Európában a történelem már a nemzeti államok kialakulását tűzte napirendre. B. P. (Következik: Magyar jakobinusok)
