Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-10-03 / 20. szám

/láttuk, olvastuk, hallottuk...

Belga kulturális napokat rendeztek Veszprémben. A változatos program során flamand grafikai és gyermekrajz-kiállítás nyílt meg és a flamand zenéről tartottak előadást.

*

Két indiai professzor érkezett hazánkba hosszabb előadókőrútra és tapasztalatcserére. Yakub Masil professzor, a Magadh-egyetem filozófiai tanszékének vezetője, dr. H. N. Khastgir professzor pedig az észak-bengáli egyetem kémiai tanszékét vezeti.

*

Dutka Ákos költőt, 89. születésnapján sok szeretettel köszöntötték barátai, tisztelői máriaremetei otthonában.

*

A KULTÜRA Külkereskedelmi Vállalat Bécsben, a Zentral Buchhandlung galériájában megrendezett könyvkiállítását dr. Kerekes Lajos kultúrtanácsos, a Collegium Hungaricum igazgatója nyitotta meg. A kiállítás túlnyomóan német nyelvű anyagával azt a célt szolgálta, hogy a magyar szerzők, tudósok, írók, költők műveit a magyarul már kevéssé vagy egyáltalán nem beszélők is megismerhessék.

*

A Velencét ért pusztító tornádónak magyar áldozatai is vannak. Az elsüllyedt vízibuszon egy huszonhárom tagú miskolci túristacsoport tartózkodott, közülük öten életüket vesztették.

*

A román nemzetiség lakta Békés megyei Méhkeréken új könyvtárat avattak. A négyezer kötetes könyvtárban megtalálhatók a román könyvkiadás legújabb termékei.

*

A Szakácsegyesületek Világszövetsége Budapesten, a Duna Intercontinental Szállóban rendezte gasztronómiai tanácskozását. Tizenhat ország — köztük az USA és Kanada — százhatvanhat külföldi szakembere és nagyszámú kísérő vett részt a kongresszuson, amelynek kapcsán szakács- és cukrászművészeti kiállítás nyílt meg a Gallért Szállóban, illetve a Greshamben.

*

Az IBUSZ szervezésében, 133 amerikai pszichiáter tartózkodott hazánkban néhány napig. Ugyancsak IBUSZ-vendégként látogattak Budapestre portugál orvosok.

*

Dr. Papp István debreceni egyetemi tanárt, a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar nyelvtudományi tanszékének vezetőjét a Finn Tudományos Akadémia külföldi tagjai sorába választotta. A magyar professzor szerkesztette a finnugor szótárt, finn nyelvkönyveket írt és számos alkalommal vendégprofesszorként tevékenykedet a jyväskyläi egyetemen.

>1«

Magyar gazdasági napokat rendeznek Düsseldorfban október végén, a helyi kereskedelmi kamara rendezésében. Ezzel kapcsolatban Bíró Gerd, a Budapesti Kereskedelmi Kamara főosztályvezetője szeptember 15-én előadást tartott Düsseldorfban „Magyarország, mint gazdasági partner" címmel.

*

A bécsi őszi nemzetközi vásár magyar pavilonjának kedves vendége volt: Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke. Az osztrák elnök elismeréssel szólt a magyar kiállítás korszerű megoldásáról, s hangsúlyozta, hogy a bemutatott áruk összetétele megfelel az osztrák piac érdeklődésének. Egy nappal korábban, szeptember 8-án, Bruno Marek, Bécs főpolgármestere tekintette meg a magyar kiállítást.

pK

A magyar irodalom legsikeresebb olasz fordítójának felajánlott magyar díjat első ízben Umberto Albini, a genovai egyetem professzora kapta meg. „Magyarországnak hatalmas, csodálatos irodalma van, s ez ma mindinkább hivatalos felfedezés Olaszországban is" — mondotta az olasz professzor.

'f-Az indiai Shankar gyermekrajz-kiállítás idei, elnöki aranyérmét mintegy 70 ország több ezer pályázója közül Madarász Ildikó, 12 éves hajdúnánási kislány nyerte, húga, a tízéves Gyöngyi Nehru-aranyérmet nyert.

't'

Alfred Kastler Nobel-díjas fizikus tartott előadást szeptember 9-én a Magyar Tudományos Akadémia matematikai és fizikai tudományok osztálya és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat előadóülésén, az Akadémián. Az előadás után Erdey- Grúz Tibor, az Akadémia elnöke fogadást adott a neves francia vendég tiszteletére.

*

A magyarországi evangélikus egyház meghívására, hazánkban tartózkodott Alfred Tooning észt, Janis Matulis lett érsek és kíséretük. A vendégeket fogadta Miklós Imre miniszterhelyettes, az Állami Egyházügyi Hivatal első elnökhelyettese. A fogadáson részt vettek D. Káldy Zoltán és D. dr. Ottlyk Ernő evangélikus püspökök.

MEGHALT PUSZTAI PÁL

51 éves korában, szívroham következtében elhunyt a magyar karikatúra kiváló művésze, Pusztai Pál, a Ludas Matyi munkatársa. Mély részvét mellett helyezték örök nyugalomra az Óbudái temetőben. „Meleg derűjét, igaz emberségét művészete révén, százezrek becsülték és szerették. Szép hivatást szolgált Pusztai Pál, zaklatott korunkban a legszebbek egyikét, erős tehetséggel és nagy népszerűségéhez illő, csendes szerénységgel” — mondta a ravatalnál tartott búcsúbeszédében Tabi László, a Ludas Matyi főszerkesztője.

Az Érvelés című karikatúrája az egyik utolsó rajza.

Érvelés

— És engem akat Igazgató kar.Ars

nyugdíjba küldeni?...

Szvatopluk fejedelem fogadja a honfoglaló magyarok követét (Képes Krónika, 1360—70 között, magyar munka)

MAQYARORSZÄQI

miniatúrak

Három jelentős nagy könyvgyűjtemény: a budapesti Széchényi Könyvtár, az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár és a pécsi Püspöki Könyvtár kéziratainak képanyagából válogatta össze a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata a Magyarországi Minlatúrák című, mindössze 11x10,5 cm nagyságú kis kötetet. A kiválasztott kódexminiatúrák négy évszázad minlatúra-festészetéből adnak ízelítőt, magyar, német, angol, francia és orosz magyarázó szöveggel. Íme, néhány kép a gyönyörű kiadványból

Szent István vértanú István, az első magyar király születésénél (Képes Krónika, 13*0-70 között, magyar munka)

III. Henrik német császár hálaadása a magyarok feletti győzelem után (Képes Krónika, 1360—70 között, magyar munka). LENT: Ransanus beszéde Mátyás király és Beatrix előtt (Ransanus: Epitome rerum Hungaricarum, 1790 előtt, olasz munka)

(85.)

„Semmi további kedvezést...”

A hiányzó bevételek pótlására a bécsi udvar számára a vámpolitika megváltoztatása kínálta a legjobb megoldást. Az 1754. évi vámszabályzat súlyos hátrányokat rótt a magyarországi kivitelre és behozatalra egyaránt. Csupán a Bécs ellátását szolgáló marha vámja csökkent és az osztrák ipart ellátó nyersanyagok kiviteli vámja maradt alacsony. A többi kiviteli cikk vámja, különösen a versenyképeseké, állandóan nőtt, a behozatali vámok pedig, külföldön vásárolt áru esetében elérték az 5—20, egyes esetekben a 30 százalékot is. Ennek következményeként gyakorlatilag megszűnt az ország közvetlen kereskedelmi összeköttetése külfölddel. A nemesi adómentességből fakadó állami bevételek pótlásán kívül, ennek az lett a következménye, hogy az elveszett Szilézia ipara helyett, az olcsó magyar nyersanyaggal az örökös tartományok iparát lehetett fellendíteni.

A magyar rendek kezdetben nem ismerték fel az új vámrendelet jelentőségét. Csak fokozatosan bontakozott ki a következmény : a tőkés termelési és társadalmi viszonyok kialakulásának elmaradása, illetve lemaradása. A magyar rendek tehát, uralmuk biztosítása érdekében előbb, a század elején, lemondtak az ország külügyi és katonai önállóságáról, most pedig legfontosabb nemesi kiváltságuk, az adómentesség megőrzése érdekében, az ország gazdasági függetlenségét áldozták fel.

Az új vámszabályzat, bár nagyon fontos része, de mégis csak része volt azoknak az új kormányzati módszereknek, amelyek a század közepén, s azon túl, kibontakozni kezdtek. Következményei voltak az abszolutista államhatalom protekcionista gazdaságpolitikájának, amelynek nyomában a tőkés termelés mind jobban megerősödött, a polgárság mind nagyobb erőre kapott, s szívós harcot vívott — nemcsak a birodalomban — a feudális viszonyok ellen. A polgárság e küzdelmének ideológiáját felvilágosodásnak nevezzük, amely már egy századdal korábban Angliából indult ki, hogy azután Franciaországban kibontakozzék. Eszméi kíméletlenül rombolták a feudalizmus ellentmondásait, a babonákat, előítéleteket, egyházi dogmákat, s hirdették a rendi kiváltságokkal szemben az egyéni szabadságot és egyenlőséget. A felvilágosodás eszméi a század közepén érték el a barokktól megcsömörlő bécsi főúri köröket. A bigott és konzervatív Mária Terézia riadtan tapasztalta, hogy udvari arisztokráciájában, tisztviselői között mint hódítanak a „szabados” francia eszmék. Megpróbált küzdeni ellenük, tilalmakkal, cenzúrával, de hasztalanul. A könnyed rokokó életstílus, a vidám hitetlenség mindjobban terjedt. Gúnyolták a sötét múltat, noha az új eszmék sugallta politikai cselekvés már nem hatolt el hozzájuk.

Nem kerülte el a felvilágosodás hatása a bécsi iskolákban tanuló magyar nemes ifjakat, majd az 1765-ben felállított nemesi testőrséget sem. A Werbőczin nevelkedett idősebb, udvarházába ragadt magyar vidéki nemesség megdöbbenve fogadta az új tanokat, amikor a hazatérő fiatalok magukkal hozták őket. De hatott a felvilágosodás az udvarra is, amikor ott is sor került a „fiatalításra", és II. Józsefet 1763-ban német-római császárrá választották. A bécsi udvar felvilágosult abszolutista politikája azonban kiváltotta a magyar rendek ellenállását. A. küzdelem egyenlőtlen volt, mivel az európai látókörrel és széles műveltséggel rendelkező bécsi államférfiak fölényben voltak a sárba és elmaradottságukba önkéntesen beszoruló magyar nemességgel szemben, amely „ősi kiváltságain" kívül semmi egyebet nem tudott hangoztatni és konokul szembeszegült az idők változásának. Sajnos, így a felvilágosult abszolutizmus több hasznosnak ígérkező reformja sem tudott megvalósulni Magyarországon.

1756-ban kitört a hétéves háború, amelyben Mária Terézia hasztalan kísérelte meg Szilézia visszaszerzését, pedig Kaunitz herceg javaslatára, a franciákkal és oroszokkal kötött szövetséget, a csupán angolok támogatta Nagy Frigyes ellen. A hadakozás váltakozó szerencsével folyt és rengeteg vért kívánt, még több pénzt emésztett fel. Mire a küzdelmet lezáró, 1763. évi hubertusburgi békét megkötötték, a birodalom 260 millió forinttal növelte adósságait. Mivel az udvar látta, hogy a magyar parasztokból az évi hárommillió-háromszázezer forintnál többet nem lehet kipréselni, a királynő újabb kísérletet tett a rendeket adózásra bírni, s így az ország hadiadóját felemelni, A kísérlet ismét sikertelen maradt, illetve a rendek ahhoz hozzájárultak, hogy az adót ismét csak a jobbágyok terhére, újabb hétszázezer forinttal felemeljék,

A királynő többet nem kísérletezett. Benne is, udvarában is meggyökeresedett a felfogás, hogy Magyarországot a nemesi adómentesség miatt nem lehet az örökös tartományokhoz hasonló gazdaságpolitikában részesíteni, hanem ki kell tartani az 1754-ben bevezetett elvek mellett. Az ország gazdasági fejlesztésére kidolgozott terveket már meg sem tárgyalták, és az országgyűlést Mária Terézia többé össze sem hívta. Amikor pedig elébe terjesztették 1765-ben a magyar bor kivitelét megkönnyítő javaslatot, saját kezűleg írta rá: „Minden ugyanúgy szabályozandó, mint az országgyűlés előtt volt. Semmi további kedvezés, mivel a nagyok, kiknek egyedül volna hasznuk belőle, nem érdemelték meg azt.”

Természetesen a kormányzat felismerte, hogy a parasztság adózóképessége és mind nyomasztóbb úrbéri terhei között összefüggés van. Ezért a királynő a hadiadó felemelésével egyidejűleg azt is kérte, hogy a jobbágyok úrbéri terheit törvényesen szabályozzák. Még nagyobb ellenállásra talált, mint az adó esetében, hiszen a mérhetetlen robotszolgáltatásokra épülő máj orgazdaságot az úrbéri terhek könnyítése érzékenyen érintette volna. A bécsi udvar azonban a parasztok adózóképességével a „saját pénztárcáját” védte, ezért elhatározta, hogy a rendek ellenkezése ellenére is, az adózó jobbágyság „meg nem engedett és törvénytelen elnyomása és elgyengítése hathatósan megszüntettessék”,

A parasztság felkelései a földesúri szolgáltatások terhei ellen megkönnyítették az úrbérrendezést. ^

(Következik; A kalapos király)