Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-09-05 / 18. szám

♦ ARCKÉPEK A MÁBÓL feliét' Q A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI FŐISKOLA HALLQATÓJA RIPORTER: Hány éves és a főiskola hányadik évfolyamának hallga­tója? FEHÉR GY.: Harmincegy, és a má­sodik évfolyam hallgatója va­gyok. Huszonhárom éves korom­ban jelentkeztem először, és negyedszerre vettek fel. RIPORTER: Kérem beszéljen a fő­iskola szervezetéről. FEHÉR GY.: A főiskola alapja már több mint száz éve a színész- 1 tanszék, amely ma már színház­­művészeti tanszékként működik. Ezen a tanszakon tanulnak a szí­nészek, színházrendezők és ko­reográfusok. A film, illetve ma már film és televízió főtanszak hallgatói a leendő filmrendezők és operatőrök. RIPORTER: ön melyik szakon tanul? FEHÉR GY.: Pontos elnevezése: televízió és televíziós filmrendező és operatőr évfolyam. RIPORTER: Melyik külföldi és melyik magyar filmek tetszettek önnek legjobban, és miért? Kü­lön beszéljen arról, hogy melyik film operatőri munkája ragadta meg, és miért? FEHÉR GY.: Ügynevezett kedvenc filmjeim; Fellini: Nyolc és fél, Antonioni: A kiáltás, R. Enrico: A Bagoly-folyó, Formann: Tűz van babám. A magyar filmek kö­zül az így jöttem című Jancsó­­film. Ezenkívül még van legalább tíz—tizenöt film, amely nagyon tetszik, sőt esetleg más vonatko­zásokban még jobbnak is tartom a felsoroltaknál. A kiragadott öt film közös vonása, ami engem a filmekben a legjobban érdekel; ezek az alkotások a költészet szintjére emelkedve viszonylagos időállóságot értek el. A jó filmek esetében a történet önmagában hordoz magasabb filozófiai igaz­ságokat, amelyek valamilyen ál­talános, minden időben érvényes emberi dologról szólnak. Talán legegyszerűbb példa erre A Ba­goly-folyó című kisfilm. Ezek a fil­mek — a jó filmek — minden kompromisszumtól mentesek. Ami az operatőri munkát illeti, bevallom, soha sem tudtam meg­figyelni külön az operatőri mun­kát. Ugyanis ha az operatőri munka külön érzékelhető, akkor rossz a film. Talán enyhe túlzás, de szerintem igaz, hogy egy jó film mindig jól van fényképezve. (Persze a fent felsorolt filmek operatőrei: Vennanzo, Andraőek és Somló száz százalékos szakmai tudásukon kívül, tudtommal, a rendezők partnerei voltak, művé­szi vonatkozásban is.) RIPORTER: Egyszer egy filmren­dező azt mondta nekem: „Filmet Fehér György csinálni jó. Még vacakot is.” Mi erről a véleménye? Ugyanezt a kérdést eddig már három film­rendezőnek: Jancsó Miklósnak, Mészáros Mártának és Kardos Ferencnek is feltettem. FEHÉR GY.: Szerintem filmet csi­nálni nagyon nehéz, még vaca­kot is. Ez a személyes vélemé­nyem. Persze elképzelhető, hogy vannak olyan rendezők, akik könnyedén csinálják a jó filme­ket is. RIPORTER: A század első harma­dában a film látszott a jövő egye­düli nagy tömegkulturális lehe­tőségének. Azóta a film helyzete megváltozott. Mit gondol a jövő­jéről? FEHÉR GY.: Néhány év múlva a mozi éppolyan exkluzív jellegű lesz, mint a jó színház. Ugyanis csak művészi igényű filmek készülnek majd, hiszen a film szórakoztató funkcióját a televí­zió már ma is szinte teljesen ma­gára vállalta. Néhány év múlva a, fejlett ipari országokban sok em­ber tud majd saját felszereléssel úgynevezett amatőrfilmet készí­teni. Ezek az emberek, miután nem a filmezésből élnek, gyako­rolhatják a kompromisszumnél­küliség luxusát, ö közülük kerül­nek ki majd az igazi filmművé­szek. Ezek az amatőrök csinálják majd az igazi művészfilmeket. A hivatásszerű filmesek pedig a szórakoztató mozit. Természete­sen a hivatásosok között is lesz­nek mindig egzisztenciájukra ke­vesebbet adó tehetséges avant­­garde törekvésű művészek. Tehát a filmművészet a jövőben az ama­tőrök széles táborára támaszkodik, s legjobb alkotásai a műértőkhöz szólnak majd, hasonlóan a komoly zenéhez, amelynek ugyancsak a népzene az alapja. RIPORTER: Hol gyakorolhatja az operatőri és a rendezői munkát a főiskola négy éve alatt? FEHÉR GY.: Magán a főiskolán, ugyanis minden évben el kell készíteni két vizsgafilmet. (Egyet mint rendezőnek, egyet mint operatőrnek.) Ezenkívül egy tele­víziós játékot. Évközben egzakt szakmai oktatás is folyik az úgy­nevezett operatőri gyakorlatok alkalmából. RIPORTER: Milyen filmeket csi­nált eddig és mire készül? FEHÉR GY.: Négy felvételi vizsga­filmet, egy dokumentum vizsga­filmet, és egy vizsga- televíziós játékot. Most újabb vizsgafilmre készülök. Ez a film arról szól, hogy egy fiatalember egyetlen meggondolatlan kijelentése szinte az egész életét megváltoztatja. Szereplőit régóta ismerem. Tu­dom, hogy adott helyzetekben ho­gyan viselkednek, és ebben a já­tékfilmben úgy szeretném őket szerepeltetni, hogy előre kidolgo­zott helyzetekben bizonyos kere­tek között úgy cselekedjenek és úgy beszéljenek, ahogy akarnak. Tehát olyan filmet szeretnék csi­nálni, amelynek minden kockája dokumentumfilm hűségű. RIPORTER: Köszönöm a figyelmét és az idejét. Salamon Pál Az előadóművészetek egyik legré­gibb ágát képviseli az a tizenhárom fiatalból álló csoport, amely hat éve kezdte meg Dominó néven működé­sét, de gazdag repertoárjukat ma már nem csak az országban, hanem a határon túl is ismerik. Költő Miklós pantomim együttese amatőrként in­dult, két év óta hivatásosokként sze­repelnek. A művészcsoport pályafu­tása nemrégiben új állomásához ér­kezett, saját otthont kap Budapesten a Belvárosban, a Szerb utca 8. szám alatt. Ez a hely megjelenés szószerint értendő, ugyanis a pincében nyílt meg alkotóműhelyük, a mozgásmű­vészet laboratóriuma. A bejárattól meredek lépcsősor, majd zegzugos labirintus vezet a be­mutatóteremhez. Különös, bizarr a berendezés. A nézők a játéktér köz­vetlen közelében helyezkednek el, úgy érezhetik, maguk is aktív része­sei a cselekménynek, csupán egy vastagszálú háló — mintha valami óriási pók szőtte volna — jelzi a határt a publikum és a szereplők kö­zött. Az együttes megtartotta új ottho­nának eredetiségét, pincejellegét. Fa­rönkök képezik az ülőhelyet, a hiány­zó vakolat alól előbukkanó téglák, a mennyezetet átszelő csőszövevény mindmegannyi dekoráció, misztikus keret a produkciókhoz. Köllő Miklós együttese mögött már vagy 200 előadás áll, de működésé­nek lényege — bár ez a művészeti ág klasszikus forrásból ered — az új keresése, a pantomim kifejező eszkö­zeinek gazdagítása, hogy mindenki­hez szólhasson, s maradandó élményt nyújtson a ma emberének. Drámai pillanat a Feketék című előadásból PANCSOVANa'l AZtKn dó HASZNOT VESZJ a HADBIZTOS NEMCSAK ANNAK AT ÍRÁSNAK, AMIT AU CSOREA* DZSI ADOTT NEKI rné& ANNAK lOBdÉN, Hű®/ DySENT^RlAlBAN SZENVED,S éRZ.1 KÖZELEDNI A HALXlAÍt, HANEM A MA<5IK KETTlÄNEK. iS... 00/ LA<TSZJK/T6BBá SEMMI VES33ÉL.y NEM rENyEGETI A SZENT BORBXLAÍT. Xm POzmJjN AUJL. ESySZJSR CSAK SyENSE KIS ROPPANÄS HANGZIK A VÍZ ALATT.

Next

/
Thumbnails
Contents