Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-09-05 / 18. szám
♦ ARCKÉPEK A MÁBÓL feliét' Q A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI FŐISKOLA HALLQATÓJA RIPORTER: Hány éves és a főiskola hányadik évfolyamának hallgatója? FEHÉR GY.: Harmincegy, és a második évfolyam hallgatója vagyok. Huszonhárom éves koromban jelentkeztem először, és negyedszerre vettek fel. RIPORTER: Kérem beszéljen a főiskola szervezetéről. FEHÉR GY.: A főiskola alapja már több mint száz éve a színész- 1 tanszék, amely ma már színházművészeti tanszékként működik. Ezen a tanszakon tanulnak a színészek, színházrendezők és koreográfusok. A film, illetve ma már film és televízió főtanszak hallgatói a leendő filmrendezők és operatőrök. RIPORTER: ön melyik szakon tanul? FEHÉR GY.: Pontos elnevezése: televízió és televíziós filmrendező és operatőr évfolyam. RIPORTER: Melyik külföldi és melyik magyar filmek tetszettek önnek legjobban, és miért? Külön beszéljen arról, hogy melyik film operatőri munkája ragadta meg, és miért? FEHÉR GY.: Ügynevezett kedvenc filmjeim; Fellini: Nyolc és fél, Antonioni: A kiáltás, R. Enrico: A Bagoly-folyó, Formann: Tűz van babám. A magyar filmek közül az így jöttem című Jancsófilm. Ezenkívül még van legalább tíz—tizenöt film, amely nagyon tetszik, sőt esetleg más vonatkozásokban még jobbnak is tartom a felsoroltaknál. A kiragadott öt film közös vonása, ami engem a filmekben a legjobban érdekel; ezek az alkotások a költészet szintjére emelkedve viszonylagos időállóságot értek el. A jó filmek esetében a történet önmagában hordoz magasabb filozófiai igazságokat, amelyek valamilyen általános, minden időben érvényes emberi dologról szólnak. Talán legegyszerűbb példa erre A Bagoly-folyó című kisfilm. Ezek a filmek — a jó filmek — minden kompromisszumtól mentesek. Ami az operatőri munkát illeti, bevallom, soha sem tudtam megfigyelni külön az operatőri munkát. Ugyanis ha az operatőri munka külön érzékelhető, akkor rossz a film. Talán enyhe túlzás, de szerintem igaz, hogy egy jó film mindig jól van fényképezve. (Persze a fent felsorolt filmek operatőrei: Vennanzo, Andraőek és Somló száz százalékos szakmai tudásukon kívül, tudtommal, a rendezők partnerei voltak, művészi vonatkozásban is.) RIPORTER: Egyszer egy filmrendező azt mondta nekem: „Filmet Fehér György csinálni jó. Még vacakot is.” Mi erről a véleménye? Ugyanezt a kérdést eddig már három filmrendezőnek: Jancsó Miklósnak, Mészáros Mártának és Kardos Ferencnek is feltettem. FEHÉR GY.: Szerintem filmet csinálni nagyon nehéz, még vacakot is. Ez a személyes véleményem. Persze elképzelhető, hogy vannak olyan rendezők, akik könnyedén csinálják a jó filmeket is. RIPORTER: A század első harmadában a film látszott a jövő egyedüli nagy tömegkulturális lehetőségének. Azóta a film helyzete megváltozott. Mit gondol a jövőjéről? FEHÉR GY.: Néhány év múlva a mozi éppolyan exkluzív jellegű lesz, mint a jó színház. Ugyanis csak művészi igényű filmek készülnek majd, hiszen a film szórakoztató funkcióját a televízió már ma is szinte teljesen magára vállalta. Néhány év múlva a, fejlett ipari országokban sok ember tud majd saját felszereléssel úgynevezett amatőrfilmet készíteni. Ezek az emberek, miután nem a filmezésből élnek, gyakorolhatják a kompromisszumnélküliség luxusát, ö közülük kerülnek ki majd az igazi filmművészek. Ezek az amatőrök csinálják majd az igazi művészfilmeket. A hivatásszerű filmesek pedig a szórakoztató mozit. Természetesen a hivatásosok között is lesznek mindig egzisztenciájukra kevesebbet adó tehetséges avantgarde törekvésű művészek. Tehát a filmművészet a jövőben az amatőrök széles táborára támaszkodik, s legjobb alkotásai a műértőkhöz szólnak majd, hasonlóan a komoly zenéhez, amelynek ugyancsak a népzene az alapja. RIPORTER: Hol gyakorolhatja az operatőri és a rendezői munkát a főiskola négy éve alatt? FEHÉR GY.: Magán a főiskolán, ugyanis minden évben el kell készíteni két vizsgafilmet. (Egyet mint rendezőnek, egyet mint operatőrnek.) Ezenkívül egy televíziós játékot. Évközben egzakt szakmai oktatás is folyik az úgynevezett operatőri gyakorlatok alkalmából. RIPORTER: Milyen filmeket csinált eddig és mire készül? FEHÉR GY.: Négy felvételi vizsgafilmet, egy dokumentum vizsgafilmet, és egy vizsga- televíziós játékot. Most újabb vizsgafilmre készülök. Ez a film arról szól, hogy egy fiatalember egyetlen meggondolatlan kijelentése szinte az egész életét megváltoztatja. Szereplőit régóta ismerem. Tudom, hogy adott helyzetekben hogyan viselkednek, és ebben a játékfilmben úgy szeretném őket szerepeltetni, hogy előre kidolgozott helyzetekben bizonyos keretek között úgy cselekedjenek és úgy beszéljenek, ahogy akarnak. Tehát olyan filmet szeretnék csinálni, amelynek minden kockája dokumentumfilm hűségű. RIPORTER: Köszönöm a figyelmét és az idejét. Salamon Pál Az előadóművészetek egyik legrégibb ágát képviseli az a tizenhárom fiatalból álló csoport, amely hat éve kezdte meg Dominó néven működését, de gazdag repertoárjukat ma már nem csak az országban, hanem a határon túl is ismerik. Költő Miklós pantomim együttese amatőrként indult, két év óta hivatásosokként szerepelnek. A művészcsoport pályafutása nemrégiben új állomásához érkezett, saját otthont kap Budapesten a Belvárosban, a Szerb utca 8. szám alatt. Ez a hely megjelenés szószerint értendő, ugyanis a pincében nyílt meg alkotóműhelyük, a mozgásművészet laboratóriuma. A bejárattól meredek lépcsősor, majd zegzugos labirintus vezet a bemutatóteremhez. Különös, bizarr a berendezés. A nézők a játéktér közvetlen közelében helyezkednek el, úgy érezhetik, maguk is aktív részesei a cselekménynek, csupán egy vastagszálú háló — mintha valami óriási pók szőtte volna — jelzi a határt a publikum és a szereplők között. Az együttes megtartotta új otthonának eredetiségét, pincejellegét. Farönkök képezik az ülőhelyet, a hiányzó vakolat alól előbukkanó téglák, a mennyezetet átszelő csőszövevény mindmegannyi dekoráció, misztikus keret a produkciókhoz. Köllő Miklós együttese mögött már vagy 200 előadás áll, de működésének lényege — bár ez a művészeti ág klasszikus forrásból ered — az új keresése, a pantomim kifejező eszközeinek gazdagítása, hogy mindenkihez szólhasson, s maradandó élményt nyújtson a ma emberének. Drámai pillanat a Feketék című előadásból PANCSOVANa'l AZtKn dó HASZNOT VESZJ a HADBIZTOS NEMCSAK ANNAK AT ÍRÁSNAK, AMIT AU CSOREA* DZSI ADOTT NEKI rné& ANNAK lOBdÉN, Hű®/ DySENT^RlAlBAN SZENVED,S éRZ.1 KÖZELEDNI A HALXlAÍt, HANEM A MA<5IK KETTlÄNEK. iS... 00/ LA<TSZJK/T6BBá SEMMI VES33ÉL.y NEM rENyEGETI A SZENT BORBXLAÍT. Xm POzmJjN AUJL. ESySZJSR CSAK SyENSE KIS ROPPANÄS HANGZIK A VÍZ ALATT.
