Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-08-20 / 17. szám
A Magyarok Világszövetsége évkönyveit. Kincses Kalendáriumát s más kiadványait évről évre szívesen, szeretettel fogadják honfitársaink. Jó és hasznos javaslataik pedig a külföldön élő magyarság sokoldalú érdeklődését és igényét jelzik. Jubileumi esztendőnk gazdag programjából nem hiányozhatnak tehát ezek a kiadványok sem, némelyik eljutott már olvasóinkhoz, némelyik éppen a megjelenés pillanatára vár. Hogy miről szólnak ezek a kötetek?'Csokorba kötve, íme, rövid ismertetést nyújtunk át. A Magyar Hírek Képes Krónikája nemcsak tájak, városok, üzemek és emberek eseményeiről ad hírt, hanem a hazalátogató csoportokról és az egyes emberekről is; az ország egyes tájairól, de a látogatók szemével. A képek egymásutánja így vált a Magyarok Világszövetsége, a magyar emigráció és a lap történelmévé is. Ahogy az emberek hétköznapjaiból összeáll életük, ahogy a néprétegek sorsfordulói adják egy-egy század történelmét, úgy jelzi az emigráció és a szülőföld kapcsolatainak fejlődésvonulata a szocializmust építő Magyarország jellegzetes, sajátos politikáját, a szakadatlan közeledést, a fokozódó megértést minden egészségesen gondolkodó, tisztességes magyar patriótával, éljenek itthon, vagy a nemzeti határokon kívül: ahogyan általánosítva, leegyszerűsítve a sokat emlegetett jelszó hirdeti — aki nem ellenünk, az velünk. A Képes Krónika anyagát nem a vak véletlen alapján válogattuk ki, nem a statisztikai véletlenszerűség egyszerű számítási elvei adták a szűrőt. Nem állítottuk fel a szépség és a maradandóság bonyolult mércéjét, amelyen felülemelkedve, máris oldalakba rendeződnek a legjobb képek. A kötet megszerkesztésénél az a szándék vezette az alkotói kollektívát, hogy a lap céljai szerint a legfontosabb témákat válogassák ki és ezáltal az elmúlt évek lapanyagának minden lényeges vonását tükrözze a kötet. HM M A haza fogalma mindent felölel: földet, tájat, nyelvet, levegőt, bút és örömet. És még valamit, amiben mindez benne van: az irodalmat. A Tankönyvkiadó Vállalat gondozásában megjelenő ÜZENET ... című antológia a magyar irodalom áttekintését nyújtja a kezdetektől napjainkig minden magyar olvasónak. Célja egyfelől végigpillantani a magyar irodalom egészén, másfelől figyelemmel kísérni irodalmunk kilenc évszázadának folyamatát ... A magyar nép története, korhangulata, érzésvilága különös erővel tükröződik irodalmában. Olyan a mi irodalmunk, amely egyes korokban sokkal inkább fejezte ki világunkat, mint a történelemkönyvek vagy egyéb írásos megnyilvánulások. De az irodalom szerepe túlnő bizonyos értelemben történelmén is. Nevezetesen abban, hogy az irodalom nemcsak tanít, hanem korhangulatot fest, nemcsak a nép életének nagy eseményeiről tudósít, hanem felráz vagy elandalít, tűnődésre késztet, elszomorít vagy mosolyra fakaszt, bevilágít ismeretlen zugokba is. Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady, Móra, Juhász Gyula, Illyés, József Attila, irodalmunk mindmegannyi nagysága üzen a lapokról. Három szerző („plusz’' egy fő. a fotóriporter) sajátos alkotói szövetségre lépett, s egymást buzdítva, egymás rigolyáit tűrve, egymást vigasztalva, egymással perlekedve, víg, néhol borús kedvvel, de mindenképpen az igazság szomjával, bejárták Magyarországot a nyugati végektől a nyíri csendig. Mesterségük címere a kíváncsiság, látni akartak ismeretlen falvakat, paroláztak névtelenekkel, együtt ittak munkásokkal, parasztokkal, együtt nevettek lakodalmas néppel. Vállukra akarták emelni, meg akarták ismerni tulajdon hazájukat, akár a pesti kőrengeteget járták, akár távoli falvak csendességébe röpítette őket a jármű .. Az élet hitelével teli mondandóikat a Gondolat kiadó nyújtja át az olvasónak. A három szerző, a Magyar Hírek olvasói által is jól ismert riporterek: Kristóf Attila, Baróti Géza és Ruffy Péter (Vámos László felv.) Elindultam szép hazámból A legszebb magyar népdalok és műdalok A Budapesti Zeneműkiadó Vállalat „Elindultam szép hazámból. ..” című népdalgyűjteményét is bizonyára szívesen forgatják majd honfitársaink. Az énekszólamokkal illusztrált szerény kötet emlékeztető, főként azok számára, akiknek fülében még visszacseng a három évtizeddel ezelőtt megindult népdalmozgalom sok kedves dallama. Régi egyházi énekek, régi és új stílusú népdalok, a szabadságharc nótái, egykori népszínművek műdalai és gyermekjátékok vidám énekei elevenednek fel az idősebbek szívében, s emlékeztetnek ifjúságukra, míg a fiatal generációt megtanítják sok szép dallamra, s a szülők, nagyszülők emlékezéseinek szeretetére és tiszteletére. AUeijretU: —|—i-----Gerencsér! utca (mf--------------p 1. Ge-rencsé-ri ut - ca, Vé-gigpiroa ró -zsa. ■P f---J----1 P j-E-. J Szállj le.koeais.a 7. ü- lés-ról, Szakajtó e - gyet ró la. A legfontosabb tanácskozásokon sem lehet mindig ünnepélyesnek és komolynak maradni. Kell időnként egy kis kikapcsolódás, kis pihenés két „nehéz” nap között. Ilyen pihentető intermezzót jelentett az a kirándulás, amelyen az anyanyelvi konferencia budapesti szekciójának tagjai vettek részt augusztus 9-én. A kis túra „nyitányát” az időjárás szolgáltatta, hatalmas égzengéssel és felhőszakadással kísérve az indulást. S bárha az eső csendesedett is később, hívatlan vendégként végigkísérte a résztvevőket egészen Visegrádig. Ám nem sikerült senki kedvét elrontania; percenként fel-felcsattant • ittott a nevetés. Például akkor, mikor az idegenvezető a Visegrád név eredetét kezdte elmagyarázni — elfelejtvén, hogy az autóbusz tele van nyelvészekkel, irodalmárokkal ... Mátyás király palotája után Szentendre következett. Ez a hangulatos kisváros sok templomával, szűk és tekervényes utcácskáival, középkori jellegű tereivel a magyar képzőművészet egyik fellegvárává lett: majd minden nagy mesterünket megihlette Szentendre intim légköre. A kirándulók megnéztek néhány több száz éves templomot, s még többet is megnéztek volna, de az esti mise ideje lévén nem akarták zavarni az istentiszteletek résztvevőit. Így, mivel már jócskán sötétedett, elindultak Szentendre és Leányfalu peremére, a Határcsárda felé. A csárda tejfölös paprikáscsirkével és jóféle egri borral várta a megfáradt utasokat. Ettek, ittak a vendégek, s vacsora után kipróbálták, emlékeznek-e még a régi magyar nótákra. A próba fényesen sikerült. . . A kirándulók a visegrádi királyi palota esoazlatia kövein...............és a szentendrei Ferenczy-múzeumban, Csikszemmihályi Köbért fiatal szobrászművész tárlatán. (Alsó kép) (Vámos László felvételei) |;w&; J í SL * 11 \| 1 v $ i , ** Js ■ CJHK • 1____ h—._w. * * i THE HUNQARIAN HELICON Magyar antológia angol nyelven Kedves honfitársunk, dr. Gábor Emil küldte be az alábbi cikket, amelyet érdekesnek, figyelemre méltónak tartunk. A nemzeti irodalomnak a világirodalom áramába való bekapcsolódása szintén nemzeti ügy, így hát — miközben a magyar nyelv művelése egyik legfőbb célkitűzésünk s épp az elmúlt napokban külföldön élő és hazai magyar szakemberek, tanárok, tudósok a magyar nyelv és irodalom külföldi terjesztésének lehetőségeiről tárgyaltak az anyanyelvi konferencián — örömmel üdvözöljük a nyelvünkből kivirágzott alkotások angol nyelven való megjelenését is. A magyar költészet népszerűsítése a nagyvilágban új fejezethez érkezik el a közeljövőben, amikor megjelenik Watson Kirkconnell professzornak, a kanadai • új-skóciai Acadia egyetem tanárának és volt rektorának ezer oldalra tervezett magyar versgyűjteménye angol nyelven „The Hungarian Helicon, Epic and Lyric” címmel, a magyar költészet első teljes prezentációja az 500 milliónyi angol nyelvterület közönsége részére, Angliától Üj- Zélandig. Kirkconnell professzor negyven éven át nagy szeretettel és szorgalommal, hozzáértéssel, pazar kettős nyelvérzékkel fordította angol nyelvre a magyar elbeszélő és lírai költészet színe-javát és most csokorba gyűjtötte a gazdag termést. Watson Kirkconnell neve ismert az angol nyelvterületen kívül a magyarság körében itthon és külföldön is, főleg az Egyesült Államokban és Kanadában. A new-brunswick-i (N .1.) Rutgers egyetem kulturális szomszédságában Molnár Ágoston professzor által alapított Amerikai Magyar Tudományos Alapítvány Kirkconnell érdemeit néhány évvel ezelőtt a George Washington Award kitüntetéssel jutalmazta. A Hungarian Helicon a magyar költészet történelmi illusztrációjának nevezhető. A magyar költészet kezdetei nyitják meg a panorámát; első helyen áll a tatárjárás rémségeit panaszló egyházi ének 1242-ből. A jelentős magyar költők elsője, Janus Pannonius (1434 —1472), aki a középkor művelt magyar közönségének „deák” nyelven, latinul verselt. Anonymus, Tinódi Sebestyén, Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, Gyöngyösi István után felsorakoznak, Csokonai Vitéz Mihály nyomában, a 19. század magyar költői, köztük a legnagyobbak: Vörösmarty, Arany, Petőfi, Tompa; őket követik az újabbak és a legújabbak. Antológiákban, versgyűjteményekben általában kisebb terjedelmű költői alkotások szerepelnek. Kirkconnell magyar Helikonja túllép ezek szűk határán, felölel hosszabb elbeszélő költeményeket, eposzokat is: Szigetvár ostroma, a Murányi Vénusz, Zalán futása, a Toldi trilógia (a Toldi teljej terjedelmében, a Toldi szerelme és Toldi estéje részletekben), a Buda halála teljes terjedelmében. A magyar drámai költészetet az antológiában Az ember tragédiája képviseli (részletekben). Watson Kirkconnell professzor, a magyar poézis szerelmese és népszerűsítője iránt e nagy mű létrehozásáért méltán érez hálát mindenki, akinek a magyar kultúra és az emberiség kultúrája fontos. Gábor Emil (Cleveland) fi 2. Le is sz&kajtottam, El is hervasztüttam, Gerencaóri (del leányokból Egyet választott«m.
