Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-08-08 / 16. szám
A Galti Magyar Otthon Egyesület hazalátogatóinak egyik csoportja a repülőtéri busz előtt. Néhányan már felfedezték az erkélyen várakozó rokonokat /láttuk, olvastuk, hallottuk... natisa VI. Pál pápa kihallgatáson fogadta Kiszely Gyula zeneszerzőt, aki átnyújtotta a Szentatya aranymiséje alkalmából írt motettáját. • Magyarországról adott ki különszámot a legnagyobb hamburgi idegenforgalmi folyóirat, a Merian. A szám munkatársai a többi között Illyés Gyula, Szabó Magda, Bárány Tamás, Ruffy Péter, Karinthy Ferenc és Ungvári Tamás. — A Francia Külkereskedelmi Kamara hetilapja, a Moniteur du Commerce International egyik legutóbbi száma is magyar vonatkozású cikkeknek szintelte 16 oldalát, hogy tájékoztassa a francia üzletembereket a magyarországi piaci lehetőségekről. * Latinovits Zoltán nyerte el a legjobb színészi alakítás díját, az Utazás a koponyám körül című filmben nyújtott játékával, a San Sebastian-i filmfesztiválon. • Gyásza van a magyarországi görög katolikus egyháznak: 54 éves korában elhúnyt dr. Rojkovich István görög katolikus kanonok, általános püspöki helynök. Húsz éven át a nyíregyházi hittudományi főiskolán a biblikum tanára volt, több mint egy évtizede pedig az ottani parochia vezető lelkésze. * Az Európai Kémikus Társaságok Szövetségének prágai alakuló közgyűlésén Preisich Miklós, a Magyar Vegyipari Egyesülés elnökhelyettese vett részt. A nemzetközi szövetségnek két titkársága lesz, az egyik Londonban, a másik Budapesten. * Don Schalch, a New York állambeli Rochester egyetemének neves professzora a Pécsi Orvostudományi Egyetemen tanfolyamot vezet az egyes hormonok mennyiségi meghatározására szolgáló immunológiai módszerek elsajátítása érdekében. • Egy érdekes és minden kétséget kizáró megállapítás: a magyar származású, keszthelyi születésű Schwarcz Dávid találta fel a merevvázas kormányozható léghajót, amely a műszaki közvéleményben Zeppelin nevével azonosult. A magyar léghajó 1897-ben Berlinben, a mai tempelhofi repülőtéren emelkedett először a levegőbe. A feltaláló a sikert nem érhette meg, mert Bécsben váratlanul elhunyt, Zeppelin gróf pedig — aki Berlinben jelen volt a felszállásnál — a feltaláló özvegyétől megvette a találmányt és az összes dokumentumokat. Schwarcz Dávid születésének 120. évfordulója alkalmából szülővárosában, Keszthelyen, szobrot kap, emléktáblával jelölik meg szülőházát és utcát neveznek el róla. * Magyar diákok szerezték a legtöbb pontot a XII. nemzetközi matematikai diákolimpián. A magyar versenyzők három első, egy második és három harmadik díjat nyertek. * A Vatikáni Rádió egyik legutóbbi adásában ismertette és melegen kommentálta Puszta Sándornak, a neves pap-költőnek a budapesti Magvető kiadásában megjelent Hegyre menet ritkulnak a fák című verseskötetét. * Egy külföldi honfitársunk kérdésére válaszolunk: hazánk lakosságának ellátásával kapcsolatos különféle szolgáltatások, karbantartó és javítási munkálatok mintegy 50 százalékát a magánkisiparosok végzik. Jelenleg 83 ezer magánkisiparos műhely működik az országban, 5600-zal több. mint az elmúlt évben. Tevékenységük mintegy 200 szakmát ölel fel. Termelési értékük a múlt évben 5 milliárd 842 millió forint volt. • A gyermekotthonok nemzetközi szövetsége Budapesten tartott 22. közgyűlése egyhangúlag elfogadta a magyar nemzeti szervezet ajánlásait. Ezek között szerepel például, hogy a nemzetközi szövetség erkölcsileg és anyagilag támogassa azokat a gyermek- és ifjúságvédelmi komplex kutatásokat, amelyek nemzetközi érdeklődésre tartanak számot. A közgyűlés László Józsefet alelnökévé választotta. * Dr. Sven Ingebrand linköppingi főprépost, teológiai docens Budapesten járt. A .svéd vendég megbeszéléseket folytatott Káldy Zoltán evangélikus püspökkel és részt vett a Deák téri templom konfirmációs ünnepségén. * A világ minden részéből érkeznek látogatók az IBUSZ szervezésében. Fiatal amerikai farmerek és vezető mezőgazdasági szakemberek, angol diákcsoport, finn és svéd túristák ismerkednek az ország nevezetességeivel. Itt járt a sidneyi World Circel Tours utazási iroda világjáró csoportja is. A Japán Travel Bureau igazgatójával tárgyalások folynak a jövő évi utaztatási programról. Az IBUSZ vezetői a jugoszláv—magyar idegenforgalmi együttműködésről is tanácskoznak. • A balatonfüredi Anna-bált, amely sorrendben a 145. volt, a hagyományos külsőségek között rendezték meg. Több mint tíz országból érkeztek vendégek a bálra. • 340 magyar résztvevő 86 személygépkocsival, 20 motorkerékpárral és két autóbusszal indult Győrből az idei nemzetközi kempingtalálkozó megnyitására Franciaország normandiai tartományába. * Kálnoky László költő kapta meg elsőként — az Üj Írás májusi számában közölt De profundis című verséért — azt a díjat, amelyet Robert Graves a balatonfüredi nemzetközi költötalálkozón alapított azzal a céllal, hogy vele egy-egy év kiemelkedő magyar versének szerzőjét jutalmazzák. A meleg idő beköszöntővel jelentősen megszaporodott a hazánkba látogató külföldiek és honfitársak száma. Nap mint nap érkeznek különrepülőgépek a Ferihegyi betonra, s jönnek vonattal, autóval is a Föld minden sarkából. Július 15-én érkezett meg egy különrepülőgép Kanadából, mely a Galti Magyar Otthon Egyesület és a Torontód Magyarajkú Zsidók Szövetsége hazalátogatóit hozta, szám szerint 250 főt. A csoport szervezői elmesélték, milyen nehéz munkát jelentett az utazás előkészítése. A kanadai postássztrájk miatt lehetetlen volt levél útján érintkezni, s így telefonon, autóval, gyalog kellett minden egyes utas ügyesbajos dolgát elintézni. A galtiak után érkezett a Londoni Magyar Kultúrkör 100 tagja. Vezetőjük Sebestyén László, a Kultúrkör utazási felelőse. Budapest, úgy látszik, minden különrepülőgépet rossz időjárással vár, mert 15-én is, és 18-án, a londoni gép érkezésekor is kellemetlen, csípős szél fogadta a kiszállókat. A rokoni, baráti fogadtatás melegsége csakhamar feledtette az idő szeszélyeit. A londoniak után még egy nagyobb csoport érkezett, nevezetesen a kanadai Kossuth Betegsegélyző Egylet 150 tagja, Korányi János, az egylet központi titkára vezetésével. A Magyarok Világszövetsége két nagyszerű kirándulást is előkészített az érkezők számára augusztusban, melyekről még tudósítunk. Beszámoltunk már a William Penn Fraternális Egyesület 250 fős csoportjának érkezéséről. A csoport vezetője, Dankó István, az egyesület detroiti fiókjának igazgatója látogatást tett a Magyarok Világszövetségében. Meglátogatta a Világszövetséget az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósági tagja és floridai elnöke, Nagymihály Gáspár építész, valamint Szőke István, a miami református gyülekezet lelkésze is. A Miamiból érkező mintegy százfőnyi magyar csoportot vezették a szülőföldre. Mindanyian találkoztak Kárpáti József főtitkárral, akivel a külföldön élő magyarok egyetemes érdekeinek szellemében a magyar nyelv és kultúra megőrzéséről, ápolásáról tárgyaltak. Kárpáti József főtitkár nyitotta meg július 16-án este az Ódry Színpadon azt a vidám estet is, melyet a hazai könnyűműfaj legkíválóbbjai adtak a hazalátoga-Sebestyén László, a Londoni Magyar Kultúrkör utazási felelőse és Kozári Zoltán, az MVSZ Utazási és Tájékoztató Irodájának igazgatója üdvözlik egymást a repülőtéren tók számára. „Egy kis hazai” volt e „budapesti randevú” címe, s ennek megfelelően egy kis hazai zene, humor, egy kis hazai hangulat varázsolódott színpadra, nézőtérre egyaránt. A konferanszié szerepét Fejér István író töltötte be, s talán elegendő, ha felsoroljuk a szereplőik névsorát, hogy némi kép alakulhasson ki az előadás nívójáról: Csonka Endre, Hadics László, Balogh Erzsi, Kazal László, Lehoczky Zsuzsa, Tátrai Mariann, Fónay Márta, Vámosi János, Zárai Márta. A siker — nem volt csoda. Végezetül egy kirándulásról kell beszámolnunk. Július 17-én, pénteken indult egy autóbusz az MVSZ vendégeivel Ceglédre. A kirándulók megismerkedtek Cegléd múltjával, megnézték a múzeumot, a nevezetes épületeket, megtekintették Kossuth Lajos szobrát (a másolata New Yorkban található) és a Dózsa-felkelés emlékeit. Utána a jelen következett: látogatás a „Szovjet—Magyar Barátság” termelőszövetkezetben. A szövetkezet elnöke kalauzolt végig a gazdaság büszkeségein, a barackoson, a csibenevelőn s nem utolsósorban a borpincén. Csupán néhány nap eseményei voltak ezek, de akik ott voltak, azok számára, úgy hisszük, maradandó élménnyé váltak. Az Odry Színpad előadása után az öltözőben gratulálnak New York-i ismerőseik Balogh Erzsinek és Kazal Lászlónak (Novotta Ferenc felvételei) A Pragmatica Sandtio A Rákóczi-szabadságharc volt a magyar történelemben az utolsó olyan rendi felkelés,' amelyhez a népi tömegek adták a lendítőerőt. A hosszú háborúból a bécsi udvar azt a tanulságot vonta le, hogy változtatnia kell az ország kormányzásának módszerein, mert a nyílt, az erőszakos elnyomás csak megújuló ellenszegüléshez vezet. Amikor III. Károly arról beszélt, hogy bosszúállás helyett az ország bizalmának a megnyerését tekinti uralkodói céljának, már az a koncepció munkált szavaiban, amely a főnemesség megnyerését és a középnemesség politikai semlegesítését tűzte ki célul maga elé, hogy abszolutisztikus rendszerét kiépíthesse. A Habsburg-birodalom terveit alapvetően az befolyásolta, hogy a spanyol örökösödési háborút lezáró, 1713-as utrechti békében elveszítette a család kihalt spanyol ágának örökségét, ami egyet jelentett a tengerentúli gyarmatosítás lehetőségének elvesztésével is. A nagyhatalmi ábrándok meghiúsultak, a kárpótlásul kapott szétszórt belga, nápolyi, toscán és rajnai területek csak a birodalom nagyságát növelték, valóságos erejét nem. Egyúttal növelték a kormányzás költségeit, és állandó nemzetközi konfliktusok forrásai voltak. Ráadásul, a Habsburgok osztrák birodalmának polgári fejlődése messze elmaradt a nyugati országoké mögött. Ipari, kereskedelmi, közlekedési szintje jóval alacsonyabb volt, árui nem tudták felvenni a versenyt az angol, holland, vagy francia termékekkel. Ráadásul versenytársai engedményekre is kényszerítették, mert például az Ostendében államtőkével alapított Kelet-indiai Társaságot az angolok és hollandok nyomására fel kellett oszlatniuk: csak ennek fejében ismerték el ugyanis Károly leányági utódainak öröklési jogát. Létfontosságú volt tehát Károly számára, hogy nagy kiterjedésű, de szétszórt birodalmában központosított, jól szervezett, céljait szolgáló kormányzatot építsen fel. Magyarországi uralmában hatalmát csak lépésről lépésre, a rendekkel való országgyűlési alkudozások során akarta kialakítani. Ebben a törekvésében egyaránt kezére játszott a bécsi politika európai látókörrel és nagyobb kormányzati gyakorlattal rendelkező fölénye, és a magyar rendeknek az államigazgatásról vallott elavult felfogása, közjogi gondolkozásának megrekedése Werbőczi Hármaskönyvénél. Az alkudozások kulcskérdése a magyar rendek görcsös, hosszabb távon nyilvánvalóan önérdeke ellen is való ragaszkodása volt a nemesi adómentességhez. Jóllehet, a nemesség többé-kevésbé megértette, hogy a nemesi felkelés, a „vérrel adózás” katonai formája végérvényesen elavult, kiváltságai védelmében mégis foggal-körömmel ragaszkodott hozzá. Mivel pedig az állandó hadsereg fenntartása kétségtelenül szükséges volt — hiszen a török, ha meggyengülve is, de változatlanul a határokon állott —, kiengedte kezéből a nemzeti hadsereg felállításának lehetőségét is, a bécsi udvarra, a dinasztiára bízva az állandó hadsereg táborozásának és fenntartásának minden gondját. Ebben annak a konzervatív felfogásnak a hatása jutott érvényre, amely már évszázadokkal korábban is, az ország megvédését a király feladatának tekintette. Az országgyűlés csupán az újoncmegszavazás és — a jobbágyok által fizetendő — hadiadó megszavazásának jogát tartotta fenn magának. Az állandó hadsereg felállításáról szóló 1715. évi 8. törvénycikk így első lépés lett azon az egyre lejtősebb úton, amelyen a magyar rendek az állami önállóságról való lemondásban végighaladtak. Az 1715-ös országgyűlés még azt mondta ki, hogy a Habsburg-ház fiúágának kihalta esetén a szabad királyválasztás joga a rendeké. Az 1722—23-as országgyűlés már ezzel szöges ellentétben, elfogadta a dinasztia 1713-as házitörvényét, amely az örökösödést úgy szabályozta, hogy a fiúág kihalta esetén a leányág — ez esetben Mária Terézia — örökli a trónt. Ez a törvény a Pragmatica Sanctio. De ugyanekkor kimondták azt is, hogy Magyarország és a Habsburgok többi tartományának kormányzása „egy és elválaszthatatlan.” S ha mindezt a magyar rendek azért tették volna, hogy a központosítás kiterjesztésének támogatásával az ország igazgatásának, gazdaságának, társadalmi berendezkedése funkcionálásának korszerűsítését támogassák! De nem: az ár mindenkor a saját adómentesség — vagy a hitbizományi jogok kiterjesztése — volt... Az évtizedes háborúk pusztításainak pótlására, a vármegyei uralom anarchiájának megszüntetésére, sürgősen meg kellett szervezni az ország központi igazgatását. A király, az országgyűlés javaslatára felállította a Helytartótanácsot, és megbízta a rendeket, hogy dolgozzák ki a tanács hatáskörét Kiderült, hogy a rendeknek semmiféle világos elképzelésük erről nincs, így azután a munka a gyakorlott bécsi hivatalokra maradt, amelyek természetesen az udvar céljainak megfelelően végezték el, hatásköre alá vonva a belügyi igazgatás minden ágát. Alig egy évtizeddel a szatmári békekötés után, a bécsi udvar már jelentős sikereket könyvelhetett el magyarországi uralmának megszilárdításában. A Rákóczi-szabadságharc után elkobzott birtokok eladományozásával szorosan magához kötötte a nagybirtokosokat, s a magyar főnemesség öszszetételét igyekezett felhígítani is külföldi arisztokratáknak ajándékozott nagybirtokokkal. A vármegyényi birtokokkal rendelkező arisztokraták azután a kezükben tartották a vezető tisztségeket, és irányították az országgyűléseken a megyei követek politikai állásfoglalását. A középnemességnek haladó politikai elképzelése nem volt, államigazgatásról vallott nézetei kimerültek a megyei önkormányzathoz való ragaszkodásban. Száma, anyagi ereje megcsappant, a katonai pálya lehetőségeit az állandó hadsereg felállítása csökkentette előtte. Az alsóbb közigazgatási posztokat csak egy-egy nagyúr támogatásával kaphatta meg, s végül: a százezer holdas nagyúrtól az egytelkes nemesig összefűzte őket a nemesi adómentesség kiváltságának szívós védelme. A behódolás eredményeként, az 1728—29-es diéta után III. Károly több országgyűlést — ígérete ellenére — nem hívott össze, és az országot rendeleti úton igazgatta. Pálffy Miklós halála után nádort se nevezett ki, s a helytartótanács élére Mária Terézia jövendő férjét, Lotharingiai Ferencet állította. B. P. (Következik: Életünket és vérünket!)
