Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-07-25 / 15. szám

/itA x y ro - Q ttA& n, MI A MENTÁLHIGIÉNÉ ? Dr. Horányi Béla, a neves pszichiá­ter véleménye szerint minden techni­kailag civilizált államban, nálunk is, állandóan emelkedik az önmagunkkal és az élettel harcban állók, boldogtala­nok, a neurotikusok száma. Ezek az emberek a legnehezebben legyőzhető ellenféllel, önmagukkal vívnak sokszor kilátástalannak tűnő, energiájuk jelen­tős részét felemésztő harcot. A neuró­zis emelkedése társadalmi problémává nőtt. A neurózisok nagy száma és a be­tegség hosszadalmas lefolyása miatt sok a kiesett munkaóra, másrészt a neurotikusok többsége elégedetlen, belső diszharmóniájukat kivetítik a társada­lomra és környezetükre is. így az új tudományág, a mentálhi­giéné az ember pszichés egészségének megőrzésével foglalkozik. Feladata, minél több ember számára biztosítani a lehető legjobb értelmi és érzelmi fej­lődést. Egyénileg boldog embereket akar kialakítani, akik hasznosak a tár­sadalomra is. A mentálhigiéné megalapítója Clif­ford Beers. Ez az újságíró másfél évet töltött egy elmegyógyintézetben. Ami­kor meggyógyult, vissza akart térni » mindennapi életbe, de súlyos akadá­lyokkal találta magát szemben. A szer­kesztőség tagjai félve közeledtek hozzá, ismerősei elkerülték. Ez annyira bán­totta, hogy könyvet írt: „A lélek, amely megtalálja önmagát” címmel. A mű nemcsak a közönség körében lett a leg­nagyobb könyvsiker, hanem az orvosok is nagy érdeklődéssel forgatták. Beers érve a következő volt: az idegrendszer megbetegedése lényegileg nem külön­bözik a szervezet más természetű meg­betegedéseitől. A gyógyulás után az egyén ismét visszanyeri munkaképes­ségét. Helyét a társadalomban elfog­lalhatja, szóval minden tekintetben egészséges lesz. Beers könyve olyan mozgalmat indí­tott el, amely páratlan a maga nemé­ben. Az idegrendszer védelmét köny­vek, folyóiratok, plakátok hirdették. Klinikákat állítottak fel kimondottan gyermekek számára, hogy zavartalan szellemi életük fejlődését biztosítsák. Hatalmas propagandája szétáradt a vi­lág minden tájára, és elindított egy olyan mozgalmat, amely sok ezer labi­lis idegrendszerű embert mentett meg és adott vissza az egészséges emberek társadalmának. A mentálhigiéné sokrétű tudomány, amely az emberi lélek egészségtanát akarja rendszerbe foglalni és elterjesz­teni. Testünk egészségtana ma már szé­les körű, gazdag múltra tekinthet visz­­sza, ugyanakkor a lélek egészségtanát elhanyagolták. Hiába mondta az ókori bölcs: Ismerd meg önmagad. Ez a hasz­nos tanács azonban valahogy elsikkadt. Pedig meg kell ismerkednünk a ma­gunk titkaival, ösztönéletünkkel, ké­pességeink határával és a lélek öntu­datlan és ismeretlen világával. Életünk végéig küszködünk ezekkel az isme­retlen tényezőkkel, és ez a küzdelem nagyon sokszor a lelki betegségek, ide­ges állapotok polipkarjába kerget ben­nünket. Az atomkor és az űrkutatás mai em­bere nem tudja nagyszerű teljesítmé­nyeit élvezni, mert félelem gyötri tes­tét, lelkét. Az ember behúzódik a há­zába, mint a csiga és nem törődik az­zal sem, mi történik a lakásán túl, mi zajlik a társadalomban, amelynek ő is egyik részese. Barátja és informátora a rádió és a televízió, amelyet egyetlen gombnyomással kikapcsolhat, ha kedve tartja. Ez a gombnyomás már szinte szimbólum, ezt is az ember találta ki magányossága védelmére. De ez még nem elég. Az elkülönülés mellett az idegesség divat lett nap­jainkban. Okkal, de nagyon sokszor ok nélkül. Példa erre az ismert színész, akivel nemrégiben találkoztam. — Hogy vagy? — tettem fel a szokásos kérdést. — Hadd el — legyintett —, el kell pusztulni barátom. Kíváncsi lettem. — Valami bajod van? Beteg vagy? Meg­­hökkenve nézett rám. — Nem, nincs semmi bajom. — Tovább folytattam. — Anyagi gondjaid vannak? — Szó sincs róla. Sokat dolgozom, tehát sokat is keresek. — Családi bajok? — Nem, az sem. Mindenki jól van odahaza. — Fúr valaki a színháznál? — Ugyan kérlek — mondta türelmetlenül. Nem folytattam a kérdezősködést. Ügy látszik, soha az életben nem tu­dom meg, miért kell barátomnak el­pusztulnia. Ha egyénileg a boldog, társadalmilag a hasznos ember kiformálása a cél, ak­kor az önmegismerésen túl is keres­nünk kell a lelki egészség feltételeit. Az első — Horányi professzor szerint — az anyagi jólét, a másik az egyedi érvényesülés lehetősége. Hazánkban ez a két feltétel nagyjában biztosítva Tan. De olyan országokban, ahol az anyagi jólét magasabb szintű, megnőtt az ön­­gyilkosságok száma, és sokan menekül­nek az alkohol és a kábítószerek kar­jaiba. Marad tehát a prevenció, a megelő­zés. Az egyén pszichés egészségének biztosítását már a csecsemő- és gyer­mekkorban kell elkezdeni. Általánosan ismert, hogy a gyermekkorban elszen­vedett tartós lelki megrázkódtatás be­folyásolja az ember személyiségét. Ez azonban magában véve még nem vég­legesen befolyásoló tényező. Sokkal je­lentősebb az a megfigyelés, hogy az is­kolai évek alatt a tehetséges gyermekek jelentős része elkallódik. A pedagógu­sok feladata, hogy az ilyen fiatalok tel­jes értékű kibontakozását minden kö­rülmények között biztosítsák. Iskolai rendszerünk legnagyobb hibája az, hogy az iskola kevésbé fejleszti az ér­zelmeket. Az érzelem egyébként is mintha korszerűtlenné vált volna. Ideál a nihil, a mindentől való lelki függetlenség. Az emberek érzelmi el­­árvultsága szinte végzetessé vált. Nem is szólva a közömbösségről, amelyet embertársainkkal szemben tanúsítunk. Horányi professzor szerint a fokozó­dó érzelmi elárvulásért a művészetek is felelősek. Szerinte a művészek nem kis része megdöbbentő kultúrfilozó­­fiai nézeteket hirdet. Ügy érzi, hogy a művésznek nem kell semmit sem mon­dania az emberről, a világról, a társa­dalomról. A művésznek hovatovább nincs mondanivalója az ember számá­ra. Legkifejezettebben talán az egzisz­tencialista filozófia nézeteiben jut ki­fejezésre ez az értékdevalválódás, élet­től, valóságtól való elkülönülés, elide­genedés, amikor az ember megoldha­tatlan magányosságáról, magáraha­­gyottságáról írnak. Befejezésül ennyit: ahhoz, hogy lel­kileg egézségesek legyünk, ki kell ala­kítanunk magunkban egy belső békét, amelynek birtokában a külső világhoz való viszonyunk is emberségessé és ér­tékessé válik. Dr. Marék Antal Kinek-kinek ízlése és testalkata szerint: egyszínű piké csipkével díszített bikini és üjvonalú, virágos karton egybe szabott fürdőruha í&udapesti nyár Szeszélyes, hol forró, hol hűvös az idei nyár, ez azon­ban nem éri felkészületlenül a divattervezőket. „Minden divatos” — mondják, de leg­inkább nappalra és estére is, a színes mintás anyagból varrt tunikás nadrágkosztü­mök, az ujjatlan érdekes nyak és hátkivágású, pasz­tellszínű lenvászon és kar­tonruhák, amelyeket egy-egy áttört mintás csipke szalma­kalap varázsol igazán ele­gánssá. Az idén is, új színekben és mintákban pompáznak a ma­gyar textilipar világszerte ismert és kedvelt gyűrtele­­nitett lenvászon és karton anyagai, amelyekből a diva­tos vonalú kisruhák készül­nek. Az üzletek kirakatai ugyanilyen anyagból varrt plage-együttesekböl és für­dőruhákból is bőséges vá­lasztékot kínálnak. Hogyan öltözik az idei nyáron, a divatos, mindig elegáns pesti nő? íme há­rom öltözék, amelyet reggel­től estig viselhetünk, és a nyár legfontosabb kelléke: a színes karton fürdőruha. p. j. Virágmintás selyem, egyenes vonalú nadrág­kosztümök minden alkalomra! (MTI Balassa felvételei) Sárga lenvászonból készült, úgynevezett „kánikula” ruha, a nyakkivágás a'att karikákkal díszítve, nagy­szélű, nylon szalmakalap illik hozzá RECEPTEK Néhány egyszerű csirkerecep­tet közlünk, hogy kezdő házi­asszonyoknak is úgy sikerüljön, ahogy a „nagykönyvben” meg­írták. bántott csirke. 50—60 de­­kás csirkét vásárolunk. A meg­tisztított csirkét, amit elkészítés előtt közvetlenül is levághatunk, 1/2 órára áztassuk hideg vízbe, azután daraboljuk fel 8 részre. A máját és zúzáját dugjuk a szárnycsontok közé. Gyengén sózzuk meg és deszkára téve szikkasszuk a nedvességtől. Egy tojást jól keverjünk fel pici só­val, a húsdarabokat sima lisztbe, tojásba és finoman átszitált zsemle- vagy kiflimorzsába for­gassuk meg. Forró, de nem túl­hevített, bő zsírban süssük mindegyik oldalát aranysárgára. Mérsékelt tűzön, kellő ideig vé­gezzük a sütést, hogy belül se maradjon nyers. A májas szár­nya sütésénél vigyázzunk na­gyon, mert a máj fröcsköl és égési sebeket okozhat. Ajánlatos a májas szárnyakat egyszerre sütni és megfordítás után a lá­bast befedni. Ha kelleténél nagyobb csirkét rántunk, a sütést lassabban vé­gezzük és megfordítás után fed­jük be a lábast, de ne emelges­sük a fedőt. Ha több csirkét rán­tunk egyszerre, az egyféle dara­bokat (combot, mellet) külön sütjük. A visszamaradt zsírban jó cso­mó, bokrétába kötött zöldpet­rezselymet hirtelen süssünk át, és a tálat ezzel díszítsük. A rán­tott csirkét petrezselymes újbur­gonyával, fejes salátával vagy uborkasalátával frissen tálaljuk. BECSINALT csirke karfi­ollal. A csirkét alaposan megmossuk, megtisztítjuk és fel­daraboljuk. Leveszöldséggel, ke­vés vöröshagymával, borssal, só­val ízesítve, körülbelül egyliter vízben lassú tűzön csaknem pu­hára főzzük. Közben két közép­­nagyságú karfiolt megtisztítunk, megmosunk és enyhén sós víz­ben majdnem puhára főzünk. Kizsírozott vagy vajazott tűzálló tálban a csirkét a karfiollal vál­togatva soronként lerakjuk (alul­ra karfiol jön) és kisütjük. A zöldi 'get tálalásnál a csirke mel­lé helyezzük. PÁRIZSI JÉRCEFILÉ. A jérce mellét óvatosan lefejtjük a csontról, úgy, hogy lehetőleg egyben maradjon. Mindkét mel­­lerészét két, esetleg három vé­kony szeletre vágjuk, attól füg­gően, hogy milyen nagy, és ki­verjük. Sózzuk, lisztben meg­forgatjuk, majd forró zsírban ró­zsaszínűre sütjük. Amikor a lá­basból kiszedjük, a pecsenye­­zsírba 5 deka vajat morzsolunk, és a szeleteket visszahelyezve, 10—15 percen át lassú tűzön pá­roljuk. Vajas zöldbabot vagy zöldborsót és hasábburgonyát tá­lalunk mellé. ROSTON SÜLT CSIRKE. Kö­rülbelül másfél kilós fiatal csir­két megtisztítunk, megmosunk és félbevágunk. A máját és e zúzáját a szárnya alá helyezzük és infra- vagy villanyroston, esetleg faszénparázs felett, gyak­ran forgatva, megsütjük. Kürthy Hanna rajza DCinek nehezehh a d oltja NÉPMESE Egyszer a szegény ember majdnem hajba kapott a feleségé­vel. Azon perlekedtek, kinek van nehezebb dolga, több gond­­ja-baja. Az asszony azt hajtogatta: — Nekem nehezebb! Az ember sem engedett: — En meg azt mondom, hogy nekem! Nem tudtak semmiképpen igazságra jutni. Azt mondta ak­kor az asszony. — Hát cseréljünk. Holnap én végzem a te dolgodat, te meg az enyémet. Fölkeltek jó korán, az asszony kiment a mezőre szántani az ember meg odahaza maradt, nekilátott az asszony munká­jának. Kenyeret dagasztott, vízért ment a kútra. Míg odajárt, a disznók megették a tésztát. Kiment az istállóba szénát vetni a jászolba, mire visszament, esztendős kisfia belemászott a káposztás hordóba. A macska meg a tejfeles köcsögből néze­getett kifelé. De a legtöbb baja a tehénnel volt. Nem akarta kihajtani a legelőre. A pajta tetején szép kövér fű nőtt. Fo­gott egy deszkát, odatámasztotta a pajtának, felhajtotta rá a tehenet, hosszú kötelet kötött a tehén nyakára, a kötelet le­engedte a kéményen, rátekerte a derekára, úgy állt neki le­vest főzni. De a tehén megcsúszott, függve maradt a kötélen, az embert meg felrántotta a kéménybe. Szerencsére hazajött az asszony. Beszalad a házba, hát ott minden a feje tetején Ura kormosán kalimpál a kéményben. Rákiáltott az asszony, a kötél leszakadt, az ember belepottyant a levesesfazékba. — No, kinek nehezebb a dolga? — kérdezte az asszony. — Most belekóstolhattál az enyémbe! Kérsz-e még belőle? — Nem én többet — nyögte az ember, és kikecmergett a fa­zékból. Rejtvény, gyermekeknek Lóugrás A „C”-betűtől in­dulva lóugrásban ol­vassátok össze a betű­ket, egy magyar költő nevét kapjátok meg­fejtésül. Ki a költő? Z?HA IBU0310S3 : S9»f3jSaw Mérete: 120X120 cm, a szalvéta 30—30 cm. Sárga, lazaszövésü ienvásznat használunk fel, piros és zöld, színtartó bimzőfonallal hímezzük, a leveleket száröltéssel, a cseresznyéket tű­­hímzéssel. A terítő és a szalvéták oldalait 3—3 cm-re behajtjuk, és beszegjük. Az oldalaival párhuzamosan futó vonalat húzunk, amelyre az eredeti nagy­ságban közölt, papírra átrajzolt cseresznye- és levélkombinációkat el­helyezzük. Pataki Dezső budapesti keramikusművész a Torontóban élő család kí­vánsága szerint színes mázas kerámiából elkészítette a Haraszthy­­família Zsigmond király adományozta címerét (Novotta Ferenc felv.) JJj'oklYÚali/^ini’űja« ^ARA/ZTHT^Kc/aal^ira^ ab aijrjo "MlO? mm

Next

/
Thumbnails
Contents