Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-07-11 / 14. szám
/itA /y rv - Q-(tÄ&ro NŐNEMŰ IGAZSÁG Egyszer volt, hol nem volt a francia négyes, sok-sok figurával. A táncmester időnként szétválasztotta a párokat és így vezényelt: „Itt a hölgyek, ott az urak!” Akkor egymással szemben sorakozott fel a két nem. Ma az általános iskolát együtt járják a fiúk, lányok, de ha a nyolcadik osztályt elvégezték, már kezdődik a szétválás a szakmunkás iskolában és folytatódik a munkahelyen. Ez a figura megismétlődik az érettségi után — akár munkát vállalnak, akár egyetemre mennek a fiatalok —, és ha a diplomát megszerezték, az elhelyezkedéskor is. Mert azok a fiúk és lányok, akik egy szakon végeztek, gyakran nem egy munkaterületre kerülnek. A nemek közötti munkamegosztás tehát a mi társadalmunkban is folytatódik, csak az arányok változnak. A női szakmák, pályák, munkaterületek száma megsokszorozódott. Fiúk helyett lányok A kereskedősegéd vagy vizesnyolcas „hímnemű” fogalom volt egykoron, ma a férfi dívatüzletben is nők serénykednek a főnök elvi irányításával. A közértben a nők mérik az „ötért párizsit”, a boltvezető csak csúcsforgalomban ikerül elő a raktárból, vagy az irodából, hogy vizsla szemmel ellenőrizze a kiszolgálást, illetve az önkiszolgálást. A felszabadulás előtt férfiak is álltak a szövőgép mellett és elődeik, a takácsok voltak és nem a takácsnők. Ma a férfiak csak mint segédművezetők, vagy művezetők teszik be a lábukat a szövőterembe. Valaha bankfiúkról beszéltek. A minap egy nagy OTP-fiókban volt elintéznivalóm és csak banklányokat láttam. A „fiúk” a központban, a vezetésben tevékenykednek. A patikus szót ki kell selejtezni a magyar nyelvből hímnemű végződése miatt és a gyógyszerésznővel felcserélni. A „Tanár úr kérem” cím is korfestő jellegű, mivelhogy gyerekeinket nemcsak az általánosban, hanem középiskolás fokon is nagyrészt nők tanítják. A tantestületnek viszont férfiak állnak az élén. Ha pedig a jogi egyetemeken az elkövetkező esztendőkben is — mint ebben a tanévben — lány lesz a gólyák 68 százaléka, akkor a bírói pulpituson előbb-utóbb kizárólag nők hirdetnek ítéletet, és csupán az ügyvéd marad férfi, igaz, a latinban az igazság szó nőnemű, s az igazságszolgáltatást is női alak jelképezi: Juszticia. Ellentétel, verseny, tekintély Egyes pályák tehát elnőiesedtek vagy elnőiesednek. Mi az oka ennek? Elsősorban mindig azt említik, hogy a szülők és a lányok viszolyognak a fizikai munkától. Azután következik a munkáltató ellenérzése a női munkaerővel szemben és hogy a szaktársak sem fogadják diadalkapuval. De vannak objektív nehézségek is, ugyebár. A szakmunkásképző iskolákban nincsenek lánykollégiumok, s miután az üzemeket férfiak építették férfiaknak, nincs mosdó és öltöző a nők számára. Legvégére hagytam egy bűvös szót: ez a népgazdaság „szakmastruktúrája”, amely kevés női szakmunkást kíván. Szabady Egon közli A magyar társadalom változásai az elmúlt huszonöt évben című tanulmányában, hogy a főiskolai és egyetemi hallgatók 45 százaléka lány. Nőtöbblet van a leendő orvosok, gyógyszerészek, tanárok, közgazdászok és jogászok táborában. Ezzel szemben a műszaki és mezőgazdasági szakokon a nőhallgatók aránya csak 10—25 százalékos. Ez is ellentétel! Majd ezt kérdezi: „Véleményünk szerint megfontolandó ,hogy a feminizálódási folyamat, amely már most egyes szakmáknál kifejezetten megmutatkozik, széles körű elterjedése esetén nem vezet-e visszáságokra az értelmiségi munkakörök bizonyos részében?” Valóban megfontolandó. Az értelmiségi pályákon is ideje megállapítani, hogy meddig terjedjen a nemek közötti munkamegosztás. Mert, hogy ekként alakult, annak sok oka van. S ezek olykor ellenkező előjelűek. Elnőiesedés lehet a következménye a nők sajátos képességeinek, emberszeretetüknek, tradicionális vonzódásuknak. Azt, amit tanulatlanul vagy kisebb felkészültséggel, szűkebb körben vagy csak a családban végezték, most egyetemi diplomával több ember hasznára folytathatják, például a tanári, gyógyszerészi, orvosi pályán. Elnőiesedés lehet a következménye annak, hogy szakítanak a hagyományokkal és a jogi pályákat foglalják el. Igaz, hogy a jogi egyetemeken csak az idősebb nőgeneráció érezhette a hódítás dicsőségét. A fiatalabbakat inkább az igazságosztó szándék, a társadalom morális állapotának a javítása vonzza. S mind a pedagógus, mind a jogi pályának van egy sajátos csábereje a nők számára: a kötetlen munkaidő (s a pedagógusok hosszabb szabadsága). Elnőiesedés lehet a következménye — különösen a pedagógus, a jogi pályákon és a gyógyszerészek esetén —, hogy csak kevés fiú nevez be a felvételi versenybe. Tehát nemcsak a nők választásán múlik! Férfiak nem szívesen mennek oda, ahol kevés keresetre van kilátás. A budapesti jogásznők ankétjén egy reprezentatív felmérést ismertettek, amelyet a hallgatók aspirációiról az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogi karán végeztek. A nőknek a munka jellege, a férfiaknak pedig az anyagi megbecsülés és az előbbre jutás a legfontosabb. A férfiak elsősorban a jól jövedelmező ügyvédi, a nők a bírói munkakört szeretnék betölteni. S úgy hiszem, a pálya presztízse is szerepet játszhat a fiatalok választásában. Egy időben például a jogi pályák társadalmi elismerése csökkent. Túl sokat beszéltünk arról, hogy jogásznemzet voltunk és nem akarunk az maradni. Nyilván a törvénytelenségek is csorbították e pályák presztízsét. A törvényesség, a szakigazgatás korszerűsítése azonban ismét növelte a jogi pályák értékét, amelyek egy része tisztességes megélhetést ad, egy része pedig igen jövedelmező. így azt gyanítom, hogy a fiúk ma már előítéletből nem jelentkeznek kellő számban a jogi egyetemre. Mert sajna, de való, hogy a közvélemény az elnőiesedést egy adott szakma, pálya vagy munkaterület devalválódásaként értékeli. S ez nem jó reklám a női egyenjogúságnak, mert úgy is megfogalmazható: a gyengébb nem a gyengébb pályákon. Ártalmak Az elnőiesedés komoly gondot okoz a diplomások elhelyezésekor. A nők kevésbé mozgékonyak, nehezebben illeszkednek be az új környezetbe, mivelhogy sok helyütt kényszeredetten fogadják őket. A termelőszövetkezetekben levő agrárértelmiségi-hiány ellenére az agrármérnöknőket nem szívesen látják. A nőknek számolniuk kell a férjhezmenés esélyeivel is, vagy azzal, hogy férjüket hova helyezik. K. J. A Magyar Gyapjúmosógyárat több mint száz évvel ezelőtt alapították. Szövet anyagait, szép őszi-téli kelméit külföldön is jól ismerik, hiszen termékeinek harminc százalékát exportálja. A legújabb tisztagyapjú, műszálas fésűs és kártolt szövet, valamint gyapjúkrepp, tükörposztó anyagait, a gyár ezúttal már feldolgozva, ruha és kabát modelleken mutatta be a Gundel Étterem különtermében. Legelsősorban el kell mondanunk, hogy az 1970—71-es év őszi-téli divatjában a legtöbb modell midi hosszúságú. A ruhák is hosszabbodnak és érde-Blliírdzöld tükörposztó anyagból készült ez a lefelé bővülő, cipzárral csukódó pantalló, midi hosszúságú, enyhén bővülő egysoros kabáttal Finálé: kabát és kosztüm modellek a Magyar Gyapjúmosógyár anyagaiból Szürke pantallóhoz tervezték ezt a nagyon szép 111afekete-fehér kockás kétsoros, redingot vonalú midikabátot, széles fekete lakkövvel, fém golyógombokkal (Fotó: Komlós Lili és MTI) kességük, hogy a szoknyákat elöl vagy hátul kissé felnyitják. Továbbra is nagy divat azonban a pantallóé tunikás együttes, ezekhez midi hosszúságú kabátokat mutattak be. A hosszabbodó szabásvonalakat a tervezők élénkítő tűzésdíszítésekkel hangsúlyozzák. A bemutatón látott több mint száz modellből — a Divattervező Vállalat művészei tervezték őket — két pantallós együttest választottunk ki és lefényképeztük a revü fináléját is. P. J. Kürthy Hanna rajza Tőanyimjmy. SZABÓ LŐRINC VERSE Hóp! Háp! Háp! Jönnek a kacsák! Hej, de szomjas, hej, de éhes ez a társaság! Bu! Bu! Bu! Boci szomorú! De hogy feszít tyúkjai közt a Kukurikú! Röf! Röf! Röf! Orra sárba döf: sonka-lábán Kucu néni fürödni döcög. Gá! Gá! Gá! Szalad világgá Liba mama, ha a Szamár rábőg, hogy: I-á! Rút! Rút! Rút! Föl is, le is út: mérges Pulyka, te szereted csak a háborút! Bu! Röf! Háp! Sípok, trombiták: víg zenével így köszönt e díszes társaság. FALYÉDŐ GYERMEKEKNEK Mérete: 55X110 cm. Hozzávalók: 120X65 cm kék lenvászon, maradék textildarabok, zöld, világosbarna, sötétzöld, sötétkék, rozsdabarna, fekete, sárga színben, fehér, sárga és fekete hímzőfonal. Az alapanyagot méretre beszegjük, majd a legalsó réteg applikálását kezdjük, tehát a havas hegyeket a háttérben. Előbb felférceljük a kiszabott sötétkék vásznat, majd a fehér fonallal rátüzzük, az ormokra kicsit több fehéret teszünk. Erre a zöld vásznat dolgozzuk a közelebbi hegyeknek, hasonló eljárással, majd a világosbarna következik, amelyre fehér vagy szürke csíkot varrunk a sínnek, majd legalulra sötétzölddel kis fűcsomókat varrunk. Ha ezekkel elkészültünk, felvarrjuk a mozdonyt és a vagonokat, kordbársonyból, rozsda-, világosabb és sötétebb barna darabkákból. A vagonokat zsebesen tűzzük fel, hogy beletehessünk apró babákat, állatkákat. Szegőszalaggal körülvarrjuk, hogy erősebb legyen. Keceltek KÜLÖNLEGES BECSINÁLT LEVES. Mintegy 60 dekás csirkét feldarabolunk, sózzuk, és puhára főzzük. Amikor megpuhult, világos rántást készítünk, hozzákavarjuk, és meghintjük egy csomag apróra metélt zöldpetrezselyemmel. Ezután zsemlemorzsát és a csirke megkapart máját egy tojással és diónyi vajjal elkeverjük, gombóckákat formálunk, és a levesbe főzzük. Ha a gombóc megpuhult, a levesestáíban 3 deka vajat egy tojássárgájával elkeverünk, a forró levelest folytonos keverés mellett hozzáöntjük, és tálaljuk. RAKOTT GULYÁS. 80 deka marhafelsált megmosunk, majd vékony darabokra vágunk, és jól besózunk. A lábas aljára zsírt rakunk, ráhelyezünk egy sor, vastag karikára vágott burgonyát, egy sor karikára szelt vöröshagymát, meghintjük füstölt szalonna kockákkal, majd egy sor húst helyezünk rá. Ezt addig ismételjük, amíg a lábas csaknem megtelik. Nyáron egy nagyobb paradicsomot és karikára vágott zöldpaprikát is közbeiktatunk, de ha még nincsen, akkor két tetőzött evőkanál lecsót, vagy paradicsompürét teszünk közé. Ezután anynyi vizet öntünk rá, hogy ellepje, meghintjük egy kávéskanálnyi édespaprikával, és lefödve, addig pároljuk a sütőben, amíg megpuhul. Savanyúságot adunk melléje. SONKÁS GÖMBÖC. 3 tojássárgáját 5 deka vajjal habosra keverünk, majd 10 deka őrölt kötözött sonkát vagy főtt tarját adunk hozzá, és az egészet 2 kanál vízzel simára keverjük. Utána kevés sóval (a sonka úgyis sós), törött borssal, apróra vágott petrezselyemzöldjével ízesítjük, és annyi zsemlemorzsát hintünk hozzá, hogy közepes keménységű tésztát készíthessünk belőle. Gombócokat formálunk belőle, forró sós vízben kifőzzük és rózsaszínűre pirított vajas morzsában megforgatjuk. Paraj vagy zöldbab mellé tálaljuk. HURKATÉSZTA. 4 deka vajat 4 tojássárgájával habosra keverünk, 5 deka puhított keserű csokoládét, 4 deka őrölt mandulát, 3 deka zsemlemorzsát, két evőkanál cukrot és 4 deka, szálkára vágott mandulát keverünk hozzá, s végül beleforgatjuk a 4 tojás keményre vert habját is, majd jól összekeverjük. Ezután egy tiszta ruhát vékonyan vajjal kenünk meg, a masszát ráhelyezzük, majd azzal együtt a ruhát; összesodorjuk, hogy hurka formájú legyen, és lobogó, forró vízbe lógatjuk. A ruha két végét a fazék fogójához kötözzük, hogy a masszát teljesen ellepje a forró víz. így mintegy háromnegyed órán át főzzük, majd a ruhából kiszedve, feldaraboljuk. Tejsodóval tálaljuk. Tejsodó: fél liter tejet két evőkanál vaníliás cukorral felforralunk. Közben két evőkanálnyi tejet még langyosan leveszünk belőle, és két púpozott kanál liszttel simára keverjük. Amikor a tej felforrt, a tűzről levéve, hozzákeverjük a lisztmasszát, majd kis lángon, folytonos keverés mellett, kicsit besűrűsítjük, és melegen a tésztára öntjük. * A szakácskönyv-irodalom egyik klasszikusa, az író-újságiró Magyar Elek gazdag receptgyűjteményét adta ki a Minerva kiadó, a háziasszonyok s egyben az irodalmat kedvelő közönség számára. Mert Magyar Elek olyan hangulatosan és élvezetesen tudott írni a különféle ételekről, ahogyan csak a szemléletes kifejezések tehetségével megáldott Íróktól várhatjuk. Az lnyesmester szakácskönyve nemcsak egyes ételek elkészítésének leírásával, hanem felhasználásuk módjával, a kialakult szokásokkal Is megismerteti az olvasót. Magyar Pál és Siklós Olga a korabeli sajtó hasábjairól szedte össze a cikkeket, recepteket és a mai viszonyoknak megfelelő eszközök felhasználásának és eljárásuk ismertetésének bedolgozásával is bővítette az anyagot, mindenütt az eredeti stílushoz alkalmazva mondanivalójukat.
