Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-27 / 13. szám
litA x y rv-O 'fc A iy n s A NŐKÉRDÉS A tudományos szocializmus klasszikusai a nőkérdést is a társadalom általános törvényszerűségeivel együtt vizsgálták; feltárták e probléma osztálygyökereit; kimutatták, hogy a nők mindenkori politikai, társadalmi, szociális és kulturális helyzete szorosan összefügg a hatalmi viszonyokkal, a fennálló állami és társadalmi rend politikai állapotával, gazdasági fejlettségével; megmutatták, hogy az egyenjogúsításuk alapvetően összefügg a munkásosztály, az egész dolgozó társadalom felszabadításával. Hazánk az elmúlt 25 év alatt a nemzetközi tapasztalatokat értékesítve és egyben gazdagítva óriási lehetőségeket nyitott a nő felemelkedése előtt. A nő, mint állampolgár teljesen azonos jogokat élvez a férfiakkal. Választó és egyben a legmagasabb állami és közéleti tisztségre választható is. A nő felelőssége tudatában és lehetőségeinek növekedésével mindjobban él politikai jogaival. Csaknem kétmillió nő — egymillióval több, mint 1949-ben — dolgozik hazánkban. A nők nagyarányú foglalkoztatása, a társadalmi átalakulás és felemelkedés egyik legfontosabb eredménye és feltétele. A gyorsan fejlődő gyáripar, a növekvő közlekedési és kereskedelmi hálózat, a fejlődő szolgáltatási ágazatok, a szükséges munkaerő nagy részét a háztartásban dolgozó nők közül nyerték. Ma az Ipari foglalkoztatottak 41,4%-a, az építőipari rhunkások 13,7%-a nő. A nők ilyen nagyarányú ipari foglalkoztatása a szocialista fejlődés egyik legnagyobb — de egyáltalán nem problémamentes — eredménye. Az ipari munkahelyek számának gyors növekedése tette, sőt, sürgette a nő munkavállalását, és ezzel szélesebbre nyitotta az általuk elsajátítható, gyakorolható szakmák és munkakörök skáláját, gazdaságilag biztonságosabbá tette a nő helyzetét és egyben jelentősen növelte a családok életszínvonalát. A gazdaság már nem nélkülözheti a női munkaerőt, s a nők óriási többsége már nem tudja elképzelni életét munka nélkül. A mezőgazdaságban foglalkoztatott munkaerő 38%-a nő. A termelőszövetkezetek léte, termelési kultúrájának növekedése, gazdagodása, az asszony számára a kulturáltabb életj feltételeit, a felemelkedés új lehetőségeit teremti meg. Ennek hangsúlyozása ellenére sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a mezőgazdaságban a nő ma is a legnehezebb munkák egész sorát végzi. Igaz, hogy sok műveletet gépesítettek már: nem kell markot szedni, és azt sem kívánjuk már, hogy a nő traktoros legyen, de azért kapálni, egyelni, kukoricát törni, szőlőt kötözni még sokáig kell, mert itt még alacsony a gépesítettség foka. A falusi nő nagy erőfeszítésekre, kiváló eredményekre képes, s talán elsősorban azért van ereje mindezt megtenni, mert felismerte a társadalmi helyzetében beállott forradalmi változást. Boldogan, szinte fáradságot feledve élik É\t az anyagi gyarapodás örömét, megfeledkezve, vagy még fel sem ismerve a kulturálódás és a pihenés szükségességét. Hazánkban 1949 óta minden iskola és felsőfokú oktatási intézmény nyitva áll a nő előtt. Az általános iskolai képzés rendszerének teljes kiépítése, a tanköteles kor felemelése, a tár-Papp János: Madonna (relief) sadalom és azon belül a családok igényének növekedése magával hozta, hogy ma már a tanköteles korú leánygyermekeknek csaknem 100%-a rendszeresen iskolába jár és megszerzi az általános iskola elvégzéséről szóló végbizonyítványt. A középiskolák hallgatóinak 57,9%-a leány. A különböző középiskolai típusokban már kevéssé lehetünk elégedettek a hallgatók nemenkénti megoszlásával. Az arányok azt jelzik, hogy a leányok pályáját, hivatásválasztását illetőéin a régi felfogás tovább él. Míg a gimnáziumokban és az adminisztratív pályákra készítő szakközépiskolákban a leányok aránya mindenütt megközelíti, sőt meghaladja a 68—80%-ot, addig a szakmunkás pályákra készítő középiskolákban a leányok aránya minimális. A szakmunkásképző intézetek hallgatói között a leányok aránya szintén alacsony, mindössze 23%. S ha ezen belül tovább vizsgálódunk, azt látjuk, hogy a szakmunkástanuló leányok csaknem egyharmada a hagyományos pályákon, a textil-ruházati szakágakban található. Az ipar változó szakmunkásigénye és a nő egyéni érdeke is ésszerűbb, jobb irányítást, jobb pályaválasztást sürget. A magyar nőtársadalom felemelkedésének kiemelkedő bizonyítékai: az értelmiségi és tudományos pályákon elért sikerek. Magyarországon az 1937/38-as tanévben az egyetemi és főiskolai hallgatók 14,5%-a, a végzett diplomások 13,4%-a, (12100 fő) volt nő. Ma az egyetemi hallgatók 44,4°/0-a nő, és minden egyetem csaknem minden fakultásán jelen vannak. Hasonló a helyzet az esti és levelező tagozatokon is, ahol 30, illetve 37,8% az arány. Ezek a felnőtt nők általában a háztartási és családanyai kötelezettségek ellátása mellett vállalják a tanulást. Ma 75 950 nő — az összes diplomások 31%-a — rendelkezik felsőfokú, illetve egyetemi végzettséggel. Megnyílt a nők előtt a műszaki és jogi pálya, és ma már a gyakorlatban bizonyítják e területeken is szellemi képességeik egyenértékűségét, e pályákra való alkalmasságukat. A nő minden tudományos pályán a képességeinek legjobban megfelelő területeken, a férfiakkal egyenlő félként indulhat. A tudományos fokozatot elértek között 313 nő a tudományok kandidátusa, 24 a tudományok doktora, ketten az Akadémia levelező tagjai, és egy asszony akadémikus. A kandidált nők tudományágak közötti megoszlása jól jelzi, hogyan szélesedik ki a nők által művelt szakterületek száma. Míg a tudományok doktorai között elsősorban kiváló művészettörténészeket, orvosokat, és kis számban mérnököket találunk, addig a fiatal tudós generációhoz tartozó kandidátusok között már ott vannak a biológusok, a fizikusok, vegyészek, a matematikusok, a közgazdaság és a szociológiai tudományok női művelői. A közelmúlt gazdasági és szociális intézkedései sok gondtól mentesítették az anyát, kedvezőbbé tették helyzetét. Ennek ellenére intézkedéseink meghozatalánál jobban figyelemmel kell lennünk alapelveink és céljaink távlati realizálásának lehetőségeire is. Azért tartom fontosnak ezt hangsúlyozni, mert például a gyermekgondozási segély fölötti megelégedettségünk megengedhetetlen stagnálást, sőt visszaesést hozott gyermeknevelő intézményeink (bölcsődék, óvodák) fejlesztésében. örvendetes, hogy kétmillió nő dolgozik. Ahhoz, hogy mindannyiuk számára öröm legyen a munka és zavartalanul szép az anyaság, még nagyobb gondot kell fordítani a kettős hivatást vállaló emberre. Gazdasági fejlettségünk és fejlődésünk egyaránt lehetővé teszi és egyben sürgeti, hogy mentesítsük a nőket a háztartási munka aránytalanul nagy megterhelésétől, és szabadabbá tegyük útját a művelődés és a szakképzés területén. Pethő Tibor DIVATBEMUTATÓ A Budapesti Nemzetközi Vásár külföldi vendégeinek tiszteletére, a Hungarotex Szép utcai székházában sajtótájékoztatót és divatbemutatót tartott. A tájékoztatóban három nyelven ismertették a Hungarotex munkáját. A bemutató pedig igazolta a magyar divat külföldi vendégszerepléseinek nagy sikerét. A legújabb divatanyagokkal díszletezett színpadról, a manökenek táncolva lejtettek a kifutóra. Elmondhatjuk, hogy manökenjeink hamarosan beletanultak a táncba. Egyikük-másikuk akár egy valódi revüben is felléphetne. Táncoltak csárdást, twistet és charlestont. Peregtek, forogtak, mutatták a ruhát és sohasem tévesztették el a tánclépést. Kaptak is sok tapsot ! A modellek között sok különlegességet láttunk. Érdekes volt a világoskék műbőr overáll aranygombokkal és aranyszögekkel díszítve. Rendkívül mutatós az eperpiros pantalló és tunika, a tunikán gazdag aranygyöngy hímzéssel. Első képünkön Kitty mutatja be. A pantallós divatban szenzáció a teljesen a lábszárhoz simuló tiszta selyem pantalló, a bokától a lábszárközépig cipzárral. A pantallóhoz tiszta selyem midi hoszszúságú ingkabátot viselt Edit, aki a második képen mutatja be a modellt. A kabát négy rátett zsebét arany KÜLFÖLDIEKNEK paszpól díszíti, a bőséget pedig arany plakett-öv fogja össze, S most már elmondhatjuk harmadik képünk „tartalmát” is. Mari fehér shantung csípőnadrágot visel, selyemből készült hosszú ujjú, boleró vonalú napozóval. Az együttest kézzel festett tiszta selyem maxi sál egészíti ki. S még egy-két különlegesség; sárga színes, virágos frottírból strandkorryüét mutattak, poncho vonalú szoknyácskával és ponchóval. Mind a szoknyát, mind a ponchót sárga, hosszú gyöngyrojt díszíti. Igazi divatkülönlegesség a buzsáki mintával kézzel festett tiszta selyem nagyestélyi ruha, hosszú-hosszú selyemstólával. Külföldi Vendégeink gyönyörködtek, tapsoltak, fényképeztek. Reméljük, hogy a külföldön rendezendő bemutatókon is sikerrel szerepelnek majd a Hungarotex újdonságai. (f. b.) (Komlós Lili felvételei) RECEPTEK FŐZELÉKEK Kürthy Hanna rajza QÁRDONYI QÉZA DCatiea hmjár Van-e olyan gyerek a világon, aki nem ismeri azt a kis bogarat, amelyiknek a hátán több fekete pont van? Nincs olyan gyerek. Hanem olyan gyerek van elég, aki ujjára veszi a katicabogarat és így énekel neki: Szállj el, szállj el, Katóka! Jönnek a tatárok! Aztán, ha a Katóka nem akar elszállni, ledobják a földre és összetiporják. No, az ilyen gyerek nem jó gyerek, nem tudja azt, hogy a katicabogár hasznos, kis ingyenes kertészbojtár. Igaz, nem kapál, nem ás, mint más kertészbojtár, hanem valami olyan munkát végez, amit az emberi kertészbojtárok nem tudnak elvégezni. A katicabogár ugyanis, amint leszáll egy kertbe, megnézi: van-e a levelek alján olyan apró zöld bogár, amelyik a levelet eszi. Ha van, így szól magában: — Ejnye, csúnya levélpusztító, virághervasztó, gyümölcssorvasztó gézengúzok, majd én adok nektek! Aztán nekiáll: ham-ham; megeszi a kis zöld bogarakat, ami csak van a kertben. Nagy hasznot tesz ezzel. Azok a levélpusztító bogarak megölik a rózsát, a leandert, a ribizkét, a gyümölcsfákat. Semmiféle állat nem bántja a katicabogarat. Semmiféle madár nem eszi meg. Még a póknak sem kell. Csak holmi tudatlan gyerekek bántják játékból, szívtelen mulatságból. Mi, akik ezt olvassuk, bizony nem fogjuk bántani a katicabogarat. % Hozzávalók: 25X50 cmes narancssárga lenvászon, fehér horgolófonal (20-as gyöngyfonal), 8-as horgolótű. A vászondarab szélét keskenyen behajtjuk és leférceljük, majd körülhorgoljuk a következő mintával: 1. sor: rövidpálcák. 2. sor: (sarkától kezdve) 1 rövidpálca, * 7 láncszem, 1 rövidpálca a hatodik szembe, a *-tól ismétélünk, a sarkokon 9 láncszemet készítünk. 3. sor: a 7 láncszem kötagú, kétráhajtásos pálcacsoportot készítünk, köztük 4—4 láncszemmel. A sarkoknál lazábban horgolunk. 4. sor: 4 hamispálca után a középső pálcacsoport csúcsából indulunk. 4 láncszem, 1 háromláncszemes pikó, 4 láncszem és 1 rövidpálca ismétlődik a középső pálcacsoportok közös szemébe öltve. A sarkoknál is azonos a szemek száma. A mintát leszámolható rajzon is bemutatjuk. VÖRÖSKÁPOSZTA ALMÁVAL. Hozzávalók: 1 kiló vöröskáposzta, 1 kiló alma, 3 deka vaj, 1 deka só, 1 deci tejföl. — A vöröskáposztát vékonyra vágjuk vagy gyaluljuk, egy kávéskanál sóval meghintjük, ezzel 20—30 percig állni hagyjuk. Az almát meghámozzuk, vékony szeletekre vágjuk. A vajai megforrósítjuk, hozzáadjuk a gyengén kicsavart káposztát, rászórjuk az almát, összekeverjük, s fedő alatt kb. % óráig pároljuk. Tálalás előtt a tejföllel leöntjük, önálló fogásként fogyasztjuk. Pároláskor adhatunk hozzá 5—10 deka mazsolát is. Hidegen is fogyasztható. KÁPOSZTABOMBÁ. Hozzávalók: 1 középnagyságú fej édes káposzta, 50 deka sertéscomb, 15 deka rizs, 1 tojás, 1 kis fej hagyma, 10 deka zsír vagy olaj, 2 deci tejföl, 10 deka morzsa, 1 deka só, 3 g bors. — A húst megdaráljuk, a hagymát zsíron fedő alatt puhára pároljuk, majd zsírjára sütjük. A megtisztított rizst 2 deka zsíron megpároljuk, kétszer annyi vízzel felengedjük és félpuhára főzzük. A me9mosott káposztát külső leveleitől megtisztítjuk, 20 percig gyengén fövő sós vízben abáljuk. Szűrőlapáttal kiemeljük a vízből, jól lecsurgatjuk és a megpuhult külső leveleit (kb. 10—12 levelet) széjjelhajtjuk. A káposzta közepét, ami még nyers, kivágjuk, nagy késsel apróra vagdaljuk, gyengén sózzuk és 2 deka zsíron kevés víz hozzáadásával puhára pároljuk. Ezután az elkészült anyagokat, a húst, a rizst, a káposztát összekeverjük, hozzáadunk egy nyers tojást, sóval, borssal fűszerezzük. Az így nyert tölteléket visszahelyezzük a kivágott káposztafej helyére egy tömegbe, a leveleket szorosan visszahajtva, a tölteléket beburkoljuk, így visszanyeri a káposzta eredeti alakját. Egy tisztára mosott szalvétába szorosan belekötjük, fakanál nyelére függesztve, fazékban forró sós vízben 40 percig főzzük. Utána a fazékból kiemeljük, lecsurgatjuk és lapos tálra borítjuk, torzsájával felfelé, amit hegyes késsel kivágunk belőle. Most egy másik tálra — amiben feltálaljuk — visszafordítjuk, közvetlenül tálalás előtt tejföllel meglocsoljuk és pirított zsemlemorzsával megszórjuk. Az asztalnál cikkekre vágva adagoljuk. Olcsó, különleges és finom változata az édes káposztának. ZÖLDBAB PAPRIKÁSÁN. Hozzávalók: 1 kiló zöldbab, 5 deka zsír, 2 deci tejföl, kis fej vöröshagyma, 1 kanál liszt, paprika, só. — A megtisztított gyenge zöldbabot 2 cm-es darabokra vágjuk. Egy fej közepes nagyságú hagymát apróra vágunk és világossárgára fonnyasztjuk. Beleteszünk egy késhegynyi pirospaprikát, utána a zöldbabot. Gyengén megsózzuk, kevés vizet öntünk rá, és jól befedve, puhára pároljuk. Tehetünk hozzá egy zöldpaprikát, és ha a bab már felpuhult, egy paradicsomot. Az egészet zsírjára sütjük, egy kanál liszttel lehintjük és tejföllel fölengedjük. Tarhonyái vagy rizst adunk melléje.
