Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-30 / 11. szám
A vármúzeum XV. századbeli gótikus épülete Az lfjodó város: balra az ÚJ nővérszállás, Jobbra a nemrég felavatott véradó központ A fórum. A minorita templom, a városi tanácsháza árkádos épülete, távolban a székesegyház Állnak a Dobó sírja előtt, nézik a falakon a hősök névsorát és hallgatják az idegenvezetőt. Az egyik idős hölgy titokbai megsimítja a vörös márványlapot, tán azért, valódi-e. Aztán vé gig bolyongják a kazamatákat, a tépett várfalak alját, a köze ledő eső lassan párába vonja az Egedet, de a város még látszik girbe-gurba háztetőivel, templomaival, a minarettel. Pompás c látvány, kattognak a fotómasinák, a filmfelvevők. Egert látn kell — mondták az IBUSZ túravezetői, úgy döntöttek hát, meg nézik. Egy tucatnyi idős hölgy és férfi. „Ostsee Kurier" — hirdeti az autóbusz felirata. Lübeckből jöttek Egerbe. Az első fecskék, így az emlékárus, ha jobb lesz az idő, megindul az áradat De a gyerekeket nem tartja vissza semmi. Jönnek tavasszal é. ősszel, még a hóesésben is. Jönnek Sopronból, Debrecenből, tá voli kis falvakból, seregestől. Felkúsznak a bástyafalakra, meg illetődve topognak a Dobó-sír előtt, és félve bújnak egymásból a kazamaták félhomályában. Nekik Eger nemcsak látványosság nem csupán történelem, hanem életük egy darabkája. Nina köztük egy sem, aki ne olvasta, ne szorongta, ne izgulta, ne sírta volna végig az Egri csillagokat, a gyermekkor feledhetetlen könyvét. Lenéznek a meredeken és képzeletükben törökkel telik meg a sík, a tépett falakon Dobó suhintja kardját és Bornemiszt Gergely vezényel a lőrések mellett. Tavasztájt, most már évről évre, írók, költők, pedagógusok érkeznek Égerbe, hogy a hazafiság aktuális problémáit megvitassák. A vitákat hallgatják a diákok is —■ több ezer diákja vai Egérnek, az iskolák városának —■, és szavuk élettel telíti a diskurzust. Érthető. Hogy is mondta annak idején Kossuth? „Egerben nem tanítani, hanem tanulni kell a hazafiságot.” A vendég a jelennel kívánna ismerkedni, de a jelen Egerber is — mint megannyi történelmi városunkban — ezer szállal kö tődik a múlthoz. Milyen szép például a barokk belvárosi D< ezek a barokk palotácskák, ódon templomok ugyancsak roska tag állapotban volnának, ha senki sem törődne velük. De bizoni törődnek. 1966-ban megkezdték a vár és a belváros teljes restaurálását. A belvárost védetté nyilvánították, és egész háztöm bök felújításához fogtak hozzá. E városrész tehát megőrzi a szá zadok folyamán kialakult képét, megmarad a jellegzetes kés kény úthálózat is, s megszépülnek épületei. Nemcsak az építé szét remekei, történelmi emlékeztetők is. A megifjodott külseji megyei könyvtár falán kőbe vésve hirdetik a betűk, Görgey in nen indult tisztjeivel a kápolnai csatába, a Buttler-házban — k ne ismerné Mikszáth Különös házasságából — ma a megye mű vészi emlékei nyertek otthont, s a vármegyeház gyönyörű kovácsoltvas barokk rácsai Fazzola kezemunkáját őrzik, a vaskó vácsét, aki a diósgyőri gyárat alapította. És a vár is feltátja eladdig rejtett titkait. A Lábatlan-dombot folyó ásatások a középkori szintet kívánják meghatározni, sze rétnélc feltárni a tömlöcsort is. S megújításra vár a hazai mű emlékek egyik legféltettebb kincse, az egri minaret is. A 40 mé tér magas, faragott kőből készült tornyot bizony kikezdte az ide most statisztikai vizsgálat kutatja, mit kell tenni megmentésért Eger öreg falai a magyar sorsot példázzák, Eger történetének fókuszában a nemzet története látható. A Királyszéken tán még István figyelte, miként építik püspöksége tornyait, itt temették el tragikus véget ért fiát, Imrét, itt tanult 11. Endre, s itt épí tette Eger első várát Lambert püspök, miután a tatár mindem A modern Unicornis szálloda és étterem az öreg belvárosban (Vámos László felvételei) Párharc a törökkel (Klsfaludl Stróbl alkotása) Egri panoráma A várfalak tövében
