Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-19 / 8. szám
„A FÖLD ALÖL KELL KINŐNIE A VAROSNAK!” A hajdúnánási víztorony „HOGY MIT FOTOZZON A VAROSBAN?” A háziipari szövetkezetben már a nyárra készülnek az export-szalma kalapok ífrlfd líV Á M O*: H l, N £ \ „JUGOSZLÁV AMATÖRT HÍVTAM..Nagy Gyula rádióamatőr 40 méteres antennája A három hajdúváros közül Nánás: a szegény rokon. Nincs gyógyvize és földgáza, mint Szoboszlónak, és nincs oly gyorsan települő ipara és kiváló földje, mint Böszörménynek ... 18 413 lakost jelzett az 1960. évi népszámlálás, ma 17 600 hajdúnánásit tartanak csak számon. Hová lettek az emberek? Elköltöztek Tiszaszederkénybe, az új városba, ahol a vegyiművek jó fizetést és lakást ígér; továbbálltak Debrecenbe, a csábító megyeszékhelyre ... — A föld alól kell kinőnie a városnak! — a jelszót a tanács elnökhelyettese mondja tollba. Fiatal ember, öt esztendeje végezte el Debrecenben az agrártudományi főiskolát. Két éve hívták: menjen vissza tanársegédnek. Nem ment. Akkor már megvalósulófélben volt a jelszó: „Az iparhoz, a lakásépítkezéshez, a fürdőszobához vízvezeték kell és szennycsatorna.” Tavaly fejezték be a közművesítés első szakaszát, húszmillióért! A főtér: farkasszemet néz a tanácsháza és a művelődési otthon. Farkasszemet? Éppen ellenkezőleg: akár ennek, akár annak az ablakán pillantok ki, látom a föltúrt térséget: 104 lakás, emeletes épületek panelljeit emelgeti a magasba a modern óriás, a daru a hegynyi földkupacok között. És a másik oldalon, a piactér felől a víztorony feje sötétlik az égre. Ha Nánásnak címert föstenék, ezt a kettőt venném a mezejébe: az épitődarut és a víztornyot. és az állami gazdaságot összesen 120 agrárértemiségi irányítja. És van már mintegy félszáz műszakink is. Kommentárként csak enynyit: agrárértelmiségünk a felszabadulá előtt egyáltalában nem volt, műszaki értelmiségünk pedig csak alig néhány éve van! A művelődési otthon hivatalos neve egyébként Művelődési Központ. Ez a valósabb cím Rangot is jelez. Itt tartja az agrárklub hetenkénti összejöveteleit (ezek vagy továbbképző jellegűek vagy kötetlen találkozók), iti működik a filmklub, a képzőművész szakkör itt folynak a közhasznú ismeretterjesztő előadások, itt próbál az irodalmi színpad, itt tartják a nők fórumának összejöveteleit, innen kutatják négyéves terv szerint a lakosság érdeklődésének változásait. Izgalmas feladat! Mert a víztoronyba és a toronydarubs beleütközik a szem, de abba már nem, hogy a közművesítés, az ipar, a mezőgazdálkodás nagyüzemesítése, a korszerű lakások milyen változásokat hoztak az emberek életmódjába — Közvéleménykutatást tartottunk, hogy s nők fórumán milyen előadásokat szeretnének hallani az asszonyok — mutat kötegnyi stencilezett lapot a művelődési központ igazgatója. — Tessék, a kérdések: Mivel mossunk mosógépen? Hogyan takarítsunk gyorsan? Milyenek a korszerű ételek? Hogyan neveljük gyermekeinket? Mi legyen a családi gyógyszertárban? A kérdésekből világosan kiderül: az asszonyok berendezkedtek a korszerű életmódra, fölszerelték háztartásukat gépekkel, és most meg szeretnék tanulni, hogyan használják föl mindazt, ami rendelkezésükre áll. Egészen természetes, a fiatalok a legérdeklődőbbek. A szakkörök, klubok tagsága leginkább közülük kerül ki. Különben az értelmiség is fiatal. Czeglédi Lajos, a művelődési ház igazgatója, Mitlasovszki Imre, a tanácselnök helyettes meg jóval innen vannak a harmincon. Az állami gazdaság tizenegytagú igazgató tanácsának átlagéletkora is mindössze 37 év. — Igényesek a fiatalok — állítja Czeglédi Lajos. — A Szellőzőművek például alig-alig kapott munkást, vagy ha kapott is, egykettőre otthagyták. A megyei lap megírta: egy szakmunkás fölvételre jelentkezett, körül vezették, megnézett mindent, s elégedett is volt, amíg csak meg nem látta a mosdót. Abban a pillanatban kimondta: ő ide nem szerződik. És az eredmény? Elkészült a hipermodern 460 személyes fürdő-mosdó, meg az ötven személyes étkezde. „KÉT ÉVE HÍVTAK. MENJEK VISSZA TANÁRSEGÉDNEK...” Mitlasovszki Imre tanácselnök helyettes — A daruk és a víztorony messzebbre látszanak már, mint a templomok tornyai — mutatja az elnökhelyettes. — Gondolja meg: öt éve csak négy, összesen négy emeletes épület állt Nánáson. Ma meg... Még Tedejen, az állami gazdaságban is emeletes házban, fürdőszobás lakásokban élnek az emberek! A föld alól kezd kinőni a város. Az utolsó néhány év „termése": a Szellőzőművek ide telepítették egyik gyáregységüket; elkészült a nyolc tantermes iskola és a négy tantermes ipari tanuló-képző; megépült a kilenclakásos pedagógus társasház; a gépjavító vállalat megkezdte az export húsipari gépek sorozatgyártását; a szabóipari szövetkezet új részlegében évi 40 000 férfi konfekcióöltöny készül exportra; az állami gazdaság esztendőnként 11 000 hízott sertést értékesít... — Egy település változásait, fejlődését legkönnyebb az értelmiség összetételéből fölmérni — vallja a művelődési otthon igazgatója. — Csak három adatot mondok, már ezekből is lehet valamire következtetni. 250 pedagógus tanít a négy általános iskolában, a szakközépiskolában, a gimnáziumban és az iparitanuló-iskolában. A hét termelőszövetkezetet „AZÉRT VALAMI MOZDUL AZ ÖREGEKBEN IS ...” Az állami gazdaság dolgozói összkomfortos házakat építenek Es az idősebbek, az ötvenen felüliek? A paraszti réteg nehezen mozdul. A termelőszövetkezetek például a Debreceni Csokonai Színházba vásároltak bérleteket, hogy majd kiosztják őket a legkiválóbb dolgozók között. Az öregek azonban az ingyenbérlettel se utaztak be Debrecenbe színházat nézni. Amire viszont eljönnek: egészségügyi előadás, a napi munkájukkal összefüggő új Ismeretek meghallgatása. — Hja, az öregek is érdeklődnek, ha a zse-. bükre megy a játék — állapítja meg az el,A SZELLÖZOMÜVEK PÉLDÁUL ALIG-ALIG KAPOTT MUNKÁST.” Olajkályhák s nevelőinek fűtésére