Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-11 / 1. szám

! £♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦< /Ujq napiq hö ldo q oőJtam Kalácssütö forma Savariából Krisztus-mohogram IV. századbeli lámpafüggesztőröl. Jobbra: Katonai sisak Duna­újvárosból. Alsó képen: Római háziszentély leletei Tolna megyéből „Ahogy Európa minden írissen érkezeit né­pé — Vallja Illyés Gyula —, történetüket a magyarok is így kezdik: már a régi ró­maiak ... A Balaton tavában — amelyet ők még, a rómaiak, Pleso tavának hívtak, való­ban az ő fiataljaik is fröcskölődtek. Egyik császárnőjük füredi vízzel kúrálta magát. Pli­­nius megemlíti azt az ásott árkot, amely a ti­hanyi félsziget nyakában húzódik, s rajta a kőhidat... A vulkánikus jó balatoni borokat is először a rómaiak szűrték és hörpintették. A rázó kétkerekűjén jegyezgető Marcus Auré­­lius nyilván erre haladtában e táj hatása alatt is viaszra vésett valamit." Az írott szó­nál hívebben őrzik, az egykori hódítók, a haj­dan volt, kultúrát terjesztő rómaiak emlékét azok a tárgyak, kardok és szerszámok, szob­rok és edények, amelyeket századokon át mé­lyében rejtett a föld. A múlt értékeinek tudós őrzői és búvárai a muzeológusok. Hozzáértő kutatásaik nyomán világra szóló leletek kerültek a kiállítások termeibe. Méltán keltette fel a külföldi ku­tatók érdeklődését a Magyar Nemzeti Mú­zeum régészeti kiállítása, ahol a bemutatott tárgyak sajátos szépségükön, érdekességükön túl, együttes elrendezésükkel dokumentálják a Duna-Tisza táj történelmi múltját. Különö­sen nagy az érdeklődés a régészeti osztály ró­mai gyűjteménye iránt. Az anyag egy része most nyugat-európai bemutatóra indult. A magyarországi római emlékanyag leg­szebb négyszáz tárgyából összeállított kiállí­tást december 7-én a hollandiai Nijmégenben nyitotta meg dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Mú­zeum főigazgatója. A vándorkiállítást a ké­sőbbiek során az NSZK régészetet kedvelő közönsége is láthatja Krefeldben, majd Mün­chenben. Múzeális értékeink külföldi bemu­tatkozása során is kiemelkedő ez az összeállí­tás, mert első alkalommal történt, hogy egy magyar gyűjtemény ilyen nagy mennyiségű tárggyal képviselteti magát, és a bemutatott leletek segítségével, a régészeti dokumentu­mokon keresztül Pannónia rómaiságának ki­alakulását és életét. A katonai emlékek, a táborok, őrtornyok leletanyaga megőrizte szá­munkra a római államhatalmat biztosító vé­dő és támadó fegyvereket. Róma ^ompasze­­retetét hirdetik a sisakok, pajzsdiraorok és díszpáncél-maradványok. Díszítményeiknek apotropaikus, rosszat távol tartó jellegük is szembetűnő. Ritka leletegyüttesből származ­nak a kiállított bronzedények. A légió egyik elsüllyedt hajójának konyhaedényeí voltak és Nagyon tehetséges volt. Az Operaház ba­­lettiskolájában a műfaj hazai kibontakoztatá­sának nagy ígéreteként tartották számon. Iz­galmas szépsége, technikai készsége és szug­­gesztív egyénisége akadálytalan karriert ígért. Abban az időben jöttek hozzánk a szovjet ba­lett első világhírű mesterei. Partnerével és férjével, aki ugyanolyan tehetséges volt, el­sőként kerültek tőlünk a leningrádi iskolába. Vaganova mesternő, akinek metódusát rész­ben vagy egészben világszerte alkalmazzák, különös gonddal tanította őket -... Néhány évadon belül eltáncolhatták a klasszikus ba­lettalkotások legnagyobb szerepeit. Siker si­ker után. Alig múltak húszévesek, amikor megkapták a Kossuth-díjat. Aztán egy szép napon berlini vendégsze­replésre utaztak, és — Amerikában kötöttek ki. Szenzáció volt. A nyugati sajtó tele volt Kováts Nóráék nevével. A megszámlálhatat­lan nyilatkozatban sehol sem szerepelt, hogy a dollár bűvöletéért tették volna. — Mindenünk megvolt itthon ... Akkor született a hírhedt jelszó: „A sza­badságot választották." Talán a művészi sza­badságért? — Minden nagy szerepet eltáncolhattunk itthon... — Harmadszor is megkérdezem: miért? — Talán, ha akkor úgy utazhattunk volna, mint a mostani pesti táncosok ... Az egyik legnagyobb impresszáriós cég szerződtette őket. Utazhattak. Város város után. ország ország után. önálló estjeiken hí­res szerepeik egy-egy részletét mutatták be. Sohasem az egészet! Kerestek. Műsoros mu­latókban és luxusjachtokon aratott sikerekről olvastunk. Társulattal, színházban — soha­sem. Mindig „számokat” táncoltak, sohasem szerepet. De kerestek. — Tönkretettem az életem i.. — Ne mondjon olyat, amit „otthon" a sze­mére vethetnek. — Hol vagyok otthon? Lebegek a minde­­nütt-seholban ... Igaza van, megfizették, amit produkáltam. De a pénz arra való, hogy az embert segítse elérni élete álmait, célját. Én a színház nélkül idegileg és mentálisan felőr­lődtem. — Furcsa, hogy ezt mosolyogva mondja. — Mert most boldog vagyok. Hosszú idő óta m a boldog ... Tavaly hazalátogatott, a partner-férj nél­kül. Az idén újra eljött. Előzőleg levelet írt. Szeretne táncolni azon a színpadon, ahol... Ahol időközben tehetséges új fiatalok nőttek fel. — Elképesztően tehetségesek! Hetekig készült, gyakorolt, próbált. Zaré­­mát — a Bahcsiszeráji szökőkútban. Az első próbán, az Erkel Színházban, remegtek a lá­bai. Tudta-e, hogy sokat kockáztat: a régi si­kerek nimbuszát? — Rettenetes idegfeszültség volt, és csodá­latos boldogság. Nagyon féltem. A színpadtól, Kováts Nóra (Székely László felvétele) a szereptől, önmagámtól... és azoktól, akik nem bocsátanak meg. A darabban Zaréma, mikor rádöbben, hogy szerelme elhidegült tőle, tenyerébe hajtott fejjel zokog. Most, amikor felemelte újra a fejét, tele volt a szeme igazi könnyel. De mo­solygott. — Mit csinál, ha visszatér Amerikába? — Feladtam mindent: a lakásomat, a tur­nékat ... Nincs célom. Nem tudom még, mit teszek. — Ne válaszoljon, ha nem akar őszinte len­ni: szívesen visszajönne? ... — Vannak visszafordíthatatlan dolgok. Itt, a színházban is, az én életemben is. Most 6 kérdez. — Milyen voltam? — Tizenöt évvel ezelőtt: tüzes párduckö­­lyök, észveszejtő annyira, hogy senki sem ér­tette az akkori Girej kánt. Ma: érett, érzéki tigrisasszony, akit visszavonhatatlanul el­hagytak. Jó volt. — Ma boldog vagyok. Hosszú-hosszú idő után újra nagyon boldog ... , Fodor Lajos IV, századbeli aranyozott bronz mellkép Mitrász isten tiszteletére készült márvány fogadalmi tábla Alcsutról a Dunából kerültek felszínre. A katonáskodó férfiak hamar - elrómaiasodtak. Szolgálatuk le­teltével elnyerték a római polgárjogot és az elbocsátó okmányt, a diploma militaria-t. Az aszonyok szívósan őrizték az ősi hagyományo­kat. Ruházatuk ábrázolása és ékszereik bizo­nyítják. A pannóniai nők viseletének elma­radhatatlan kellékei a lapos, úgynevezett no­­ricurni típusú szárnyas- és trombitafibulák. A fazekas telepeket mindenhol ott találjuk Pannóniában, a katona és polgár-városok pe­remén. Az importált luxus kerámia mellett helyi mesterek is készítettek finomabb árut az igényesebbek részére. Jellegzetesen pannó­niai készítmények a széles sávban vörösre festett korsók és kancsók. A kereskedelemmel hozzánk került pompás üvegedények távoli tartományokkal való kapcsolatokat idéznek. A helyi, a klasszikus és a keleti istenvilág alakjait megjelenítő szobrokon kívül a zsidó és keresztény kultuszok tárgyai is kiállításra kerültek. A Nijmegeni magyar kiállítás iránti érdek­lődést fokozta az a tény is, amiről Hubrecht profeszor, a vendéglátó múzeum vezetője be­szélt a hágai rádiónak adott nyilatkozatában. Nijmegen ugyanis római alapokra épült vá­ros. A határán túl, éppen úgy mint nálunk a Duna vonalánál, már a barbárok birodalma, a Barbaricum kezdődött. „A bemutatott magyar leleteit azért is tarthatnak megkülönböztetett érdeklődésre számot — mondotta —, mivel a holland provinciák római emlékanyagával hasonlíthatják össze a kiállítás látogatói és az ország régész szakértői.” Sobók Ferenc Rendszeres támogatás — IKKA Alkalmi ajándékozás — IKKA Életjáradék — IKKA Külföldről Magyarországra, Magyarországról külföldre irányuló küldemények és egyéb szolgáltatások közvetítését gyorsan, megbízhatóan bonyolítja az IKKA

Next

/
Thumbnails
Contents