Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-08 / 5. szám

„Akinek üstöké a markunkban!” 46. Keressük az okokat, amelyek Mátyás királytól Mohácsig vezettek... S az első kérdés, amely felmerül: ki ült a nagy király megüresedett trónjára? Mátyás igyekezett híveit rá­bírni, hogy halála után természetes fiát, Corvin Jánost vá­lasszák meg királynak. A köznemesség hajlik is felé, de a fő­úri párt erős, és Jánosból hiányoznak apja erényei. A főúri párt világosan fogalmaz: Olyan király kell, akinek üstökét a markunkban tartjuk! — Mert eddig az ő Üstökűket tartotta a király... Sikerült ilyen királyt találniuk: Ulászlót, a cseh uralkodót, aki árnyékkirály volt mindkét országában csupán. Vagy mint azóta is a népnyelv nevezi: Dobzse Lászlót, mivel mindenre csak azt felelte, dobzse, azaz, jól van, hagyjuk... Tunya, te­hetetlen uralkodó volt, aki a nagyurak akaratát hajtotta végre. Mindezt már régen is tanították a történelemórákon. De ha a hanyatlás okait keresték, be is érték ennyivel, a ki­rály tunyaságának emlegetésével, meg a főurak túlsúlyával. A kérdés azonban fennmaradt: miből jött létre ez a túlsúly? Miért nem sikerült megismételni azt, ami Mátyás megválasz­tásakor sikerült: felvonultatni a rendi erőket, ismét akár a Duna jegére is, mint tették annak idején a Hunyadiak érde­kében, hogy a köznemesi réteg akarata diadalmaskodjék? Vizsgáljuk meg a társadalmi viszonyokat. A Mátyás előtti nagyurak ugyan kiszorultak Mátyás alatt a hatalomból, de megtartották birtokaikat. Mátyás halála után azonban még­sem tudták egyszerűen visszaállítani a korábbi állapotokat. Közben kialakultak a rendi formák és kialakultak a központi hatalom hivatali apparátusai. Ez az apparátus, és vezetői szervezetileg kezükben tartják az ország vezetését. Követke­zésképpen a bárók nem nélkülözhetik őket, még ha személy szerint gyűlölik is egymást. Így aztán, ha formailag az ala­kuló új bárói szövetségek hasonlítanak is a hajdani ligákhoz, valójában különböznek azoktól: tagjaik közül sohasem hiá­nyoznak az új hivatali arisztokrácia vezető emberei: Az ap­parátus nem nélkülözhető többé. így azután, bár a főurak számára mindez gondot és terhet jelent, a központosítás hivatali apparátusa fennmarad, sőt a XV—XVI. század fordulóján még jelentősen fejlődik is. Vi­szont a katonai apparátus szétesik. Fenntartása a nagyurak­nak pénzbe került volna, léte pedig fenyegetés volt számukra. Ráadásul a központi hadsereg számára eddig szedett adókat, a bandériumok fejlesztése címén, egyszerűen kisajátíthatták maguknak. Mátyás nagyszerű seregét tehát előbb szétzüllesz­tették, majd maradékait kiűzték az országból. Az utolsó ve­reséget éppen az mérte rá, akinek neve pedig legszebb győ­zelmeihez fűződik: a molnárlegényből lett törökverő hős, Ki­nizsi Pál adta meg a nem éppen dicsőséges kegyelemdöfést Mátyás serege maradványainak. Persze, a megmaradt hivatali szervezet funkciója megvál­tozott. A központosítás fontos eszközéből, az éppen hatalmon levő nagyúri-rendi csoport akaratának végrehajtója lett. Sor­sa világosan mutatja, mennyire téves az a nézet, hogy a hi­vatali apparátus létezése a cefttralizáció fő ismérve és bizto­sítéka. A magyar példa bizonyítja, hogy az apparátus a cent­ralizáció nélkülözhetetlen eszköze, de egymagában még nem biztosítéka sikerének. A fő kérdés ezúttal is az: kinek a ke­zében van a hatalom — és annak apparátusa —, és mire, ho­gyan használja fel? Mátyás halála után a magyarországi társadalom szerkezete nem változott meg alapjában, de lényegesen más helyzetbe került az állam. Változásai persze visszahatottak a társada­lom szerkezetére is. A közhatalom gyakorlásában a legfonto­sabb változás az volt, hogy a nagyúri kormányzat alakult ki, amely eleve lehetetlenné tette a központosítás eredményei­nek fenntartását, vagy továbbfejlesztését. Miért nem tett va­lamit a király? Mert gyenge volt? Mert rossz tanácsosai vol­tak? Ez is, az is szerepet játszott. De a leglényegesebb ok: felbomlott az a sajátos szövetségféle király, köznemesség és városok között, amely az előző időszakban lehetővé tette a központi hatalom kiemelkedését és a központosítás sikerét! De miért bomlott fel? Ismét: mert alkalmatlan volt a ki­rály? Ezért is. De főként azért, mert a szövetség másik két tagjának is megváltozott a helyzete. Amikor a köznemesség tapasztalta, hogy a korábbi politikát már felújítani nem tud­ja, országgyűlési határozatai papíron maradnak, fokozatosan szembefordult a királyi hatalommal, s most már arra töreke­dett, hogy a közhatalomból maga is minél nagyobb darabot kanyarítson ki magának, akár a közhatalom gyengítésének árán is. így alakult ki a központi hatalom szervezetének bir­toklásáért a nemesi-rendi harcoknak az a sajátos válfaja, amely a XVI. században azután oly sajnálatosan jellegzetes bélyeget ütött a magyar állam fejlődésére. Ezekben a harcok­ban a hajdani szövetség harmadik tagja, a városi rend már nem vett részt, mert részeire hullott, s egyre inkább kiszo­rult az országos politikából. A küzdelem mind jobban elfa­jult, s kialakult az az állapot, amelyet történetírásunk rendi anarchiának nevez. Mindamellett, a századfordulón még nem dőlt el, hogy a küzdelem az ország erejét; és végül függetlenségét morzsolja fel: még mindig el lehetett volna kerülni Mohácsot. Mit mu­tatnak a felszíni jelenségek? A nemesi rendi pártharcokban van némi szakaszosság: a XV. század kilencvenes éveiben alakul ki a nagyúri kormányzati rendszer. A köznemesség ve­zetőt keres. Miután Corvin Jánosban csalódik, a Mátyás alatt felemelkedett, és egyre gazdagabb Szapolyai családban találja meg vezetőjét. A Szapolyaiak is dinasztiát szerettek volna alapítani, szerepük, és céljaik azonban merőben ellentétesek a Hunyadi ház egykori céljaival. A köznemesség és főúri rend egy alkalommal fegyverszünetet köt: a parasztfelkelés, Dózsa jobbágyainak leverésére (erről később külön szólunk). 1514 után a köznemesség átmenetileg túlsúlyra jut, de vezetői szö­vetkezni akarnak az ellenpárt vezetőivel. Kísérletük csődöt mond, a főúri párt ismét hatalomra jut, és ettől kezdve már nincs megállás a szakadékig: Mohácsig. Ez a felszín. De mi rejtőzik mögötte? B. P. (Következik: "Nemcsak kard által gyarapodhatsz ...) F » TT 1»F A váci siketnéma intézet Angyal József (Törnek—Gyimesi felvételei) SZAKMÁK JÖVENDŐ MESTEREI Több mint másfélszáz szakmát tanulnak ma hazánkban az ipari tanulók. Éppen húsz esz­tendeje múlt a napokban, hogy a magyar országgyűlés meg­alkotta a modem iparitanuló­képzésről szóló törvényt és ezzel eltüntette még az emlékét Is annak, ami az egykorvolt ta­­nonc sorsra emlékeztetett. Az Ipari tanulók számára jól fel­szerelt tanműhelyeket létesítet­tek és az elméleti oktatást is a modem ipar színvonalának megfelelően szervezték meg. Az idők azonban változnak, to­vább kell lépni. Most készül az iparltanuló-oktatás reformja, amely a szakmák túlzott de­centralizáltságát megszűnteti és még magasabb szintre emeli az iparitanuló-képzést. Képeink — Székely László felvételei — né­hány mozaikot mutatnak be az ipari tanulók életéből. * — /?'4| &jn í* iu 1£ Így készül a cipő Európai hírű gyógypedagógust ünnepeltek egy 167 éves váci tanintézetben Vác főterén, a 6-os számú ház az Országos Siketnéma In­tézet, ma is 300 fogyatékos gyermek otthona. Díszes kapuja mellett márványtábla jelzi az alapítás évszámát: 1802. Az intézet kertjében áll az alapító Cházár András szobra. Tavasztól késő őszig mindig van virág a mű talapzatán. Ne­vét Vácott is, Budapesten is utcanév örökíti meg. A város­ban ügyvédeskedett s felesége halála után elhatározta, hogy élete hátralevő részét a mások nyomorúságának enyhítésére fordítja. Bécsben megismerkedett az osztrák siketnéma isko­lával. Hazaérkezése után országos gyűjtést szervezett és lel­kes buzgalmának eredményeként a bécsihez hasonló, első magyar siketnéma intézet 167 évvel ezelőtt megnyitotta ka­puját. Másfél évszázad alatt 12 igazgatója volt az intézetnek. Nagy Péter, Szép József, Szentgyörgyi Gusztáv s a többi vezető munkájával továbbépítette, fejlesztette a híres iskolát. Nemrég ünnepelték a nagy múltú iskola jelenlegi vezető­jét, Angyal József igazgatót, az európai hírű gyógypedagó­gust. Huszonöt éve vezeti az intézetet és a személyes jubi­leum egyúttal az iskola újjászervezésének ünnepe is lett. Angyal direktor megkapta a „Kiváló tanár” címet, egy eredményes pedagógiai pályafutás jutalmául. 1949-ben ő szer­vezte meg az ország első óvodáját a siket gyermekek részére. Cikkeit, szakkönyveit számos európai országban megismerték. Körútja során Bréma, Drezda, Lipcse, Berlin, Erfurt, Moszkva és Pozsony gyógypedagógusai nagy figyelemmel hallgatták kutatásának eredményét. Életművét megkoronázta egy új intézmény alapjának lera­kásával. Vácott épül fel 1970 végére a kettős fogyatékossá­gúak intézete, amely — a dán példát nem tekintve — egye­dülálló lesz kontinensünkön. P. R. AZ UTASELLÁTÓ Pályaudvari éttermeiben ez évben is biztosítja turista csoportok étkeztetését KEDVEZMÉNYES ÁRON 32 féle menüből választhat 7 féle úticsomagot rendelhet Megrendelését legkésőbb 7 nappal az igénybevétel előtt írásban a következő címre kérjük küldeni: UTASELLÁTÓ V.: Üzemeltetési Osztály, Budapest, V., Veres Pálné utca 24. sz. Telefon: 189—900, 160 mellék. Turista csoportoknak kívánságra nyomtatott étkez­tetési tájékoztatót küld, telefonon felvilágosítást ad az UTASELLÁTÓ Elméleti oktatás Szerszámkészítők lesznek ... ők meg varrónők (lent) i Sportra is jut idő S 9

Next

/
Thumbnails
Contents