Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-08 / 5. szám
BESSENYEI BERTALAN (született Miskolcon 1934-ben, anyja neve Papp Eszter) 1956- ban Angliába került (Luton-Beds). Keresik szülei, akiknek 1964 decemberében írt utoljára. FEJÉR ISTVÁN (született 1878-ban Zsibón, anyja neve Tomutz Katalin) 1907-ben az Egyesült Államokba vándorolt ki. Ismert tartózkodási helyei: New York, Cleveland, O., Waren, O., Niles, O. voltak. A fényképe 61 évvel ezelőtt készült. 1915-ig rendszeresen támogatta Itthonmaradt családját. Keresi fia, Albert Kanadából, Toronto Ontarlóból. SCHUSZTER BÉLA (született Szalonnán 1941. április 25-én, anyja neve Schuszter Zsuzsa) 1967-ben külföldre távozott ismeretlen helyre. Keresik Pápáról a kislánya és mamája. LUBERSKY JACK (született 1895-ben Debrecenben) és felesége MARGIT, CHASE (CSABA) JÓZSEF (született 1906- ban Miskolcon), felesége ANNA és gyermekei JACKI, BONDY, IRENE, CHIDEES (CSENDES) NATHAN (született 1889-ben Budapesten), FITE (FÜTÖ) GOLDSTEIN JANOS (született 1891-ben Budapesten), külföldre került honfitársakat keresi Izraelben élő ismerősük. BfRONÉ született SCHICK ELZA (62—65 éves lehet, anyja neve Honig Lina) a második világháború előtt Londonba, majd az Egyesült Államokba vándorolt. Bfrónénak Budapesten, a Rákóczi út 63. sz. alatt ruhaszalonja volt. Férje a „Biro-pen” feltalálója. Keresi Kanadából unokatestvére Irene. SZABÓ JÓZSEF (született Nagyváradon 1925. március 29-én anyja neve Mihályfi Mária) kanadai lakost (Blalmore, Alta) keresi édesapja Szászvárról, mivel a hozzáírt levelei i960 óta visszajönnek. JAKABFI GYULA (született Varászlón 1938. május 16-án, anyja neve Magyar Mária) 1956-ban Angliába távozott. Keresi édesapja Varászlóról. FARKAS BERTALAN (született Fülpösön 1937. március 12-én, anyja neve Kanyó Ida) 1956-ban az Egyesült Államokba (San Jósé, Kalifornia) vándorolt, ahonnan 1962-ben írt utóljára testvérének (Jászszentandrásra). Utolsó levele szerint egy ottani nagy virágkertészetben dolgozott. FARAGÓ LAJOS (született Horgoson 1894. augusztus 25-én, anyja neve Szekeres Viktória) 1926-ban Argentínába vándorolt. Keresi fia Kunfehértóról, aki 1946 szeptembere óta nem kapott levelet édesapjától. MARJÁN JÓZSEF (született Baján 1938. április 7-én, anyja neve Kerekes Ilona) 1957-ben az Idegenlégióba került. Keresi édesapja Bajáról, akinek utóljára 1962 szeptemberében írt Oranból. Kérjük kedves olvasóinkat, akik Ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Postafiók 292, Budapest 62. Ohm iáink figyelmébe A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 ízben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 78 forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon, valamint átutalással a KHI MNB. 8. sz. egyszámlájára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési díja az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3.60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schilling. Franciaország: 16 frank. Nagv-Britannia: 24 shilling, Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM. Svájc: 14,50 svájci frank. Ezekben a díjakban a postai szállítás költsége benne foglaltatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési diját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Ausztrália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok- Franciaország, Japán, Marokkó, Nagy-Britannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési díj bármely országból bank útján átutalható a Magyar Nemzeti Banknál vezetett 171.223—70. sz. folyószámlánk javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési díj fejében a fent jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: Collet’s Holdings Ltd.. Dennington Estate, Wellingborough, Northants. — AUSZTRIA : Vertrieb Ausländischer Zeitungen, Hochstädt-PIatz, 3. Wien 20. — BRAZÍLIA: Livrarla Brody Ltda. Caixa Postal 6366. Sao Paulo. — Livrarla D, Landy, Caixa Postal 7943, Sao Paulo. — FRANCIAORSZÁG: Agence Litteraire et Artistique Parisienne 7, Rue Debclleyme, Paris. — Scclété Balaton, 12 Rue de la Grange Batellére, Paris. 9. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio, 19 Prince Arthur Street, West-Montreal 18, P. Q. — Pannónia Books. 2, Spadlna Road, Toronto 4. — NEMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Erich Bieber, Wilhelmstrasse 4., Stuttgart N. — Griff Verlag., Sedan- Strasse 14., München 8. — Kubon und Sagner, Schliessfach 68. München 43. — USA: Stochert and Hafner Inc., 31, East 10th Street, New York 10003, N. Y. — Culture Center, Mr. J. Brownfield, 1484, Third Avenue, New York, N. Y. 10028. — Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KULTÚRA cégnél Is, amelynek elme: P. O. B. 149. Budapest 62. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és címüket NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan címezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és címhelyesbítések közlését Is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292., Budapest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI., Benczúr u. 15. Bessenyei Bertalan Fejér István A Szülőföldünk hullámhosszai Az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóink számára (közép-európai időszámítás szerint): 20 órától 20.30-ig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5, 42.2, 48.1, 75.1. méteres rövid- és a 240 méteres középhullámon; 21.30 órától 22 óra 30-ig: a 30.5, 41.1, 41.6, 42.2, 48.1, 75.1 méteres rövid- és a 240 méteres középhullámon; Észak-Amerlkában élő honfitársaink számára: Keleti standard idő szerint: 19 órától 19.30-ig a 25,2, 30.5, 31.5, 41.6 méteres rövidhullámon. 23 órától 23.30-lg a 30.5, 30.7, 41.6, 48.1 méteres rövidhullámon. Nyugati standard idő szerint: 16—16.30 óráig a 25.2, 30.5, 31.5, 41.6 méteres rövidhullámon, 20—20.30 óráig a 30.5, 30.7, 41.6 és a 48.1 méteres rövidhullámon. Egyórás műsoraink keleti standard Idő szerint 21 órától 22 óráig, nyugati standard idő szerint 18—19 óráig a 25.2, 30.5, 31.5 és a 41.6 méteres rövidhullámon. Dél-Amerlkában élő honfitársaink számára riól Időszámítás szerint 20 órától 20.30-lg a 19.8, 25.2, 30.5, 31.5 méteres rövidhullámon. Csak vasárnap: (Zenés műsor, sportközvetítés) Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóink számára: 15 órától 17 óráig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5, 41.6, 48.1 méteres rövld- és a 240 méteres középhullámon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongroises Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja, P. o. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor Igazgató Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Index: 26.506 MEGISMERNI A KÜLHON MAGYARSÁGÁNAK MÚLTJÁT, SORSAT, ÉLETÉT rBeszélyetéj dl. rptukán QuliannáimL Dr. Puskás Julianna történész nevét jól ismerik olvasóink. Nem is őt akarjuk bemutatni, hiszen bemutatkozott azzal a magyar emigráció életéről szóló két sorozattal, amelyek lapunkban megjelentek. 1968 márciusában kezdtük közölni az első — A magyar kivándorlók történetéhez (1914-ig) — című sorozatot, s most legutóbbi számunkban tettük közzé a második sorozat — Magyarok Amerikában — utolsó darabját. De ami e témakört illeti — nem az utolsó. Éppen erről beszélgettünk vele, midőn felkeresett szerkesztőségünkben. Részint ismertette az eddig feldolgozott anyag célját, jelentőségét, részint vázolta az emigráció történetével kapcsolatos kutatómunkája további terveit, feladatait. — Eddig két fontos kérdéscsoport köré tömörítettem az anyagot a Magyar Hírek olvasói számára. Az első a századeleji magyar kivándorlás története volt, a második az amerikai magyarság akkori élete. A kettő között — noha lényegüket tekintve egymással szorosan összefüggnek — jelentős különbség van. Az egyik a hazai, magyarországi oldalról mutatja be az eseményeket, azt elemzi, hogy itt milyen rétegeket érintett a kivándorlási hullám, az ország mely részéről vándoroltak ki elsősorban, a magyar társadalom hogyan foglalkozott vagy nem foglalkozott a problémával. Világos, hogy ebben a sorozatban a folyamatnak csak a vázát ismertettük s jeleztük, hogy mit kell még a történeti kutatásnak' föltárnia. Ami a második sorozatot illeti, Puskás Julianna a következőket mondotta : — Nagy odaadással foglalkoztam a Magyarországról történő kivándorlás kérdésével, de meg kell mondanom, a második sorozat problematikája több szempontból jóval izgalmasabb. Az előzőnél könnyebb helyzetben voltunk, mivel a magyar vonatkozású források hazai könyvtárakban, levéltárakban megtalálhatók, tehát a feldolgozás csak idő kérdése volt. A második téma azonban — amelynél megpróbáltuk végigkísérni, hogyan alakult honfitársaink sorsa, miután elhagyták az országot — a tudományos kutató számára sokkal több nehézséget s talán éppen ezért több szakmai érdekességet, izgalmat jelent. Dr. Puskás Julianna (Novotta Ferenc felvétele) — A második sorozat szereplőiről — a kint élő magyarságról — sajnos kevesebbet tudunk. Bár sok írásos dokumentum — publikációk, évkönyvek, naptárak — található hazai könyvtárakban, azonban e témát illetően a források elsősorban a határainkon kívül vannak. Ezért a sorozatnál az a cél is vezetett: az amerikai magyarság érdeklődését akartuk felkelteni és munkánkhoz segítségét kérni. Kérdésünkre, hogy ezt a távolból remélt segítségnyújtást a Magyarországon élő kutató-történész miként képzeli el, Puskás Julianna így válaszol: — Véleményem szerint ennek a szellemi támogatásnak több formája lehet. Mindenekelőtt ki kellene egészíteni az itthon csak részben meglévő újságokat, a korai magyar sajtó évfolyamait. Ezeket a példányokat csak kintről tudjuk megszerezni. Az a kérésünk, hogy akinek ilyen, a magyar emigrációban született sajtótermék van a tulajdonában, küldje el a Széchenyi Könyvtárnak. Munkánk szempontjából rendkívül fontos történeti forrást jelentenek az újságok. Az újságok mellett fontosak a naptárak, évkönyvek. Múlt század végi, századeleji anyagokról lévén szó, éppen egyedi esetekkel foglalkozó családias jellegük folytán a kutató számára sokat elárulnak egész közösségek életéről. Ha adódik is véleménykülönbség egyik-másik mozzanat, vagy szakasz megítélésében, a célunk közös: hogy megőrizzük és rendezzük a fellelhető dokumentumokat. Kérünk minden társadalmi szervet, egyesületet, egyházközséget és persze magánszemélyt is, akinek a birtokában olyan anyagok vannak, amelyek az eddig csak vázolt képet kiegészítve nagyszabású történeti munka megírását tennék lehetővé — küldjék el. Eddig is kaptunk már szakmai segítséget külföldről. Egy-egy rokonintézmény felfigyelt munkánkra. Kapcsolatban állunk a minnesotai egyetem bevándorlási archívumával, a clevelandi egyetem etnikus csoportok történetét kutató bizottságával. Ezeknek az intézményeknek hálásak vagyunk eddigi támogatásukért. — A segítségnyújtás másik módja: ha odakint készül ilyen tárgyú munka, például egy-egy kolónia vagy egyházközség történetének feldolgozása. Hiszen vannak olyan problémakörök, amelyeket csak a helyszínen, konkrét helyzetismeret alapján lehet megírni. Ezeket, ha megküldik nekünk, megjelentetnénk, (amennyiben elérik a megfelelő tudományos színvonalat). Végezetül további terveiről s a lapunk számára készülő új sorozat témája felől érdeklődünk. — Az új terület: Kanada. Arányait tekintve az USA után a legnagyobb kivándorlási hullám Kanadába irányult. Most rendszerezzük az ottani magyarságra vonatkozó anyagokat, adatokat s az előbbiekhez hasonlóan szintén cikksorozat formájában nyújtjuk át honfitársainknak ugyanazzal a célkitűzéssel. Izgat a munka, fűt az összegezés, rendszerezés vágya, ugyanakkor a kanadai magyarságra vonatkozó ismereteinkben még több a hézag, a hiány. Mégis vagy éppen ezért, nagy kedvvel dolgozom ezen a munkán, amely — remélem — érdekes és eredményes lesz. S. M. AMERIKAI MAGYAROK TISZTELETADÁSA KISS JÓZSEFNEK ; «tBWN« «im«, sjirrin* KISS JÓZSEF A NACY MAGYAR KÖLTŐ 1843-1921 Az amerikai magyarok koszorúja Kiss József szülőházának falán. Lent: Az ünnepségen a költő legszebb verseit szavalták a fiatalok (Novotta Ferenc felv.) Még a múlt év decemberében, a New York-i Kiss József Emlékbizottság és a New York-i Magyar Társaskör Kiss József születésének 125. évfordulójára rendezett emlékünnepségén hangzott el az óhaj, hogy a nagy költő emlékét ápoló amerikai magyarság nevében, tiszteletadásként, a Magyarok Világszövetsége helyezzen koszorút a költő mezöcsáti szülőházának emléktáblájára. Erre a meghitt ünnepségre január 17-én került sor. Szigethy László, a mezöcsáti gimnázium igazgatója meleg szeretettel köszöntötte a Mezöcsátra érkezett vendégeket, Havasi Sándor amerikai honfitársat és a Magyarok Világszövetsége képviselőjét. Elmondta, hogy községük vezetői és a lakosság méltó megemlékezéssel adózott Kiss József születésének évfordulóján. De még el sem hervadtak az emlékezés virágai, amikor örömmel üdvözölhetik a New York-i magyarságnak a Magyarok Világszövetsége által hozzájuk eljuttatott kezdeményezését, hogy az ötnegyedszázados jubileum alkalmából koszorút helyezzenek el a poéta szülőházán és a gimnázium kertjét díszítő szobra előtt. Elmondta, hogy Mezöcsát helytörténeti bizottsága irodalmi munkaközösségének egyik fontos feladata a Kiss József múzeum megszervezése és a költő relikviáinak összegyűjtése. Ehhez már sok segítséget kaptak Kiss József hazai és külföldi tisztelőitől, különösképpen Milton Smith amerikai honfitárstól, aki a birtokában volt Kiss József relikviákat odaajándékozta és amelyek a leendő múzeum nagy kincsei. Havasi Sándor megkoszorúzza Kiss József szobrát, balról Pincés József, a Hazafias Népfront mezöcsáti bizottságának elnöke S W' j P ’ AT JkdA\ V KfÉlMÍÉM ’sík t t fi Mám !