Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-11 / 1. szám

HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK KOVÁCS ISTVÁN (született Hahóion 1937. október 12-én, anyja neve Papp Katalin). 1956-ban Norvégiába távozott. Keresik szü­lei és testvérei, mert 1963 októbere óta nem irt hozzátartozóinak, ANDAHAZY ANDOR (született 1922-ben Bu­dapesten, anyja neve Dezsericky Matild). 1956- ban Franciaországban telepedett le (94 Villejuif-ban). Keresi nővére Budapestről, akinek fél éve nem írt. MARKO MIHÁLY (született Makón 1936. április 22-én, anyja neve Bálint Erzsébet). 1956. november 30-án az Egyesült Államokba vándorolt. Keresi édesanyja Érdről, aki 1962 óta nem tud fiáról semmit. TÓTH GYÖRGY JÖZSEF (született 1930-ban Pesterzsébeten, anyja neve Tóth Katalin). 1957- ben Párizsba távozott. Keresi édesanyja Budapestről, akinek 1959-ben írt utoljára. SZÁNTÓ LAJOSNÉ, született SZÉCSÉNYI PIROSKA (1939. május 10-én Budapesten szü­letett, anyja neve Erős Piroska). 1956-ban Ausztráliába vándorolt. Keresi édesanyja Sas­halomról, mert 1966 óta nem kap hírt leányá­tól. ROGER PARAWELL (lakóhelye Lyon, Fran­ciaország). 1946-ban Soest-ben, a Német Szö­vetségi Köztársaságban tartózkodott. Keresi Budapestről a keresztleánya, aki tavasszal tartandó esküvőjére szeretné meghívni. Aki ismeri, közölje vele e eímkérést. DROTH ÁGIT (született Mezőcsáton 1928-ban, anyja neve Deutsch Ilona), aki 1945-ben Né­metországból Angliába vagy Izráelbe került, keresi unokatestvére Pittsburghból (Pa, U.S.A.). NAGY LÁSZLÓ (született Győrszentivánon, bányász volt Oroszlányon). 1956-ban külföld­re került és 1980-ban nővérével az USA-ba tá­vozott. Keresi hollandiai barátja. FEHÉR JANOS (született 1937-ben Kisszlgeten). 1956-ban Svájcba tá­vozott. Keresi hollandiai ismerőse, akinek 1957 óta nem írt. BERDE JENŐ, MATHÉ KAROLY és CSUKÁI JENŐ profi ökölví­vók 1925—30 között Párizsban éltek. Keresi volt edzőjük és mened­zserük az Egyesült Államokból. BOHM ALEX-et keresi testvére az Egyesült Államokból. 1956-ban Porto-Alegre-ből (Brazília) adott magáról életjelt testvérének. CSONKA ISTVÁN (született Sárosdon 1941. augusztusában, anyja neve FUlöp Teréz). 1956-ban Kanadába került. Keresi testvére Sárosá­ról, aki 1967 óta nem tud róla. BALAZS GABORNÉ (született Sárospatakon 1934. január 27-én, anyja neve Feczus Julianna). 1956-ban Angliába távozott. Keresi fi­vére Szegedről, akinek egy éve nem ír. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbít­ja leveleiket a kerestetőhöz. Cím: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉ­GE, Postafiók 292, BUDAPEST 62. ANDAHAZY Andor Öl Das óink (iqye Imébt A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 íz­ben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 78 forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlpp Irodánál (KHI, Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon, valamint ^átutalással a KHI MNB. 8. sz. egyszámlájára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési díja az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schilling. Franciaország: 16 frank. Nagv-Britannia: 24 shilling, Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájc: 14,50 svájci frank. Ezekben a díjakban a postai szállítás költsége benne foglaltatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési díját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Ausztrália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Marokkó, Nagy-Britannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési díj bármely országból bank útján átutalható a Magyar Nemzeti Banknál vezetett 171.223—70. sz. folyószám­lánk javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési díj fejében a fent jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont Is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegez­tetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: Collet’s Holdings Ltd., Dennington Estate, Wellingborough, Northants. — AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitungen, HochstSdt-Platz, 3. Wien 20. — BRAZÍLIA: Llvrarla Brody Ltda. Caixa Postal 6366. Sao Paulo. — Livraria D. Landy, Caixa Postal 7943, Sao Paulo. — FRANCIAORSZÁG: Agence Litteraire et Artistique Parisienne 7, Rue Debelleyme, Paris. — Scclété Balaton, 12 Rue de la Grange Batellére, Paris. 9. — KANADA: Délibáb Film and Re­cord Studio, 19 Prince Arthur Street, West-Montreal 18. P. Q. — Pannónia Books, 2, Spadina Road, Toronto 4. — NEMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Erich Bieber, Wilhelmstrasse 4., Stuttgart N. — Griff Verlag., Sedan- Strasse 14., München 8. — Kubon und Sagner, Schliessfach 68. München 43. — USA: Stechert and Hafner Inc., 31, East 10th Street, New York 10003, N. Y. — Culture Center, Mr. J. Brown­field, 1484, Third Avenue, New York, N. Y. 10028. — Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KULTÚRA cégnél is, amelynek címe: p. O. B. 149. Budapest 62. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és címüket NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL szívesked­jenek leírni, hogy pontosan címezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és címhelyesbítések közlé­sét is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292., Buda­pest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI.. Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóink számá­ra (közép-európai Időszámítás szerint): 20 órától 20.30-ig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5, 42.2, 48.1, 75.1. méteres rövid- és a 240 méteres középhullámon; 21.30 órától 22 óra 30-ig: a 30.5, 41.1, 41.6, 42.2, 48.1, 75.1 méteres rövid- és a 240 méteres kö­zéphullámon; Észak-Amerlkában élő honfitársaink számára: Keleti standard Idő szerint: 19 órától 19.30-ig a 25,2, 30.5, 31.5, 41.6 méteres rövidhullámon. 23 órától 23.30-ig a 30.5, 30.7, 41.6, 48.1 méteres rövidhullámon. Nyugati standard idő szerint: 16—16.30 óráig a 25.2, 30.5, 31.5, 41.6 méteres rövidhullámon, 20—20.30 óráig a 30.5, 30.7, 41.6 és a 48.1 méteres rövidhullá­mon. Egyórás műsoraink keleti standard Idő szerint 21 órá­tól 22 óráig, nyugati standard Idő szerint 18—19 óráig a 25.2, 30.5, 31.5 és a 41.6 méteres rövidhullámon. Dél-Amerlkában élő honfitársaink számára riói időszá­mítás szerint 20 órától 20.30-ig a 19.8, 25.2, 30.5, 31.5 méteres rövidhullámon. Csak vasárnap: (Zenés műsor, sportközvetítés) Európá­ban és a Közel-Keleten élő hallgatóink számára: 15 órától 17 óráig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5, 41.6, 48.1 méteres rövid- és a 240 méteres középhullámon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongrolses Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja, P. O. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÖZSEF, egyetemi tanár. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor igazgató Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Index: 26.506 [ Dl. ^Puskás (Julianna: Magyarok Amerikában IV. MUNKÁS SORS A nagy többség szakképzettség és nyelvismeret hiányában csak szakértelmet nem igénylő munkaterületeken tudott el­helyezkedni. S ez általában jellemző volt az Amerikába be­vándoroltak helyzetére. A legnehezebb, legalantasabb mun­kahelyek mindig a legfrissebben érkező csoportoknak jutottak. Mint kővágók, földmunkások, fuvarosok dolgoztak városok, vasutak építésén, bányák feltárásán. Szakképzetlen, betaní­tott munkásként alkalmazták őket a legnehezebb fizikai mun­kát igénylő vas- és acélgyárakban. Ily módon az újonnan ér­kezőkre várt azoknak a munkáknak az ellátása, amelyekre a korábban bevándorolt csoportok már nem vállalkoztak. Ebbe a helyzetbe kerültek a Magyarországról érkezők is. A bányák és nagy vasgyárak kezdetben ír és német munká­sait szorították ki, az ő helyüket töltötték be, vállalva a mun­kát kevesebb bérért is. A nyolcvanas és kilencvenes években a szlovákok elsősorban, de a magyarok is a pennsylvaniai és west-virginiai bányákat lepték el, a kőszénporos, fekete Hazleton, Pittsburgh, Seranton Draddock és más bányatelepek Pittsburgh! bánya mélyén nehéz testi munkát végző „unskilled labour”-ok számát gya­rapították. A bányák mellett leginkább vas- és acélgyárak­ban helyezkedtek el. Bridgeportban legtöbben a vasöntőkben, az ollógyárban és szíjgyártó műhelyekben, Clevelandban az ..Eberdhart” féle vasgyárban, South-Bendben a mezőgazda­­sági eszközöket készítő gyárban. . Kemény György amerikai magyar költő megrázó sorokban énekli meg a south-bendi magyar munkások szomorú sorsát: „Pokoli hőségben, ördög-fiak gyanánt, Olvasztják a vasat, jó magyar emberek, Olajos arcukról csorog a verejték, Míg az én szememből titkon a könny pereg. Hatalmas köszörűk zúgnak, mint a sárkány Acélos ekevas csak úgy nyög alattuk, Fojtó párázatban alakok mozognak, Alig, alig van már emberi kép rajtuk.” (South-bendi köszörűsök) A korabeli leírások egybehangzóan arról tájékoztatnak, hogy a bevándorolt magyarok a legnehezebb munkaterülete­ken helyezkedtek el. „Népünk nagy része bányákban, gyá­rakban, vasúti építkezéseknél, kőfejtő bányákban, téglásége­­tőkben dolgozik, szóval a legnehezebb munkán." (Szabadság című amerikai magyar újság, 1901.) Az Amerikai Magyar Népszava jubileumi számában (1899—1909) ugyancsak ezt hangsúlyozza. „A bevándorolt magyar végzi idekint a legne­hezebb munkát, de ezzel szemben megvan a hatalmas keresete is. Munkabírását, találékonyságát, ügyességét megbecsülik és általános gazdasági prosperitás idején kellőleg honorálják. Legjobban a bányában keresnek, igaz ugyan az is, hogy sok esetben a kereset nem áll arányban a végzett munkával.” Hengelmtiller osztrák—magyar nagykövet 1904-beli jelentése így tudósít a keresetekről, munkakörülményekről: „Kivándor­lóink túlnyomó részt a nekik megfelelő ipari és bányavidéke­ken, Pennsylvaniában és Nyugat-Virginiában találnak elfog­laltságot. Csak körülbelül egy százaléka vállal farm-munkát. Az itt elért bérek 1,40—5 dollár. Sőt még több. A gyárakban ás a bányákban 1,50—1,54 dollár. Kivételt képez a legközön­ségesebb napszámos munka (amelynek ellátására főképpen kivándorlóinkat használják fel). A munkát mindenütt accord­­ban végzik. A viszonylag magas bérekből a kivándorló 12—12 dollárt költ havonként élelemre és szállásra, úgy hogy általá­ban 25—30 dollárt takaríthat meg ... ... Az éghajlati viszonyok nagyjában — kivéve a hosszabb és melegebb nyári időszakot — Nyugat-Pennsylvaniában és Nyugat-Virginiában ugyanazok mint Magyarországon. Az egészségügyi viszonyok viszont a nagyvárosokban és a sűrűn lakott ipari körzetekben sok kívánnivalót hagynak maguk után. Különösen a jó ivóvíz tekintetében, mely miatt Butler­­ben, Pittsburghban, Latrobeban és más helyeken is nagy­mértékű tífuszjárvány lép fel. (A vízellátás nehézségeit egy­részt az Allegheny hegység átlagos magassága miatt a folyók egyenlőtlen vízmennyisége okozza, másrészt a számtalan ipari létesítmény miatt a nagyfokú szennyeződés, végül pedig, és nem utolsósorban a Pittsburghban és környékén fennálló kor­rupt és tehetetlen közigazgatás számlájára írandó — mely a kötelező intézkedéseket elmulasztja.) Az egészségügyi viszo­nyokat kedvezőtlenül befolyásolja a kivándorlók túlhajtott takarékossága is, mely főként a túlzsúfolt lakásokban nyil­vánul meg. Elgondolható, hogy az ország általánosságban ren­dezetlen viszonyai e hibáknak megfelelően a kórházi ellátás viszonylatában is erősen érezhető... Ügy a magyarok, mint a többi nemzetiségek szorosan ösz­­szetartanak és nem keverednek az amerikaiakkal.” A kinntartózkodás átmenetiségének a gondolata csak fo­kozza munkaerejük bevetését: minden áron mind rövidebb idő alatt pénzt szeretnének gyűjteni, hogy eredeti álmukat valóra válthassák. Szervezetlenségük, az amerikai szakszerve­zetek ellenséges magatartása, a bért leszorító idegen „unskil­led labour”-okkal szemben csak erősítették a munkaadóknál helyzetük kiszolgáltatottságát, akik kevésbé figyeltek a bal­esetellenes szabályok betartására, ezért gyakori volt köztük a munkahelyi baleset, gyorsabb a munkában megrokkanások. Sokuknak álmát a beomlott bánya, a ráomló csille szakította kegyetlenül félbe. A dollárok, a centek kuporgatása életnívójukat is leszorí­totta." Pár esztendei ittélésük után a hazai viszonyaikhoz és igényeikhez mérten elég szép tőkére tesznek szert, amellyel odaát könnyen megalapíthatják boldogulásukat. Igaz, hogy ez nagyrészt az amerikai magyarság koldusnyomorú lakás- és élelmezési viszonyaiban leli magyarázatát. A magyar telepe­ken népünk a legordinárébb negyedekbe szorult, piszkos, szűk kis lakásokba, olyannyira, hogy ottani élése még átlagos em­beri életnek sem nevezhető. Teszi ezt természetesen a takaré­kosság szempontjából, mivel egész kis lakásokat négy-öt szo­bával, havi 4—5 dollárért bérelhet, ami keresetéhez képest elenyészően csekély. Magától értetődik, hogy ezek a lakvi­szonyok telepek szerint változnak. A városokban benn már nem állhat fönn a fenti tétel, mivel a lakásuzsora a házbért drágábbá teszi, de azért alapjában ugyanez áll Amerika egész magyarságának lakásviszonyaira. Az élelmezési viszonyok szintén nyomorúságosak. Ha tekintjük azt az olcsóságot, amely idekünn a családok élelmezését jellemzi, meg kell borzadnunk honfitársaink nyomorúságos étkezésén. Mindenből a legol­csóbbat és legrosszabbat vásárolja. Ilyen élet mellett egészen természetes, ha pár esztendő alatt szép tőkét takarít meg. A most mondottak a családokról szólnak. A magános em­berek és nők viszonyai még borzalmasabbak. Ezek „burdos” (boarding) házakban laknak, harminc-negyvenen zsugorodnak össze négy-öt apró, alacsony kis szobába.” (Amerikai Magyar Népszava.) Nem mutatkozik tehát idillinek az első világháború előtt az amerikai magyar, és általában a Közép- és Kelet-Európá­­ból érkezett munkások helyzete s olyan paradicsominak, mint ahogyan ez a köztudatba beivódott. A realitás azonban meg­követeli, hogy amikor helyzetüket, sorsukat vizsgáljuk, ne fe­ledkezzünk meg arról, hogy milyenek voltak ezeknek a réte­geknek a lehetőségei itthon, akár munkabérben, akár életfor­mában. DCüßsik és nagj/úk Két kép az ifjúság életéből. Mindössze ,,néhány év” különbség. Az egyi­ken a kazincbarcikai gyári bölcsőde gondtalan csemetéit láthatjuk, a má­sikon már a felnőttkor küszöbére érkezetteket, ők bizony igencsak gond­ban vannak: itt az egyetemi vizsgaidőszak. E kép címe talán az is lehetne: Töprengés a vizsga előtt, avagy Vajon mit fognak kérdezni? (Vámos László felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents